Televíziózás: Eredeti Nyelven, Magyar Felirattal!

Lapozgattam az internetes portálok magyar nyelvű sarkában és a HVG weboldalán szembe jött velem az RTL Magyarország hirdetése. Amelyen elgondolkodtam egy picit…

az RTL+ hirdetése a HVG.hu-n
képernyőmentés: Lázadó

A hirdetésre kattintva az RTL+-ra, azaz az RTL Magyarország streaming weboldalára jutunk el, amelyen az alábbiak fogadják a T. Látogatót, amelynek szlogenje:

A streaming magyar hangja
Magyarul. Érted.

RTL+

A helyzet az, hogy én mégsem értem.

az RTL+ weboldalan mobilos böngészőben
képernyőmentés: Lázadó

Idegennyelv-oktatás/-tanulás/-tudás

A magyarok idegennyelv-ismeretéről az elmúlt években olyan címekkel jelentek meg cikkek, mint:

  • „Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete”, vagy
  • „Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket”, vagy
  • „A magyar fiatalok nem akarnak idegen nyelvet tanulni”, vagy
  • „Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar”, vagy
  • „Megbukott az ország a nagy uniós nyelvvizsgán”.

Az általunk is sokat emlegetett 2016-os idegennyelv-ismereti Európai Uniós statisztika alapján kijelenthető, hogy

a magyarországi 25-64 éves lakosság mindössze 42,4%-a beszél valamilyen szinten idegennyelvet. Ami egyben azt is jelenti, hogy az ebbe a korosztályba tartozó magyarok 57,6% egyáltalán NEM beszél idegennyelvet.

A 64 évnél idősebbeknél ez az arány még rosszabb, a fiatalok pedig… erről majd egy kicsit később. Azt, hogy az egy idegennyelvet beszélők aránya

  • Bulgáriában 49,5%,
  • Szerbiában 79,3%,
  • Ausztriában pedig 86,3% – azt most hagyjuk is.

A VG.hu a fenti kutatás eredményét még azzal egészíti ki, hogy:

„Ezzel csak Romániát (64,2) és az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4) tudtuk megelőzni. Idehaza az egy idegen nyelvet tudók aránya akkor 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy többet ismerőké pedig 2,7 százalék volt.”

Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete – VG.hu

Összehasonlításként: Szlovákiában a két idegennyelvet beszélők aránya 60%. A fentebb említett EU-s felmérés eredménye alapján a szlovákiai lakosság 88,2%-a beszél legalább 1 idegennyelvet, tehát a magyarokhoz képest több, mint kétszer annyian. Valószínűleg azzal is sokan tisztában vannak, hogy Magyarországon 2020-szal kezdődően drasztikusan lecsökkent a nyelvvizsgázók száma (a korábbi 124.496-ről 2022-re 82.836-ra).

Egy tavaly májusi WMN cikkben arról beszélgettek Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért Egyesület elnökével, hogy:

Komoly probléma azonban, hogy a felsőoktatásból kikerülők nagy része „kézzel-lábbal” képes csak megértetni magát idegen nyelven. Annak ellenére ugyanis, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók körében évről évre apró lépésekben, de nő a C1-es, tehát felsőfokú vizsgázók aránya, a felsőoktatásból kikerülők közül egyre többen nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsga híján.

Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket – WMN.hu
Egy Kattintás Után További Aggasztó Adatokról Olvashatsz

Kacsamesék 1993

A Kacsamesék c. rajzfilmsorozat 1993. December 12-i megszakítása egy generáció kellemetlen emlékévé vált. Egy igencsak olvasmányos cikket írt erről Stöki a Telex-re, de vannak benne olyan kijelentések, amelyekkel vitatkoznék egy kicsit.

1980-ban születtem, a nevezett év nevezett hónapjára már betöltöttem a 13. életévemet. Aznap is a 10 és 5 éves testvéreimmel együtt ültünk a tévé elött – mint minden vasárnap délután, amikor a Walt Disney Bemutatja volt műsoron. Emlékeim szerint az Alföld közepén élő nagymamán és népes rokonság hétvégi meglátogatásait is mindig úgy időzítettük, hogy hazaérjünk, mire a Disney rajzfilmek elkezdődnek délután 16:45-kor: különben volt nyafizás, sírás, veszekedés, mérgelődés…

Halovány emlékeim vannak arról, hogy volt időszak (talán nyaranta?), amikor este 6-kor kezdődött a műsor és fél 8-kor ért véget.

A rendelkezésre álló információk alapján: Antall József, a „rendszerváltó” MDF színeiben miniszterelnöki pozíciót betöltő politikus bácsi kevéssel délután 5 óra után hunyt el.

Ahogyan Stöki is írja:

„Antall József halála senkit nem lepett meg. A miniszterelnöknél még 1990-ben diagnosztizáltak non-Hodgkin limfómát, a nyirokrendszer egy daganatos megbetegedését. Ennek kezelése ugyan átmenetileg hozott eredményeket, de 1993 őszére a betegség kiújult, és a diagnózis már leukémiát is megállapított mellette. December elején már sejteni lehetett, hogy a kormányfő nem éri meg a karácsonyt. Marinovich Endre 1315 nap – Antall József naplója című könyvében leírja, hogy az akkori belügyminiszter, Boross Péter december 10-én így fogalmazott: „Egyet tudok, gyerekek. Ha megtörténik, berohanok a televízióba és bejelentem a hírt.””

Harminc éve sokkolt egy teljes gyerekgenerációt a Kacsamesék megszakítása

Egy picit össze vagyok zavarodva.

A történtek alapján azért mégis csak sokakat meglepett Antall József December 12.-i elhalálozása: első sorban a közvetlen párttársait, élükön Boross Péterrel…

A Walt Disney Bemutatja c. műsor blokk (1 rajzfilm + filmsorozat egy epizódja + 1 rajzfilm) délután 4:45-kor kezdődött, minden vasárnap. Aznap a Kacsamesék első évadának 37. epizódja került vetítésre (címe: A gonosz bálna – angolul: A Whale Of A Bad Time (2.)).

Az epizódból pontosan 7 perc és 11 másodpercet játszottak le (ekkor az óra pontosan 6:08-t mutatott), amikor egy szempillantás alatt eltűnt a mese a képernyőről! Ennek az epizódnak a teljes hossza: 22 perc 51 másodperc, azaz a megszakítás pillanatában hátra volt még 15 perc 40 másodperc… de nem csak a Kacsamesékből, hanem az egész Walt Disney Bemutatja műsorból, mert a Kacsamesék volt a 3 történetből az utolsó aznap.

Egy Kattintás Után Mélyülj El A Részletekben, Induljon A Nosztalgiázás!!

Grítingz From Budaörs!

Aki ismer minket, az tudja rólunk, hogy csak akkor beszélünk, csak akkor írunk, ha mondanivalónk van. Nem mintha bajuk lenne a bro-talk-kal, de az nem a mi műfajunk. Nem azért készülnek a podcast epizódok, a videók, vagy írodnak a cikkek, mert kell(!) a tartalom, muszáj(!) a műsoridő, hanem azért, mert amiről szót emelünk: az fontos, az közérdekű, nagyon sok esetben elgondolkodtató, az érint, érdekel és foglalkoztat bennünket is, nem csak azokat, akik Kanada iránt érdeklődnek.

(A nyitóképen Budaörs belvárosának felhőkarolói, a Városi Uszoda Sportcsarnok és Strand (BVUSS), előtérben pedig a Hosszúréti-patak látható.)

Sokkoló eset történt velem Augusztus 5-én: végtelennek tűnő percekben olyannak voltam fültanúja, amelyet azonnal ki kellett írnom magamból. A Külföldre mentem majd jövök – a magyar kereskedelmi rádiók reggeli műsorainak (pl. Balázsék) szinvonaltalanságát messze túlszárnyaló -, Facebook-os beszélgetős műsor Irány Kanada c. adásából, a közel 8 évnyi Calgary-i tartózkodást követően megtudtam, hogy

valójában Budaörsön élek!!!4!!

Ebben a pillanatban egy Nagy Feró tolmácsolásában előadott Ford Fairlane bölcselet jutott az eszembe.
(de mivel nem akarom 18+ kategóriássá minősíteni ezt a cikket, a felfedezés örömét meghagyom a nagykorú hallgatóink számára)

Az adásban a Calgary-ban Budaörsön élő Krisztát látták vendégül, aki 2014 óta él Kanadában – ennek ellenére ismeretei, tájékozottsága Calgary-ról Budaörsről – ahogyan Alberta-ról és egészében véve Kanadáról is -, jelentős hiányosságokat mutat. Ki kell tehát igazítanom a műsorvezető kollégát: Kriszta nem készült fel eléggé!

Ha osztályoznom kellene ezt a teljesítményt, akkor egy közepes osztályzatnál nem adnék jobbat Krisztának, mert ugyan sok, NAGYON sok volt a pontatlanság és a félinformáció az általa elmondottakban, több témában viszont helytálló a tudása, amit ezúton is köszönök szépen!

Hibák és pontatlanságok javítása, félinformációk kiegészítése, hiányosságok pótlása!

Az alábbiakban a legjobb tudásom szerint a legnagyobb jóindulat és segítőszándék mellett igyekszem helyesbíteni az általam észrevett, Kriszta által rosszul, pontatlanul, hiányosan, vagy teljesen tévesen elmondottakat.

So, no offense.

A könnyebb érthetőség kedvéért időrendben haladok, úgy, ahogyan az egyes témák/kérdések sorra kerültek az adásban. Ha úgy érzed, hogy ismétlen magam, akkor az azért van, mert az adásban újra és újra elmondták ugyanazt – de rosszul, hiányosan, pontatlanul. Az Ismétlés pedig a Tudás jó édes anyukája.

Pop-corn, kóla/sör, háttérzene … és kezdjünk bele, mert hosszú a lista!

  • Kanada államformája: alkotmányos, föderatív monarchia – perszonálunióban Nagy-Britanniával. Ezért van az országnak „Federal Government”-je.
  • Kanadának 10 tartománya (province) és 3 területe (territory) van. Ezért van nálunk is, Alberta tartományban egy „Provincial Government”.
    Államai, a nevükből adódóan egyértelműen, az egy Amerikai Egyesült Államoknak és a Mexikói Egyesült Államoknak vannak.
  • Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke (azaz „prime minister” – tehát nem „President”, azaz elnök, mint az USA-ban), akit sokan szidnak sokminden miatt.
    Miért? Mert talán fogalmuk sincs a kanadai közigazgatásról, azaz nem tudják, hogy miről rendelkezik egységesen a Federal Govt., tehát mi az, amit megszavaznak a Kanadai Parlamentben ülő pártok, és milyen ügyekben dönthetnek egyénileg a tartományi/területi kormányok, függetlenül a Federal Govt.-től.
  • Letelepedési kérelem benyújtása Kanadába, egyenesen Magyarországról? Azért, mert? Nem egészen értem, hogy miért akartak Krisztáék menekültként Kanadába jönni? Aztán persze kiderült, hogy a munkavállalási vízum – mint sok millió másik bevándorlónak – egy jól működő megoldás az Ő számukra is.
Egy Kattintás Után További Fontos & Pontos információk, Adatok Következnek, De Nem Csak Budaörsről!!!4!

Fóbiás Balázs

[véleménycikk] Valószínűleg csak tizedmásodpercek kérdése volt kitalálni, hogy kiről/miről fog szólni ez a cikk. Pontosan, jól gondolod, Sebestyén „Fóbiás” Balázsról, aki – meglátásom szerint – továbbra is ugyanabban a hülyegyerek szerepben tetszelgő celeb, mint aki ezelőtt 25 évvel volt. Azaz – érthetetlen módon – egy szemernyit sem változott az évtizedek alatt.


Ez a cikk már szombaton készen volt – most, amikor ezeket a sorokat írom a megjelenés előtt, már kedd éjszaka van. Miért? Mert szombat óta gondolkozom azon, hogy egyáltalán kirakjam-e? Nem azért gondolkodtam ennyit a publikálásán, mert nem merem vállalni a véleményem, hanem mert attól tartok, hogy megint menni fog a nyafi: „Na ezt megint miért kellet?”, meg „Jajj, hagggyad má, Balázs olyan aranyos!”, vagy „Aszt külömben is, ki kíváncsi rád? Még csak nem is magyarba lakol. Hülye boomer!”.
Egyrészt: születésemtől fogva 35 évig Magyarországon éltem és még most is magyar vagyok, még akkor is, ha egyes honfitársaim végtelenül kínossá teszik származásom.
Másrészt X-generáció vége, vagy az „Y” eleje,
harmadrészt pedig: „A hír szent, a vélemény szabad.”!
Azaz engedtessék meg, hogy írhassak arról, amikor megbotránkoztat, felháborít és még elítélendőnek is tartom azt, amikor egy közéleti szereplő a Magyar Kormány gyűlölet-propagandáját népszerűsíti főműsoridőben, ezzel megalázva és megbélyegezve ártatlan személyeket.


Balázs, A Tahó

Ha valakinek mégsem lenne teljesen világos, hogy kiről is van szó, akkor számukra következzen egy gyors emlékeztető:

Balázs, A „Vicces”, Az Eredeti, Az Egyetlen
Eme felvételek még a Z+ televíziónak készültek.

Balázs sajnos már ideje korán a tökéletes megtestesítőjévé vált a: „Ha a szart felrakják a polcra, mindjárt lekvárnak képzeli magát.” kifejezésnek. És minderre még büszke is. Különben furcsa is lenne, ha akkora egóval, mint ami neki megadatott, ne lenne büszke. Érdekesség lehet számotokra, hogy mi ezt még személyesen is megtapasztalhattuk a Szegedi Tudományegyetemen… de gondolom, Balázs minderre már nem emlékszik. Hisz olyan régen volt. De sebaj, én itt vagyok és emlékeztetek benneteket.

Balázs inkább úgy döntött, hogy a magyar kereskedelmi rádiózás legsötétebb bugyrának a mélyre süllyed – az egykori munkaköri leírásában csak mint televíziós személyiség -, és ennek eredményeként képes volt annyira szerény lenni, hogy saját magáról nevezte az általa is vezetett reggeli rádióműsort.

A Véleménycikk Egy Klikkelés Után Folytatódik!

Az Őrlángon Szemlélődők

[véleménycikk] Két napos késéssel, csak ’23 Február 3-án sokkolta olvasóit a magyar online média világa azzal a katasztrófális hírrel, hogy a Szemlélek keresztény magazin brutálisan beleállt a földbe. Nem csak a kanadai hírek, hanem még a magyar nyelvű közlemények sem azonnal, hanem csak pár nap alatt jutnak el a magyar hírportálok szerkesztőségébe.

A menetiránynak háttal.

Félreértés ne legyen, nagyon sajnálatosnak tartom, ha a médiatér egyik résztvevője kiesik a sorból és nem tudja azon a szinvonalon folytatni, ha nem képes már ugyanúgy kiszolgálni a T. Olvasókat/Hallgatókat/Nézőket, mint tette azt korábban.

De miért van ennek hírértéke? Uborkaszezon van? Mi történhetett a HVG-nél? És a Népszavánál és a 444-nél, mert ők is lehozták a hírt? Miért gondolták azt, hogy 2 nappal később érdemes erről írni? Mi járhatott a 3 újságíró kolléga fejében, amikor pár nap késéssel írtak erről egy cikket?

Tapasztalatom alapján és véleményem szerint most, 2023 Februárjában, még mindig ott tartunk, ahol 2021-ben Friderikusz Sándor tartott.

Fun fact: az 5 millió forintból épült csili-vili TV-stúdiónak csak a hangszigetelését nem sikerült megfelelően kivitelezni. Részletekért kattints a cikkre. Köszi!

Nevezetesen, hogy:

fordítva ülünk a lovon.

Értelemszerűen a tartalomgyártáshoz szükség van egy megbízható technikai háttérre. Ez a technikai háttér áll:

  • egy számítógépből,
  • 2 darab mikrofonból,
  • egy egyszerűbb, 2-4 csatornás mixerből és
  • szoftverekből – amelyek közül több is ingyenesen érhető el akár Windows-ról, akár MacOS-ről beszélünk, (tudom, mert az első időkben használtam ilyeneket és még ma is van ilyen a MacBook-on)
  • egy külső USB-s adathordozóból, vagy NAS-ból, esetleg felhős tárhelyből, a biztonsági másolatok elhelyezése céljából. Itt szintén vannak ingyenes, vagy meglehetősen olcsó megoldások,
  • online videó- és hangrögzítő szolgáltatásra történő előfizetésből. Ez csak abban az esetben szükséges, ha az interjúalanyt nem tudjuk személyesen felkeresni, vagy Ő nem tud befáradni a stúdióba/szerkesztőségbe,
  • valamint egy tárhelyszolgáltatóból, ha és amennyiben kell nekünk egy webtárhely, vagy egy podkaszt-szolgáltató.
A Lényeg Még Csak Most Jön. Kattints A Folytatáshoz! Köszi!

Egy Családi Tragédia És A Tragikus Újságírói Színvonal

Mit szólnál hozzá, ha neves külföldi írók műveit úgy fordítanák le magyarra, hogy a regényből, a novellás kötetből, az elbeszélésből itt-ott kimarad 1-2 oldal, néha rosszul fordítanak le szavakat és az utolsó fejezet meg egy az egyben hiányzik.
Ma az újságírás pont így működik.
És ez nagyon bánt.

Egyrészt, mert nekik ez a munkájuk, ők ezért pénzt kapnak: korábban a hirdetőktől, most már inkább az olvasóktól előfizetőiktől. Ezért aztán még alaposabb munkát kellene végezniük, nem a mennyiségre, hanem a minőségre, a hitelességre kellene koncentrálniuk. Harmadrészt: ezt tanultam, s bár nekem csak a hobbim ma már, de még tudom, hogy hogyan kellene ennek működnie, hogy melyek a szakmai követelmények, amelyeknek minden esetben meg kellene felelni.

Ami ez alkalommal kicsapta a biztosítékot, az nem 100%-ban Boros Juli, a 444.hu újságírójának a hibája: a cikk, amelyet egy brit laptól vett át, itt olvasható. Neki csak 25% róható fel, a maradék 75%-ot nem más hozta össze, mint a 201 éve(!!) alapított brit The Guardian egyik szabadúszó, világlátott és elméletben még tehetséges fotóriportere, újságírója, Leyland Cecco.

Azon már nem lepődöm meg, hogy egy-egy kanadai, amerikai hír 3-5 nap késéssel jelenik meg magyar hírportálokon.

Még 2022-ben is napokba telik, amíg az észak-amerikai napilapok légipostával megérkeznek a budapesti szerkesztőségekbe.

És persze még az is sok idő, amíg átnézik az újságokat, kiválasztják a hírt, majd a szerkesztőségi munkatárs odaadja a lapot Mancikának szkennelésre, hogy a papíralapú újságcikkből digitális karakterek legyenek. Aztán a Főszerk. által kijelölt gyakornok/újságíró ügyesen másol-beilleszt a Google Fordítóba, majd végül lefuttatva rajta a helyesírás ellenörzőt jó pár nappal a történések után ki is kerülhet a cikk a főoldalra.

Aaand job done.

A családi tragédia

November 15.-nek délutánján súlyos személyi sérülésekkel járó autóbaleset történt Calgary-tól észak-nyugatra, Airdrie-től nyugatra, a Big Hill Springs úton a Hill Spring rét utcájának kereszteződése közelében, ahol 2 személygépjármű frontálisan ütközött. A mentők két súlyosan és egy könnyebben sérült személyt láttak el a helyszínen.

Lokáció, lokáció, lokáció!
Pirossal jelölve a baleset helyszíne, attól keletre Airdrie,
dél-keletre Caglary városa Alberta tartományban.

Nem fogom az egész angol nyelvű cikkeket – amelyeket forrásként használtam -, lefordítani magyarra, hogy a T. Olvasó T. Előfizető teljes körű tájékoztatást kapjon, hogy megtudhassa, mi is történt PONTOSAN?!

Csak hiánypótlást és helyesbítéseket fogok listázni a lentiekben.

Lássuk a részleteket:

A Folytatáshoz Kérlek, Kattints Ide!