Lázadó Gondolatok: Kanadában Kolbászból Van A Kerítés?

Kanadában kolbászból van a kerítés?

Nem.

Juharszirupból.  🙂

 

“Ott sincs kolbászból a kerítés!” – talán ez az egyik legközhelyesebb mondás, amelyet sok emigrálcióban éló honfitársunknak meg kellett hallgatnia elutazása előtt. Igen, még nekem is.

Magyar kerítés, magyar kolbászból … Magyarországon!
Utazás Kiállítás, Budapest, 2008.

Nem értem egyébként, miért gondolja úgy az egyszeri magyar ember, hogy külföldön kolbászból lenne a kerítés. Külföldön, azaz Nyugat-Európában, tehát Németországban, vagy Londonban. Esetleg Amerikában . Vagy honnan jön az a gondolat az otthon maradók fejébe, hogy tejjel-mézzel folyó kánaán várja a kivándorlót a célországban?

“Lázadó Gondolatok: Kanadában Kolbászból Van A Kerítés?” bővebben

Miért Nem Kaphatnak Nyugat-Európai Fizetést A Magyarországi Munkavállalók?

Miért nem kaphatnak nyugat-európai fizetést a magyarországi munkavállalók? A válasz röviden annyi lehetne, hogy: mert nem érdemlik meg. De ez nem ennyire egyszerű, szerencsére.

Miért nem lehet nyugat-európai mértékű a bérezés Magyarországon? Ugyanabban a munkakörben miért keres sokkal többet pl. a német dolgozó, mint a magyar? Mitől függ, hogy egy munkakörnek mennyi a javadalmaztatása Magyarországon és külföldön?
Mi az a bérunió?
Egyenlő munkáért egyenlő bért?!

Haladjunk szép sorjában.

Jelen cikkünk elkészítéséhez az index.hu által létrehozott Miértország blog egyik videója adta az inspirációt. Az alább megtekinthető, mindössze 3 perc 21 mp hosszúságú rövidfilm jól érthetően, hétköznapi nyelvezettel mondja el a válaszokat a miértekre.

Hiába tud a magyar munkaerő sokat dolgozni, ha nem kellően hatékony, ugyanakkora érték előállításához több befektetésre (idő, energia, anyagiak) van szüksége. Minden az oktatással kezdődik!! Ebből közvetkezik a jól képzett munkaerő – és itt nem a betanított szalagmunkára, vagy a 3 diplomával, 4 nyelvvizsgával és “10 év alatt 20 év tapasztalat”-ot begyűjtőkre kell gondolni! Ez aztán folytatódik a jobb munkaszervezéssel (felkészült menedzsment), jövőképpel rendelkező cég vezetőkkel, a stabil adó- és jogrendszerrel, Uram-bátyám “rendszer” helyett a tisztességes versennyel, az ügyesebben hasznosított modern technológiákkal. Míg a külföldi tulajdonban lévő cégek, vállaltok tudnak és akarnak is áldozni fejlesztésekre, bővítésekre, új piacok felkutatására hosszú távra szóló tervek alapján, addig ez a magyar vállalkozásokra, sajnos, sokkal kevés jellemző.

Most következzék a videó. Alig 3 és fél perc hosszúságú – megéri végig nézni!

További érdekes, gazdasági témájú videók a Miértország blogon.

 

Bízom benne, hogy az elhangzottak segítenek megérteni, hogy mi az egyik indoka annak, hogy több százezer magyar férfi és nő kivándorolt Magyarországról. És mivel komoly változás rövid időn belül nem várható, ez a tendencia folytatódni fog.

Az anyagiak mellett a külföldre vándorló munkaerő belátható időn belül, azaz a közeljövőben szeretne biztos megélhetést, jól kiszámítható jövőt – nem csak magának, gyermekeinek is. Egyszerűen csak élhetőbb körülményekre vágynak. Karrier lehetőséget, ahol képességei, szorgalma alapján juthat előbbre, többre. Egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életet, ahol a munka mellett értékes idő jut szeretteire, tanulásra, pihenésre, sportolásra, hobbira. Szeretné élvezni munkája gyümölcsét is, szeretne félre tenni idősebb korára. És természetesen, lehetősége szerint szeretne mindent megadni gyermekeinek, ami csak módjában áll, kezdve azzal, hogy egy jobb helyzetből indítja útnak a nagybetűs életbe.

Ezek a feltételek nyugaton már adottak. Egy versenyképes szakmával, akár egy átképzést, vagy további tanfolyamok elvégzését követően már csak be kell illeszkedni a választott országba, s a videóban sorolt előnyök a számukra is elérhetővé válnak. Az eredménytelenül elmúlt 27 évet követően nem kell további 10-20 évet várniuk…

 

Bérunió.

Végül pár szó az ez irányú elképzelésekről is. 

Azonos munkáért azonos bért. Az egyik magyar politikai párt aláírás gyűjtésbe kezdett, hogy az EU segítségével egy olyan rendszer hozzanak létre, amely biztosítja, hogy Kelet-Európában ugyanakkorák legyenek a bérek, mint Nyugat-Európában. A nem titkolt cél ezzel, hogy a fiatalok ne menjenek el tömegével a magasabb bérek miatt Nyugat-Európába munkát vállalni.

Azonos munkáért azonos bért? Hogy ennek miért nincs reális alapja, az gyorsan belátható. Megpróbálom összefoglalni a lényeget az index.hu cikke alaján.

Sokan emlékezhetnek rá, hogy “a történelem során nem sokszor sült el jól, amikor a kormányok megpróbálták a saját kényük-kedvük és politikai érdekeik szerint befolyásolni a béreket és árakat. Magyarországon is futott egy ilyen hosszú távú kísérlet 1948 és 1990 között, amikor az állam mondta meg, hogy mekkora legyen a fizetés és mi mennyibe kerüljön. Ez a kísérlet pedig önmagában a legfőbb oka annak, hogy ilyen jelentős lemaradásban vagyunk a nyugati bérekhez képest.”

Venezuelában is történt egy ilyen kísérlet az elmúlt pár évben. Aminek eredménye többek között a diktatórikus viszonyok, a polgásháborús helyzet, az éhező tömegek és a meredeken növekvő infláció, amely 2018-ban elérheti a 2500%-t (kétezer-ötszáz százalékot)!! Aztán ott van még a rendszeres áramhiány és egyes alapvető termékek egyáltalán nem kaphatóak (pl. wc papír), vagy csak nagyon-nagyon nehezen és nagyon-nagyon drágán beszerezhetőek (liszt, cukor, tej, szappan, kávé). Január 1-től a venezuelai minimálbér havonta kb. 800.000 bolivárra emelkedett (azaz kb. 20.800.000 Ft!! az xe.com alapján), amely a feketepiacon 7 amerikai dollár értékű élelmiszer jegyet ér. És 7$-ból (kb. 1800 Ft-ból) nem lehet annyi élelmiszert vásárolni még Magyarországon sem, ami 4 hétre elegendő. Közben pedig a világ legnagyobb ismert kőolajkészletével rendelkeznek, egy rosszabb napon is több kőolajat termelhetnének ki és értékesíthetnének a világpiacon, mint Szaúd-Arábia…

 

De térjünk vissza az európai kontinensre.

“Ha az állam azt mondaná, hogy mostantól mindenki fizessen sokkal többet a dolgozóknak, abból egyrészt jelentős áremelkedés lenne, másrészt vélhetően egy csomó cég fogná magát, és lehúzná a rolót, vagy elhúzna az országból.” Azaz a külföldi cégek magyar leányvállalatai csomagolnának és tovább állnának szinte azonnal, megmentve vagyonukat. És kik azok, akiknek nem lenne hova mennie? Kik azok, akik elvesztenének mindent? Így igaz, egy ilyen intézkedésnek a legnagyobb kárvallottjai a magyar kis- és középvállalkozások lennének.

Továbbá: “a magyar termelékenység alacsony, mégpedig azért, mert Magyarországon nem elég képzett a munkaerő; nem elég hatékonyak a hazai cégek; nincs elég tőke a hatékonyságnövelő fejlesztésekre (illetve ami van, azt nem arra költik, ld. EU-támogatások); és az állam jellemzően nem túl hatékony, amikor arról van szó, hogy ezeken a dolgokon segítsen (ld. EU-támogatások).

A bérek kiegyenlítése csak a gazdasági teljesítmény kiegyenlítődése révén érhető el, olyan versenyképes, kelet-közép-európai vállalkozások segítségével, amelyek képesek ezeket a béreket kitermelni és biztosítani.

Ha azt akarnánk, hogy az EU oldja meg a dolgot, akkor valamiféle közös európai munkajogi szabályozás, egységes adórendszer, gazdaságpolitikai konvergencia lenne az, amely kiegyenlíthetné a viszonyokat kelet és nyugat között. Ám ehhez az kellene, hogy Brüsszel tényleg egy szuperállam központjává váljon, a nemzeti gazdaságpolitikák pedig szinte teljesen megszűnjenek.”

Az 1990 óta eltelt időben szemmel láthatóan valódi áttörés nem történt, jól érzékelhető eredmények nem születtek: ennek folyamánya a több, mint félmillió kivándorolt magyar, az otthon maradóknak az egyik hónapról a másikra élés, stb. És hiába kapott pár újabb termékkör kedvezményes(ebb) ÁFA besorolást január 1-től, továbbra is Magyarországon létezik a világ legmagasabb ÁFA-kulcsa!

Amíg gyökeres változások nem történnek, amíg a feltételek nem lesz adottak Magyaroszágon is, addig marad minden a régiben! Azaz a mondás ebben az esetben fordítottan nyeri el valóságtartalmát: kis futball, kis pénz – nagy futball, nagy pénz.

Különleges Kanadai KRESZ-táblák – Befejező Rész

A negyedik, befejező részéhez érkezett a “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” című sorozatunk. Azok számára, akik lemaradtak volna a korábbi írásainkról a témában, alább találják a linkeket:

1. rész: a sebességkorlátozás

2. rész: a vadveszély

3. rész: teherautók és kamionok

Ezekben a bejegyzésekben mutattuk be nektek, hogy milyen Kanadára (valamint részben az Egyesült Államokra) jellemző közúti jelzésekkel lehet találkozni.

“Winter is coming!” – mondja Ned Stark a népszerű Trónok harca című sorozat egyik főhőse. Kanadába talán meg is érkezett már, mert október elején leesett az első hó. És nagy valószínűséggel még húsvét környékén is havas lesz a táj.

telente mindennapos látvány a motoros szán(oka)t szállító autó

Magyarországon pedig egyáltalán nem találkozhatunk még csak ehhez hasonlóval sem.

Motoros szánnal behajtani szabad.

Motoros szánnal behajtani tilos!

 

És ha már tél és havazás, akkor beszéljünk a nagyon sok hóról is. Az utak sok helyen szó szerint a hegygerincek közé ékelődnek. A több száz méter magas sziklafal gyakran csak pár méterre van az út szélétől.

a lavinaveszélyes területen megállási tilalmat jelző tábla

Fent a hegyekben telente igen szeszélyes tud lenni az időjárás. Éppen ezért az utak mentén az alábbi és az ehhez hasonló, sárga villogó fényekkel kiegészített táblákat használnak a közlekedők figyelmeztetésére. Pár kilométer alatt jelentősen megváltozhatnak az útviszonyok.

Magas hegyi utak – hirtelen időjárás változás várható

A fenti táblák mellett az október 1-től március 31-ig tartó időszakra felszólítják az autósokat, hogy használjanak téli, vagy négy évszakos abroncsokat járműveiken. A teherautók sofőrjeit pedig, hogy hóláncokat tartsanak maguknál.

Komolyabb havazás, hóvihar esetén nem feltétlen zárják le a hegyi utakat, hanem csak azokat engedik fel, akik a feltételeket teljesítik.

Hogy zárva-e az adott útszakasz, vagy autópálya, arról nem csak a közlekedési hírekból, vagy a különböző weboldalakról lehet tájékozódni. Az utak mentén LED-es tábla is tájékoztatja az arra járókat.

valamennyi autópálya és országút nyitva a forgalomnak

Az hegyvidéki utakat Brit-Kolumbia-ban nem csak a téli havazás, hanem a nyári erdőtüzek okozta erős füst miatt is lezárhatják. Erre nem egy alkalommal volt példa 2017-ben is.

Az egyik legfontosabb dolog, hogy aki hosszú útra indul a ritkán lakott területeken, annak mindig legyen elég üzemanyaga járművében. A biztonság kedvéért erre is felhívják a figyelmet:

ellenőrizd az üzemanyag szintet – a következő benzinkút 202 km

Találkoztam már olyan autóssal a hegyekben, aki az utolsó benzinkút után kb. 40 km-rel (és a következő elött kb. 160-170km-rel) az emelkedő közepén állt félre … mert elfogyott az üzemanyaga.

És ha már megállás: egyes városokban nem csak angolul (és franciául) írják ki a STOP szót a stop táblákra, hanem a helyi őslakos törzs nyelvén is.

 

Ha pedig nem tábla kötelez a megállásra, hanem a piros lámpa, akkor az alábbi előjelző tábla sárga lámpái villognak 200-300 méterrel a kereszteződés előtt.

 

A “mi előre szóltunk” jegyében több helyen is találkozni az ilyen, vagy ehhez sokban hasonlító figyelemfelhívó táblákkal:

a bírság minimális összege 196 CAD (kb. 41.000 Ft)
a gyorshajtásért útépítési zóna mellett

(A 196 CAD, ha a bruttó kanadai átlagkeresetet veszem alapul, hozzávetőlegesen 1 napi bruttó kanadai munkabérnek felel meg.)

 

A “HOV-lane” (“high-occupancy vehicle lane”, vagy carpool lane”), magyarul telekocsisáv a metropoliszokban fordul elő nagyobb számban.

A rendelkezések szerint, amennyiben nem autóbuszról, vagy kerékpárról beszélünk, a járműben legalább 2 embernek kell tartózkodnia, hogy igénybe vehesse a “gyémánt” jellel ellátott sávo(ka)t.

a  telekocsisávot hétfőtől péntekig, reggel hét és fél 9 között
csak a megjelölt járművek vehetik igénybe

Jól látható a különbség a hagyományos, és a “gyémántos” telekocsisáv között:

 

A közlekedőknek sok minden más mellett érdemes figyelniük a közel 40 méteres óriásokra is, persze nem csak a méretük miatt. Egy ekkora járműszerelvény több idő alatt gyorsul fel, jóval hosszabb távon áll meg, lassabban vált sávot és nagyobb ívben fordul, mint egy átlagos teherautó.

 

Az autópálya-, vagy országút menti stoppolás is több tartományban tiltott tevékenység. És igen, erre is van KRESZ-táblája Kanadának, rögtön kettő is.


Stoppolni tilos!

 

Előbb megmutatom, aztán elmondom.

Vajon mi lehet ez a tábla?

Gondolom, könnyen kitalálható volt: a földes/sóderes útból épített, aszfaltozott út lesz.

És fordítva:

Az aszfaltútból földút lesz.

 

Térjünk vissza egy kicsit az iskolabuszokra. Országutakon találkozhatunk ilyen táblákkal:

Amikor a gyermekek le-, vagy felszállhatnak az iskolabuszokra – például a préri farmjai előtt -, többek között ilyen táblákkal emlékeztetik a járművezetőket, hogy a piros-sárga jelzőfényekkel az úton álló iskolabuszt TILOS megelőzni!

Lakott területeken belül pedig az alábbi táblával találkozhatunk, amelynek több változata is használatban van.


Három az egyben tábla. Játszótér zóna, ahol reggel 7:30 és este 9 között a  megengedett maximális sebesség 30 km/h és előzni tilos!

Iskola zóna. Szeptember 1-től június 30-ig, hétfőtől péntekig,
reggel 7:00 és délután 5:30 között
a megengedett maximális sebesség 30 km/h!

Ugye nem is annyira bonyolult? 🙂

 

És végül, de nem utolsó sorban a zsákutca (angolul: dead end – szó szerint fordítva: halott vég) tábla.

 

Köszönjük a kitartó figyelmet. Bízunk benne, hogy érdekes olvasmány volt a Kanada Banda első, több részes cikksorozata a kanadai (és részben amerikai) KRESZ-ről.

Jó utat mindenkinek!

Huszonhét Százalék

Huszonhét százalék. Azt hiszem, ezt leírva már mindenki tudja, mire gondolok.

Vannak olyan területek, amelyekben világelsőnek lenni dicsőség. És vannak olyan dolgok, amelyekben a legelsőnek lenni … hogy is mondjam, nem feltétlen a legnagyobb büszkeség. Azt hiszem, most inkább az utóbbi lehetőség áll fent.

A Föld országai közül Magyarország a világelső a 27%-os ÁFA-val!!

 

Valóban Magyarországon a legmagasabb az ÁFA? Sajnos igen. Ezen a linken elérhető angol nyelvű táblázat elég beszédes, az országok nevei mellett szereplő ÁFA-kulcsok nyelvtudás nélkül is érthetőek. Szeretnénk felhívni a figyelmet Dél-Amerika és Afrika országainak alaposabb tanulmányozására.

 

Adófizetők játéka: ki találja meg leghamarabb a legnagyobb számot?

 

Hazánkban már az 1929-es törvények között megjelenik az általános forgalmi adó fizetésének lehetősége: “1929. évi XXVIII. törvénycikk az állatforgalmi adó megszüntetéséről, a hús után fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozó egyes rendelkezések megváltoztatásáról és a marhalevelek illetékéről”.

 

Az ÁFA a modern gazdaságban az állami jövedelmek jelentős forrása a társasági adó és a jövedelemadó mellett. A végfogyasztásra vetik ki, ezért – elméletileg – minden vásárló megfizeti. Mivel azonban az alacsonyabb jövedelműek és a többgyermekesek jövedelmük nagyobb részét a napi cikkek vásárlására fordítják, ezért az ÁFA-t a „szegények adójának” is nevezik.

 

2015-ből származó térkép – nem találtunk ennél frissebbet.
A 27% azóta is megmaradt…

Kiegészítés: a norvég ÁFA 25%-os, a svájci 8%. Ahogy Magyarországon, úgy Európa egyes országaiban is létezik az ÁFA-mentes termékek, szolgáltatások fogalma, pl.: Egyesült Királyság, Svédország, Dánia, Németország, Lettország, Málta, Hollandia, Lengyelország.

A magasabb áfa és az alacsonyabb jövedelemadó a jövedelmi különbségek széthúzását eredményezi a társadalomban, viszont hívei a versenyképesség fokozódását várják tőle.

Mindenki láthatja a saját szűkebb környezetében, érezheti a saját bőrén, hogy a világrekordnak számító 27%-os általános forgalmi adó a jövedelmi különbségek széthúzását, vagy a versenyképesség fokozódását eredményezi-e inkább?

Kanada jobb helyzetben van, hiszen a legmagasabb ÁFA-kulcs sem magasabb 15%-nál. Alberta-ban és a három területen (NWT, Yukon, Nunavut) csak 5%-os ÁFA-val kell számolni. De találkozni 0%-os, azaz teljességében ÁFA-mentes termékekkel és szolgáltatásokkal is. A teljesség igénye nélkül: hús -és hentesáru, tojás, zöldségek, tejtermékek, kávé, tea, gabonafélék, egyes tisztasági termékek és bizonyos mezőgazdasági gépek. Szolgáltatások közül például: lakásbérlés, zeneóra, valamint egyes oktatási formák és egészségügyi ellátások, ügyvédi és jogi szolgáltatások, gyermekfelügyelet.

 

a kanadai adókulcsok: keleten a legmagasabb,
nyugaton és északon alacsonyabb

 

Afelől pedig ne legyen kétsége senkinek, hogy valahol, valamikor ne kapna nyugtát, blokkot! Nincs olyan tétel, ami ne ütnének be a pénztárgépbe. Bolti vásárlásnál még 30 centről (kb. 60 Ft) is kötelezően adnak nyugtát! Az, hogy “okosba” menjen a biznisz, szóba sem jöhet Kanadában!

 

Magyarországon nem könnyű eligazodni a szabályozáson. Kíváncsiak vagyunk, hogy az alábbi áfaszabály megalkotásakor “mire gondolt a költő”, azaz mi lehetett a törvényalkotó szándéka? Mert az igazat megvallva, semmi logikát, gyakorlatiasságot nem vélünk felfedezni ebben:

 

És mi várható 2018-ban? További szolgáltatások és termékek kapnak majd kedvezményes ÁFA-kulcs besorolást január 1-től. De a normál esetet alapul véve az ÁFA-kulcsok tekintetében, Magyarország jövőre is rendíthetetlenül megőrzi világelsőségét a kiemelkedően magas 27%-os ÁFA-val.

 

Rádió adás, 2. rész. Téma: A kivándorlás

A mai rádió adásban a kivándorlás lesz a téma. Ennek okait és módjait keressük Lázadó barátommal. 

Körbejárjuk, hogy miért olyan egy állam berendezkedése és működése, amilyen. Megnézzük, hogy ez mennyiben érint bennünket és azt is, hogy mit lehet tenni akkor, ha igenis érint.

Kivándorlás Kanada Banda

Az első adásunkkal ellentétben, ez már nem egy rövid, bemutatkozó szösszenet lesz. A téma érdekes lehet mindenki számára. Aki otthon maradt, annak azért, mert megpróbáljuk megvilágítani, hogy ki miért, minek a reményében, vagy mit megoldani kívánva távozik. Aki gondolkozik a távozáson, annak megpróbáljuk kicsit megvilágítani, hogy mire számítson. Míg a már távozottak megtudhatják, milyen az, amikor valaki a tengeren túlra megy és vajon miért tesz ilyet.

Aki nem szeretné a weboldalról hallgatni, az le is töltheti mp3 formájában minden adásunkat, a letöltések menüpont alatt. De már nem kell sokat várni, hogy iTunes és más Podcast alkalmazásokkal egyenesen a telefonotokra, laptopotokra varázsolhassátok adásainkat, ráadásul teljesen automatikusan.

Kivándorlás, KanadaBanda

 

Ma nem fogunk túlzottan elmerülni egyik részletben sem, de ígérjük külön-külön egy későbbi adásban még kitérünk ezekre. Sokat jelent nekünk, hogy szólhatunk hozzátok, így kérlek fogadjátok szeretettel mai adásunkat.

Hölgyeim és Uraim, ismét itt a Kanada Banda.

 

Show Notes

(Az adásban hallott tartalom kiegészítése, érdekességek, jegyzeteink)

INFO: a címekre kattintva nyílnak meg az információk, külön abakban

 

Hogyan látjuk mi Magyarok a saját jövonket? cimmel 2017. augusztus 4-en megjelent cikkunk

A WIKIPEDIA szocikkje

 

Kis szinesünk:

Triple O’s rendkivul finom “LUAU csibeburgerje”

 

Ernelláék Farkaséknál c. film infoja

BC, British Columbia, Brit Columbia: 

GYHF 

— program indulasa: https://www.facebook.com/kormanyzat/posts/849828478423207

— program vege:

http://24.hu/belfold/2016/06/13/megbukott-a-kormany-gyere-haza-fiatal-programja/

http://www.origo.hu/gazdasag/20160613-nem-hiv-haza-tobb-fiatalt-a-kormany.html

Nemzetközi Pöttyös Turo Rudi lelohelyek

Gyermekvallalas

Oregedo tarsadalom

Legyen tanc! (Videó)

“El lehet menni Magyarorszagrol…” (Videó)

 

Miért mutatják be így Magyarországot? – Bizarr Ételek

Miért mutatják be így Magyarországot, de majdnem mindig?

Bizarre Foods – Bizarr Ételek

A Family Guy-ban (remélem ismeritek) van az a rész, ahol Peter-nek saját tv műsora lesz és arról beszél 1 percben, hogy mi az, ami az agyára megy.  (What grinds my gears?) Nos, ez következik ma!

Van egy műsor (a Bizarr Ételek), amihez már többször volt szerencsém, mert kellően érdekes és furcsa ételeket mutat be hétről-hétre, a világ más-más országából. Nem csak olyanok vannak, amiket soha meg nem ennél, épp ellenkezőleg. Igaz, hogy előfordul, hogy fel-felhúzom a szemöldököm néha.

 

Általában érdekes éttermekben járunk, nem biztos, hogy a főutcán, de a legtöbb esetben minimum tiszta és professzionálisnak tűnő helyek ezek, melyeket nézve nem szégyellném magam, ha helybéli volnék. Lehet, hogy furcsa ez neked látogató, de mi ezt esszük és finom.

Itt van példának a new yorki rész, csak tekerjetek bele, érteni fogjátok miről beszélek. Bizarr, de nem kellemetlen az országnak, talán az embereknek, akik ott eszik az “élő” állatot, de nem az országnak.

Ám most elém került a Magyarországról szóló rész is és komolyan nagyon kellemetlenül éreztem magam. Nem tudom, hogy ti hogyan lesztek ezzel, de engem rettentően zavar az, hogy az országot így mutatják be, az pedig méginkább, hogy ehhez többen is asszisztálnak. Hiszem, hogy rengeteg olyan hely van Magyarországon, ahol lehet nagyon különleges ételeket találni. Fel tudnék most sorolni többet is, így hirtelen. Az is felmerült bennem, hogy egy disznóvágást is be lehet mutatni ennél szebben és tisztábban, mert én magam is vágtam többször és pontosan tudom, hogyan néz ez ki. Mondom ezt úgy, hogy tudom sok helyen valóban így vágják.

Nagyon sok esetben látok olyan külföldi készítésű műsorokat, melyekben Magyarország szégyenletesen tud kinézni. Miért mutatják be Magyarországot így és mi miért asszisztálunk ehhez?

A BKK, a T-Systems, az adófizetők, ja és a “Hacker”?

Lássuk csak mi is történt itt:

A BKK és a T-Systems még 2013-ban szerződött le 5.6 milliárd forintra, melyből  300 jegykiadó automata kellett, hogy szülessen. Ám később többre lett szükség, így újabb közbeszerzést írtak ki és ismét a T-Systems nyert. Ez amúgy talányos dolog, mert az automatákat a német Scheidt & Bachmann cég szállítja, így nem világos, hogy hogyan kerül a képbe a T, de ezzel, itt és most legyünk megengedőek.

Az sokkal érdekesebb, hogy ők fejlesztik 29 milliárdért az e-jegyrendszert is, aminek már működnie kellene, bár még telepített kapukat sem látott senki. Azt tudjuk, hogy hardveres megoldásokban erősek, de nem egyértelmű, hogy szoftveres megoldásokra is őket érdemes-e választani (nagyon finoman fogalmaztam). Aki használta már az appot az pontosan tudja azt is, hogy borzalom a felhasználói élmény (bár lehet sok szó eszébe jutott közben, de egyik sem az élmény volt).

Várj még, ne menj sehova, mert a dolog itt válik igazán érdekessé. Ugyanis első ránézésre ez itt egy gyönyörű mutyinak tűnik. Ha ennyi pénzt elköltünk az adónkból egy e-jegyrendszerre, akkor mi szükség is van egy új online jegyrendszerre? Ki jár ezzel jól, mert mi utazók nem, az biztos. Ja a T-Systems, majd elfelejtettem, na de haladjunk.

Amúgy, ha már itt tartunk az megvan, hogy ez az online jegy használata hogyan  is működik?

Meg kell mutatni – egy egyébként rendkívül könnyen hamisítható – képet a telefonunkon, majd az ehhez tartozó igazolványt. (Az is érdekes, hogy ellenőröknek mindössze 560 QR kód leolvasót vettek, ami azt jelenti, hogy a többségnél nincs olvasó.) Szóval előttünk van, hogy azoknál a járatoknál, ahol az első ajtón száll fel mindenki, egyenként elővesszük a telefont, majd a sofőr a telefonjával becsipogja és ezután megnézi az igazolványokat? Nekem ez teljesen életszagúnak hangzik.

 

Szóval itt van egy csodás mutyi (legalábbis nagyon annak látszik), melyben egy olyan cég fejleszti a szoftvert akinél nagyon könnyen tudunk jobbat és olcsóbbat is mondani, ám ez eddig akár csak egy mende-monda is lehetne.

Ám itt jön a képbe egy 18 éves srác, aki észreveszi, hogy ha átírja a jegy árát akkor a szoftver azt gond nélkül elfogadja és megveszi a jegyet 50 Ft-ért. Majd realizálva, hogy a fejlesztők milyen munkát végeztek, jelzi a BKK és a T-Systems felé, hogy lenne itt egy probléma. Amire a megfelelő és kellően arrogáns reakció az volt, hogy a cég feljelentést tett.

Lépjünk hátra kettőt és értelmezzük mi is történt itt!

Egy olyan hibáról beszélünk, aminek a szoftver bétájának első körös QA tesztelésénél ki kellett volna jönni. Ha nem érted amit írtam, az nem nagy baj, mert nekik kellene érteni mi ez.

Röviden annyi, hogy mikor a fejlesztő azt gondolja, hogy na ez a program/app kész, – akkor egy beta verziót, ami még nincs kész, de majdnem – odaadja tesztelésre a megfelelő embereknek (QA) akik végig tesztelik az összes funkciót, jelzik a hibákat, majd vissza adják a fejlesztőknek, akik javítják mielőtt kiadnák a végleges változatot. Ez egy egyszerű hiba, nem kell a kódhoz vagy az adatbázishoz hozzáférni.


Ez így nem minőség és ezt gondolom pontosan tudják ők is, ám kellően arrogánsak ahhoz, hogy ezt hackelésnek nevezzék, mikor ha valami akkor ez nem az.

Nos ez azon dolgok egyike, amit mindig is nagyon nehéz volt megérteni. Így nem is vagyok abban biztos, hogy ezt meg kell érteni, mintsem inkább elébe kell és lehet menni.

De ne feledjük, hogy hol történik mindez. Ez itt bizony Magyarország és én így szeretem. Ja nem, de fogunk még beszélni arról, hogy miért mennek el emberek az országból. Na annál a beszélgetésnél ez még elő fog kerülni.

– a tények és a vélemény

 

Hogyan látjuk mi Magyarok a saját jövőnket?

Ahogyan beszélgettünk arról Lázadó barátommal (ne nézzetek így rám ez a neve, majd megértitek miért), hogy mi legyen az első adás témája. Szembejött velem pár adat arról mit gondolnak a Magyarok saját jövőjükről, így bár nem ezt akartam, de ezt osztom meg ma. (Kicsit hoszabb lesz mint 4 sor, de megéri megígérem, érdekes!)

Kíváncsi vagyok mit tippeltetek, pozitív vagy negatív a hozzáállás?

Nos, a megkérdezettek fele úgy gondolja, ha ez így megy tovább, annak nem lesz jó vége, míg 38% szerint ez így pont rendben van (ez nem sokkal több amúgy, mint a mostani kormánypártok támogatottsága).

Viszont, ha a következő diagramot nézzük, valahogy nem stimmelnek a számok. Pont mikor HR-esként nézed a jelentkező személyiségtesztjét és nagyon furán ellentmondanak egymásnak az adatok.

Itt jól látszik, hogy az emberek 74%-a szerint nincs jövője a mai fiatalságnak. Ez elég brutális adat, ami fokozódó kivándorlást és demoralizált közhangulatot vetít előre.

 

Arra a kérdésre, hogy miért látják ilyennek a helyzetet, kifejtős választ kellett adni. Magasan az első helyen a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség végzett, melyet a korrupció, a munkanélküliség majd az egészségügy követett. Csak ezután következett a migráció.

Ám, amikor Európa problémáiról fejthették ki a véleményüket, azonnal a sokat tematizált terrorizmus és migráció futott be az első két helyen és csak ezután jött a szegénység.

Abban viszont elég nagy a megosztottság, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy ezek a gondok megoldódjanak. Majdnem fele-fele arányban változást vagy állandóságot mondtak az emberek (ez így érdekes lesz).

Viszont, hogy tovább bonyollítsuk a dolgot, a fiatalabbak rendszerszintű változást szeretnének, míg a 60 év felettiek szerint viszont elég lenne, ha egy ellenzéki párt kerülne hatalomra a jelenlegi kormánypártok helyett.

Végül kelet vagy nyugat, hová tartozunk mi valójában? Az egészségügyi-, a nyugdíj- és a szociális rendszerünket, valamint az életszínvonalat az emberek inkább hasonlították Putyin Oroszországához, míg a kultúra, az intellektualitás és a morális értékrendünk szerint nagyon Európához soroljuk magunkat.

 

Ezzel el is érkeztünk a mi igazi problémánkhoz. Ezt a megosztott és számunkra is bonyolult helyzetet mutatják be a különböző politikai erők olyan korlátolt módon, hogy akkor tessék végre eldönteni, hogy most Putyin vagy Merkel?

Köszönjük Emese.

Forrás: iri.org


Tags: #Felméres , #Külföld , #Költözés ,  #Lator