Kacsamesék 1993

A Kacsamesék c. rajzfilmsorozat 1993. December 12-i megszakítása egy generáció kellemetlen emlékévé vált. Egy igencsak olvasmányos cikket írt erről Stöki a Telex-re, de vannak benne olyan kijelentések, amelyekkel vitatkoznék egy kicsit.

1980-ban születtem, a nevezett év nevezett hónapjára már betöltöttem a 13. életévemet. Aznap is a 10 és 5 éves testvéreimmel együtt ültünk a tévé elött – mint minden vasárnap délután, amikor a Walt Disney Bemutatja volt műsoron. Emlékeim szerint az Alföld közepén élő nagymamán és népes rokonság hétvégi meglátogatásait is mindig úgy időzítettük, hogy hazaérjünk, mire a Disney rajzfilmek elkezdődnek délután 16:45-kor: különben volt nyafizás, sírás, veszekedés, mérgelődés…

Halovány emlékeim vannak arról, hogy volt időszak (talán nyaranta?), amikor este 6-kor kezdődött a műsor és fél 8-kor ért véget.

A rendelkezésre álló információk alapján: Antall József, a „rendszerváltó” MDF színeiben miniszterelnöki pozíciót betöltő politikus bácsi kevéssel délután 5 óra után hunyt el.

Ahogyan Stöki is írja:

„Antall József halála senkit nem lepett meg. A miniszterelnöknél még 1990-ben diagnosztizáltak non-Hodgkin limfómát, a nyirokrendszer egy daganatos megbetegedését. Ennek kezelése ugyan átmenetileg hozott eredményeket, de 1993 őszére a betegség kiújult, és a diagnózis már leukémiát is megállapított mellette. December elején már sejteni lehetett, hogy a kormányfő nem éri meg a karácsonyt. Marinovich Endre 1315 nap – Antall József naplója című könyvében leírja, hogy az akkori belügyminiszter, Boross Péter december 10-én így fogalmazott: „Egyet tudok, gyerekek. Ha megtörténik, berohanok a televízióba és bejelentem a hírt.””

Harminc éve sokkolt egy teljes gyerekgenerációt a Kacsamesék megszakítása

Egy picit össze vagyok zavarodva.

A történtek alapján azért mégis csak sokakat meglepett Antall József December 12.-i elhalálozása: első sorban a közvetlen párttársait, élükön Boross Péterrel…

A Walt Disney Bemutatja c. műsor blokk (1 rajzfilm + filmsorozat egy epizódja + 1 rajzfilm) délután 4:45-kor kezdődött, minden vasárnap. Aznap a Kacsamesék első évadának 37. epizódja került vetítésre (címe: A gonosz bálna – angolul: A Whale Of A Bad Time (2.)).

Az epizódból pontosan 7 perc és 11 másodpercet játszottak le (ekkor az óra pontosan 6:08-t mutatott), amikor egy szempillantás alatt eltűnt a mese a képernyőről! Ennek az epizódnak a teljes hossza: 22 perc 51 másodperc, azaz a megszakítás pillanatában hátra volt még 15 perc 40 másodperc… de nem csak a Kacsamesékből, hanem az egész Walt Disney Bemutatja műsorból, mert a Kacsamesék volt a 3 történetből az utolsó aznap.

Egy Kattintás Után Mélyülj El A Részletekben, Induljon A Nosztalgiázás!!

Queen Elizabeth Alexandra Mary II. (21 April 1926 – 8 September 2022)

II. Erzsébet királynő 1952. Február 6-án, 25 évesen lett uralkodóvá, 1953. Június 2–án koronázták meg és ma, 2022. Szeptember 8-án, életének 96. évében hunyt el. XIV. Lajos francia király után a második leghosszabb időn át (70 év és 214 nap) hatalmon lévő uralkodó volt, egy időben 56 nemzeté, az utóbbi 9 hónapban már csak 15 országé – köztük a Nemzetközösség tagjaként Kanadáé is.

Egy igazi egyéniség volt

II. Erzsébet még az előtt Kanada uralkodója is lett, hogy az országnak saját, egyedi zászlaja (1964), vagy hivatalosan elfogadott nemzeti himnusza (1980) lett volna (ez utóbbival egyébként egyidős vagyok).
Az idén 155. születésnapját ünneplő Kanada még csak 85 éves volt, mikor Erzsébet hercegnő az édesapjától, VI. György királytól megörökölte a trónt. Ekkor még nem sejthette senki sem, hogy a leghosszabb ideig trónon lévő brit uralkodó lesz belőle. Ezalatt a 70 év alatt generációk nőttek fel, államférfiak és államnők jöttek – és mentek… És Ő olyan volt, mint aki mindig itt volt velünk.

Erzsébet és Kanada

II. Erzsébet királynő élete során összesen 23 alkalommal látogatta meg Kanadát, az első és az utolsó látogatás között 59 év telt el. Alberta tartományban 6 alkalommal, a Kanada Banda Podcast-nak otthont adó Calgary városában pedig 4 alkalommal járt.

Erzsébet hercegnő 1947-ben házasodott össze Fülöp herceggel és csak pár évvel később, 1951-ben jártak először Kanadában, de akkor nem egy villámlátogatásra érkeztek, hanem partól-partig beutazták az országot, s így Alberta-t is. Királynővé koronázása előtt 111 nappal érkezett meg életében először a tartományba.

balról jobbra: Fülöp herceg, II. Erzsébet kiránynő és a Kanadai Királyi Légierő egyik tisztje.
Edmonton, Alberta, 1951

fotó: City of Edmonton Archives

A minden év júliusában megrendezett Calgary-i Rodeó 1951-ben az Ő tiszteletére egy rendkívüli rodeót tartott az ősz folyamán. Ezt követően a királynő még másik 3 alkalommal volt vendége a világraszóló, a világ legnépszerűbb rodeójának, a Calgary Stampede-nek.

Edmonton-i látogatásuk alkalmával több, mint 160.000 ember sorakozott fel az utcákon, hogy lássa a királyi pár 32 kilométeres körmenetét a tartomány fővárosában. Hogy ez milyen nagy szó volt akkoriban: a Magyarországnál 7,5-szer nagyobb Albert tartomány lakosságának száma 1951-ben még nem érte el a 940.000 főt!

Eme utazás alkalmával a Portage Avenue a 101. utcától a Kingsway-ig lebetonozásra került és a látogatás tiszteletére Princess Elizabeth Avenue-re (magyarul: Erzsébet hercegnő sugárútra) keresztelték.

A tartományi kormány által rendezett állami vacsorát a Hotel Macdonaldban tartották. Ezen kívül több más, hivatalos rendezvényen is részt vettek, s mielőtt tovább utaztak volna, a hercegi pár megnézett egy CFL football mérközést is (CFL – Canadian Football League – Kanadai Futball Liga), amelyen az Edmonton 4-1-re legyőzte a Winnipeg-et a nyugati elődöntőben.

II. Erzsébet 1957-ben látogatott először Királynőként Kanadában, mindössze 4 napot töltöttek Ontario tartományban és megnyitották a parlament őszi üléseinek időszakát.

A királynő kanadai látogatásait bemutató cikk ide kattintva folytatódik!

Szeptember 30: Az Igazság És A Megbékélés Nemzeti Napja

Történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi: Szeptember 30. már nem csak a narancssárga póló napja, hanem 2021-gyel kezdődően Az Igazság és a Megbékélés Nemzeti Napja is. Kanada így rója le tiszteletét a bentlakásos iskolák elveszett gyermekeinek és túlélőinek, családjaiknak és közösségeiknek.

A kanadai bentlakásos iskolák tragikus és fájdalmas emlékeiről, azok történelméről és utóhatásairól való nyilvános megemlékezés a megbékélési folyamat alapvető eleme. Ez a szövetségi ünnep a Parlament törvénymódosításai révén emelkedett hivatalos rangra. 2021. június 3-án a C-5 törvényjavaslat (Az Igazság és a Megbékélés Nemzeti Napja) királyi hozzájárulást kapott.

Az Igazság és a Megbékélés Nemzeti Napjának emlékére, valamint a túlélők, családjaik és közösségeik tiszteletére Kanada szerte különböző középületek szeptember 29-én és/vagy szeptember 30-án narancssárga kivilágítást kapnaknak este 7 órától napkeltéig.

Az Igazság és Megbékélés Bizottság (teljes nevükön: Truth and Reconciliation Commission of Canada – rövidítve: TRC (magyarul: Kanadai Igazság és Megbékélés Bizottság) jelentése megállapította, hogy az Indián Ügyek hivatala általában ellenezte az iskolában elhunyt őslakos gyermekek holttestének hazaküldését annak költségei miatt. Becslések szerint sok bentlakásos iskolában volt kijelölt temetkezési hely a magas halálozási arány miatt – de keves intézmény rendelkezik hivatalosan dokumentált adatokkal ezekről és még kevesebb temetkezési helyet gondoznak napjainkban.

Brit Columbiában működik az Indián Bentlakásos Iskolák Túlélőinek Egyesülete, az IRSSS. A TRC mellett az Ő weboldalukon érhető el az a 22 témát felölelő, összesen 94. pontot tartalmazó cselekvési terv (vagy ajánlások összessége), amelyet még 2015. júniusában adtak közre Ottawa-ban.

A CBC „Beyond 94” projektje szerint a 94 pontot tartalmazó cselekvési tervben szereplő tételek közül:

  • 13 már teljesült,
  • 29 folyamatban már van a folyamatbanvan,
  • további 32 pedig előkészítés előtt áll,
  • a maradék 20-ra pedig még várni kell.

Az listában az 58. ajánlás felszólítja a pápát, hogy kérjen bocsánatot a túlélőktől (azaz a volt diákoktól), a családoktól és az őslakos közösségektől a katolikus egyház által a bentlakásos iskolák működtetésében betöltött szerepéért. Az Első Nemzetek, az Inuitok és a Métis törzsek képviselőinek nemzetközi küldöttsége 2021. Decemberében találkozik Ferenc pápával a Vatikánban.

„Szeptember 30: Az Igazság És A Megbékélés Nemzeti Napja” bővebben

Kanadai Keresztes Háború: 1831-1996

Akik a Kanada Bandát rendszeresen hallgatják és olvassák, azoknak nem volt újdonság a hír, miszerint több ezer őslakos gyermek hunyt el a Residential School-okban, azaz Kanada Kormánya által finanszírozott és a keresztény (Anglikán, Római Katolikus) egyházak által üzemeltetett bentlakásos „tanintézményekben” a kegyetlen bánásmód, a rossz egészségügyi körülmények és az alacsony szinvonalú élelmezésnek köszönhetően.

Egy kis történelem

Ahhoz, hogy jobban átlásd a történeket, könnyebben megértsd a miérteket és az alábbiakban olvashatókat, kérlek, hogy most kikkelj és olvasd el a tavaly októberben írt cikkemet:

„A lakóiskolákat a keresztény egyházak és Kanada Kormánya hozta létre, hogy megkísérelje mind az őslakos fiatalok oktatását, megtérését, mind pedig a kanadai társadalomba való beolvasztását. Az iskolák azonban megzavarták a hétköznapi életet és a közösségeket, ami hosszú távú problémákat okozott az őslakosok körében. A kanadaiak többsége szeptember 30-án narancssárga pólót visel, hogy emlékezzenek és tiszteletüket tegyék a bántalmazott őslakos gyermekek előtt, és hogy ne feledjék a tényt, miszerint még sok munka van hátra a megbékélés útján.”

Köszönöm!

Itt és így kezdődött el

„2021. május 27., Kamloops – Nehéz szívvel erősíti meg Tk’emlúps te Secwépemc Kukpi7 (törzsfőnök) Rosanne Casimir azt az elképzelhetetlen veszteséget, amelyről sok szóbeszéd járta, de a Kamloops-i Indián Bentlakásos Iskola soha nem dokumentálta. Az elmúlt hétvégén, egy talajradar-szakértő segítségével, fény derült az előzetes találgatások igazságára: megerősítést nyert 215 gyermek földi maradványa, akik a Kamloops-i indián bentlakásos iskola diákjai voltak.”

Kamloops Indian Band, Office of the Chief

A teljes sajtóközlemény ide kattintva olvasható.

Az egyik Kamloops-i diák visszaemlékezése a CTV esti híradójában: mivel a videót nem lehetséges beilleszteni, ezért a 84 éves Emma Baker-rel készült interjút ide kattintva nézheted meg.

Több ezer ártatlan lélek

Május utolsó napjaiban érkezett tehát a szomorú hír Kanada történelemének legszégyenteljesebb időszakáról, Ezekről szinte minden hírportál. hírműsor, újság beszámolt így. vagy úgy. Egyes magyar szerkesztőségeknek nem sikerült megugraniuk a lécet és hatalmas tévedéseket jelentettek meg. Ezekre a bénázásokra a cikk végén térek majd ki.

Majdnem 200 évvel ezelőtt kezdődött minden. 1831. január 1.-én: A Mohawk Intézet megkezdi működését. Az Anglikán Egyház által működtetett Mohawk Intézet a Felső Kanadai Brantfordban (Ontario) volt az első intézmény Kanada bentlakásos iskolarendszerében. Eleinte az csak fiúkat fogadott be, 1834-ben már lányokat is felvesznek.” A kanadai bentlakásos iskoláinak történelme az idővonalon ide kattintva tekinthető meg.

Ez azért jelentőség teljes, mert Kanadát 1867-ben alapították, az átnevelő intézmények tehát már 36 évvel korábban megkezdték működésüket. Mivel ennek a rendszer szintű népirtásnak a megerősítésében John A Macdonald, Kanada első miniszterelnöke jelentős szerepet játszott, ezért az országban megtalálható valamennyi szobrát eltávolítják, a nevét viselő közintézményeket átnevezik. Hasonló sorsra jutott Hector-Louis Langevin, a Konföderáció Atyja is. Profiljaikat a Kormányzati weboldalakról 2021. június elején törölték.

Az Indián Lakóiskolai Elszámoltatási Megállapodás összesen 139 db egykori Bentlakásos Intézményt tart nyilván. (Egyes források azonban 146 db-ot említenek.) Ez Kanada történelmének legnagyobb csoportos kereset-rendezése, amelyet 2007-től kezdtek el végrehajtani. A megállapodás egyik eleme a kanadai Igazság és Megbékélés Bizottságának felállítása volt a megbékélés megkönnyítése érdekében a volt hallgatók, családjaik, közösségeik és minden kanadaiak számára.

A bentlakásos iskolák Kanadában. Az egész országban megtalálhatók voltak…

A fenti szám nem tartalmazza azokat a bentlakásos iskolákat, amelyek Szövetségi Kormányzat támogatása nélkül működtek, ilyenek voltak például vallási felkezetek, vagy tartományi kormányok által működtetett iskolák. Néhány iskola névváltoztatáson etett át, vagy áthelyezték őket. Ezekből 25 működött Alberta tartományban és a nyilvántartás alapján legkevesebb 821 őslakos diák vesztette életét az intézmények falai között. A 26 éven át működő Red Deer-i Indián Ipari Iskola bírt a legmagasabb halálozási aránnyal: a 350 valaha ott tanuló őslakos diák közül legkevesebb 70-en vesztették életüket (5-ből 1 gyermek elhunyt).

„Kanadai Keresztes Háború: 1831-1996” bővebben

A Narancssárga Póló Története

A lakóiskolák Kanada történelmének fájdalmas részét képezik. Miközben eme intézmények közel két és fél évtizede mind bezártak, hatásuk a mai napig nagyon is valóságos részét képezi az ország őslakosainak életében. A lakóiskolákat a keresztény egyházak és Kanada Kormánya hozta létre, hogy megkísérelje mind az őslakos fiatalok oktatását, megtérését, mind pedig a kanadai társadalomba való beolvasztását. Az iskolák azonban megzavarták a hétköznapi életet és a közösségeket, ami hosszú távú problémákat okozott az őslakosok körében. A kanadaiak többsége szeptember 30-án narancssárga pólót visel, hogy emlékezzenek és tiszteletüket tegyék a bántalmazott őslakos gyermekek előtt, és hogy ne feledjék a tényt, miszerint még sok munka van hátra a megbékélés útján.

Nyitóképen a mozgalom jelmondata: „Minden Gyermek Számít

egy a 80 kanadai lakóiskola közül, a fotó 1921-ben készült

A lakóiskolák (vagy: bentlakásos iskolák) Kanada Kormánya által támogatott vallási iskolák voltak, amelyeket azért hoztak létre, hogy az őslakos gyermekeket asszimilálják az euro-kanadai kultúrába. Bár az első lakóiskolákat Új-Franciaországban (a későbbi Kanada keleti területein élő francia kolónia az 1700-as években a) hozták létre, ez a kifejezés általában az 1880. után alapított iskolákat jelöli.

Minden évben szeptember 30. a Narancssárga Póló Napja.

Ez volt az az időszak, amikor az őslakos gyerekeket elvitték otthonaikból, gyakran a rendőri segítséggel, mert Kanada Kormánya a bentlakásos iskolákba kényszerítette őket. Ezekből az intézményekből összesen több. mint 130 működött Kanadában 1831 és 1996 között. 1931-ben 80 bentlakásos iskola működött Kanadában – ez volt a legtöbb, egyidejűleg működtetett „tanintézmény”.

„A Narancssárga Póló Története” bővebben

55 Éves A Kanadai Zászló

Jó reggelt és boldog születésnapot kívánok azon Kedves Hallgatónknak és Olvasónknak, akik 1965-ben február hónap 15. napján születtek, mert ők együtt ünnepelhetik 55. születésnapjukat Kanada juharleveles zászlójával. Ígéretünkhöz hűen következzen a történelemóra második része.

Az első rész, az „A Kanadai Zászló Megszületése” c. cikkünk ide kattintva olvasható. Ha a kanadai himnuszról szeretnél többet tudni, kattints ide és olvasd el „Canada Day 2019” c. cikkünket.

Bármennyire is meglepő fiatalabb Hallgatóink, Olvasóink számára, Kanada ma használt nemzeti lobogója nem tekint vissza olyan tekintélyes múltra, mint például a magyar trikolór. Az új kanadai zászlót 1964. december 15-én anoním módon szavazta meg a Kanadai Parlament Alsóháza: 163 db támogató és 87 db ellenző vokssal végül a juharleveles lobogó nyert – s mindez valamikor a kora hajnali órákban történt.

canada_paper_flag_01

447px-Lester_Pearson_1957Kanadának a legszenvedélyesebben új zászlót kereső embere nem volt más, mint az ország 14. miniszterelnöke, az 1957-ben Nobel-békedíjat kapó, Toronto-i születésű Lester B. Pearson (1897. április 23. – 1972. december 27.), akinek nevét 1984-ben a Toronto Nemzetközi Repülőtér is felvette.

De nem volt könnyű dolga! S nem csak azért, mert 5.900 db (le kell írnom betűvel is: ötezer-kilencszáz!) nevezés, azaz zászló terv érkezett be a döntéshozatallal foglalkozó többpárti bizottsághoz, hanem mert a Parlamenten belül és azon kívül, az utca emberénél sem talált mindig hasonlóan lelkes és támogató hangokra.
(fotó forrása: Wikipedia)

„55 Éves A Kanadai Zászló” bővebben

A Kanadai Zászló Megszületése

Egy rövid történelemóra következik: 1964-ben ezen a napon, december 15-én szavazta meg a Kanadai Parlament Alsóháza 163 igen és 87 nem szavazattal Kanada ma is használt hivatalos nemzeti lobogóját. Egészen furcsa és meghökkentő tervek is születtek a 60-as évek elején, azonban csak 3 terv jutott be a döntőbe. Cikkünkből azt is megtudhatod, hogy a kanadaiak kit tartanak a Kanadai Zászló Édesapjának.

Sajnos a továbbiakban nem lehetséges videók beillesztése a Facebook-ról, ezért kérlek, hogy kattints az alábbi linkre: https://fb.watch/gs5ZB55it7/

A Historica Canada készítette az alábbi videót a mai nap emlékére:

Ahogyan a videóban is látható, tényleg egészen elképesztő ötletekkel neveztek az egész országot lázban tartó zászló választási vitára. Voltak, akiknek esze ágában sem volt lecserélni az akkoriban használatban levő Piros Lobogót, és voltak olyanok, aki inkább valamilyen juharleveles változatot láttak volna szívesebben. Az utóbbiaknak lett igaza – szerintem szerencsére – és végül sikerült egy, a nemzeti zászlók között is igen egyedi, elengáns megjelenésű zászlót megválasztani Kanada hivatalos nemzeti lobogójává.

canadian_flags_1964

Kanada hivatalos zászlója a Piros Lobogó volt 1868 és 1965 között, amely létezésének szűk évszáza alatt 9 kisebb változtatást élt meg, de 97 év után végül búcsút mondtak neki.

canada_red_ensign_(1957-1965).jpg

a 8. változat, amely 1921 és 1957 között volt használatban

Az Piros Lobogó öröksége tovább él Manitoba és Ontartio tartományok hivatalos zászlóiban:

flag_of_manitoba_200px.png
flag_of_ontario_200px.png

  

A Parlamentben ülésező pártok között zajló, az új zászló megválasztásáról szóló vita nem volt „kispályás”: nem csak papír alapú látványtervek felett állva/ülve vitatkoztak, hanem valamennyi tervezetet elkészítették eredeti méretben, mintha már valódi zászlók lennének.

flag_commettee_1.jpg

Sőt – információim szerint -, a döntőseket, a Kanadai Zászló Atyjának vezényletével egy szélcsatornában azt is megnézték, milyen látványt nyújtanak szélcsendben és milyet, amikor fújja őket a szél.

Az 1964. decemberi döntősök:

A Kanadai Zászló Apukája kitüntető cím bírtokosa John Ross Matheson, a Québec-i származású ügyvéd, bíró, politikus, II. Világháborús veterán, 6 gyermek édesapja volt. 1914-ben született és hosszú, teljes életet élve 96 éves korában hunyt el. Matheson vezette azt a többpárti bizottságot, amely 1964 végén az új kanadai zászlóról döntött.

john_matheson_13-feb-2013.jpg

John Ross Matheson (Nov. 14, 1917 – Dec. 27, 2013)
a juharleveles kanadai zászló előtt 2013. február 13-án

A II. Világháborúban Olaszországban szolgált az I. Kanadai Gyalogos Divíziónál a Lovas Tüzérségben, 1982-ben vonult nyugállományba ezredesi rangban. Ezt megelőzően a Kanadai Parlament tagja volt 1961 és 1968 között, tisztségét 3 alkalommal újíthatta meg. A juharleveles lobogó megszavaztatása melletti érdeme mellett a Kanada Rend (angolul: Order of Canada) létrehozási is az Ő nevéhez fűződik. Ez a legnagyobb állami kitüntetés, amely kanadai civilek számára adományozható.

order_of_canada.jpg

Nem csak különféle tervek rajzolódtak meg annak idején a leendő zászlóról, hanem még egy dalt is sikerült elénekelni a jövőbeli új lobogó dizájnjáról…

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=MA0ymd-CH80&w=560&h=315]

canada_flag_on_5c_stamp.jpg

A történelemórát egy későbbi indőpontban folytatni fogjuk: egy cikk erejéig a kanadai zászló történetére annak ünnepnapján, február 15-én, az 55. évforduló alkalmából még visszatérünk.

– Lázadó

Szerinted Történelmet Írunk?

Jó reggelt kívánunk! Ugyan nem jelentkeztünk új cikkel és podcast-tal az elmúlt pár hétben, de ez nem jelenti azt, hogy eltűntünk volna. Sőt! Valami történik/történt a háttérben… Egyáltalán nem kell rosszra gondolni, semmi sem árnyékolta be sem privát, sem a podcaster életünket.

 

Éppen ellenkezóleg! Valami – számunkra – nagy dologgal készültünk el, valami – számunkra – nagy dologgal készülünk november utolsó hetére! Cikkünk csak jelzés értékű, szeretnénk Kedves Olvasóink és Hallgatóink érdeklődését felcsigázni egy picit eme rövidke pihenő után.

Kicsit izgatottak voltunk/vagyunk, ez nekünk is újdonság – de természetesen bízunk a pozitív fogadtatásban! Előljáróban annyit elárulhatunk, hogy olyan valamivel állunk elő pár napon belül, amelyre – legjobb tudomásunk szerint – eddig még nem volt példa a történelemben! Azaz elmondhatjuk, hogy az elsőség fele részben a Kanada Banda Podcast nevéhez is fűződik!

Akinek kedve van játszani, ezen cikkünk Facebook-os posztja alatt megtippelheti, hogy szerinte „mit csináltunk már megint???”.

A mai napra ilyen rövidek voltunk, hamarosan pedig jön … ami jön!

 

Szvasztikák A Nagyvilágban

Két részből álló cikkünk 2. fele következik.

Mi a közös a tízmilliónyi emberéletet kioltó, tönkre tevő, megnyomorító, ellehetetlenítő ideológiákban, diktatúrákban, úgy mint: kommunizmus és nemzetszocializmus?

Megfejtés: szerencsétlenségükre mindkettő olyan, több száz, vagy több ezer éves multú jelképet választott és „tűzött” zászlajára, amelyek eme eszméket megelőzően több nemzet számára abszolút pozitív jelentéssel bírtak!

 

Tudod, hogy mi a szvasztika?

Mi lehet a tekerőlevél?

És ha azt mondom, hogy horogkereszt, akkor már megvan?

 

a hindu szvasztika egyik változata és az NSDPA jele

 

A horogkereszt a hatályos BTK 335.§-a alapján tiltott önkényuralmi jelkép:

„Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon
a) terjeszt,
b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy
c) közszemlére tesz,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.”

 

 

 az Om és a Szvasztika jelek

 

szvasztikák a világ minden tájáról

„Szvasztikák A Nagyvilágban” bővebben