Totálkáros Autós Újságírás (Frissítve!)

Az egyik magyar autós hírportál átvett egy hírt egy, feltételezhetően amerikai weboldalról. Hogy pontosan melyikről, az nem derül ki a cikkből, mert forrásmegjelölés lemaradt. Azaz egyetlen árva hivatkozás sincs a cikkben. Nem mértem az időt, de kb. 8-10 percet vett igénybe, hogy megtaláljam azt a sajtó munkatársainak szóló publikációt, amelyet maga Ted Cannis, a Ford Motor Company elektromosítással foglalkozó üzletágának globális igazgatója írt. Átolvasása után kiderült, hogy nem csak a magyarul megírt Totalcar.hu-s cikkel vannak komoly gondok, hanem az eredeti cikkben leírtak is hagynak maguk után kivánni valót!

 



Frissítés!

Nem igazán értem, hogy miért lett olyan tartalmú a Totalcar.hu cikke, amilyen Egyfelől lényeges adatok hiányoznak, tehát nem áll össze kerek egésszé a cikk tartalma. Mondom ezt úgy, hogy olvastam az eredeti, angol nyelvű cikket. Másfelől, a Facebook-on sikerült nagy mértékű negatív kommentet generáltatni vele. Érdekelne, hogy “mire gondolt a költő”, azaz miért ilyen tartalmú cikk íródott és mit mondott róla a főszerkesztő/hírszerkesztő, amikor kirakta a weboldalra? Biztos van rá valami nyomós ok.

Lator nevében is mondom, amikor kijelentem, hogy hisszük azt, hogy fontos egy-egy esemény, hír kapcsán a teljes történetet ismerése. Hűséges olvasók nélkül nincs bevétel, bevétel nélkül nincs szerkesztőség. Hűséges olvasó meg akkor lesz, ha hiteles forrásból tájékozódhat. A ma Magyarországában pedig különösen nagy hangsúlyt kell kapnia a hiteles újságírásnak, az értékteremtésnek, a magas szintű reputáció megtartásának – legalább a szakmai tematikájú hírportálokon. Sajnos az általunk tapasztaltak pont ennek az ellenkezőjét mutatják.


 

Egy újságcikk és kommentelők találkozása

A TotalCar-on szeptember 6-án megjelent cikkben arról írnak, hogy a ____ és ___ amerikaiak 42%-a szerint az teljesen elektromos autókat is meg kell tankolni benzinnel ahhoz, hogy használni lehessen őket. Az üres részekre kettő, szélsőségesen rosszindulatú tulajdonságot kellene behelyettesíteni!

ford_f150_west_coast_custom_designegy patrióta Ford F150-es

 

Mert ugye Magyarországon, 29 évvel a rendszerváltás után is divat, sőt, elvárt társadalmi norma a “hülye amerikaiakat” zsigerből gyűlölni, és/vagy ócsárolni, és/vagy lenézni és/vagy teli pofával kiröhögni olyanért, amely Magyarországon a szittya ősmagyarokra talán még nagyobb mértékben jellemző!

Persze, akinek csak erre van igénye, akinek minden igényét kielégíti az, hogy az adott TotalCar cikk Facebook-posztja alatt kiengedheti a gőzt (ha már otthon a szőnyeg szélén állva anyu/asszony előtt kussolnia kell), azaz tudatlanságát megvillogtatva kollektíven szapulhat más nemzeteket. Aki ebben a cipőben jár, annak hajrá, nyomás vissza a Fb-ra, kérem, hogy ezt a cikket se olvassa tovább! Már ha egyáltalán eljutott idáig…

Azóta érkezett egy újabb cikk, amely alá megint olyanok kommentelnek a “legnagyobb hangon”, akik talán soha nem jártak még Kaliforniában, s nem tudják, hogy Kalifornia tulajdonképpen néha “állam az államban”-ként viselkedik, nem ismerik az Egyesült Államok belpolitikai berendezkedését, nem ismerik a vonatkozó jogszabályokat, s a legkevésbé sincsenek tisztában a részletekkel…

 

ford_f150_on_the_streets_motor1-com.jpgegy teljesen elektromos F150 prototípus

 

A történelmet író FORD F150

Miért fontos oly’ nagyon, hogy a Ford Motor Company (később: FMC) egy teljesen elektromos F150 változattal jelenik meg a pick-up piacon – várhatóan 2021-ben?

Nos, a Ford F150-es pick-up-pal kapcsolatosan tudni kell, hogy:

  • csak 2018-ban az USA-ban eladtak belőle pontosan 909.330 darabot, Kanadában pedig további 145.694-t, ez összesen 1.055.024 vadiúj F150-es pick-up-ot jelent. A típust forgalmazzák Mexikóban, valamint Európában is, de ezeknek a darabszámoknak most nem néztem utána.
    Utoljára ekkora mennyiséget 2004-ben értékesítettek belőle.
  • az USA-ban a második legnépszerűbb pick-up a Chevrolet Silverado 585.581 db-os eladással, a harmadik helyen pedig a RAM (korábban Dodge RAM) áll 536.980 darabszámmal. Azaz az F150 toronymagasan vezeti a piacot, senki és semmi nem veszélyezteti az elsőségét!
  • Összehasonlításul: a Ford Europe 2018-ban 20 európai országban összesen 970,000 db személyautót és 380,900 tehergépkocsit értékesített.
  • A típus 1948 óta van folyamatosan gyártásban, jelenleg a 13. generációnál tartanak és a hírek szerint 2020-ban érkezik a 14. generáció.
  • Az észak-amerikai új pick-up piac még mindig bővülőben van, mindhárom gyártó (Ford, GM, FCA) láthatóan több új pick-upot adott el tavaly, mint 2017-ben, vagy 2016-ban.

ford_f150_all-electric_proto_railwayegy teljesen elektromos F150 prototípus
(fotó: Wired)

Az elmúlt 71 évben valamennyi modell dízel- vagy benzinmotorral került eladásra, jellemzően V8-as és V6-os motorokkal. Nem csak tehergépkocsiként vásárolták meg, hanem hétköznapi, munkába járós, gyereket iskolába hordós, 12 méteres lakókocsit vontatós autónak is sok százezer háztartásban megtalálható. Nem egy fapados fehér furgon kényelmét kell elvárni egy amerikai pick-up-tól, hanem a felszereltségi szinttől függően ugyanúgy felextrázható, mint egy BMW, vagy Mercedes. És nem mellesleg, mivel a jármű felépítése “heavy duty”, ezért többségében városi, civil felhasználás mellett (a maximális teljesítményének 20-25%-ánál többet nem vesznek ki belőle szinte soha), a kopó alkatrészek és folyadékok cseréje mellett egy-egy ilyen pick-up addig tart, amíg világ a világ, +1 nap.

Ezért aztán nem véletlen, hogy a FMC marketinges csapata a hazai piacon (is) nagyon odafigyel arra, hogy már az első pillanattól jó legyen a teljesen elektromos pick-up-juk fogadtatása, hogy a lehető legtöbb embert érjék el reklámjaikkal, hogy a lehető legtöbb információt elmondják róla, amit csak lehet.

ford_f150_electric_conceptEgy ráérő grafikus koncepciója a teljesen elektromos F150-ről
– nagyon úgy tűnik, hogy a szériagyártású modell nem ilyen lesz.

 

Fekete-fehér, igen-nem

Ezen elképzelés mentén és a mítoszok eloszlatása végett a FMC közvélemény-kutatást végzett az elmúlt időszakban. Ezzel csak néhány probléma van. Mégpedig nem tudni, hogy az FMC:

  • pontosan mikor,
  • pontosan kiket,
  • pontosan hogyan

kérdezett meg! Azaz nem tudni, hogy a Ford által felkért közvélemény-kutató cég:

  • pontosan hónapban végezték a kutatás,
  • USA-n és Kínán kívül pontosan még melyik európai országban,
  • milyen végzettségű, mennyire kevésbé/jól informált, milyen életkorba tartózó embereket, vagy Ford vásárlókat, más márka tulajdonosait, vagy autóval nem rendelkezőket is megkérdezett-e, illetve
  • hogyan zajlott a felmérés: telefonon, márkakereskedésekben, buszmeállókban, vasútállomáson, internetes felületen, stb., stb.

Lehet, hogy egyes Olvasóknak ezek a részletek nem fontosak, azonban ezeknek a kis paramétereknek a jó megválasztásával nagy vonalakban már előre megjósolható lesz a felmérés végeredményének kimenetele. Azaz nem mindegy, hogy kiket, hol és hogyan kérdezek ahhoz, hogy teljesen pártatlan és őszinte, vagy hogy az én kívánalmaimnak megfelől, vagy ahhoz nagyon közel álló végeredmény születhessen. Amit aztán nagyon nem mindegy, hogy milyen úton és módon kommunikálok a sajtóban.

rivian_f150_hybrid_on_charge.jpga pletykák szerint a Rivian gördeszka alváza
és saját akkumulátor csomagja van
ezalatt a Ford F150 kasztnija alatt

 

Bekezdésről bekezdésre

Ezt írja a Ted Cannis a medium.com-on publikált cikkében:

  • Ted Cannis, FMC: “More than 90 percent of Americans and Europeans don’t believe quick acceleration is a great benefit of electric vehicles.”
  • Ted C., FMC: “Forty-two percent of Americans think electric vehicles still require gas to run.”
  • Totalcar.hu: a klikk-mágnes címen kívül szuper-általánosságban csak “emberek”-ről és “vevők”-ről ír a cikkben.

A Totalcar-on sehol sem írnak arról, hogy az amerikaiak ÉS az európaiak 90%-a nem hiszi, hogy a nagy nyomaték/kiemelkedő gyorsulás nagy előnye lenne az elektromos autóknak. Tehát sokan úgy gondolják, hogy a csak akkumulátorról múködő, a belső égésű motorral szerelt autókhoz képest, lassúk.

(Arról most ne beszéljünk, hogy amerikai szemmel – meg hát tulajdonképpen szerintem is – nagyon sok európában eladott új autó a 2000 köbcenti alatti turbós erőforrással továbbra is alulmotorizált. Az Észak-Amerikai kontinensen ma is nagyon népszerűek a V6-os, 2500-3700 köbcentis motorok, amelyek mind nyomatékkal, mind lóerővel gazdagon el vannak látva, ennek ellenére nem esznek többet 10-12 liternél. És egy kisebb méretű egyterűben, vagy közepes SUV-ban is jellemzően ilyen motorok vannak.)

Majd következik a Totalcar cikkének címét adó eredmény: az amerikaiak 42%-a gondolja úgy, hogy a teljesen elektromos autóknak (hagyományos) üzemanyagra van szüksége a működéshez. Azonban az eredeti cikkből sem derül ki, hogy erről milyen iskolázottságú, milyen érdeklődési körű, milyen életkorú amerikaiakat kérdeztek meg. Biztosra veszem, hogy a funcionális analfabétizmus magyarországon is meglepő kereteket ölt: lásd személyi számítógép használat.

pick-up_tesla_supercharger_redneck2-3 év múlva nem bunkóságból fognak pick-up-ok
parkolni a töltőoszlopok előtt

 

Saját, közel 15 éves IT tapasztalataim alapján biztos vagyok benne, hogy Magyarországon (is) több százezren használnak Windows operációs rendszerrel ellátott személyi számítógépeket munkahelyükön és otthonukban egyaránt úgy, hogy alapszintú informatikai ismeretük sincs se a gép hardverének, se az operációs rendszer, se a nyomtató, se a hálózat működéséről! Az IT biztonságról nem is beszélve…

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, én megnéznék egy erre vonatkozó magyarországi felmérést. De félek, siralmas eredmények születnének. Erről persze egyetlen amerikai médium se írna egy sort sem, mert amíg a magyarok többségét a fentebb említett okok miatt minden is érdekli az amerikaiakkal kapcsolatban, addig az amerikaiakat nem különösebben foglalkoztatja egy kicsi, már-már jelentéktelen kelet-európai ország közvélemény-kutatásának lehangoló eredménye.

Tudom, tudom, nem kell mérnöknek lenni ahhoz, hogy egy megnyisson és kinyomtasson egy WORD dokumentumot, hogy megírjon egy e-mail-t, vagy lebonyolítson egy webkamerás Skype hívást. Akkor az elektromos autóknál miért kellene, hogy így legyen?

Ted magabiztosan még hozzáteszi: “So can we make an amazing, fun-to-drive thrilling electric vehicle? Trust me: We can.”, azaz: “Tehát el tudunk készíteni egy érdekes, jó-mulatság-ezt-vezetni, izgalmas elektromos járművet? Bízz bennem: tudunk!”. Kiemeli még az elektromos autóknál szinte azonnal és folyamatosan rendelkezésre álló maximális nyomatékot, amelynek köszönhetően pokolian gyorsulhatunk, ha akarunk.

ford_f150_prototype_crew_electric.jpgegy másik F150 prototípus

 

Kettő.

  • Ted C., FMC: “I sat down with many electric vehicle owners in diverse places like California, China and Germany. You learn one thing very quickly: Among most owners, all their charging is done from the convenience of their home. Many have never visited a public charging station at all. Similarly, surveys of U.S. battery electric vehicle owners show that 80 percent of charging occurs at home, followed by charging at work.”
  • Totalcar.hu persze erről egy szót sem ír.

Ted tehát több, kaliforniai, kínai és német elektromos autó tulajdonossal is leült beszélgetni arról, hogy ők hogyan és miként töltik autójukat. Kiderült, hogy legtöbbjük az otthona kényelmében tölti fel az autó akkumulátorát. Sokuk még soha nem járt nyilvános töltőállomáson. Az felmérés szerint az amerikai villanyautó tulajdonosok 80%-a otthon tölti az autóját, s ennél valamivel kevesebben vannak, akik a munkahelyükön teszik ezt.

Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak 80%-a a saját pénzét költötte arra, hogy otthon, a saját garázsában tudja feltölteni autója akkupakkját. Ha információim nem csalnak, például Budapesten a bérelhető elektromos autók és a PHEV autókkal dolgozó taxisok is az ingyenesen használható nyilvános töltőállomásokat használják az akkumulátoraik feltöltésére… lehet, hogy majomra volt pénzük, de banánra nem? Bezzeg az amerikaiak, ők bezzeg saját maguk finanszítozzák a villanyszámlájukat!

 

Három.

  • Ted C., FMC: “Close to 80 percent of Americans would not pick an electric vehicle for extreme weather”
  • Totalcar.hu: “80 százalék meg van győződve róla, hogy a villanyautó sem hidegben, sem melegben nem működik rendesen.

Ez megint egy olyan adat, amit elég nehéz értelmezni. Mit jelent az, hogy hideg, vagy meleg? Milyen az extrém időjárás? Nos, hogy érthetőbb legyen ez a kijelentés, Ted leírja a hibrid autóikkal kapcsolatban, hogy gyakorlottak az akkumulátor technológiában, továbbá: “our electric batteries are tested at temperatures as extreme as minus 40 degrees Fahrenheit” – azaz: a Ford által felhasznált akkumulátorok az extrém hideg -40 Fahrenheit fokban (-40 Censius fokban) lettek tesztelve. Természetesen gondoltak a megfelelő hűtésre/melegen tartásra is, hogy az akkucellák mindig az optimálishoz közeli állapotban működhessenek.

A fentieket Ted az alábbiakkal egészíti ki a leírtakat:

  • Ted: “it would probably come as a surprise to most Americans that the top market for electric vehicles in Europe last year was cold and mountainous Norway, with over 35,000 sales in the first half of this year. It would come as a surprise to most Europeans that hot Southern California and mile-high, snowy Denver are among the top U.S. markets for electric vehicles.”
  • Totalcar: nem írnak erről sem.

denver_colorado_usa_800pxDenver, Colorado állam – háttérban a Sziklás-hegység
(fotó)

 

A lényeg: az amerikaiak többségét valószínúleg meglepi a tény, hogy az elektromos autók legerősebb európai piaca a hideg és hegyvidékes Norvégia volt, az év első felében eladott 35.000 db elektromos autóval . Feltételezem, a 2019-es év első feléről beszél, mert ez a cikkéből nem derül ki. Továbbá: az európaiak többségét pedig az lepi meg, hogy az USA-ban a forró Dél-Kaliforniában és a havas, 1600 méteres tengerszint feletti magasságban található Colorado állambeli Denver városában adják el a legtöbb elektromos autót.

2018-ban mindkét államban megfordultam. Kérlek, higyjétek el nekem, a 40 fok közeli nyári tartós meleg és a magas-hegyvidék téli zimankó próbára teszi még a belső égésű motorral szerelt autókat is.

 

Négy.

  • Ted C., FMC: “while nearly 65 percent would not choose one for all-wheel drive.”
  • Totalcar.hu: “az emberek 65 százaléka nem venne villanyautót, ha összkerékre lenne szüksége”

Ezt sikerült jól eltalálni és pontosan forítani angol szövegből. Szuper.

 

Öt.

  • Ted C., FMC: “Over two-thirds of Americans (67 percent) and Europeans (68 percent) don’t believe that electric vehicles are capable enough in terms of towing and hauling.”
  • Totalcar.hu: “Azon már meg sem lepődünk, hogy 67 százalék úgy tudja, villannyal semmilyen esetben nem szabad vontatni.”

És ez rész már megint nem volt meg teljes egészében a Totalcar újságírójának. Ted azt írja, hogy az amerikaiak 67%-a ÉS az európaiak 68%-a nem hiszi úgy, hogy a teljesen elektromos járművek kellően alkalmasak arra, hogy bármit (utánfutót, lakókocsit) is elvontassanak.

A pick-up truckok teljesen hétköznapi felhasználásai, jellemzően nyáron, Kanadában és az USA-ban:

pick-up_camper_hauling_petro-canada(fotó: Lator / Kanada Banda)

2014 Ford F-150(fotó)

Ezért nagyon nem mindegy, hogyan gondolkodnak a jelenlegi pick-up tulajdonosok és leendő elektromos F150 vásárlók, hogy az új akkumulátoros modell mennyire lesz “capable”, azaz mire és milyen módon lesz majd képes – szemben a belső égésű motorral szerelt, 7-10 sebességes automata váltós, esetenként 4-kerék meghajtású modellekkel.

Ennél a résznél linkeli be az FMC által készített bemutatóról szóló videót, ahol azt demonstrálják, hogy a teljesen elektromos F150 képes volt egymaga elhúzni több, mint 1.000.000 fontnyi (kb. 454 tonnányi!!) terhet. Persze, mindezt vasúti kocsikon, amelyre ezt megelőzően 42 db Ford pick-up-ot raktak fel. Tudni kell, hogy a surlódási ellenállása az acélkeréknek az acélsínen jóval kisebb, mint a gumiabroncsnak az aszfalton, vagy a betonon. Szóval ennél a grandiózus produkciónál a Ford kihasználta a fizika nyújtotta előnyöket. Elsőre: “ez igen!!”, másodjára meg: “azért ez annyira nem volt nagy kunszt”.

 

ford_built_tough_2

 

Összegzés.

Két dolgot nem szoktam szeretni.

Az egyik, amikor valaki a hivatás szerűen végzett munkáját félgőzzel végzi és ennek a végeredményét látva inkább gondolja azt, hogy “inkább hozzá se kezdtél volna”. Szerintem ha neked, Kedves Újságíró, ez a munkád, ezért kapod a havi fizetésed és ezrek válnak szemtanújává munkásságodnak, kérlek, ne végezz félmunkát! Ha már belekezdtél, csináld végig tisztességgel. Legyen köszönet abban, amit csinálsz. Mert ebben a cikkben most nem volt. Talán legközelebb.

A másik pedig, amit még ennél is jobban tudok utálni: ha valaki félinformációk alapján von le messzemenő következtetéseket. S közben az igénye már nincs meg arra, hogy utána menjen az információknak. Lusta arra, hogy bővítse tudását és megpróbáljon megérteni más kultúrákat. Inkább választja a buta megoldást és csak azért, mert valaki/valami más valamiben, mint Ő, gyűlölni és habzó szájjal kritizálni kezdni.

Miért elégednél meg a teljes kép (olykor kevesebb, mint) felével? Miért lennél ennyire felületes? Hozzászokhattunk volna ahhoz, hogy a kattintás a lényeg, s nem a minőség. Ha együtt többet várunk el, ha nem elégszünk meg hanyagul összeszedett hírekkel, akkor talán idővel javulhat a szinvonal.

 


 

A témához kisebb-nagyobb mértékben kapcsolódó olvasni és hallgatni való tőlünk, nektek:

  • Levegővel Működő Japán Busz?“üzemanyaga a hidrogén, amit a levegő oxigénjéből nyernek”
  • Méregzöld!“a hétköznapi magyar állampolgárnak miért lesz jobb akkor, ha a TESLA holnapután csődöt jelent, vagy Musk-ot leváltják az elnöki székben? Biztos Elon tehet arról, hogy sz*r munkahelyen, sz*r pénzért dolgozol, amiből még 25 év után se futja használt villanyautóra?”
  • A “Hülye Amerikaiak”…Cica a mikróban, elnökválasztás, magyar-amerikaiak.
  • Erdőtűz Szibériában“összehasonlításul: Kanadában 2013-2014-ben összesen 8,76 millió hektár erdő égett le. És a magyarok még csak nem is tudtak róla. Szibéria most miért más?”
  • KB027 – Ez A Magyar MentalitásKanada/Magyarország összehasonlítása több témában, kritikával.
  • A Gólyák És A Tojáslabdaegy teljes sportágnak: 10.000.000 Ft-os éves állami támogatás, eközben egy vidéki focistadionnak 300.000.000 Ft állami támogatás közmű számlákra.

 

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

Erdőtűz Szibériában

Jó reggelt kívánok! Mivel ez megint egy olyan téma, ami instant felbosszantott, muszáj voltam vitriolba mártani az egész laptopomat, majd eme cikket a megfelelő óvintézkedések megtételét követően megírni. Ezért ha eültést találltokk vahalol a szögevben, annak az oka az, hogy vygeévmledi kesztyűben nehézkes a  gépelés. Sok szeretettel üdvözlöm a médiamunkásokat, a Facebook Mindent Túlreagáló Kommenthuszárait, a Jólmegmondó Megélhetési Influenszereket, továbbá külön köszöntés illeti az ismételten hisztérikus hangulatban hempergő, nem mellesleg kanadai alapítású Greenpeace képviselőit: sziasztok! Nem bezárni az oldalt, tessék szépen végig olvasni a cikket! Köszcsi-puszcsi-szercsi-lávcsi.

előkészületek eme cikk megírásához:
felhozom a pincéből a vitriolos hordót*

 

Hé, ti mindannyian! Olyan jó, hogy újra hallatjátok hangotokat.

A médiamunkások is, akiknek muszáj írni valamiről, akárkiről, bármiről, hogy meglegyen a kötelezően előírt leütés szám a nap végére. Különben, mint 20 éves múlttal és millós olvasótáborral rendelkező, profitorientált vállalkozás, nem fogjátok tudni megindokolni, hogy miért kunyeráltok pénzt** az olvasóitoktól.

A méregzöldek is, akik a bálnákat megmenteni dízelmeghajtású hajókkal mentek ki a tengerekre. Amely vizekre olyan kikötőkből hajóztok ki, amely úszik a szemétben, s amely kikötőkbe interkontinentális repülőjáratokkal érkeztek távoli országokból. Leginkább akkor, amikor egy új kőolajvezeték megépítése miatti több napos tiltakozásotokat követően másoknak kell utánatok feltakarítani a mocskotokat!

dakota_access_camp_debris_garbage_clean-upÉszak-Dakota, USA, 2017: környezetvédők tábora a tiltakozás után:
ők békésen hazamentek,
de a szemetüket hátra hagyták
(fotó: Amy Sisk/Inside Energy)

A kommenthuszárok is. Ti, akik a Facebook-on töltitek munka- és szabadidőtök nagyrészét, ott hintve az igét mindenről, ami szembe jön, akkor is, ha teljesen fogalmatlanok vagytok a témában: hiszen aki többször és hangosabban mondja a magáét, a végén annak lesz igaza. Mindegy, hogy az egyértelmű tények, vagy a különböző tudományos megállapítások mit mondanak. Még akkor is, amikor pár kattintásra van tőletek a tudás, az új ismeret, de lustaságből és/vagy a magatok irányába tanusított igénytelenségből kifolyólag eszetek ágában sincs párat kattintani.

Az influenszerek is, ha több-kevesebb élettapasztalattal az Insta-posztokban, a YouTube videókban és/vagy valamelyik könnyen felejthető kereskedelmi televízióban, rádióban olyan bőkezűen osszátok azt a keveset, ami nektek jutott. Na, nem az anyagiakból, hanem észből.

wildfire_fortmc_20162016. május 3.: erdőtűz tombol Fort McMurray-ben (Alberta)
(fotó: Terry Reith/TCP)

 

Mindmeghaltunk.

Tele vannak a magyar híroldalak és a magyar Insta- és Facebook-posztok is azzal, hogy “Ááá, itt a világvége, mert Szibéria északi részén, jujj-jujj, tényleg nagyon ég már az erdő! Jajj!”. Hogy pontosan mekkora terület vált a lángok martalékává, azt nem tudom, mert a cirill betűs híroldalakhoz most nem volt hangulatom, a magyarokat átnézve (a 444.hu szerint) 3 millió hektár (az index.hu szerint “csak” 2,8 millió) körül van az erdőtűz által érintett területek nagysága augusztus elején. A kanadai CBC.ca több, mint 3,1 millió hektárról ír. Tudom, tudom, mivel ekkora méretű katasztrófáról van szó, nagyjából lehetetlen pontos számot mondani.

 

Vigyázz! Kész! Tűz!

Jegyezzünk meg pár adatot így az elején: Szibéria, 2019, erdőtűz, 3.100.000 hektár

Kezdjük a matekórát egy könnyű kérdéssel. Megtudja mondani valaki, hogy hány millió hektár erdő égett le Kanadában az elmúlt években? Az, hogy sok, vagy az, hogy kevés, az nem válasz. Ja, hogy Kanada messze van Magyarországtól, ezért aztán a magyar átlagembert nem érdekli az, ami ott történik? Akkor Szibéria miért lett ennyire fontos hirtelen? Az sincs éppen közel Magyarországhoz.

wildfire_northern_alberta_2009erdőtűz tombol Alberta tartomány északi részén 2009-ben
(fotó: Cameron Strandberg)

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az alábbi táblázatot kb. 1 órányi munkával állítottam össze. Nem volt nehéz: a Google, Kanada Kormányának és más hivatalos kanadai szervek weboldalai nekem is a barátaim. A táblázatban található adatok azt mutatják meg, hogy 2017. január 1. és 2019. augusztus 7. között a 4 nyugati tartományban egyesével és Kanadában összesen hány hektár erdő vált a lángok martalékává a kisebb-nagyobb erdőtüzekben.

BC – British Columbia, AB – Alberta,
SK – Saskatchewan, MB – Manitoba

 

Ahogyan az látható, az elmúlt 2,5 évben:

  • csak egyedül Brit Columbia-ban 2,59 millió hektár,
  • a 4 nyugati tartományban pedig összesen 4.658.291 hektár erdő égett le. Több, mint 4,6 millió hektár!

És akkor még nem számoltuk bele pl. az Északnyugati Területeket, vagy Yukon-t…

Kanadában 2017-ben közel 3,37 millió hektár erdő égett le, de 2018-ban szerencsére ennél kevesebb, csak kb. 2,27 millió hektár. Ha csak ezt a két, egymást követő évet nézem, akkor összesen 5.643.781 hektár erdőterület semmisült meg hatalmas lángok és még hatalmasabb füst kiséretében.

De volt ennél rosszabb is. Ha hatásvadász akarok lenni, akkor azt írom, hogy KANADÁNAK KÉT HORRORISZTIKUS ÉVE VOLT:

  • 2013-ben összesen: 4.203.867,
  • 2014-ben összesen: 4.563.847 hektár erdő égett le.

Ha eme kettő évet összeadom, máris 8,76 millió hektárnál járok. Volt egy tartomány és egy terület, amely adott évben nagyon rosszul járt. A 2013-as erdőtüzekben Québec tartománya 1.872.842, a 2014-es erdőtüzekben pedig az Északnyugati Területek könyvelhetett el 3.416.291 hektrányi leégett erdőt.

wildfire_nwt_2014erdőtűz ég az Északnyugati Területek “South Slave” régiójában 2014-ben
(fotó: NWT Fire)

 

Megint felteszek pár kérdést.

Ki emlékszik ezekre az erdőtüzekre 2013-ból és 2014-ből??? Senki? Senki.

Tele volt-e ezekkel az erdőtüzekkel a Facebook? Tele voltak-e ezekkel az erdőtüzekkel a híradások? Játszott-e számháborút emiatt az erdőtüzek miatt a Greenpeace? Egyáltalán, érdekelt-e bárkit is ez a több millió hektárnyi hamuvá és korommá váló erdőség??

wildfire_california.jpgTe mivel oltalád el?

 

Szerintem mindegyik kérdésre NEM lesz a válasz. Pedig nem régmúlt időkről beszélek, ezek a esetek csak pár évesek. Pedig ezekből az erdőtüzekből felszálló füstök is ugyanolyan károsak voltak a légkör számára, mint a szibériai erdőtüzekből felszállók. Nincs különbség.

Lehet, hogy akkoriban nem volt divat minden második Facebook-posztnak apokaliptikus hangvételűnek lennie? A 2010-es évek első felében még nem volt trendi a műanyag szívószálakról, meg szarvasmarha pukiról beszélni? Lehet, hogy akkoriban még nem volt kifizetődő minden nap erdőtüzekről beszámolni és cikk sorozatot írni a légkörbe kerülő füstről, az egészségüket és életüket kockáztató tűzoltókról, az erdők jövőjéről? Lehet, hogy akkoriban még nem hozott volna lájkokat, megosztásokat, olvasókat és követőket egy-egy kanadai erdőtűzről szóló poszt, cikk, híradás?

Ha találsz olyan magyar nyelvű hiradást, cikket, riportot, Facebook-posztot, Insta fotót kommentárral, vagy influenszer YouTube-os videóját, amely 2013-ban, vagy 2014-ben (vagy esetleg 2017-ben) íródott, készült és a kanadai erdőtüzekről szól, kérlek, feltétlen küld el nekünk a linkjét akár eme cikk Facebook-posztja alatt kommentben, vagy e-mailben. Csak a példa kedvéért: az index.hu csak ennyire volt képes 2018-ban.

 

Irígy vagyok és optimista.

Az pár bekezdéssel korábban közölt adatok forrásait még véletlenül sem linkelem be, mert nem szeretném az ide tévedő médiamunkások helyzetét megkönnyíteni. Ha eddig nem érdekelték őket a tények a kanadai erdőtüzekkel kapcsolatban, most már ne csináljanak belőle szenzációt!

wildfire_usa

Végezetül pedig: Kanada 2019. évi mérlege, augusztus 7-vel bezárólag, a rendelkezésre álló adatok alapján: 1.779.997 hektárnyi leégett erdő, összesen 3.438 db tűzesetben. Még kb. 1,5-2 hónap hátra van az 5. évszakból. Reménykedem benne, hogy az idei szám már nem nagyon emelkedik és nem éri el leégett erdők nagysága a 2 millió hektárt.

 

Nem rád, hanem érted haragszom.

Nem arról van szó cikkemben, hogy “ki tud nagyobbat mondani?”! Nem arról van szó, hogy Kanadában nagyobb tüzek szoktak égni az erdőkben, mint most Szibériában, ezért aztán ez utóbbival nem is érdemes foglalkozni. Egyáltalán nem azt mondom, hogy “Helló, láttunk már ilyet és ilyenebbet is, lehet tovább sétálni!”. Nem azt mondom, hogy Kanada – mivel itt élek -, fontosabb, mint bármely más része a világnak.

Arról beszélek, hogy a szibériai erdőtűz ismét egy ékes példája annak, hogy sem a médiamunkások, sem pedig a Facebook-ozók, sem pedig az influenszerek nem tudják helyén kezelni a világban történő eseményeket és az első adandó alkalommal túlzásokba esnek. Majd pánikolva, gyakran butaságokat beszélve nyilvánulnak meg. Kampányszerűen, a legnépszerűbb témákra repülnek rá – ami most éppen a szibériai erdőtűz -, azzal foglalkoznak, amelyre a legtöbb kattintást lehet kapni, amivel a letöbb olvasót lehet megszerezni, amivel a leglátványosabb hatást lehet elérni. Ez egy remek téma, amely indulatokat, hozzászólásokat, további cikkeket, posztokat, videókat generál, azaz növeli egy oldal, egy videó, egy poszt forgalmát, s ez majd jól fog mutatni a statisztikákban. Most még ezen pörögnek, a jövő héten majd máson fognak. Nem kell aggódni, mindig meglesz az a kutyacsont, amit rágni lehet – persze, csakis hangos morgások és nyálcsorgatások közepette. Ahogy szokták.

Ha megkérdeznénk őket, hogy egy vaktérképen mutassák meg, hogy hol van Szibéria, nem tudnák megtenni. Mert fogalmuk nincs. Nem tudják, hogy “általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb 12,6 millió km², népessége több mint 39 millió fő. Szibériában él Oroszország népességének 24%-a, kb. 39 millió fő (az átlagos népsűrűség 3,5 fő/km²).”

russian_federation_map_smallkattintásra új ablakban nagyméretű térkép nyílik

Nem lesz fontos nekik, hogy Szibéria “teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki és az ország területének háromnegyedét foglalja el.” Azt sem tudnák elmondani, hogy “Szibéria kelet-nyugati irányban az Uráltól a Csendes-óceán vízválasztójáig nyúlik, ide nem értve Oroszország távol-keleti részét. Északon a Jeges-tengertől délen Mongólia és Kína határáig, délnyugaton Kazahsztánban a Kazah-hátságig terjed.” Mert annyira azért már nem érdekli őket a téma, hogy legalább a Wikipédia-t megnyissák.

Szerintünk minden természeti katasztrófa egyaránt fontos, nem látom értelmét csak és kizárólag szenzációhajhászás miatt egyiket, másikat jobban kiemelni, túlértékelni, vagy éppen lebecsülni. Egyre inkább azt látom, hogy az aranyközéputat sem a hivatásos újságírók, sem a Facebook-on véleményüket kifejtő átlagemberek nem képesek megtalálni. Mindig lesznek olyan témák, amelyeket alaposan túl tudnak lihegni és kattintás-vadász címekkel eladni. Összefüggéseiben látni egy adott problémát, következtetéseket levonni sokak számára nagyon körülményes dolog.

Hasonlóan ahhoz, mint amikor villanyautókról van szó és mindenki az akkumulátorainak újrahasznosítása miatt aggódik és tartják ezt rettentően kényes kérdésnek. Miközben egy-egy olajkúton, olajfinomítóban, vagy tankerhajóval történt katasztrófa és súlyos környezetszennyezés már szinte szóra sem érdemes (annyira hozzászoktunk már?). Nem azt nézik, hogy a villanyautó bent a városban, az iskola előtt, a játszótér mellett nem füstöl a gyermek orra alá, hanem amitt izgulnak, hogy mi lesz 15-20 év múlva az akkumulátorokkal? De a kőolajat most termelik ki, most folyik bele a tengereinkbe, most pusztítja el az élővilágot, a dízelmotoros autó már óta ott kormol a lakóhelyünkön…

Ahogyan írtam, minden erdőtűz egyformán fontos. Mindegy, hogy az egy afrikai országban, Dél-Amerikában, vagy Kanadában tombol. Mert egy légkörünk van, ugyanazt a levegőt lélegezzük be szerte a Földön. Beszélnünk kell az erdőtüzekről, közösen kell tenni a megelőzésükért, illetve eloltani olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. A kanadai erdőtüzek közel 60%-a még mindig emberi hanyagságból keletkezik – nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos odafigyelni erdeinkre és megóvni őket a következő generáció számára.

 

maple_leaf_small_3pcs

Mind Lator, mind én fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, a globális klímaváltozás jelentőségét a mi és gyermekeink jövője szempontjából. A magunk módján igyekszünk minden megtenni annak érdekében, hogy a ránk eső ökológiai lábnyom kisebb legyen és egy egészségesebb, tisztább jövőt biztosíthassunk gyermekeink számára. Azonban igyekszünk mindezt túlzásba esés, szinpadiaskodás nélkül elérni, s a magunk szerény módján hozzájárulni a közöshöz.

Akkor most megyek … és lemosom a laptopomat.

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

maple_leaf_small_3pcs

* a fotó csak illusztráció! Nem én vagyok látható a képen és fogalmam sincs, hogy mi a franc van azokban a kék hordókban!

** az 1999-es alapítású index.hu egy Zrt-ként működő, profitorientált gazdasági vállalkozás, amely a piacról él. Profi, főállásban, szerződéses alapon dolgozó újságírói gárdával szolgáltatja a híreket egy erre kialakított szerkesztőségből. Bevételeit első sorban a hirdetők által a reklám megjelenésekért fizetett díjakból szerzi. Ha nincs hír, akkor nincs olvasó és akkor nincs reklám megjelenés. Ha nincs reklám megjelenés, elmaradnak a hirdetők, kevesebb lesz a bevétel. A hírportálok érdeke, hogy szinte minden percben újabb és újabb írások jelenlenek meg oldalaikon, minél többmindenről beszámoljanak (belpolitika, külpolitika, gazdaság, sport, technológia, időjárás, lottószámok, bulvár,  rendkívüli hírek, elemzések, interjúk, videóriportok, blogok, stb., stb.,), ezzel elérve, hogy a hirdetéseket megtekintő olvasók minél többen legyenek és minél több ideig maradjanak az index.hu oldalain, ezáltal több hirdetés jeleníthető meg, azaz több lesz a cég bevétele.

Mi, a KanadaBanda hobbiból, azaz szívvel-lélekkel podcast-olunk és írunk cikkeket, járunk utána dolgoknak és számolunk be dolgokról. Szenvedéllyel, őszintén, a tőlünk elvárható maximumot szeretnénk nyújtani Nektek, hogy még sokáig a Hallgatóink, Olvasóink között tudhassunk benneteket. Munka és család mellett áldozunk időnkből és energiánkból erre a számunkra oly’ kedves projektre és igyekszünk a KanadaBanda-t adásról adásra, cikkről cikkre jobban csinálni. Nagyon köszönjük, ha egy jelképes havi összeggel elismered munkánkat.

 

Levegővel Működő Japán Busz?

A legfontosabb: nem egy adott blogger, vagy weboldal lejáratása a cél, hanem a rossz példa bemutatása: a pontatlanul fordított és a pontatlanul megfogalmazott információk gondolkodás nélküli terjesztése!! Találtam egy érdekes, ámde rengeteg valótlan információt tartalmazó cikket egy weboldalon. A hír egy ismerős általi megosztás miatt került a hírfolyamomba a Facebook-on. A dolog azért érdekes, mert utána nézve a cikknek azt találtam, hogy több weboldal is lehozta körül-belül szóra, mondatra megegyezően ugyanazt a hülyeséget! Emellett persze, több Facebook-os csoport is megosztotta a hírt, a kommentelők pedig nagyobb részt helyeslően egyet értenek, “bezzeg Magyarország”-oznak és csak néhányuk esett gondolkodóba a cikk elolvasását követően.

a képen egy csúnyácska tüzelőanya-cellás Toyota Mirai látható

 

Következzék a cikk bemutatása, azaz elemzése és a kritikáim megfogalmazása.

– “Egy Golovnin nevű blogger meg is osztotta a Facebookon véleményét.”

Mivel a cikk csak szóban említi a forrást és nincs egyetlen (közvetlen) link se a forráshoz, magam próbáltam utána keresni az említett bloggernek. A Facebook-on találtam egy Vasily Golovnin nevű felhasználót, akinek közel 7000 követője van. Ő rendszeresen publikálja gondolatait, kommentárjait, véleményét anyanyelvén, azaz oroszul. A beépített fordító segítségével sikerült angolra fordítani a cirill betűs posztokat. Golovnin nagyrészt Észak-Koreáról és Japánról ír. 2019. januárjáig visszamenőleg nem találtam nála technológiai témájú, vagy autókról szóló írást… jobban visszakeresni pedig nem nagyon volt már kedvem.

Lehet, hogy nem is rá hivatkoznak? Sajnos, nem tudtam kideríteni semmi értékelhetőt. Nem tudom egyértelműen eldönteni, hogy Golovnin ismeretei hiányosak-e, vagy pedig a magyar nyelvű cikk írójának orosz tudása és technológiai jártassága hagy kívánni valót maga után?

a Toyota Mira hátulról

 

– “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek)

És akkor itt jön a lényeg!

A szóban forgó cikk Őt idézi: “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek). Amennyiben ez a fajta módszer hosszútávon is beválik, már semmi nem fogja elválasztani a Japánokat attól, hogy végleg elbúcsúzzanak a benzinnel működő járművektől.

(..)

Az úgynevezett hidrogénmotor, oxigént és hidrogént egyesít, ebből pedig víz keletkezik. Mint a legtöbb fizikai folyamat, így ez is jár némi hőleadással, tehát hőt és vízgőzt is a légkörbe bocsát. Ennek a folyamatnak az energiája pedig megmozgatja a villanymotort, ebből pedig áram termelődik.”

A problémám abból adódik, hogy – ha finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom: valaki úgy írt valamiről, hogy annak pontos működéséről semmi fogalma nem volt. Illetve, valamennyi elképzelése volt a tüzelőanyag-cellás autó működéséről, de nem nézett utána a részleteknek. Ha nem akarok finoman fogalmazni, akkor azt mondom, hogy annyira igénytelen volt, hogy az sem zavarta, hogy irgalmatlan ostobaságokat hordott össze!!!


csak a példa kedvéért: az egyik cikk a sok közül
(kattints a nagyobb nézethez)

 

Pedig csak kb. 10-15 percébe telt volna és máris annyi tudás birtokába juthatott volna, hogy nem ír le sületlenségeket – amelyeket aztán több száz, vagy ezer ember olvas el. Bővítve ezzel a pontatlan információval rendelkezők körét.

Ugyanennyi erőlvel már oktató jelleggel, röviden és tömören megismerhetette volna olvasóit a technológiai részletekkel. De inkább maradt a szenzáció hajhász stílus és a pontatlan információk halmaza. Azaz kellett a hangzatos cím, a sok klikkelés és a végtelen baromságok!

 

– “Levegővel működő buszokat találtak fel a japánok”

Nem, semmi ilyesmit nem találtak fel a japánok. Sőt, eddig még senki sem talált fel levegővel hajtott autót, buszt, kamiont, stb.

Rengeteg kutatás, fejlesztés és pénz befektetése után sikerült egy olyan, sorozatgyártásban előállítható, kereskedelmi forgalomba hozható, hidrogénhajtást létre hoznia a Toyota-nak (és még a Hyundai-nak, meg a Honda-nak is), amelyet már bárki megvásárolhat magának. Lásd a több országban is kapható Toyota Miria személyautó (nyitókép), vagy a japán belpiacos Toyota Sora autóbusz, lásd itt:

 

– “üzemanyaga a hidrogén, amit a levegő oxigénjéből nyernek”

Komolyan kérdezem.

MI VAAAN???

Hogyan lehetne a hidrogént kinyerni az oxigénből?

SEHOGY!!

Az oxigén atom az 1 darab oxigén atom. Nincs benne, se mellette hidrogén. Nincs!

Uhh, tényleg, annyira szeretném tudni, hogy az eredeti szerző volt ennyire buta, vagy az, aki lefordította az eredetit és a magyar nyelvű cikket megírta?!?

Ha megnyitjuk a Wikipédiát a Levegő szócikknél, akkor a következőket olvashatjuk: “A légkör főbb alkotórészei:

  • nitrogén 78,09%
  • oxigén 20,93%
  • argon 0,93%
  • egyéb (nemes)gázok 0,002%-a

a térfogatnak.”

Az egész szócikkben egy szó sem esik a hidrogénről. Sőt, a hidrogén a légkörben sincs jelen számottevően kimutathatóan. Ha valaki még emlékszik rá, fizika órán elektrolízissel bontottuk a vizet oxigénre és hidrogénre. A vizet, amelynek kémia képlete a H2O. Azaz 2 db hidrogén és 1 db oxigén atomokból áll.

Okos bloggerünk, vagy a magyar cikk szerzője ezzel a két dologgal magát és olvasóit is össze-vissza zavarta. Mert alapvető tényekkel nem volt tisztában. Ami elsőre nem is lenne baj, de ahogyan a cikk mutatja, esze ágában sem volt utána nézni a hiányosságainak. A lényeg a szenzáción volt és nem a tényszerűségen. Sikerült neki a butasáogot terjesztenie egy hangzatos cím alatt. Ennyi és ennél nem több.

Toyota Sora, a tüzelőanyag-cellás japán autóbusz

 

– “18 milliárd forint”

A cikkben olvasható még ez is: “Például egy Toyota Miraj, hidrogénhajtású kocsi, ma 63 ezer dollárba kerül, ami átszámolva majdnem 18 milliárd forint. A japán kormány célja, hogy 6 éven belül az ilyen meghajtású autók ára körülbelül 20 ezer dollárnál megálljon (kb. 6 milliór forint).”

A bloggernek, vagy a magyar nyelvű cikk írójának nem csak a fizika és a kémia nem az erőssége, de még a matematika sem. A 63.000 USD (amerikai dollár) nem 18.000.000.000 Ft, hanem (árfolyamtól függően) kb. 18.500.000 Ft. Tulajdonképpen csak egy nagyság rendet sikerült tévednie.

akkor is csúnya a Mirai, ha elbújuk a töltőoszlop mögé…

 

+ Toyota Mirai

Az amerikai Consumer Reports információi alapján a cikkben említett Toyota Mirai amerikai ára 58.500 USD, azaz kb. 17.200.000 Ft. Egy másik, elektromos autókkal foglalkozó fórum szerint jelentős állami támogatás is elérhető az USA-ban a Toyota Mirai vásárlása esetén, amelynek ára így már csak 45.000 USD, azaz kb. 13.220.000 Ft. Európában (pontosabban Németországban) egy kicsit többet kérnek el az autóért, az induló ára 60.000 EUR, azaz kb. 19.600.000 Ft.
DE NEM 18 milliárd Ft!! És nem tűnt fel senkinek sem, hogy irgalmatlanul magas számot írtak le, senki sem számolt utána, csak ész nélkül átvették a cikket több helyen is.

Az pedig, hogy egy új autó eladási ára a bevezetéskori ár 1/3-ra essen le, gyakorlatilag semmi esély sincs. A Japán Kormánynak vajmi kevés beleszólási lehetősége van abba, hogy a Toyota a világpiacon mennyiért értékesítse az autóit.

Eddig tartott a nettó hülyeség által okozott bosszankodás, most jöjjön a lényeg!

+ Hogyan működik a hidrogénnel hajtótt jármű?

A hidrogén hajtással üzemelő járművek, azaz tüzelőanyag-cellás, vagy üzemanyag cellás járművek működését kiválóan mutatja be az alábbi ábra:

(kattints a nagyobb nézethez)

 

A tudomány és a technológia mai állása szerint üzemanyagnak hidrogént:

  • vagy metán gázból állítunk elő nagy mennyiségben,
  • vagy pedig elektromos áram segítségével a víz bontásával.

Előbbi esetén sajnos CO2-t is termelünk, utóbbi esetén pedig olyan áramot használunk fel, amivel a teljesen elektromos- vagy hibrid autókat akár fel is tölthetnénk.

Ha már megvan a hidrogén, azt az előállítás helyéről el kell szállítani a töltőállomásokra. Ott átfejtik a töltőállomás tartájaiba, ahonnan pedig mi majd bele tankoljuk az autónkba.

a Toyota 15 évre hitelesített hidrogéntartályai

 

Az autóban a tüzelőanyag-cellákban a hidrogént a levegőben, azaz a légkörben található oxigénnel egyesítve  áramot állítunk elő. Ez az elektromosság fogja meghajtani az autó villanymotorjait (vagy tölteni annak akkumulátorait), így mozgásba hozva a járművet. A H2-ből és az oxigénből vízpára lesz, amely kicsepeg az autóból, kb. úgy, ahogyan a kipufogó gáz is távozik.

Tehát NEM a hidrogént égetjük el egy hidrogén hajtású autóban, mint ahogyan a benzint, vagy gázolajat égetjük el a belső égésű motorral szerelt járművekben. Itt nincs égéstermék, a tüzelőanyag-cellás autóból csak némi hő és tiszta H2O távozik el.

 

+ Na és akkor hol itt a baj?

Sokak számára a probléma ott van, hogy azt az elektromos áramot, amelyet arra használunk fel, hogy hidrogént állítsunk elő metánból, vagy elektrolízis során vízből, majd abból a jármúvekben újra áramot termeljünk a villanymotorok számára, pazarlásnak tűnhet.Mert minden lépésnél veszteség adódik. Minél több lépésből áll egy folyamat, annál több nagyobb %-át vesztjük el a befektetett energiának. Ennél sokkal egyszerűbb lenne a már rendelkezésre álló árammal a teljesen elektromos- vagy hibrid autók akkumulátorait feltölteni.

Aki még nem hallgatta meg “KB023 – Az E-Mobilitás II.” című adásunkat, amelyben a Hidrogénhajtással és az elektromobilitással foglalkoztunk, az a linkre kattintva a cikk elolvasását követően megteheti.

+ A Toyota, a Mirai és a Tesla-k

Az alábbi rajzon jól látható, hogy az egyik hidrogéntartály és az akkumulátorok a hátsó ülés támlája mögött helyezkednek el. A másik hidrogéntartály a hátsó ülések alatt, maga a tüzelőanyag-cella pedig az első ülések alatt kapott helyet.

a Toyota Mirai “röntgen képe”

A vezérlő elektronika egyik fele elől, a levegő pumpa mellett található, közvetlenül a villanymotorok és a generátor felett.

Hogy ennél jobb rálátásunk lehessen a Toyota hajtásláncára, az érdeklődők kedvéért a Toyota mérnökei szétvagdostak egy Mirai-t:

a hátsó hidrogénytartály (sárga), felette az akkumulátorok (ezüst)

alul, balra az vezérlő elektronika, tőle jobbra a tüzelőanyag-cella (szürke),
a hátsó ülés alatt második hidrogéntartály (sárga),
a kép jobb szélén, az ülés mögött pedig az akku-pakk (ezüst)

 

Összehasonlítva egy teljesen elektromos autóval (pl. Tesla Model 3) jól látható, hogy ez utóbbi mennyivel “minimalistább” kialakítású. Az akkumulátor pakk alkotja az alvázat, ennek az elején és a végén találhatók a villanymotorok és a kerekek.

(kép: insideevs.com)

(kép: insideevs.com)

Általánosságban elmondható, hogy – például – a Tesla Model S/3/X autók esetében minden lényeges (nagyfeszültségű) elektronikai alkatrészei boka és lábszár magasságban találhatók, a kivételt a töltőcsatlakozó jelenti. Ennek köszönhetően rengeteg hely áll rendelkezésre mind az utasok, mind a csomagjaik számára.

Érdekesség: amíg a Mirai-ban 362 literes a csomagtartó, addig a Model S-ben elől 150, hátul 744 liter (összesen 894 liter!!), a Model 3-ban pedig elől 76, hátul 349 liter, azaz összesen 425 liter áll rendelkezésre.

Tesla Model 3

Tesla Model S

 

Szépen kérek mindenkit, hogy mielőtt egy ehhez hasonló ostobaságokkal és pontatlan információkkal teli cikket lájkol, megoszt, vagy kommentál akár egy hírportálon, akár a Facebook-on, akár a Twitter-en, olvassa el újra és értelmezze a benne foglaltakat!

Nagyon köszönöm!

Ha kiegészítenéd a leírtakat, vagy valami nem volt egyértelmű a cikkemben, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot Twitter-en, Facebook Messenger-en, vagy e-mailben!

 

– Lázadó

A 2.031.752 Tó Országa

Kanada a Sziklás-hegység, a préri szántói és legelői, az erdőségek és vadvilága mellett 2.031.752 tavával is büszkélkedhet. Igen, jól olvassátok, kettőmillió-harmincegyezer-hétszázötvenkét tó van szerte Kanadában. Ha még nincs programod a nyárra, az őszre, vagy a télre, esetleg akad még hely a bakancslistádon, akkor írj fel párat Kanada tavaiból – van miből válogatni. Nézzük a számokat.
(nyitókép: a Harrison-tó és Harrison Hot Springs, Brit Columbia-ban / fotó: Scenic 7 BC)

(kép: Love Canada / Facebook)

Ha holnap útnak indulsz a világ második legnagyobb országába és minden nap csak 1 tavat látogatsz meg a 31.752-ből, akkor 87 év kell ahhoz, hogy mindet felkeresd. Jó, a szökőévek miatt lehet, hogy 86 év és 360 nap is elég lesz. Összecsomagoltál már?

A kanadaiak csak a “minimum méretet” elérő tavakat tartják említésre méltó tónak, így a közel 2.032.000-ből a már említett 31.752-be csak és kizárólag azok a tavak számítanak bele, amelyek felülete NAGYOBB, mint 3 km2. Emellett további kb. 2.000.000 db, 3 km2-nél kisebb vízfelületű tó található meg nálunk, azaz a világ tavainak kb. 60%-a Kanadában található.

Ebből a 31.753 tóból “csak” 561 tó felülete nagyobb, mint 100 km2. Összehasonlításul: a Balaton 600 km2, a Tisza-tó 127 km2, a Velencei-tó 24,9 km2. DE!

Kanada legnagyobb tava, amely teljes terjedelmében Kanada határain belül található, azaz nem osztozik rajta az USA-val, a Nagy Medve Tó (Great Bear Lake) az Északnyugati Területeken, amelynek vízfelülete 31.328 km2.

Az alábbi szemet gyönyörködtető fotókat a Pandotrip oldalán találtuk, leírásokért és a további fotókért klikk a linkre.

Mikor jössz? Még nem késő útnak indulni, hogy itt lehess Kanada 152. születésnapján…

Alberta-i Erdőtüzek 2019 [Frissítve!]

A pár nappal ezelőtt megjelent, Az “ötödik évszak” Kanadában c. cikkünk óta sajnos elmondható, hogy az elmúlt 36-48 órában az erdőtüzek terjedése, állapota nem hogy jobbra fordult volna, vagy stagnálna, hanem sokkal rosszabb lett. Óráról órára változik az egyes tüzek helyzete, de a negatív irányba. Az oltás folyamatos és sorozatossá váltak a kilakoltatások is. Linkek, fotók és híradó részletek cikkünkben.

(Nyitóképünkön: a High Level városának környékén égő erdőtűz kiterjedtsége május 21-én elérte a 80.000 hektárt (800 km2). Danny Green ezt a képet a város evakuálását követően hétfőn, május 20-én készítette.)

 


 

Frissítés #1: a kanadai idő szerint péntek este elérhető új információk alapján, Alberta-ban az erdőtüzek megfékezésén több, mint 2300 tűzoltó vesz részt, közülük kb. 600 fő más tartományokból érkezett. Az oltási munkálatokhoz 600 db helikoptert és 27 repülőgépet használnak. A száraz, alacsony páratartalmú, szeles időjárásnak köszönhetően a tüzek nagyon gyorsan tovább terjednek és az oltásban résztvevőknek valóban hatalmas kihívásokkal kell megküzdeniük.

wildfire_new_stat(forrás: https://calgary.ctvnews.ca)

Március 1-től május 31-ig összesen 522, nem pedig 502 db alkalommal gyulladtak tüzek, az érintett terület nagysága pedig 3.747 km2.

Az erdőtüzek füstjének egészségre gyakorolt hatásai sokkal komolyabbak, mint ahogyan azt sok ember érzékeli. „Alapvetően amikor az égő fa füstjét belélegzed, az pontosan ugyanolyan, mintha folyamatosan cigarettáznál. Nincs különbség.” – mondta Dr. Paige Lacy, az Alberta Respiratory Centre (Légzési Központ) kutatási igazgatója. “Alberta-i Erdőtüzek 2019 [Frissítve!]” bővebben

Az “Ötödik Évszak” Kanadában

A legutóbbi novelláskötet hosszúságú cikk után vissza a már megszokott kerékvágásba: ismét vannak linkek, fotók, videók és egy pár perc alatt elolvasható bejegyzés! Szomorúan kell bejelentenem, hogy ezt az idén sem ússzuk meg: itt az ötödik évszak! A tavasz, a nyár, az ősz és a tél mellé Brit Columbia (BC) egy ötödiket adott hozzá a naptárhoz: az erődtüzek évszakát. (eredetiben: “​In addition to spring, summer, fall and winter, B.C. has added a fifth season to its calendar — wildfire season” – Sarah Henderson, BCCDC). Az előbbi kijelentés a BC Centre for Disease Control (röviden: BCCDC, magyarul: BC Betegségellenőrzési Központ) egyik tudosától hangzott el idén májusban.

 

A mondatot annyival egészíteném ki, hogy ez a bizonyos “5. évszak” nem csak BC-re, azaz Brit Columbia-ra vonatkoztatható, hanem Alberta, Saskatchewan és Manitoba tartományokra is.

high-level-wildfire_2019_2.jpgerdőtűz az Alberta-i High Level környéki erdőben (fotó: cbc.ca)

 

A BC Centre for Disease Control (BC Betegségellenőrzési Központ) Kanada szerte vezető szerepet töltbe a betegségek felügyeletében, felderítésében, kezelésében, megelőzésében és az ezekkel kapcsolatos konzultációban. Weboldalukon több kiadványt is közzé tettek, amelyben arról tájékozódhatnak az érdeklődők, hogyan lehet felkészülni és mit lehet tenni, ha az erdőtüzek füstje által éeintett területen élünk, dolgozunk, vagy haladunk keresztül. A kiadvány itt érhető el (PDF fájl, méret: 2 MB). Emellett több más publikációjuk is elérhető weboldalukon, például beltéri hordozható légtisztító berendezésekről is (PDF fájl, méret: 1,1 MB).

A majdnem napra pontosan 3 éve történt Fort McMurray-i (Alberta)
erdőtűzről írt dal
és a helyszíni felvételekből készített videóklipje.

 

A tartományokban látható és érezhető füstnek nem csak a helyiek (Lator-t idézve: “Gyűlölöm!”), hanem az idén nyáron Kanada nyugati részére látogató turisták – például a Fotózz Kanadában projekttel érkező fotósok -, sem fognak örülni, mert a megszokotthoz képest drasztikus légköri különbség lesz megtapasztalható a természetben és a városokban.

 

ilyen volt Prince George-ban (BC) május közepén

“Az “Ötödik Évszak” Kanadában” bővebben

Méregzöld!

Jó reggelt kívánok! Ha emlékezetem nem csal, akkor ez az első olyan cikkem, amelyen legalább két héten át dolgoztam kisebb-nagyobb megszakításokkal, majd végül teljesen újra írtam az egészet és még a címét is megváltozattam. Az első pár verzióban olyan hívószavak voltak a fejlécben, mint: TESLA, Elon Musk, elektromos autó, villanyautó, lítium, kobalt, akkumulátor, villanyáram, bányászat, olajipar, gazdagok, úri huncutság, kiváltság, luxus, éghajlatváltozás, környezetszennyezés, környezetvédelem. Ó, és persze a legjobb: “mindmeghalunk“. Egyszer biztosan. De addig se mindegy, hogyan és miként élünk.

Próbáltam tényszerűen fogalmazni, a lényeges információk hangsúlyozására törekedni. Lehet, valaki száraznak és hihetetlenül hosszúnak fogja érezni ezen cikkem. Miért? Mert egyrészt egyes témák között nagy az átfedés, nehéz lenne ketté vágni a témát úgy, hogy mindkét cikk érthető és kerek egész legyen. Úgyhogy akkor már most az elején szólok, hogy:

  • ismételten gondolatébresztés következik,
  • továbbá szerteágazó, változatos,
  • és éppen ezért nagyon hosszú ez a cikk! Tényleg.

De nem olyan hosszú, mint a napi hírfolyamod a Facebook-on, ellenben ez itt reklám- és adatgyűjtésmentes, szóval ha arra van időd, legyen erre is. Köszi.

Igyekeszem tartani az irányt és egyértelműen fogalmazni. Őszintén bízok benne, hogy olvasmányosra sikerült és Te, a Kedves Olvasó, eljutsz a végéig.

 

Egy baráti emlékeztető az elejére.
Kéretik szépen kiérezni a szarkazmust, ott, ahol kell
és gondolkodóba esni, ott, ahol kell.

AKINEK NEM INGE, NE VEGYE MAGÁRA!
Tehát nem fogom
minden bejegyzés végére
odaírni, hogy “tisztelet a kivételnek!”.

“Méregzöld!” bővebben

KB023 – Az E-Mobilitás II.

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 23. adásában ott folytattuk, ahol a huszonkettedikben abbahagytuk. Beszéltünk a hidrogénről és a tüzelőanyag-cellákról: előállítás, tárolás, szállítás, felhasználás, működési elv. Vajon hatékonyabb-e, mint az tisztán elektromons hajtás és gazdaságosabb-e, mint a belsőégésű motor? Állami támogatás járhat új elektromos autó vásárláshoz Kanadában. A zöld rendszám helyezete és jövője Magyarországon: 10.000 db járműből mennyi a tisztán elektromos? Az elektromobilitás egy drága passzió, az e-autók használata körülményes? Vagy csak lusták vagyunk alkalmazkodni, új dolgokat megtanulni? Hatótáv szabványok: EPA / NEDC / WLTP – melyik micsoda?

 

 

Jó reggelt kívánunk!
Ahogyan azt Lator a felvétel előtt megjegyezte: “Hosszú a vázlat, durva lesz a mai nap.”.

Adás napló.

Köszönjük, ha támogatsz!

A podcast-ot a heti színessel folytattuk.

  • Aki az elmúlt pár hónapban kedvelt meg minket és kezdte el podcastunkat hallgatni, kérjük, mondja el nekünk az adás posztja alatt, vagy e-mailben, hogyan és miként talált ránk?
  • Backstage info: Mennyi idő felkészülni, elkészíteni, megszerkeszteni és publikálni egy-egy adást?
  • 20 perccel a jövőbe podcast: köszönjük az említést!! Üdvözlet Szkallinak, Balázsnak és Dávidnak.
  • Óvjuk meg a jeges-tengeri emlősök életterét a víz alatti zajoktól: Psszt! Csendet Kérünk!! c. cikk. Kérjük, írd alá a petíciót te is! Köszi!
  • A Deepwater Horizon katasztrófája a Wikipedia oldalán. Ez pedig a róla készült film, amit ha még nem láttál, feltétlen nézz meg! De csak az adás után.

itt Mark Wahlberg néz komoran, kőolajos tekintettel

  • Voltak olvasói leveleink, majd …..
  • ….. mindkettőnk új kedvence, az “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovatunk következett:
    • Vályi Pistát kritizáltuk erőteljesen egy TC-poszt alatt olvasható kommentjei miatt.
    • Paul Suha – nemzetközi esküvői fotós. Aki mentorálni próbál, csak szerintünk ez nem nagyon sikerül neki. Közösségi média = Facebook? Nem hinnénk. Tehetséges fotós, csak a kommunikáció nem az igazi.

 

Hidrogénhajtás és az elektromobilitás.

“Elektommal megy a zautó, be kell dugni a zájamba.” – Ádi, 3,5 éves

A Hidrogénhajtásról.
“KB023 – Az E-Mobilitás II.” bővebben

Psszt! Csendet Kérünk!!

Több ezer éven át a Jeges-tenger természetes tengeri szentély volt a benne élő emlősök számára. Az éghajlatváltozás eredményeként azonban a víz alatti zaj drámai növekedését értük el. Meg kell állítanunk a víz alatti zaj terjedését a tengeri környezetben! Most van esélyünk arra, hogy jót tegyünk. A te is segíthetsz! Eme cikkünkkel  a WWF (azaz a Természetvédelmi Világalap) által indított petíciónak szeretnénk figyelmet kérni.

Az alábbi videók megtekintése előtt KÉRJÜK, HANGOSÍTSD FEL okostelefonod / tableted / laptopod / számítógéped / okostelevíziód. Köszi!


“Kevesebb zajra és több életre van szükségünk!”

A bálnák csettintő hangokat, füttyszót és dalokat használnak a navigáláshoz, az élelmük felkutatásához, borjaik felneveléséhez és társaik megtalálásához.

De a víz alatti zajszennyezés, úgy mint: hajócsavarok, az olaj- és gázkeresés és a kitermelés során keltett szeizmikus rezgések, az építkezések zajai, katonai tevékenységek hangjai megnehezítik a bálnák kommunikációját. Akár még a hallásukat is károsíthatja. A Jeges-tengeren a természetes hangok veszélyben vannak az egyre hangosabb, ember által keltett lárma miatt – ezért a tengerekben élő narválok (agyaras cethalak), belugák, rozmárok és grönlandi bálnák élettere veszélybe kerül.


“Kevesebb zaj. Több élet.”

Ezen a weboldalon meghallgathatod az ipar keltette zajokat (bal oldal, “Industrial sounds”) és a tengeri emlősök hangját (jobb oldal, “Natural sounds”). Itt pedig, az oldalon lejebb görgetve részletes információk, kimutatások, kutatási eredmények érhetők el a jeges-tengeri zajterhelésről, valamint további hangmintákat és a tengeri emlősök hangjait is meghallgathatod. Érdemes egy összehasonlítást tenni, csak pár perc az egész.

Kérjük, hogy mondd el Kanada, a Dán Királyság, Finnország, Izland, Norvégia, az Orosz Föderáció, Svédország és az Amerikai Egyesült Államok kormányai számára, hogy kerüljék el a víz alatti zajszennyezést az Északi-sarkvidéken!

A csak angol nyelven elérhető petíció aláírásával add az érintett kormányok tudtára, hogy egy csendesebb tengert akarsz a bálnák számára! A petíció weboldala a panda.org/noise címen érhető el.

Ha a témában további videós anyagokat tekintenétek meg, a WWF Arctic Programme YouTube csatornáját ajánljuk szíves figyelmetekbe.

A petícióban foglaltak alapján az alábbi lépésekkel csökkenthető a Jeges-tenger víz alatti zajterhelése:

  • a Sarkvidéki Tanács (angolul: Arctic Council) 2019-es Miniszteri Nyilatkozatában formálisan tudomásul veszi, hogy a víz alatti zaj hatása az Északi-sarkvidék biológiai sokféleségre, a part menti és az őslakos közösségekre vonatkozóan olyan probléma, amelyet új kutatás és együttműködés keretében kell kezelni.
  • az Északi-sarkvidék államai (úgy, mint Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország,  Oroszország, USA) elővigyázatossági megközelítést alkalmaznak, és a zajterhelést a sarkvidéki vizeken a jelenlegi szinteken tartják, amíg egy biztonságos zajszint meghatározásra nem kerül eme egyedülálló tengeri környezet számára.
  • 2025-ig az Északi-sarkvidék államai saját országaikban stratégiákat hajtanak végre a víz alatti zajok biztonságos szintjének elérése és egy egészgéses Jeges-tengert támogatása érdekében.

Köszönjük, ha csatlakozol hozzánk és aláírásoddal te is hozzájárulsz
egy élhetőbb bolygó létrejöveteléhez!

– Lator és Lázadó