Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
Real Canadian Superstore, Deerfoot Meadows, Calgary, AB:
Július közepén téli ablakmosó folyadék kapható. Ára: 995 Ft + 5% ÁFA. – fotó: Lázadó
Akár kartonszámra is megvásárolható… – fotó: Lázadó
Maligne Lodge, Jasper, Alberta (AB HWY-16A)
Az erdőtűz előtt a Google Maps-en…
…és az erdőtűz közben, szerda éjjel/csütörtök hajnalban.
A szálló weboldalán az alábbiak olvashatók:
Minden szobafoglalás törölve.
RCMP kiürítette és lezárta az egész települést. A háttérben a hulladékudvar táblája látható.
Előtte:
Az alább látható helyszín a Google Street View 2022. Augusztusban készített felvételén.
És a napokban:
Egy RCMP járőr az Alberta-i 16-os autópályán, a Jasper Transfer Station elágazás közelében zárja el az utat a forgalom elől, – fotó: Trina Pelland Taylor
2 tűz között: Jasper városa a 2 füstfelhő között fekszik… – fotó: Kory Siegers/CBC
Nem egyszerű és mégcsak nem is egy gyors dolog. A vége – amikor kiderül, hogy mennyi az annyi -, pedig kifejezetten fájdalmas. Főleg, ha az ember nem egymaga repül, hanem a családjával. Főleg, ha az ember a Lufthansa-val Discovery-vel repül… nem pedig valamelyik másik légitársasággal.
Az egész ott kezdődik, hogy meg kell találni a megfelelő időablakot. Ha ez megvan, akkor jön a finomhangolás, hogy például utazzunk-e 1 héttel/5 nappal korábban, később? S mindez annak köszönhető, hogy a légitársaságok – innen nézve – teljesen véletlenszerű elvek alapján árazzák be a jegyeiket.
Utazási irodánál – pl. Expedia, Booking -, nem akartunk jegyeket venni. Jobb ötletnek tűnik közvetlenül a légitársaságnál jegyeket vásárolni: ennek oka az, hogy ha esetleg komplikációk történnének az utazás előtt/közben, akkor sokkal könnyebb közvetlenül magával a repülőgép társasággal egyezkedni/reklamálni, mint mindent egy “middle man”-en át, azaz egy közvetítőn keresztül intézni (biztos vagyok benne, hogy majd csak az egymásra mutogatás menne és az Ügyfél a lenne a ping-pong labda a 2 cég között).
Miért? Miért?? MIÉRT???
A korábbi – mondhatni 100%-ban pozitív tapasztalatok miatt – a KLM-nél is megnéztem a jegyeket a Lufthansa mellett – s végül az utóbbi mellett tettük le a voksunkat. Sajnos a KLM nagyon drága volt – tudom, hiszem láttam, hogy kiváló szolgáltatást nyújtanak, de egy családi nyaralás alkalmával azért sokat tud számítani néhány száz dollár különbség is.
A legelejétől megvolt bennem a “german engineering” ködös emléke, a világhíres német precizitás megbízhatósága, a kimaxolt professzionlizmus hite, hogy az Ügyfélért mindent is megteszünk…
Sajnos, a valóság azonban valami mást mutat.
Az repülőút előtt, alatt és után szerzett pozitív/negatív tapasztalatainkról, a magyarországi nyaralásunkról, a költségekről, történésekről a júniusi podcast epizódunkban mesélünk majd részletesen.
Úgyhogy még fel sem ültünk a repülőgépre – ekkor még kb. 2 hónap volt hátra az utazásig/nyaralásig -, de máris volt egy keserű szájízünk. Danke Schön.
Jegyeket tessék!
Először is: a Lufthansa valamiért nem nagyon szeret Lufthansa járatokat üzemeltetni Calgary és Budapest európai célállomások között, ezért azokat a cégcsoporthoz tartozó – nemrégen egy kisebb re-branding-en átesett -, Discovery Airlines üzemelteti. Amelyről azt írják, hogy “leisure destinations”-ra repül, azaz szabadidős célállomásokra, tehát népszerű, nagyforgalmú turisztikai városokba teljesít járatokat. Rendben van, Calgary nem ér fel egy Vancouver, New York, Toronto, vagy LA méretű metropolisz utasforgalmával… De azért heti 1-2 “igazi” Lufthansa járat beleférhetne.
Mivel a Calgary – Budapest repülőutat még így is kissé drágának találtam, ezért kíváncsiságból megnéztem, hogy mennyit kellene fiztenünk, ha Budapest helyett a sógorokhoz repülnénk, azaz Bécsben szállnánk le?
Szép jó reggelt kíván Kanada vadnyugati podkasztjának két hosztja: Lator és Lázadó! A hetvenharmadik epizódban a Kanadán kívül kevésbé ismert Carbon Tax-ról, a kanadai szénadóról beszélgettünk. Ezzel kapcsolatban a podkaszt-hallgatók elsőre talán nem is gondolnák, hogy mennyi hasonlóság fedezhető fel a kanadai és magyar belpolitikában. Figyelem: szuper hosszú adás napló következik!
“The analysis, released today by the advocacy group Environmental Defence, estimated that Ottawa offered up at least $18.6 billion in support of the fossil fuel and petrochemical industries in 2023. Climate activists have for years been calling on Canada to scale back its support of the fossil fuel industry and instead prioritize cleaner, renewable forms of energy. Environmental Defence’s numbers are down only slightly from last year, when it calculated $20.2 billion in financial support (..)
The Parliamentary Budget Officer estimates the carbon capture, utilization and storage investment tax credit will cost $5.7 billion over five years.
The IMF found that Canada doled out $2 billion in explicit fossil fuel subsidies; it calculated that the implicit cost was another $36 billion.
“Building on the actions in Canada’s strengthened climate plan (2020), and the Pan-Canadian Framework (2016), the 2030 Emissions Reduction Plan (2022) provides a roadmap to how Canada will meet its enhanced Paris Agreement target to reduce emissions by 40-45% from 2005 levels by 2030.”
“The Government of Canada published the country’s 2030 Emissions Reduction Plan in March 2022. The plan reflects input from provinces, territories, Indigenous Peoples, the Net-Zero Advisory Body, and interested Canadians on what is needed to reach Canada’s more ambitious climate target of 40-45% emissions reductions by 2030.”
Nem meglepő módon Alberta tartományban is szelektíven gyűjtik az italos palackokat, dobozokat, üvegeket – egy szóval minden olyan tároló edényt, amelybe azonnal fogyasztható élelmiszeripari folyadékot töltenek, ha és amennyiben azt Kanadában hozták forgalomba, azaz a T. Vásárló kanadai kereskedelmi egységben vásárolta meg.
Jó, persze, annyira tüzetesen azért nem figyelik, szóval én már váltottam vissza jó néhány olyan üdítőspalackot is, amelyet az Egyesült Államokban vásároltam meg… inkább, mintsem a hagyományos kukába dobjam, hogy aztán elégessék, vagy a szeméttelepen elföldeljék.
Ide tartoznak többek között:
a pezsgős- és sörösüvegek: és teljesen mindegy, melyik országból származik! A lengyel sörösüveget ugyanúgy visszaveszik, mint az amerikait, vagy a japánt – nem válogatnak.
mindenféle tej-alapú ital doboza: hagyományos tej, laktóz-mentes tej, kakaóstej, joghurt ital, stb.
az üdítőitalok műanyag palackjai: Pepsi, Coca-Cola, vagy a szupermarketek saját márkás üdítői,
a dobozos üdítők és alkoholositalok, legyen az energiaital, kóla, sör, vagy cider,
gyümölcslevek: mindegy, hogy kanadai Minute Maid, vagy magyarországi SIÓ, bármelyik doboz visszaváltható.
az Alberta Depot tájékoztatója a betéti díjas termékekről forrás: Alberta Depot
Természetesen az elvárás az, hogy a visszaváltott palack/üveg/tejes doboz “tiszta” legyen. Azaz a visszaváltás előtt az legyen benne, ami rá van írva és ne tárolj benne átmeneti jelleggel mondjuk használt sütőolajat, vagy festék higítót… az ilyet a hulladékudvarokban lehet és kell is leadni.
Jelen pillanatban a 2022-es adatokkal tudok csak szolgálni, a 2023-as számokra még várnunk kell. A közel 4,75 millió lakosú Alberta-ban a 2022. évben 2.077.236.910 darab palackot/üveget/dobozt váltottak vissza a tartomány-szerte 221 helyszínen megtalálható Bottle Depot-okban, amit mi csak üvegvisszaváltóként ismerünk. Ezzel a mennyiséggel a Calgary Tower-t 8 alkalommal lehetne megtölteni az aljától a tetejéig.
A 2 milliárd egy hatalmas számnak tűnhet, de ez még mindig csak a 83%-a az eladott mennyiségnek. Reméljük, hogy 2023-ban ennél jobb eredményt sikerült elérni és az idei év még jobb lesz majd ennél!
illusztráció: Alberta Depot
De! Ennek ellenére is sikerült
megmenteni a Föld nevű bolygót 87.908.875 kg műanyag, alumínium, üveg és papír hulladéktól, valamint
megtakarítani 691.917.229 kWh áramot az italos palack/doboz/üveg gyártóinál.
“Az alumíniumból, vagy átlátszó műanyagból készült italtartályok kerülnek a legmagasabb arányban újrahasznosításra – vadonatúj italos tartályokká alakítják őket, minimális, vagy zéró hulladék termelése mellett. A színes műanyag palackok és üvegpalackok újrahasznosítási aránya a második legmagasabb.”
Az italos tartályok betéti díjai kizárólag a tartály méretén alapulnak, és nem attól függ, hogy mi az anyag, amelyből készült. Ez azt jelenti, hogy két különböző betéti összeg létezik:
az 1 literes, vagy annál kevesebb ital tárolására alkalmas tartályok darabjai 10 cent,
az 1 liter feletti italos tartályok pedig 25 cent betéti díjat tartalmaznak.
És hogy mi lesz a sorsa a visszaváltott italos palackoknak/üvegenek/dobozoknak? Az Alberta Depot oldalán erről is olvashatunk. A teljesség igénye nélkül kiemelek néhányat:
átlátszó műanyag italos tartályok: miután műanyag pelletekké olvadtak, az átlátszó műanyag palackokból újra átlátszó italos tartályokká alakulnak,
üveg palackok: az üvegpalackokat összezúzzák, ezt követően finom porrá örlik, majd üvegszálas szigetelések alapanyagaként használják fel,
alumínium dobozok: az üres alumínium dobozokból akár 60 nap leforgása alatt új alumínium dobozok készülnek,
Tetra Brik: a Tetra Brik italos dobozai papír, műanyag és alumínium felhasználásával készülnek. Ezeket a dobozokat anyagaira bontják; a rostokat kivonják és papírtermékek gyártására használják fel, míg a maradék alumíniumot és műanyagot gipszkartonban és tetőcserepek alapanyagaiként hasznosítják,
gable top: nem tudom, hogy ennek mi a pontos neve magyarul? Ez a kategória azokat a dobozos italokat jelenti, amelyneknek kupakos kiöntő van a tetején. A Tetra Brik-hez hasonlóan ezeket a dobozokat is különálló részekre (papírra és műanyagra) bontják majd toalett papírt, kartonpapírt, vagy nyomtatópapírt készítenek belőlük.
Jól látható tehát, hogy az emberek 4/5-e napi rendszerességgel 10 centes szemetet gyűjtögetnek otthonaikban, munkahelyeiken, a vendéglátó egységekben… mert sok kicsi, sokra megy. És ezek után van, aki még elhiszi azt, hogy a több ezer dollárt érő villanyautó akkumulátorokat hajókra rakják és a tengerbe dobják?!
Ha szeretnél többet megtudni Kanadáról, akkor hallgasd podcast epizódjainkat itt a weboldalon, az egyes adás naplókban elhelyezett lejátszó segítségével, vagy a kedvenc podcast applikációdban, vagy a YouTube-on! Ne felejtsd elolvasni a cikkeinket és keress minket a közösségi médiában: rendszeresen posztok találhatók a Facebook-on (és néha az még az X-en is).
Az idei 5. évszak meglehetősen korán elkezdődött, már Május elején nagy kiterjedésű erdőtüzekről érkeztek a hírek. Aztán a hónap közepére, Május 16-a reggelén a füstfelhő elérte Calgary városát is. Azóta pedig hol jobban, hol kevésbé, de mindig érezhető/látható a füst a városban.
A cikk megírásának pillanatában, Május 21-én, Alberta-ban
86 aktív erdőtűz égett a tartományban, ezek közül
25 darab a tűzoltók kontrollján kívül esve, szabadon terjedt tovább, valamint
az elmúlt 3 hétben összesen 19.000 Alberta-i lakosnak kellett ideiglenesen elhagynia az otthonát.
Az ismétlés a tudás jó édes anyukája
Nem egy alkalommal írtam már a kanadai erdőtüzekről, akit jobban érdekel a téma, podkaszt adásaink mellett cikkek formájában is elmerülhet a témában, például itt:
Az AQI weboldalán hasznos információkat találni az aktuális levegőminőségről és a légszennyezettségi adatokról.
Nem csak weboldalon, hanem okostelefonos applikációban is elérhetők a levegőminőségi adatok forrás: AQI
A már többször hivatkozott FireSmoke.ca weboldalon az rendelkezésre álló időjárási adatok alapján próbálják modellezni, hogy az elkövetkezendő órákban/napokban miként mozog, mely területeket érintheti majd az erdőtüzek füstfelhői.
A füstfelhő mozgása Észak-Amerika légterében Május 21. – 23. között.
Az Elektromobilitás Podcast vendégszereplése oldalunkon.
Az adás sorozat 1. része: a hidrogén. Előállítása, tárolása, szállítása, felhasználása – mi az, amit feltétlenül tudni kell?! Alapozó a tüzelőanyag-cellás járművekről, tudnivalók az előnyökről és a hátrányokról, mindarról, amiről rajtunk kívül senki sem beszél!
Hogyan áll most a hidrogén előállítás a világon? A hidrogén mindig is a jövő üzemanyaga marad? Mi a helyzet az üzemanyag-cellás, azaz a H2-FCEV személyautók piacán? Használhatóság, hozzáférhetőség, költségek, hatótáv és árazás. És hogyan kapcsolódik ehhez a témához az aszály és az ivóvíz? Mi a helyzet Japánban az energia-függőséggel, hol “terem” a metán-hidrát (CH4-5.75H2O) és miért emlegetjük annyit a Toyota Mirai-t?? Ja és természetesen nem maradhat el “bezzeg a TESLA”! Adatok, információk, válaszok a kérdések és folytatása következik!
Amikor valaki szándékosan nem mond igazat, akkor az azt jelenti, hogy tudatosan hazudik? A Gelencsér-saga folytatódik. Miért pörgünk ezen annyit? Mert még akkor sem beszélünk irtózatos ostobaságokat a nyilvánosság előtt, ha rektornak tetszik lenni a bácsinak. Továbbá: rengeteg embert foglalkoztat a Gelencsér által előadott egyszemélyes pánik-keltő show. És a klímaváltozás továbbra is az emberiség egyik legnagyobb problémája.
Úgy gondolom, hogy ha csak miattunk 1, azaz egy netezővel többhöz jutnak el az interjúra adott reagálások, a helyálló és aktuális adatok, információk, akkor már nyertünk! Az alábbiak megtekintés/elolvasás után korlátlanul tovább oszthatók, hogy a jövőnket illetően minél többen képbe kerüljenek (pánikba esés helyett).
A Szkeptikus Társaság 2022. Június 20-án megjelent blogbejegyzésére hívta fel figyelmünket egyik hallgatónk, amelyet ezúton is nagyon köszönünk!
a blogposzt elolvasásához kattints a képre
Minden túlzás nélkül az év legmegfontoltabb véleményecikke – rengeteg indoklással és hivatkozással.Szeretem, amikor valaki higgadtan, összeszedetten, kijelentéseit alátámasztva tesz helyre egy nagyhangú okostojást. Sajnálatos, hogy ez az okostojás most egy egyetemi rektor volt.
DE!
Még egy egyetemi rektor sem ért és érthet mindenhez, legfőképp pedig titulusa árnyékában nem nyilatkozhat le magabiztosan ostobaságokat, amelyek a tudatlanságából fakadnak.
Az első magyar nyelvű kanadai podcast 10. extra epizódjában folytatódik Attiláék észak-amerikai története. Több hónapos itt tartózkodásuk alatt keletről nyugatra tartva bejárják Kanadát, majd észak-déli irányban az Egyesült Államokat is, hogy aztán a szilveszter éjszaka már Mexikóban találja őket. Milyen volt a megérkezés? Hogyan utazott a kutyus? Milyen gasztronómiai élményekkel gazdagtak az első 3 hét alatt? Hogyan próbálják csökkenteni karbon-lábnyomukat? Attila részletesen kifejtve megválaszolt mindent kérdést.
A Szovjetúnió-mániás és birodalmi gőggel alaposan túlfűtött Putyin elvtárs megideologizált háborúja a nyugat-barát Ukrajna ellen: 2022 Február 24. óta dúlnak a harcok, zajlanak hadműveletek. Az elmúlt több, mint 12 hétben több ezerre nőtt az áldozatok száma és milliók hagytál el otthonaikat, s találtak kényszerűségből új otthonra. De mit hoz a jövő nekünk, akik nem Ukrajnában éltünk és élünk? Milyen gazdasági problémákkal kell számolnunk?
