CBSA – Kanada Határőrsége (Videó!)

A Canada Border Services Agency, azaz a Kanadai Határszolgálati Ügynökség a határon átkelni szándékozókat, a határon átívelő kereskedelmi tevékenységet felügyeli és ellenőrzi a nap minden másodpercében. Az Ügynökségnek több, mint száz különböző törvényt és más előírást kell betartatnia, amelyek segítségével meg tudják őrzini Kanada és a kanadaiak biztonságát!

Persze, mondhatnánk, hogy milyen könnyű dolga a kanadai határőröknek, hiszen Kanada csak 1 országgal határos, s ezért, aki be akar lépni az Kanadába, az legyen bármilyen nemzetiségű, úgy is csak az Egyesült Államok felől érkezhet.

Azonban a megfogalmazás úgy pontos, hogy a kontinens-méretű Kanadának szárazföldi határa(!) csak az Egyesült Államokkal van, s így a világ leghosszabb határszakaszán osztozik az USA-val, amely: 8.891 km hosszú. De mivel Kanada „from sea to sea to sea” ezért vannak még tengeri határai is, méghozzá két másik országgal:

A 2019-es népszámlálási adatok alapján a Franciaországhoz tartozó szigeteknek – amelynek területe összesen 242 km2 (összehasonlításul: Budapest közigazgatási területe 525 km2) -, csak 5.974 lakosa volt. Saint-Pierre és Miquelon korábban Franciaország tengerentúli területe, majd megyéje, végül 1985-től társult államává lett.

Kanada és szomszédjai – klikkelj a térképre a teljes nézethez.

Szóval Kanadába nem csak repülőgépen, gyalogosan, motorkerékpárral, autóval, vagy autóbuszon lehet megérkezni, hanem vízi úton is: Kanada kikötőibe több, mint 150 országból érkeznek kisebb-nagyobb hajók az év minden napján.

A kanadai határállomásokon a belépő oldalon az úti okmányok vizsgálatát követően bárki számíthat egy véletlenszerű ellenőrzésre: ezt hívják „secondary„-nak, azaz másodlagos ellenőrzésnek. Okoskodásnak („Egyáltalán joga van ehhez?”) nincs értelme, miután a határellenőrzés kanadai felségterületen történik, a határőr tisztek munkavégzésük során jogosoltak feltartani/megállítani („vesztegetni az idődet”), iratokat, csomagot, bőröndöt, ruházatot és műszaki eszközöket átvizsgálni (okostelefonok sms üzeneteit, laptopok, tabletek e-mailjet elolvasni), s többek között a nyers, a feldolgozott, a vákuumcsomagolt húsárút, valamint fegyvert és tudatmódosító-szereket elkobozni/lefoglalni azonnali hatállyal!

Neked, mint turistának/utazónak pedig kötelessége alávetnie magát a határellenőrzésnek!

Ez ilyen egyszerű.

Egy Kattintás Után Jönnek a Dokuvideók . . .

Televíziózás: Eredeti Nyelven, Magyar Felirattal!

Lapozgattam az internetes portálok magyar nyelvű sarkában és a HVG weboldalán szembe jött velem az RTL Magyarország hirdetése. Amelyen elgondolkodtam egy picit…

az RTL+ hirdetése a HVG.hu-n
képernyőmentés: Lázadó

A hirdetésre kattintva az RTL+-ra, azaz az RTL Magyarország streaming weboldalára jutunk el, amelyen az alábbiak fogadják a T. Látogatót, amelynek szlogenje:

A streaming magyar hangja
Magyarul. Érted.

RTL+

A helyzet az, hogy én mégsem értem.

az RTL+ weboldalan mobilos böngészőben
képernyőmentés: Lázadó

Idegennyelv-oktatás/-tanulás/-tudás

A magyarok idegennyelv-ismeretéről az elmúlt években olyan címekkel jelentek meg cikkek, mint:

  • „Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete”, vagy
  • „Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket”, vagy
  • „A magyar fiatalok nem akarnak idegen nyelvet tanulni”, vagy
  • „Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar”, vagy
  • „Megbukott az ország a nagy uniós nyelvvizsgán”.

Az általunk is sokat emlegetett 2016-os idegennyelv-ismereti Európai Uniós statisztika alapján kijelenthető, hogy

a magyarországi 25-64 éves lakosság mindössze 42,4%-a beszél valamilyen szinten idegennyelvet. Ami egyben azt is jelenti, hogy az ebbe a korosztályba tartozó magyarok 57,6% egyáltalán NEM beszél idegennyelvet.

A 64 évnél idősebbeknél ez az arány még rosszabb, a fiatalok pedig… erről majd egy kicsit később. Azt, hogy az egy idegennyelvet beszélők aránya

  • Bulgáriában 49,5%,
  • Szerbiában 79,3%,
  • Ausztriában pedig 86,3% – azt most hagyjuk is.

A VG.hu a fenti kutatás eredményét még azzal egészíti ki, hogy:

„Ezzel csak Romániát (64,2) és az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4) tudtuk megelőzni. Idehaza az egy idegen nyelvet tudók aránya akkor 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy többet ismerőké pedig 2,7 százalék volt.”

Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete – VG.hu

Összehasonlításként: Szlovákiában a két idegennyelvet beszélők aránya 60%. A fentebb említett EU-s felmérés eredménye alapján a szlovákiai lakosság 88,2%-a beszél legalább 1 idegennyelvet, tehát a magyarokhoz képest több, mint kétszer annyian. Valószínűleg azzal is sokan tisztában vannak, hogy Magyarországon 2020-szal kezdődően drasztikusan lecsökkent a nyelvvizsgázók száma (a korábbi 124.496-ről 2022-re 82.836-ra).

Egy tavaly májusi WMN cikkben arról beszélgettek Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért Egyesület elnökével, hogy:

Komoly probléma azonban, hogy a felsőoktatásból kikerülők nagy része „kézzel-lábbal” képes csak megértetni magát idegen nyelven. Annak ellenére ugyanis, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók körében évről évre apró lépésekben, de nő a C1-es, tehát felsőfokú vizsgázók aránya, a felsőoktatásból kikerülők közül egyre többen nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsga híján.

Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket – WMN.hu
Egy Kattintás Után További Aggasztó Adatokról Olvashatsz

KB069 – 6 Yrs of Podcasting & 100% Canada

Szép jó reggelt kíván az első, a legjobb, a 2017-ben indult magyar nyelvű, Kanada vadnyugati podkasztjának két hosztja: Lator és Lázadó!
A hatvankilencedik epizódban megünnepeltük a Kanada Banda Podcast 6. születésnapját és arról beszélgettünk, hogy miért is olyan jó nekünk Kanadában élni? Ezt követően a dolgos hétköznapokkal, a kanadai munkavállalással, a különböző szövetségi- és tartományi munkavállalói programokkal foglalkoztunk és saját tapasztalataink alapján igyekeztünk hasznos információkkal és jó ötletekkel szolgálni azok számára, akik Kanadában szeretnének munkát vállalni, majd letelepedni.

A podcast epizódok a YouTube-on is meghallgathatók!

Adás napló.

Heti színes

Az Adás Napló Egy Kattintás Után További Linkekkel, Fotókkal, Videókkal Folytatódik!

Grítingz From Budaörs!

Aki ismer minket, az tudja rólunk, hogy csak akkor beszélünk, csak akkor írunk, ha mondanivalónk van. Nem mintha bajuk lenne a bro-talk-kal, de az nem a mi műfajunk. Nem azért készülnek a podcast epizódok, a videók, vagy írodnak a cikkek, mert kell(!) a tartalom, muszáj(!) a műsoridő, hanem azért, mert amiről szót emelünk: az fontos, az közérdekű, nagyon sok esetben elgondolkodtató, az érint, érdekel és foglalkoztat bennünket is, nem csak azokat, akik Kanada iránt érdeklődnek.

(A nyitóképen Budaörs belvárosának felhőkarolói, a Városi Uszoda Sportcsarnok és Strand (BVUSS), előtérben pedig a Hosszúréti-patak látható.)

Sokkoló eset történt velem Augusztus 5-én: végtelennek tűnő percekben olyannak voltam fültanúja, amelyet azonnal ki kellett írnom magamból. A Külföldre mentem majd jövök – a magyar kereskedelmi rádiók reggeli műsorainak (pl. Balázsék) szinvonaltalanságát messze túlszárnyaló -, Facebook-os beszélgetős műsor Irány Kanada c. adásából, a közel 8 évnyi Calgary-i tartózkodást követően megtudtam, hogy

valójában Budaörsön élek!!!4!!

Ebben a pillanatban egy Nagy Feró tolmácsolásában előadott Ford Fairlane bölcselet jutott az eszembe.
(de mivel nem akarom 18+ kategóriássá minősíteni ezt a cikket, a felfedezés örömét meghagyom a nagykorú hallgatóink számára)

Az adásban a Calgary-ban Budaörsön élő Krisztát látták vendégül, aki 2014 óta él Kanadában – ennek ellenére ismeretei, tájékozottsága Calgary-ról Budaörsről – ahogyan Alberta-ról és egészében véve Kanadáról is -, jelentős hiányosságokat mutat. Ki kell tehát igazítanom a műsorvezető kollégát: Kriszta nem készült fel eléggé!

Ha osztályoznom kellene ezt a teljesítményt, akkor egy közepes osztályzatnál nem adnék jobbat Krisztának, mert ugyan sok, NAGYON sok volt a pontatlanság és a félinformáció az általa elmondottakban, több témában viszont helytálló a tudása, amit ezúton is köszönök szépen!

Hibák és pontatlanságok javítása, félinformációk kiegészítése, hiányosságok pótlása!

Az alábbiakban a legjobb tudásom szerint a legnagyobb jóindulat és segítőszándék mellett igyekszem helyesbíteni az általam észrevett, Kriszta által rosszul, pontatlanul, hiányosan, vagy teljesen tévesen elmondottakat.

So, no offense.

A könnyebb érthetőség kedvéért időrendben haladok, úgy, ahogyan az egyes témák/kérdések sorra kerültek az adásban. Ha úgy érzed, hogy ismétlen magam, akkor az azért van, mert az adásban újra és újra elmondták ugyanazt – de rosszul, hiányosan, pontatlanul. Az Ismétlés pedig a Tudás jó édes anyukája.

Pop-corn, kóla/sör, háttérzene … és kezdjünk bele, mert hosszú a lista!

  • Kanada államformája: alkotmányos, föderatív monarchia – perszonálunióban Nagy-Britanniával. Ezért van az országnak „Federal Government”-je.
  • Kanadának 10 tartománya (province) és 3 területe (territory) van. Ezért van nálunk is, Alberta tartományban egy „Provincial Government”.
    Államai, a nevükből adódóan egyértelműen, az egy Amerikai Egyesült Államoknak és a Mexikói Egyesült Államoknak vannak.
  • Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke (azaz „prime minister” – tehát nem „President”, azaz elnök, mint az USA-ban), akit sokan szidnak sokminden miatt.
    Miért? Mert talán fogalmuk sincs a kanadai közigazgatásról, azaz nem tudják, hogy miről rendelkezik egységesen a Federal Govt., tehát mi az, amit megszavaznak a Kanadai Parlamentben ülő pártok, és milyen ügyekben dönthetnek egyénileg a tartományi/területi kormányok, függetlenül a Federal Govt.-től.
  • Letelepedési kérelem benyújtása Kanadába, egyenesen Magyarországról? Azért, mert? Nem egészen értem, hogy miért akartak Krisztáék menekültként Kanadába jönni? Aztán persze kiderült, hogy a munkavállalási vízum – mint sok millió másik bevándorlónak – egy jól működő megoldás az Ő számukra is.
Egy Kattintás Után További Fontos & Pontos információk, Adatok Következnek, De Nem Csak Budaörsről!!!4!

Fóbiás Balázs

[véleménycikk] Valószínűleg csak tizedmásodpercek kérdése volt kitalálni, hogy kiről/miről fog szólni ez a cikk. Pontosan, jól gondolod, Sebestyén „Fóbiás” Balázsról, aki – meglátásom szerint – továbbra is ugyanabban a hülyegyerek szerepben tetszelgő celeb, mint aki ezelőtt 25 évvel volt. Azaz – érthetetlen módon – egy szemernyit sem változott az évtizedek alatt.


Ez a cikk már szombaton készen volt – most, amikor ezeket a sorokat írom a megjelenés előtt, már kedd éjszaka van. Miért? Mert szombat óta gondolkozom azon, hogy egyáltalán kirakjam-e? Nem azért gondolkodtam ennyit a publikálásán, mert nem merem vállalni a véleményem, hanem mert attól tartok, hogy megint menni fog a nyafi: „Na ezt megint miért kellet?”, meg „Jajj, hagggyad má, Balázs olyan aranyos!”, vagy „Aszt külömben is, ki kíváncsi rád? Még csak nem is magyarba lakol. Hülye boomer!”.
Egyrészt: születésemtől fogva 35 évig Magyarországon éltem és még most is magyar vagyok, még akkor is, ha egyes honfitársaim végtelenül kínossá teszik származásom.
Másrészt X-generáció vége, vagy az „Y” eleje,
harmadrészt pedig: „A hír szent, a vélemény szabad.”!
Azaz engedtessék meg, hogy írhassak arról, amikor megbotránkoztat, felháborít és még elítélendőnek is tartom azt, amikor egy közéleti szereplő a Magyar Kormány gyűlölet-propagandáját népszerűsíti főműsoridőben, ezzel megalázva és megbélyegezve ártatlan személyeket.


Balázs, A Tahó

Ha valakinek mégsem lenne teljesen világos, hogy kiről is van szó, akkor számukra következzen egy gyors emlékeztető:

Balázs, A „Vicces”, Az Eredeti, Az Egyetlen
Eme felvételek még a Z+ televíziónak készültek.

Balázs sajnos már ideje korán a tökéletes megtestesítőjévé vált a: „Ha a szart felrakják a polcra, mindjárt lekvárnak képzeli magát.” kifejezésnek. És minderre még büszke is. Különben furcsa is lenne, ha akkora egóval, mint ami neki megadatott, ne lenne büszke. Érdekesség lehet számotokra, hogy mi ezt még személyesen is megtapasztalhattuk a Szegedi Tudományegyetemen… de gondolom, Balázs minderre már nem emlékszik. Hisz olyan régen volt. De sebaj, én itt vagyok és emlékeztetek benneteket.

Balázs inkább úgy döntött, hogy a magyar kereskedelmi rádiózás legsötétebb bugyrának a mélyre süllyed – az egykori munkaköri leírásában csak mint televíziós személyiség -, és ennek eredményeként képes volt annyira szerény lenni, hogy saját magáról nevezte az általa is vezetett reggeli rádióműsort.

A Véleménycikk Egy Klikkelés Után Folytatódik!

KB063 – Méreg Attila – Bécs & Ausztria: Világjárás, Munkavállalás És Családalapítás – 1. rész

Jó reggelt kívánunk! Az első magyar nyelvű kanadai podcast hatvanharmadik epizódjában a 13 éve Ausztriában, jelenleg Bécsben élő Méreg Attilával készült beszélgetésünk első felét hallgathatjátok meg.

A nyitóképünkön a schönbrunni kastély látható, amely az egykori „császári rezidencia Bécs Hietzing nevű kerületében. Ez Ausztria egyik legismertebb műemléke és turisztikai látványossága: magát a kastélyt évente másfélmillió látogató keresi fel, a parkot további 5,2 milliónyian tekintik meg.

1918-ban, a monarchia bukása után az újonnan alakult Osztrák Köztársaság lett a kastély tulajdonosa, és a gyönyörű szobákat múzeummá alakították át. 1945-ben a főépületet és a Gloriette egy részét eltalálták a szövetséges légierők bombái. A második világháború után a kastély épen maradt részében rendezték be a brit megszálló csapatok főhadiszállását. A megsérült részeket részben ekkor, részben a megszálló erők kivonulása után restaurálták.

A 20. században a kastély több történelmi esemény színhelye volt; 1961-ben például itt találkozott John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár.

a schönbrunni kastély belülről
fotó: Árpád Czapp / Unsplash

A belső terek nemcsak a császári család tartózkodási helyéül szolgáltak, hanem reprezentációs célokat is betöltöttek, számtalan ünnepségen, rendezvényen kellett, hogy szimbolizálják és erősítsék a monarchia presztízsét. A kastély egy része ma is funkcionál, elsősorban önkormányzati lakásokként kerültek bérbeadásra.”
(forrás: Wikipédia)

Bécs belvárosának látképe naplemente után
fotó: Julius Silver / Pixabay

Adás napló.

Mai beszélgetőpartnerünk Méreg Attila, Bécsből, aki többek között diplomás szakápoló, rádiós szerkesztő-műsorvezető, újságíró, a Világjárók Klubja, Bécs vezetője és mindezek mellett még kerékpárosfutár is.

Méreg Attila
Az Adás Napló Egy Kattintás Után Linkekkel, Fotókkal És Videókkal Folytatódik!

KB062 🎄 Xmas 2022 🎅

Jó reggelt kívánunk! Az első magyar nyelvű kanadai podcast hatvankettedik epizódjában teljes volt a karácsonyi hangulat! Az év utolsó podcast epizódjában szó volt az Xmas/Christmas-ról, szivárványos fejhallgatóról, a YouTube-ról hiányzó videókról és 5 év statisztikájáról. A köszönetnyilvánítások és a jókívánságok után pedig … egy igazán különleges vendég látogatta meg a stúdiót.

A podcast epizódok elérhetők a YouTube-on is.

Adás napló.

Heti színes

  • karácsony hetében -35 °C-kal indult a reggel
  • Ünnepi Vonat Kanadában (és az Államokban is)
  • Holiday Train 2021 – még látható a YouTube-on:
  • Holiday Train 2020 pedig a Vimeo-n érhető el:
A Karácsonyi Adásunk Naplója Egy Klikkelés/Tappintás Után Folytatódik . . .

Telex.hu Szerkesztőség: Köszönjük Szépen!

Majdnem egy hónapja, Június 16-án írtuk meg azt cikkünket, amelyben arról írtunk, hogy nem mindenki van tisztában azzal, hogy hogyan kell helyesen írni Kanada legnyugatibb tartományának, Brit Columbia-nak a nevét. A cikkünk létrejöttét egy, a Telex-en megjelent, kanadai vonatkozású cikk ispirálta.

A cikkünk megjelenésével egyidőben e-mailt írtunk Stöckert Gábornak és a Telex-nek, amelyben arra kértük őket, hogy javítsák ki a helytelenül írt tulajdonnevet.

Akinek ismeretlenek lennének a részletek, azok figyelmébe ajánljuk az alábbi cikkünket, amelyben részletesen kifejtésre kerülnek a miértek és a hogyanok. Mert szerintünk soha sem késő valami újat tanulni és mindig időszerű helyesen művelni édes anyanyelvünk. Ennyike.

A Telex Szerkesztőségének és külön Rácz Attila olvasószerkesztőnek hálásan köszönjük a kérésünknek szentelt figyelmet és a hivatkozott cikkben végzett utólagós korrektúrát!

Brit Columbia: helyesírásból kiváló!
forrás: telex.hu

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

KBXTR10 – Kempingezés Amerika-szerte – The Maritimes

Az első magyar nyelvű kanadai podcast 10. extra epizódjában folytatódik Attiláék észak-amerikai története. Több hónapos itt tartózkodásuk alatt keletről nyugatra tartva bejárják Kanadát, majd észak-déli irányban az Egyesült Államokat is, hogy aztán a szilveszter éjszaka már Mexikóban találja őket. Milyen volt a megérkezés? Hogyan utazott a kutyus? Milyen gasztronómiai élményekkel gazdagtak az első 3 hét alatt? Hogyan próbálják csökkenteni karbon-lábnyomukat? Attila részletesen kifejtve megválaszolt mindent kérdést.

A nyitóképen az 1941-es alapítású komp-szolgáltatás „Holiday Island” névre keresztelt autószállító-hajója látható, amely Wood Islands Harbour (Queens County, Prince Edward Island) és a Celtic shores of Caribou Harbour (Pictou County, Nova Scotia) között közlekedik.

Adás napló.

  • Kutya-szállítás repülőgépen, átvétel a repülőtéren (semmi sem olyan egyszerű),
az adás napló egy kattintás után folytatódik!

British Columbia / Colombie-Britannique / Brit Columbia

Mivel úgy láttam, hogy nem mindenki számára egyértelmű, hogyan írják helyenesen Kanada legnyugatibb tartományának a nevét, ezért arra gondoltam, hogy írok erről egy referencia cikket. A könnyebbség kedvéért már a címben megtalálható a helyes megfejtés.

Sorrendben: angol – francia – magyar nyelveken a fentebb látható módon írják helyesen a tartomány nevét.

Ne értsetek félre, a legkevésbé sem az egyik podkaszter kollégát, Stökit akarom cseszegetni (kioktatni meg főleg nem áll szándékomban!), de el kell mondjam, hogy az általa írt, a Telexen megjelent kanadai vonatkozású cikk volt az utolsó csepp a pohárban. És ahogyan azt korábban már megírtam: Kanadával kapcsolatban meglehetősen kevés dolog szokta elkerülni a figyelmünket.

Nem történt ez most sem másképpen. Az is igaz, hogy a Telex-es cikk már több, mint 1 hónapos és sem a megjelenés előtt, sem az elmúlt hetekben – rajtunk kívül(!) – senki sem vette észre a hibát, így aztán nem is kerülhetett kijavításra.

A cikk egy klikkelés után folytatódik