Más, Mint Más Minden Más

[tl:dr] Szeretnék felvilágosítást nyújtani, tévhiteket eloszlatni és néhány kérdésre választ adni. Kifejezetten ajánlom ezt a cikket mindazoknak, akik nincsenek tisztában az alapokkal, akik szerint LMBTQWERTXYZASDFGH, akik szerint felesleges ez a nagy szivárványszínű felhajtás, akikben esetleg megfogalmazódott valaha is olyan kérdés, hogy miért kell az utcán “buziskodni”?

Megpróbáltam rendszerezni a különböző témákat és kérdéseket, remélem, sikerült és áttekinthető lett a cikkem, amelynek elkészítéséhez két külső tanácsadó segítségét is igénybe vettem.

Mi az az LMBTQ? Vagy LMBTQQIAAP?

Hogy a pontos meghatározásokat használjam, a magyarországi Leszbikus Magazin és Programszervező Egyesület weboldalán olvashatókat idézem:

A nemi identitás és a szexuális orientáció nem ugyanaz! Legegyszerűbben úgy érthetjük meg, hogy:

  • a szexuális orientáció azt határozza meg, kivel szeretsz ágyba bújni,
  • míg a nemi identitásod azt, hogy “kiként” bújsz ágyba.

Ezek a leggyakoribb betűk az LMBTQ+ ABC-ben:

L – Leszbikus: ezt talán nem is kell magyaráznunk: olyan nők, akik más nők iránt éreznek szexuális vonzalmat.

M – Meleg: a meleg csoportba azok tartoznak, akik a saját nemükhöz vonzódnak szexuálisan, de leginkább férfiakra értjük, akik más férfiak iránt vonzódnak.

B – Biszexuális: a biszexuálisok férfiak és nők iránt egyaránt éreznek szexuális vonzalmat.

T – Transznemű: transzneműségről beszélünk, ha valaki mentálisan és érzelmileg olyan neműként határozza meg magát, ami nem felel meg a biológiai nemének. Ide tartoznak a transz férfiak (női testbe született férfiak), a transz nők (férfi testbe született nők) és azok, akik nem tudják elhelyezni magukat a bináris skálán – vagyis nem érzik se egyértelműen férfinak, sem egyértelműen nőnek magukat.

Nem minden transznemű ember veti magát alá orvosi beavatkozásoknak annak érdekében, hogy látható nemi identitását jobban megfeleltesse valódi önmagának. A transzneműség egy spektrum, ahol van aki műtétekre is vállalkozik, van aki megelégszik azzal, hogy magának és szűkebb környezetének elmondja, hogy nem tartja magát azonosnak a látható nemi identitásával, de nem változtat nevet, nem vesz igénybe orvosi segítséget és a megjelenésén sem változtat feltétlenül.

Q – Queer: a Queer kifejezés trükkösebb, az összes többi kategóriát magába foglalja. Sokszor használják a teljes LGBTQ+ közösség leírására, mert egyszerűbb és gyorsabb mint végigsorolni az összes betűt.

Mások azért szeretik ezt a kifejezést használni, mert ezzel tudják jól kifejezni azt, hogy ők is a közösség tagjai, de nem érzik úgy hogy egy bizonyos betűt a magukénak vallanának, vagy hogy valamelyik csoportba egyértelműen beletartoznak

Q – Questioning: a legtöbb esetben nem jelenik meg kétszer a Q betű, pedig van itt másik jelentése is:  Questioning – legjobban talán kérdésesnek (kérdőnek?) tudnánk fordítani. Ők azok, akik még tűnődnek, vajon a közösség tagjai-e, még gondolkodnak azon, hogy bármelyik “betűt” magukénak érzik-e.

I – Interszexuális: az Interszexuálisok csoportjába azok az emberek tartoznak, akik elsődleges és/vagy másodlagos nemi jellegeiket tekintve nem tartoznak bele egyértelműen az orvosi értelemben vett női vagy férfi kategóriákba – vagy épphogy egyszerre mindkettőbe besorolhatóak. Ennek lehet kromoszómális vagy hormonális oka is.

A – Aszexuális: ebbe a csoportba azok tartoznak, akik szexuálisan nem vonzódnak más emberekhez csak romantikus értelemben – vagy akár úgy sem.

A – Ally – Támogató, szövetséges: a második “A” egy speciális csoportot, azokat az embereket jelöli, akik támogatják az LMBTQ+ közösséget és céljaikat, de nem sorolják magukat egyik csoportba sem. Egy ideális világban minden ember  ebbe a csoportba tartozna, aki nem a közösség tagja, de ez még egyelőre várat magára, még dolgoznunk kell rajta.

P – Pánszexuális: A pánszexuálisok nemtől függetlenül éreznek vonzalmat más emberek iránt, vagy érezhetnek vonzalmat kizárólag egy ember személyisége iránt is. Ez a kifejezés valamilyen szinten hasonlít a biszexuálisra, viszont nem szűkíti le a kört bizonyos nemekre.

Az anya nő, az apa férfi, a politikus populista.

Hogy ez pontosan így van, azt eddig sem és most sem vitatja senki.

Egy szerelmespár viszont lehet nő + nő, vagy férfi + férfi.
Egy hivatalosan bejegyzett életközösség állhat 2 nőből, vagy 2 férfiból.
A fentiek egyikét sem tiltja a törvény Magyarországon.

Szemben az örökbefogadással, amely nem engedélyezett az egynemű párok számára. Így tulajdonképpen az apává/anyává válást tiltják meg a számukra. Természetesen akár olyan is előfordulhat, hogy egy leszbikus párkapcsolatban élő nő biológiai apát keres és talál magának.

És bármennyire is fáj sokaknak – talán az LMBTQ-fóboknak leginkább -, egy család állhat 2 nőből, vagy 2 férfiból: ugyanúgy családként tekintük rájuk, mint az egyedülálló – tehát elvált, vagy megözvegyült – élettársra/házastársra, azaz a nőre/a férfira, az anyára/az apára, aki onnantól kezdve már egyedül neveli a gyermek(ek)et.

Család az, ahol a kölcsönös tisztelet, a feltétel nélküli szeretet, a gondoskodás, a törődés a mindennapok része. Ahol a gyermek(ek) megkapják az érzelmi biztonságot, ahol felelősségteljes, rendelkező jogkövető állampolgárrá nevelkedhetnek, hogy felnőttként a társadalom, a saját közösségük teljes értékű, megbecsült és értékes tagjává válhassanak.

“Más, Mint Más Minden Más” bővebben

Kanadai Keresztes Háború: Gyermekek Voltunk!

A történet következő fejezete talán még szomorúbb és megrázóbb, mint amilyenek a korábbiak voltak. A Római Katolikus Egyház által kezelt, a Marieval Indián Bentlakásos Iskola mellett található temetőben az 1960-as években 751 sírkövet távolíttatott el.

A Szuverén Bennszülött Nemzetek Szövetségének (Federation of Sovereign Indigenous Nations – FSIN) vezetője, Bobby Cameron csütörtökön kijelentette, hogy a bentlakásos iskolában történtek “emberiség elleni bűncselekmények” voltak. Az FSIN képviseli Saskatchewan Első Nemzeteit. “További száz jelöletlen sír és temetkezési hely található az Első Nemzetek földjén, a volt bentlakóiskolák helyszínein” – mondta Cameron közleményében.

Véres kezek

kattints a képre a teljes méretű fotóhoz
fotó: D.H., Saskatoon, SK

Június 24-én délután a Saskatoon-i Szent Pál társ-székesegyház (St. Paul Co-Cathedral) ajtajaira piros festékkel tenyérnyomokat és a “We Were Children” (“Gyerekek voltunk”) feliratot festette fel egy helyi őslakos asszony, miután aznap 751 jelöletlen sírt fedeztek fel a Cowessess Első Nemzetek földjén, az egykori, 99 éven át működő Marieval Indián Bentlakásos Iskola közelében.

A bentlakásos iskolát és a mellette található temetőt is az egyház felügyelte és kezelte, majd – ismeretlen okok miatt -, az 1960-as években valamennyi sirkövet és fejfát eltávolíttatták, majd a földterület kezelésének jogát az 1970-es években visszaadták az őslakosoknak. Mivel feljegyzésekről sincsenek információk, ezért nem tudható, hogy melyik sírban kinek a hozzátartozója nyugszik…

Ahogyan azt az előző cikkünkben, a Kanadai Keresztes Háború: 1831-1996 megírtuk, a bentlakásos iskolák vezetése anyagi okora történő hivatkozással nem szállíttatta haza az elhunyt őslakos diákok koporsóit, hanem az iskola közelében földelték el őket. Több helyütt semmiféle nyilvántartást nem vezettek a halálesetekről és jelöletlen (tömeg)sírokba temették el az áldozatokat.

“Borzasztóan erőteljes üzenet!” – fogalmazta meg egy kommentelő a Facebook-on.
fotó: D.H., Saskatoon, SK

A cikkben megtalálható fotók készítóje szerint a piros tenyérlenyomat a gyermekek vérét jelképezi a pedofilok és a gonosz bántalmazók kezén. Nem csak az ajtóra, hanem a falra, a lépcsőkre és a katedrális előtti járdára is jutott a piros festékből és a tenyérnyomatokból.

“Kanadai Keresztes Háború: Gyermekek Voltunk!” bővebben

Kanadai Keresztes Háború: 1831-1996

Akik a Kanada Bandát rendszeresen hallgatják és olvassák, azoknak nem volt újdonság a hír, miszerint több ezer őslakos gyermek hunyt el a Residential School-okban, azaz Kanada Kormánya által finanszírozott és a keresztény (Anglikán, Római Katolikus) egyházak által üzemeltetett bentlakásos “tanintézményekben” a kegyetlen bánásmód, a rossz egészségügyi körülmények és az alacsony szinvonalú élelmezésnek köszönhetően.

Egy kis történelem

Ahhoz, hogy jobban átlásd a történeket, könnyebben megértsd a miérteket és az alábbiakban olvashatókat, kérlek, hogy most kikkelj és olvasd el a tavaly októberben írt cikkemet:

“A lakóiskolákat a keresztény egyházak és Kanada Kormánya hozta létre, hogy megkísérelje mind az őslakos fiatalok oktatását, megtérését, mind pedig a kanadai társadalomba való beolvasztását. Az iskolák azonban megzavarták a hétköznapi életet és a közösségeket, ami hosszú távú problémákat okozott az őslakosok körében. A kanadaiak többsége szeptember 30-án narancssárga pólót visel, hogy emlékezzenek és tiszteletüket tegyék a bántalmazott őslakos gyermekek előtt, és hogy ne feledjék a tényt, miszerint még sok munka van hátra a megbékélés útján.”

Köszönöm!

Itt és így kezdődött el

“2021. május 27., Kamloops – Nehéz szívvel erősíti meg Tk’emlúps te Secwépemc Kukpi7 (törzsfőnök) Rosanne Casimir azt az elképzelhetetlen veszteséget, amelyről sok szóbeszéd járta, de a Kamloops-i Indián Bentlakásos Iskola soha nem dokumentálta. Az elmúlt hétvégén, egy talajradar-szakértő segítségével, fény derült az előzetes találgatások igazságára: megerősítést nyert 215 gyermek földi maradványa, akik a Kamloops-i indián bentlakásos iskola diákjai voltak.”

Kamloops Indian Band, Office of the Chief

A teljes sajtóközlemény ide kattintva olvasható.

Az egyik Kamloops-i diák visszaemlékezése a CTV esti híradójában: mivel a videót nem lehetséges beilleszteni, ezért a 84 éves Emma Baker-rel készült interjút ide kattintva nézheted meg.

Több ezer ártatlan lélek

Május utolsó napjaiban érkezett tehát a szomorú hír Kanada történelemének legszégyenteljesebb időszakáról, Ezekről szinte minden hírportál. hírműsor, újság beszámolt így. vagy úgy. Egyes magyar szerkesztőségeknek nem sikerült megugraniuk a lécet és hatalmas tévedéseket jelentettek meg. Ezekre a bénázásokra a cikk végén térek majd ki.

Majdnem 200 évvel ezelőtt kezdődött minden. 1831. január 1.-én: A Mohawk Intézet megkezdi működését. Az Anglikán Egyház által működtetett Mohawk Intézet a Felső Kanadai Brantfordban (Ontario) volt az első intézmény Kanada bentlakásos iskolarendszerében. Eleinte az csak fiúkat fogadott be, 1834-ben már lányokat is felvesznek.” A kanadai bentlakásos iskoláinak történelme az idővonalon ide kattintva tekinthető meg.

Ez azért jelentőség teljes, mert Kanadát 1867-ben alapították, az átnevelő intézmények tehát már 36 évvel korábban megkezdték működésüket. Mivel ennek a rendszer szintű népirtásnak a megerősítésében John A Macdonald, Kanada első miniszterelnöke jelentős szerepet játszott, ezért az országban megtalálható valamennyi szobrát eltávolítják, a nevét viselő közintézményeket átnevezik. Hasonló sorsra jutott Hector-Louis Langevin, a Konföderáció Atyja is. Profiljaikat a Kormányzati weboldalakról 2021. június elején törölték.

Az Indián Lakóiskolai Elszámoltatási Megállapodás összesen 139 db egykori Bentlakásos Intézményt tart nyilván. (Egyes források azonban 146 db-ot említenek.) Ez Kanada történelmének legnagyobb csoportos kereset-rendezése, amelyet 2007-től kezdtek el végrehajtani. A megállapodás egyik eleme a kanadai Igazság és Megbékélés Bizottságának felállítása volt a megbékélés megkönnyítése érdekében a volt hallgatók, családjaik, közösségeik és minden kanadaiak számára.

A bentlakásos iskolák Kanadában. Az egész országban megtalálhatók voltak…

A fenti szám nem tartalmazza azokat a bentlakásos iskolákat, amelyek Szövetségi Kormányzat támogatása nélkül működtek, ilyenek voltak például vallási felkezetek, vagy tartományi kormányok által működtetett iskolák. Néhány iskola névváltoztatáson etett át, vagy áthelyezték őket. Ezekből 25 működött Alberta tartományban és a nyilvántartás alapján legkevesebb 821 őslakos diák vesztette életét az intézmények falai között. A 26 éven át működő Red Deer-i Indián Ipari Iskola bírt a legmagasabb halálozási aránnyal: a 350 valaha ott tanuló őslakos diák közül legkevesebb 70-en vesztették életüket (5-ből 1 gyermek elhunyt).

“Kanadai Keresztes Háború: 1831-1996” bővebben

A Nők Ellen Elkövetett Erőszakról Énekelni Jó?! (18+)

Még él bennem a társadalomba vetett hit, miszerint van egy minimum szint, amelytől minden jóérzésű emberi lény, társadalmunk valamennyi tagja, igyekszik pozitív irányba eltávolodni. Aztán mindig történik valami, mindig jön valaki, aki rádöbbent, hogy mindig van egy picit lejebb, hogy mindig van lehetőség még mélyebbre süllyedni a mocsokba. Ezt most a második vonalas kormányzati szócsőként is funkcionáló tv2-nek sikerült elkövetnie.

Szerintem már vagy 10 éve is annak, amikor utoljára láttam zenés-táncos tehetségkutató műsort, vagy bármilyen másik, éneklős-táncolós show-műsort megnéztem a televízióban. Ahogyan már korábban írtam ennek a blognak a hasábajai: Magyarországnak nincs ennyi tehetsége és nincs is szüksége ennyi tehetségre! (Az Eurovíziós Dalfesztivál a műfaj legalja! Részemről ott eddig egyetlen értékelhető produktum született, az is 14 évvel ezelőtt. Ez a 2006-os nyertes dal volt: Lordi – Hard Rock Hallelujah)

Mivel nem követtem ezeket a műsorokat és nem követem őket most sem, ezért ha valami kirívó dolog történik egy ilyen show-músor keretein belül, azokról csak hír formájában értesülök (Telex, index, 24, stb.), azaz megesik, hogy pár napos/hetes késéssel jutnak el hozzám az információk.

Milanovich Dominika Nemierőszak-dalt énekelni mekkora party, öcsém! A Sztárban sztár adásáról c. véleménycikke csak 1 napos volt, amikor rátaláltam a Dívány oldalán. Nem idézem be a cikket egy az egyben, bár kétségtelen, hogy megérdemelné! A lényeg annyi, hogy a Sztárban sztár produkcióban sikerült fullba nyomni a kretént, gyakorlatilag az egész stábnak.

“A Nők Ellen Elkövetett Erőszakról Énekelni Jó?! (18+)” bővebben

Van Mentség A Nemi Erőszak Elkövetésére? (18+)

Cikkünkben csúnya szavak találhatók, de tartalma miatt
olvasását mindenkinek ajánljuk!


Én csak tegnap (2020. október 29.) döbbentem rá arra, hogy milyen országban, milyen társadalomban éltem le életem első 35 évét! A mai napon döbbentem rá arra, hogy milyen országból költöztem el a családommal! Nem vagyok sem büszke, sem boldog, rettentesen szégyellem, sőt, egészen jól fel vagyok baszva, hogy ilyen honfitársaim (nők és férfiak, egy és kétneműek, semlegesek, stb.) voltak és vannak! Hihetetlen, döbbenetes, elkeserítő, gyalázatos, felháborító a mai magyar társadalom szemlélete!
(nyitókép: Nino Carè / Pixabay)

Csak a rend kedvéért azoknak, akik nem ismernének: 1980-ban születtem Magyarországon, megszakítás nélkül egészen 2015-ig éltem/laktunk Budapesten, ennek az évnek a nyarán (kevéssel a 35. születésnapom előtt) költözem Kanadába. A családom pár hónappal utánam költözött Calgary-ba, Alberta-ba.

A Telex.hu mai cikkeinek tartalmai adták az témában történő elmélyedéshez a kiindulást:

> Ha igazán szeretsz, lefekszel ezzel a tizenöt haverommal, mondta a srác, és senkiben nem merült fel, hogy ez erőszak
> Újabb nők vádolják nemi erőszakkal Ron Jeremyt

aztán a következő megerősítés akkor érkezett, amikor a kommenteket kezdtem elolvasni a Telex egyik kapcsolódó Facebook posztja alatt. Számomra csak az alább látható felmérés ismeretében nyertek értelmet az egyes kommentek tartalmai, a témán ízléstelenül viccelődők kifordult látásmódja.

A nemi alapú erőszakról 2016. júniusában készült egy Unión belüli felmérés az Európai Bizottság égisze alatt, a közvéleménykutatás Magyaroszágra vonatkozó eredményei ezen a linken tekinthetők meg, természetesen magyar nyelven (PDF fájl, 2,14 MB). Magyarországon összesen 1.046 személyt kérdeztek meg személyesen (tehát nem telefonon, vagy írásban) kellett választ adniuk a feltett kérdésekre.

.

“Van Mentség A Nemi Erőszak Elkövetésére? (18+)” bővebben

A Narancssárga Póló Története

A lakóiskolák Kanada történelmének fájdalmas részét képezik. Miközben eme intézmények közel két és fél évtizede mind bezártak, hatásuk a mai napig nagyon is valóságos részét képezi az ország őslakosainak életében. A lakóiskolákat a keresztény egyházak és Kanada Kormánya hozta létre, hogy megkísérelje mind az őslakos fiatalok oktatását, megtérését, mind pedig a kanadai társadalomba való beolvasztását. Az iskolák azonban megzavarták a hétköznapi életet és a közösségeket, ami hosszú távú problémákat okozott az őslakosok körében. A kanadaiak többsége szeptember 30-án narancssárga pólót visel, hogy emlékezzenek és tiszteletüket tegyék a bántalmazott őslakos gyermekek előtt, és hogy ne feledjék a tényt, miszerint még sok munka van hátra a megbékélés útján.

Nyitóképen a mozgalom jelmondata: “Minden Gyermek Számít

egy a 80 kanadai lakóiskola közül, a fotó 1921-ben készült

A lakóiskolák (vagy: bentlakásos iskolák) Kanada Kormánya által támogatott vallási iskolák voltak, amelyeket azért hoztak létre, hogy az őslakos gyermekeket asszimilálják az euro-kanadai kultúrába. Bár az első lakóiskolákat Új-Franciaországban (a későbbi Kanada keleti területein élő francia kolónia az 1700-as években a) hozták létre, ez a kifejezés általában az 1880. után alapított iskolákat jelöli.

Minden évben szeptember 30. a Narancssárga Póló Napja.

Ez volt az az időszak, amikor az őslakos gyerekeket elvitték otthonaikból, gyakran a rendőri segítséggel, mert Kanada Kormánya a bentlakásos iskolákba kényszerítette őket. Ezekből az intézményekből összesen több. mint 130 működött Kanadában 1831 és 1996 között. 1931-ben 80 bentlakásos iskola működött Kanadában – ez volt a legtöbb, egyidejűleg működtetett “tanintézmény”.

“A Narancssárga Póló Története” bővebben