Feltételezem, hogy már mindenki hallott arról, hogy a magyar találmány, a jelenlegi brit jogtulajdonlás után a Rubik-kocka hamarosan kanadai produktum lesz. Október 27-én jelenette be az 1994-ben alapított és azóta üzleti sikerekben és felvásárlásokban jeleskedő kanadai Spin Master játékgyártó- és forgalmazó vállalat 50 millió dollárért, közel 15,5 milliárd forintért felvásárolja a 2013-ban alapított Rubik’s Brand Ltd-t, a Rubik-kocka tulajdonjogait birtokló brit céget.
(nyitókép: kellogem / Pixabay)
Azaz a Rubik-kocka, a közel fél évszázados nemzeti büszkeségünk eddig sem termelt és ezután sem termel majd adóbevételeket, anyagi hasznot Magyarország számára. Tudom, a miénk a dicsőség, de a mellünket szétfeszítő nemzeti büszkeségre nem adnak kenyeret a boltban. Kár volna az eladás tényén keseregni, ez a hajó már elment. Inkább oszotozzunk Rubik Ernő optimizmusán, miszerint: „izgatott, hogy a Spin Master beteljesítse az elképzeléseit, miszerint a játék révén gondoskodjon a jövő okosabb generációjáról„.
2 évvel és 1 hónappal ezelőtt még arról írtunk, hogy Kanadáé a világ legnagyobb Rubik-kockája, most pedig arról beszélünk, hogy a Rubik-kocka tulajdonjogait is egy kanadai cég fogja birtokolni.
Tulajdonképpen már az is csoda, hogy 3 évvel a feltalálás után Rubik Ernő nem dobta ki, vagy rejtette el a fiók mélyére a kockát és annak terveit, szabadalmát. A lelkes és világszinten is roppant tehetséges feltaláló világújdonsága senkit sem érdekelt az első pár évben, sem a Politoys Ipari Szövetkezet (a Rubik-kocka későbbi gyártóját), sem az Országos Pedagógia Intézet nem tartottam még csak kézbe vételre sem érdemesnek. „Mit tetszik gondolni a Rubik elvtársnak, hogy van kedvünk egy ilyen hülyeséggel szarakodni?” – hangozhatott el a nagyképű és lekezelő kérdés a szövetkezeti elnökelvtárs irodájában valamikor a 70-es évek végén.
A Rubik-kockáról szóló Wikipédia szócikkben jól látható, hogy ahol csak lehetett, az urambátyám világban pozícióba került elvtársak minden fronton igyekeztek akadályozni Rubik Ernő munkáját, elszabotálni a kocka gyártásának lehetőségét, irigységük ékes bizonyítékatként igyekeztek megakadályozni a Rubik-kocka (világ)sikerét. Szerencsére, eme „áldozatkész” tevékenységünk meglehetősen kevés eredménnyel valósult meg.
„A Rubik-kockát, akkori nevén bűvös kockát, 1974 tavaszán találta fel Rubik Ernő. Az első modell, a 2×2×2-es még nem volt működőképes. A fejlesztések nyomán kialakult a végső változat, a kocka szabadalmának beadása pedig 1975. január 30-a lett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felé. 1975. március 3-án Rubik Ernő odaadta a Politechnikának (a későbbi Politoys Ipari Szövetkezetnek) a kockát belföldi hasznosításra, de az ezt követő néhány hónapban a Politechnika nem foglalkozott vele. 1975. december elsején Rubik Ernő 15 napos haladékot adott a Politechnikának: ha addig sem történik érdemi lépés a kocka gyártásával kapcsolatban, visszaveszi a találmányát.
Ezzel szinte párhuzamosan az Országos Pedagógiai Intézet elutasította a kockát, mint oktatási segédeszközt. Az események nem törték meg az alkotó kedvét, és 1977-ben 12 ezer db bűvös kocka legyártása kezdődött meg belföldre. 1977-ben megtörtént a BNV – Interplayexpo Kígyójáték prototípusának bemutatása. A kocka sikerességét bizonyítja, hogy 1978-ban elnyerte a Kulturális Minisztérium Nívódíját.„
(forrás: Wikipédia)
.
Időrendi felsorolás szubjektív szemszögből: a kezdeti években nem egy alkalommal próbálták meg szabotálni Rubik Ernő munkásságát! Annak ellenére is, hogy a forgalmazás első két éve alatt a Rubik-kocka Magyarország mellett a másik 16 országban ért el kimagasló sikereket!
„> 1980. május – A Politoys (Manczúr Ferenc) letiltja a „Bűvös kocka” című könyv megjelenését, mely csak később 1981 végén jelenhet meg. (Az indok szerint, a megoldás megjelenése árt a kocka eladásának.)
> 1980. augusztus 15. – A Politoys (Manczúr Ferenc) letiltja Rubik Ernő Japánba utazását a szerződésükre hivatkozva: mondván az veszélyezteti a tervszerű bel- és külföldi értékesítést.
(..)
> 1981 eleje – A Politoystól Manczúr Ferenc önkényesen próbálja levédetni a kockát, illetve a Rubik nevet több országban is. (Ez a lépés korábban anyagi problémák miatt elmaradt.)
(..)
>1981. július 1. – A Politoys tiltott külkereskedelmi tevékenységgel vádolja meg Rubik Ernőt azért, mert kijárt külföldre népszerűsíteni a kockát.
>1981 közepe – 1,6 millió „távol-keleti” kocka felvásárlása a Politoys által, majd nagy részük eredetiként való árusítása / exportja (később ezért még jobban elmérgesedik a helyzet az Ideal és a Politoys, illetve az Arxon és a Politoys között).
(..)
>1981. november 3-10. – Meghiúsult új szerződés az Ideallal: a Politoys (Manczúr Ferenc) az utolsó pillanatban, amikor már minden jól alakul, meggondolja magát, feláll, és távozik.
>1981 – Rubik Ernő az év embere. A Politoys az óriási kereslet ellenére is csak az európai igények 25%-át képes kielégíteni. (Ez elképesztő mértékben kedvez a hamisítóknak.)”
(forrás: Wikipédia)
Ezek után nem meglepő hát, hogy Rubik előbb az Egyesül Királyságba vitte el a kocka tulajdonjogait (gondolom – és, kérlek, javíts ki, ha tévedek -, a kedvezőbb adózási feltételek miatt), majd végül a brit cégen keresztül több milliárd forintért adta el Kanadába az utóbbi 50 év legzseniálisabb magyar találmányát. A helyében én is így tettem volna, talán csak jó pár évvel korábban.
Az NHL az Észak-Amerikai Profi Jégkorongliga megnevezése.
.
Idén nyáron már a második cikkünk jelent meg a Rubik-kockáról:
> A Rubik-kockát Mindenhol Ismerik
Az ősz folyamán Rubik Ernővel két interjú is készült:
> Kockára tette az életét – Rubik Ernő az Indexnek
> Rubik Ernő: A járvány és a klímaváltozás is egy rejtvény, amire megoldást kell találnunk
A cikk zárásaként következzék 2 videó:
.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
– Lázadó