Amikor Kezdődik Az Iskola …

… akkor jön a kötelező papírügyintézés minden kanadai iskolában. Ebben a cikkünkben egy Calgary-i hallgatónk által küldött anyagot osztunk meg veletek. Fotókkal illusztrálva mutatjuk be, hogy mivel indul a szeptemberi adminisztráció egy átlagos tartományi általános iskolában.

az észak-amerikai iskolabuszokról itt írtunk részletesen

 

Ahogyan a bevezetőben írtam, Kanadában is elkezdődött az iskola. Egy Calgary-ban (Alberta tartomány) élő hallgatónktól kaptunk nem kevés képanyagot és leírást (segédletet) cikkünk elkészítéséhez, amelyet ezúton is nagyon szépen köszönünk!

A mellékelt levél szerint minden tanév elején, minden első tanítási napon egy több oldalas dokumentumot kell elolvasnia és kitöltenie a T. Szülöknek (vagy a gondviselőnek), amelyet a helyi iskolákat felügyelő szerv, esetünkben a Calgary Board of Education (CBE), azaz a Calgary-i Oktatási Tanács állít össze.

A cikk hosszúnak tűnhet, de ez csak a beillesztett képek mennyisége miatt van így.

Tanórák és csengetési időpontok

Grades 1-5 / 1-től 5. osztályig
Monday – Thursday / Hétfőtől – Csütörtökig: reggel 8-tól délután 2:40-ig
Friday / Péntek: 8-tól 12:05-ig

Kindergarten A.M. – óvoda*, délelőtti csoport
Monday – Thursday / Hétfőtől – Csütörtökig: reggel 8-tól 10:47-ig
Friday / Péntek: 8-tól 12:05-ig

Kindergarten P.M. – óvoda*, délutáni csoport
Monday – Thursday / Hétfőtől – Csütörtökig: 11:53-tól délután 2:40-ig
Friday / Péntek: 8-tól 12:05-ig

Recess / szünet: 10:15-től 10:30-ig minden nap,
Lunch and recess hours / ebédidő és szünet: déli 12-től 12:50-ig hétfőtől – csütörtökig.

Óvoda: a magyarországitól eltérően a kanadai bölcsödei és óvodai rendszer jelentősen eltér. Míg a bölcsi és a “hagyományos” óvoda (angolul: “early childhood education”; “pre-kindergarten) külön fizetős rendszerben érhető el, addig a “kindergarten” (vagy preschool) az általános iskola 0. (nulladik) évfolyamként értelmezhető. Ez már a tartományi oktatási rendszer része, azaz ingyenes. Az általános iskolával közös épületben van. Többet ad, mint a magyar nagycsoportos ovi, de kevesebbet, mint az általános iskola 1. osztálya. A kettő keverékeként értelmezhető. A játékos tanuláson és a szabad foglalkozás (100% játékidő) kb. 50-50%-os arányán van a hangsúly.

Érdekesség: egy 1 oldalas dokumentumot is ki kell tölteni minden kindergarten-be, azaz oviba járó gyermekről már az első napon: mit szeret csinálni szabadidejében, milyek a kedvenc játékai, ki a kedvenc mese figurája, stb.

 

Az egész éves naptár. A 2018/2019 tanév szeptember 4-től június 26-ig tart.

Minden fontos dátum feltüntve, megjegyzéssel ellátva a könnyebb értelmezhetőség miatt színesben.
“Learning as unique as every student” – a tanulás egyedülálló, mint minden diák.

 

Az alábbi oldalon a PowerSchool nevú szülői weboldalról (portálról) írnak. Mindenkinek regisztrálnia kell itt, mert ezen az oldalon keresztül intézhetőek el a befizetések és az iskolabusz igénybe vételi szándék is itt jelezhető.

A befizetéseket természetesen ugyanitt, elektronikus úton lehet intézni.

 

Tanítási órák és napok száma a tanév során.

Egy részletesebb statisztika arról, hogy melyik hónapban hány tanítási nap van. A minimum szint 180 tanítási nap, amely itt a 183 nappal teljesítve is lesz.
Óvodában összesen évi 475 tanórát, iskolákban pedig 1-től 9. osztályig 950, 10-től 12. osztályig pedig 1000 tanórát kell megtartani minden tanévben.

 

A szülőknek lehetősége van iskolai rendezvényeken, programokon önkéntes segítóként részt venni. Ehhez 5 évente erkölcsi bizonyítványt (police check) kell kérniük. Természetesen ez elvégezhető online is és a rendszer által biztosított levél által, miszert az adott szülő a CBE-önkénteskedés miatt kéri az erkölcsi bizonyítvány, az díjmentesen igényelhető (normál esetben 30 CAD, kb. 6.500 Ft).

 

Egészségügyi Nyilatkozat
Számomra az egyik legizgalmasabb része az egész papírmunkának.

Nem elég, hogy szerepel rajta a gyermek (tanuló) neve és fotója! Pontos leírás kell, hogy a gyermeknek milyen betegsége, egészségügyi állapota van, milyen gyógyszert szed, vagy milyen tünetek jelentkezhetnek rajta. Illetve bizonyos tünetek esetén, vagy akár rendszeresen milyen gyógyszereket kell bevennie, vagy milyen eljárást kell alkalmazni, milyen esetben, mikor és kit kell értesíteni, stb, stb. Nagyon alapos “kérdőív”, mindenre kiterjedően megpróbálnak felkészülni a CBE alkalmazottai, azaz a tanárok, felügyelők, segítők.

 

Média kapcsolatok, média megjelenés

Egy másik fontos pont, amely elnyerte tetszésemet. A CBE fontosnak tartja a jó kapcsolat ápolását, az információ cserét a média szereplőivel. Felhívja a figyelmet, hogy bizonyos esetekben más szülők, résztvevők által készülhetnek felvételek, amelyeken a gyermek is szerepel (pl. iskolai előadás). Továbbá a CBE igyekszik a létező összes úton megóvni a tanulóik privát szféráját. Ezt megerősítendő a szülőknek nyilatkozniuk kell, hogy készülhet-e az iskolában, vagy iskolai rendezvények alkalmával videófelvétel, hangfelvétel, vagy akár interjú a gyermekkel valamely televízió, vagy újság szerkesztősége által? Amennyiben nincs beleegyező nyilatkozat, akkor az NEM-ként kerül értelmezésre. Eme nyilatkozat csak az adott tanévre vonatkozik.

 

Digitális állampolgárság

A digitális technológia fontos része az iskolai tapasztalat szerzésnek. Igen, ez a kérdés már általános iskola 1. osztályában szóba kerül és az iskola tartalmas részt vállal a technológiai eszközök felelősségteljes és biztonságos használatának oktatása terén!

Jól látja a T. Olvasó, a diáknak és a szülőnek is alá kell írnia. A részlétes leírás mellett (hogyan és miként fogja igénybe venni az iskola által biztosított eszközöket a diák) a felsorolt linkeken hasznos információk érhetőek el a digitális eszközök biztonságos használatával kapcsolatban.

Mobilizált, zárható szekrény a laptopok tárolásához,
egy-egy ilyen valamennyi osztályteremben megtalálható!

 

Az alábbi 2 nagy kép pedig már a CBE weboldaláról származik. Az első a “díjak és lemondások” (fura cím, tudom…). Ahogyan már fentebb írtam, minden iskolával kapcsolatos adminisztráció az új PowerSchool weboldalon keresztül érhető el, úgy mint buszbérlet igénylés, iskolabusz igénybe vétele, felügyelet ebédidőben.

Az iskolabusz (Yellow School Bus Transportation) nincs ingyen. Ennek tanéves díja 350 CAD, azaz kb. 75.000 Ft.

A Calgary-i közlekedési társaság havi diákbérlete 75 CAD (kb. 16.000 Ft), illetve 201 CAD (kb. 43.000 Ft) évente attól függően, hogy a tanuló illetve jogosult-e kedvezményre, vagy sem.

A helyi előírásoknak megfelelően a CBE-nek felügyeletet kell biztosítani a kindergarten (azaz ovi) és az elsőtől hatodik osztályos tanulóinak az étkezőben. Az alábbiakban egy rövid tájékoztató arról, hogy a felügyeleti díj mit tartalmaz és pontosan milyen feladatot látnak el és azt hogyan végzik a felügyelők az ebédlőben.

Furcsa lehet, de az ebédidőben alkalmazott felügyeletnek díja van, ez 265 CAD, 285 CAD, illetve 295 CAD (kb. 57.000, 61.000, vagy 63.000 Ft) egy tanévre, attól függően, hogy a gyermek (tanuló) hetente mennyi napot tölt iskolában.

 

– Lázadó

Induljon Vidáman A Hét!

Az elmúlt 1 évben rengeteg komoly, nehéz, időnként érzékeny témánk volt úgy cikkeinkben, mint podcast-jainkban. Ezért aztán nem árt néha egy picit lazítani és könnyedebbre venni a tematikát. A hétvége során teljesen véletlenül találkoztam egy szerintem nagyon, de nagyon vicces videóval.

Magyarországon már elindult a hét, kedd reggel van országszerte, amikor ez a bejegyzés publikálásra kerül. Kanadában hosszú hétvége volt, mert Magyarországgal ellentétben nem május 1-én, hanem szeptember első hétfőjén ünneplik a munkát. Íme, egy újabb különbség a két ország hétköznapi (hétvégi) életvitelében. Tehát a normál munkarendben dolgozó kanadaiak számára csak 4 munkanapból áll majd ez a hét.

Na de térjünk át a bejegyzés létrejöttének tárgyára, amellyel elképzelhető, hogy szembe találkozott már a Facebook-ot használók többsége. Miért pont erre a videóra esett a választásom? Mert amikor ezt a videót néztem, az első pár másodperc után hosszú perceken át tartó, szívből jövő nevetésben törtem ki. Mondhatni, könnyesre röhötem magam! Azt hiszem, a sok száz, sok ezer videó közül ez volt az első olyan a Facebook-on, ami őszintén(!!) megnevettetett. Még harmadjára is.

Szóval.
Van Mexikóvárosban egy autószerviz, a MonoBlack Garage (itt a fészbúk oldaluk), ahol a videófelvétel tanúsága szerint nagyon víg kedélyű autószerelők dolgoznak. A közel 2 héttel ezelőtt megosztott videójuk alá csak annyi kommentárt fűztek, hogy: “We have the solution to all your problems….”, azaz “Megoldjuk az összes problémád…”, vagy “Minden problémádra van megoldásunk…”. Nálam kiérdemelték az év legviccesebb videója címet. Ezúton is köszönöm nekik az önfeledt nevetést biztosító perceket!

Az ötlet zseniális, a koreográfia szemet gyönyörködtető és precízen kidolgozott. Maga a spiritualitás csúcsa. Kiválóan alkalmazzák az ősi, népi rituálét urbanizált környezetben a modern technológián. Ilyen a valódi csapat munka! Jól érzékelhető a több évtizedes tapasztalat, az a mérhetetlen tudás, amelyre a srácok szert tettek az idők során.

 

Jó munkát, jó tanulást kívánok minden Kedves Olvasónknak!

– Lázadó

Nemzeti Autóverseny 164 Milliárd Forintért?!

Kiírom a nullákat is, hátha úgy érzékletesebb: 164.000.000.000 Ft a magyar költségvetésből a Formula 1-re és a Hungaroring felújítására. Ebben az összegben benne van verseny megrendezésének licensz díja és a televíziós közvetítés díja (2017-2026), valamint a három évre (2017-2019) számolt pályakorszerűsítési költség is.

Alkalmanként olyan “vádak” érnek minket, hogy túl sokat politizálunk. Ebben részben igazat kell adnunk, mert előfordul, hogy olyan téma kerül terítékre akár írásban, akár szóban, amely nem nélkülözi a magyar belpolitikai szálat. Sajnálatos módon a politika a magyar emberek életébe a kelleténél nagyobb mértékben van jelen, a kelleténél sokkal jobban bele szól az egyén életébe. Így aztán két eset áll fent: vagy homokba dugjuk a fejünket és szánt szándékkal nem veszünk tudomást dolgokról, mondván amiről nem írunk, nem beszélünk, az nincs! Vagy esetenként felvállaljuk azt, hogy vannak érzékeny, megosztó, vitát, netán indulatokat kiváltó, de ugyanakkor elgondolkodtató, közérdeklődésre számot tartó témáink is.

S nem azért választjuk rendre a második lehetőséget, mert több ezer kilométerről, egy jóléti állam lakosaként nekünk olyan könnyű. Mert minket nem érint a magyar belpolitikai döntések sora, kibicnek semmi se drága. Kérjük, senki se feledje, hogy családtagjaink, rokonaink, barátaink Magyarországon élnek, akiket minden jó, vagy rossz politikai döntés többé, vagy kevésbé érint. S rajtuk keresztül mi is érintetté válunk, még ha csak kis mértékben is.

A terjedelmes bevezető után térjünk a lényegre. Egyeseknek jó hír, másokat pedig valószínűleg hidegen hagy: a megkötött szerződések értelmében 2026-ig biztosan lesz Formula 1 Magyar Nagydíj a Hungaroringen.

Hurrá!

Ami viszont engem személy szerint meglepett, az az, hogy a rendezés joga 100%-ban adóforintokból finanszírozódik! Igen, jól látod Kedves Olvasó, évről-évre teljes egészében állami támogatással kerül megrendezésre a futam.

Hurrá! Ja, nem.

A hazai versenyeket a Hungaroring Sport Zrt. szervezi, aminek, 2018. június 30. adatok alapján, 2016. január 29. óta kizárólagos tulajdonosa az éppen átalakulás, azaz szétdarabolás alatt álló Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ezért kerül közpénzből megrendezésre az autóverseny. Természetesen évről-évre mindig többet fizetnek, azaz nagyobb mértékben támogatják a Hungaroring Sport Zrt-t, aki pedig évről-évre többet fizet a rendezési jogért annak tulajdonosának.

A cég bevételeinek 72%-át a Magyar Állam biztosította. A Hungaroring Sport Zrt-nél már 2016-ban is a havi bruttó átlagfizetés 800.000 Ft felett volt.

A Formula 1-et a Liberty Media tulajdonolja, ők 2017-ben vásárolták meg a Formula One Group-ot (autóverseny szervezése, kereskedelmi jogok gyakorlása, licenszelés, stb. – azaz minden egyben) 4,4 milliárd USD-ért (vigyázat, ez durva lesz: 1.224.600.000.000 Ft-ért). A Liberty Media az egyik alapítója a UPC-t tulajdonló Liberty Global-nak.

2018-cal kezdve, 2026-tal befejezve összesen közel 432.000.000 USD-t kell licensz díjként kifizetnie a Hungaroring Sport Zrt-nek a Formula One Group (továbbiakban: FOG), azaz a Liberty Media számára, hogy a Formula 1 versenynaptárjába a Hungaroring is bekerüljön. Ehhez a 2017-ben a FOG által kért, illetve a magyar fél által felajánlott pálya rekonstrukció árát is hozzá kell adni, ez további 35 milliárd Ft. Ez az összeg 2 évvel korábban még “csak” 25 milliárd Ft volt…

 

Ha az USA dollár árfolyama 279 Ft (a napokben éppen ekörül mozog), akkor

a végösszeg picivel 155.500.000.000 Ft felett lesz.

Ha és amennyiben a 2017-es versennyel együtt nézzük a költségvetésből ráfordított összeget, akkor több, mint

164.000.000.000 Ft-ról

beszélhetünk 10 megrendezett verseny kapcsolatában.

 

Téged kérdezünk, Kedves Olvasó!
Lenne-e helye ennek a pénznek máshol?

Ha választhatnál, te kinek “folyósítanál” ennyi adókból befolyt pénzt? Például egy kórháznak, iskolának, óvodának adnád? Lehet-e, hogy egy ilyen kicsi, az európai- és világgazdaságnak kiszolgálatatott országnak inkább kellene szociális, vagy egészségügyi kiadásokra fordítani több tízmilliárd forintot autósport helyett?

Hogy ne érhessen egy újabb vád, miszerint mindig csak Magyarországot ostorozom, nézzük meg együtt az alábbi számokat: Kanada mennyi pénzt “füstöl el” a Formula 1-re?

Kanada 2014-2024 között adópénzekből 187.000.000 CAD-t (azaz kanadai dollárt) fizet ki licensz díjra, további 32.000.000 CAD-t pedig a versenypálya fejlesztésére. Többen kritizálják az kanadai kormányzatot emiatt, nem mindenki támogatja ezt az elképzelést. Összesen tehát 219 millió kanadai dollárról van szó, ami aktuális árfolyamon (1 CAD = 212 Ft) számolva 46.428.000.000 Ft.

Ismét kérdést intézek hozzád, Kedves Olvasó!

Magyarország és Kanada közül:

Gondolom, mostanra már megvan a válasz.

Tegyük egymás mellé az idótartamokat és az összegeket:

  • Magyarország, 2017-2026 (10 verseny): 164.000.000.000 Ft, és
  • Kanada, 2014-2024 (11 verseny): 46.428.000.000 Ft-nyi kanadai dollár.

Van még tovább is.

A statisztikák alapján, amit a Magyar Turisztikai Ügynökség is közöl, olyan még nem fordult elő, hogy a látogatói bevételekből (belépők ára, étel- és ital fogyasztás, ajándék vásárlás, stb.) évente 5.000.000.000 Ft-nál több adót fizettek volna be a költségvetésbe a verseny végeztével. Ez 9 év alatt még a 45.000.000.000 Ft-ot sem éri el. Ez az állami projekt is legalább annyira “sikeres” és “gazdaságos”, mint például a letepedési államkötvény. Bízzunk benne, hogy azért bűnözőkből kevesebb van a pálya környékén, mint az országban bárhol máshol.

Az eddigiekben csak a licensz díjakról, a tévés közvetítési díjakról és a felújítási költségekről beszéltünk. Az általános karbantartási költségek, bérköltségek, üzemeltetési költségek, további kifizetések nincsenek benne ezekben a számokban! Pl. a Hungaroring Sport Zrt-nek a pálya melletti hivatásos OMSZ orvosi személyzetet is ki kell fizetnie, az egész hétvégére, ahogyan a szemétszállítás, a biztonsági szolgálat, stb, stb, költségét is. Ja, hát nincsen ingyen ebéd még nekik se.

2018-ban 11 milliárd Ft, 2019-ben 11,5 milliárd Ft lesz a várható csak a licensz díjak költsége. A verseny 4 napja alatt 2016-ban összesen 176,000 fő, 2017-ben pedig összesen 199.000 néző látogatott ki a pályára. A vasárnapi futamon viszont 79.000 fő volt jelen. És ne feledjük, a televíziós közvetítés jogaiért a Magyar Állam fizet az FOG-nak, s nem fordítva!

2018. év eleji statisztikák alapján 4.445.000 foglalkoztatott volt Magyarországon. Ha minden magyar “jómunkásember” egyben “jóadófizetőállampolgára” a honnak, akkor a Formula 1 megrendezése fejenként kb. 36.895 Ft-ba kerül majd az idei esztendőben. És ezt a pénzt mindenki kifizeti majd, akkor is, ha nem akarja, akkor is, ha nem érdekli a futam. Ekkora összeg pedig, mint a 164.000.000.000 Ft, talán nem sok 10 évre elosztva, a világrekorder 27%-os ÁFA mellett bőven futja erre is.

Meg aztán, kenyér mellé száguldó cirkusz kell a népnek.

Az idei futam július 27-29-én kerül megrendezésre.

Jó szórakozást kívánunk!

– Lázadó

Kanada: A Nagy Ösvény

“The Great Trail” – így hívják azt a 24.000 km-es hosszúságú, autó-mentes túraútvonalat Kanadában, amelyet gyalogosan, kerékpárral, lóháton, télen pedig sielve, vagy motorosszánon járhatnak be részben, vagy akár teljes egészében is az arra kedvet érző kirándulók, túrázók, kerékpárosok, kalandra vágyó utazók.

Ez a rekreációs túraútvonalak leghosszabb hálózata az egész Földön. Összehasonlításul: bolygónk egyenlítői kerülete: 40.075 km.

A tervek megvalósításához 1992-ben kezdtek hozzá és Kanada 150. születésnapjáig, 2017 július 1-ig szerették volna befejezni. 2016. szeptemberéig 20.770 km (87%) már megépült, esélyes volt tehát, hogy a hiányzó szakasszal kiegészülhet még az országos születésnapi ünnepségek elött.

Pár hetes csúszással ugyan, de 2017. augusztusában, 25 évnyi munkát követően végül teljes egészében elkészült és átadták a 24.000 km hosszú, az ország valamennyi Tartományát és Területét érintő A Nagy Ösvényt (The Great Trail).

Ha átlagolunk, akkor évente 960 km-es szakaszokat kellett felújítani, megépíteni a préri sík vidékein keresztül a Sziklás-hegység ormain át egyik partól a másik partig … és a másik partig. Mert Kanadát nyugatról, északról és keletről is óceánok határolják: a Csendes-óceán (angolul: Pacific Ocean), a Jeges-tenger (angolul: Arctic Ocean – a világ legkisebb óceánja) és Atlanti-óceán (angolul: Atlantic Ocean).

Hogy mennyire sok is a 24.000 km-es táv?

Következzen két magyar vonatkozású téma:

  • Rockenbauer Pál és televíziós csapata 1979-ben, a Másfélmillió lépés Magyarországon c., 14 részes dokumentumfilm sorozat forgatása során az Országos Kéktúra útvonalon 1.124 km-t tett meg.

A forgatáshoz 16 km színes negatív filmet kértek a Magyar Televíziótól. Erre összesen 1600 perc (1 nap, 2 óra és 40 perc) hosszúságú felvételt lehetett készíteni. Ez akkoriban hatalmas mennyiségnek számított és nagyon tetemes anyagi vonzattal járt. A stáb tagjaival készült 2008-as, 3 részes interjú itt olvasható el! Nagyon ajánlott kattintani és elmerülni a közel 40 éves dokumentumfilm kulisszatitkaiba!

 

  • Az M0 autóút (és nem autópálya!), a Budapestet körbevevő gyorsforgalmi út megépítése, korszerűsítése, bővítése több évtizedes történet.

Az legkorábbi elképzelés 1942-ben született meg, majd sok-sok tervezgetést és hatástanulmányt, vizsgálatokat és elemzéseket követően az első kapavágás “csak” 1987-ben történt meg. Azt gondolhatnánk, hogy 45 évnyi előkészületet követően nem kell több évtized a kivitelezéshez… De, sajnos kell. Az első, a 6-os út és az M5 közötti szakasz átadása 1990-ben történt meg. Egészen 2015 nyaráig, azaz 28 év alatt összesen 77 km épült meg a tervezett 108 km-ből.

Ha a kanadai és a magyar útépítési hatékonyságról összehasonlító táblázatot szeretnénk készteni, az valahogyan így nézne ki:

 

Végezetül pedig következzen pár fotó A Nagy Ösvényről.

 

 

Miért kaptam levelet, lájf?

Magyarországon több százezren énekelték és éneklik nem csak hamisan, hanem még rosszul is az 1985-ben írt dal szövegét. A “levelet kaptam, lájf” című nóta mindenkinek megvan? Igen? Ez szuper. Most azonban nem erről lesz szó. Hanem ennél valami sokkal komolyabbról.

Mert van az úgy, hogy ugyan próbáljuk megkímélni magunkat a kellemetlen dolgoktól, de amikor házhoz jönnek a pofonért, akkor úgy érezhetjük, hogy nagyon szívesen adnánk ráadást is.

Szóval levelet kaptam, lájf.

Bár ne kaptam volna. Főleg, mert nem is kértem.

Sem levelet, sem reklámot, sem termékmintát, sem semmi mást. A Magyar Nemzeti Propagandagépezet levélszemetét pedig főleg nem.

Mindjárt megmutatom teljes egészében. Ne legyen kétség senkiben, ez név szerint nekem érkezett! Nem én kértem, s nem adtam rá engedélyt sem.

“Miért kaptam levelet, lájf?” bővebben

KB014 – Illik-e más szerszámával verni a csalánt?

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 14. adásában több érdekes nemzetközi és magyar vonatkozású témát beszéltünk meg és sikerült egy picit politizálni is. Kérjük, klikkelj és bandázz velünk!

Adás napló / Show notes:

  • Lator erre az adásra is készült “hülye zenékkel”…
  • Hallgasson mindenki podcast-ot, mert az JÓ!
    • Egy picit elmerültünk a podcast hallgatási szokásokban, lehetőségekben és szóba hoztunk magyar podcast-okat (pl.: 20 perccel a jövőbe, Szín Folt Cafe) és show runner-eket is.
    • A HBO Westworld c. sorozata: aki még nem látta, kezdje el nézni. De csak a podcastunk után.
    • Ezt követően amerikai tapasztalatainkat osztottuk meg, valamint lelkesen sztorizgattunk Kanadáról.

  • Választás 2018.

    • Nem kívántuk elsüllyedni a magyar belpolitika bűzös mocsarában több, mint 8000 km-es távolságból. De voltak kérdések, amelyeket fel kellett tenni nektek, voltak gondolataink, amelyeket meg kellett osztanunk veletek! Nem töltöttünk ezzel a témával túl sok időt, csak rászántunk annyit, amennyit kellett.

Vigyázat, csalán! Az adásból az is kiderül,
hogy minek a kapcsán került képbe eme csípős levelű gyógynövény.

  • “Külföldön élő magyarként részt kell-e venned a szavazáson? Van-e erkölcsi alapod dönteni a magyarországi történésekről, bele kell-e szólnod a Magyarországon élők életébe, ha évek óta életvitel szerűen külföldön tartózkosz?”
  • Ja, tudom ám, hogy 7 kontinens, meg 5 óceán van a Földön (- a Lázadó).

 

Következzék most a szünetben hallható dalnak a szövege azon Kedves Hallgatók számára, kiknek kedve van dalra fakadni Alan Jackson remek kis nótájára, amely a “Hogyan rohanj a veszTEDbe” c. film (WTF … ez egy remek film és én most szembesültem a magyar címmel… ez borzalom. Az eredeti cím az a Million ways to die on the west azaz kb A millió mód ahogyan meghallhatsz a vadnyugaton – Lator) főcímdala volt:

“Cowboys and pioneers, come lend your eyes and ears
I’ve got the need to testify
Don’t try to fill your nest out in the open west
‘cuz there’s a million ways to die
Six bullets in the gut or just a paper cut
…too many ways to quantify
They’ll cut your ankle off to cure a minor cough
‘cuz there’s a million ways to die

It’s a hundred and one in the shade of the sun
If you fall asleep, you fry

You can live like a saint but there just really ain’t
No avoiding a million ways to die

Smallpox and bigger pox, and deadly tomahawks
…or God forbid you steal a pie
They’ll blast you into shards for bein’ good at cards
‘cuz there’s a million ways to die
Out on the desert plains it hardly ever rains
And you can hear coyotes cry
They’ll eat you up and then they’ll crap you out again
‘cuz there’s a million ways to die

With a whoosh and a whack there’s a knife in your back
‘cuz you got a fancy tie…

It’s a kick in the pants but you don’t have a chance
Of escaping a million ways to die”

Itt jegyezném meg azt is, hogy az adás végén hallható szám címe pedig:

ça m’énerve = (Ez) bosszant (engem) – mindenkire rábízom, hogy vajon mi bosszanthat 🙂

 

  • Lator és a 8 perces vakbélműtét
    • Friss kórházi tapasztalatok első kézból: eü személyzet, infrastruktúra, betegellátás, utógondozás, sebészeti know-how, stb.
    • Hálapénz?! 😀 😀 Vajon Lator mekkora és milyen vastag borítékkal kellett készüljön az életmentő beavatkozásra?

  • S mindeközben alaposan bemutatjuk Kanada egészségügyi szolgáltatási rendszerét, annak múködését, előnyeit/hátrányait. Elmagyarázzuk, mi a különbség az alap és az extra biztosítás között; kinek, mi és hogyan jár, mire és miként lehetsz jogosult.
  • Figyelem! Az alábbi videó megtekintése csak 18 éven felülieknek ajánlott!

 

 

  • Görgess még egy picit lejebb, s jön a videó!

 

 

  • Ha eszel, hagyd most abba egy picit.

 

 

  • Utána meg már úgy sem nem leszel éhes.

 

 

  • Mehet?

 

 

  • Mi szóltunk!

 

 

  • 3… 2… 1…

 

 

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

KB013 – Iskolarendszer(telenség)

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 13. adásában van több rövidebb és egy terjedelmes témánk (az iskolarendszertelenség).

Bemelegítésként a szerencsétlenkedő bankok vérét szívjuk, majd Lázadó mesél az amerikai utazásai során tapasztalatakról, s említést teszt a használhatatlan bluetooth headset-ekről.

Aztán elhangzik a ma is aktuális kérdés:
“az iskola az életre készít fel?”

 

 

Adás napló:

  • banki átutalások menete: miért tart annyi ideig, s miért nem működik hétvégén?
    Miért olyan drága, amikor minden elektronikus úton történik? Nincs valós készpézn mozgás, nincs élő emberi munkaerő mögötte…
    Annyira komplikált a dolog, mint egy e-mailt elküldeni… mégis bonyolult, mégis drága! MIÉRT?
  • SENNHEISER Presence – NE VEDD MEG! SOHA!! Mi a …ért nem lehet egy 174 CAD-ért (kb. 34.000 Ft + ÁFA) kapható bluetooth headphone (vezeték-mentes, mikrofonos fülhallgató) kényelmesen és jól használható?
    A hangszórója halk, a füledre akasztható kampó ÉS a hangszóróra rakható gumis kis izé nem kényelmesek!

Egyetlen módon, a fejhallgató készlettel használható hosszabb, de inkább rövidebb ideig, de erősebb háttérzajban így is nagyon kell figyelni a beszélő hangjára.

Lázadó tanácsa: ilyet ne vegyél. Se most, se később!!

De a Sennheiser stúdió fejhallgatók (pl. HD280) hibátlanok, megvételük erősen ajánlott!

  • Amerikai tapasztalatok: nagyon sok vállalkozás a tulajdonos nevével és arcával hirdet oriásplakáton, újságban, tv-ben!

(Ezzel szemben a Fülöp-szigeteken csak hírességgel lehet eladni bármit is.)

Egyszerűen nem lehet a betétdalhoz tartozó videóklipet nem megosztani:

Fizetős autópálya: pl. Toronto-ban, Chicago-ban (és környékén): előre megveszed a bérleted, vagy a kapuknál lehet fizetni, vagy 1+6 napod van UTÓLAG(!!) befizetni a díjat!
Ilyen van Torontoban is és Vancouverben is (csak nekünk prérikutyáknak 🙂 érdekes ez)

Bezzeg a szerbek, akiknek nincs autópályája, de a fizetőkapuk már múködnek.

Zene: (érdemes a szöveget figyelni) 🙂 

“Rázd azt a feneket amit Jézustól kaptál”

ISKOLARENDSZER(TELENSÉG)

Az iskola az életre készít fel?

  • Hol lett ez elrontva?
  • az iparosodás óta sokat nem változott a módszertan…?!
  • rosszul oktatnak, nem azt oktatják, amit kellene, rosszul mérik a vissza kérdezett tudást…
  • nincs kreativitás, nincs csapatmunka…
  • a módszertan mellett elrohant a nagybetűs élet
  • mi az a csomag, amivel az iskola ellát? Használható tudás kell, vagy elég csak a teszteken jól teljesíteni?
  • hol vannak a súlypontok az állami, a magán és az egyházi iskolákban?
  • hozzuk-visszük a gyereket a suliba, de hogyan? Itt írtunk az amerikai (kanadai) Iskolabuszról.
  • iskolai ajtótábla reggeli -23 °C fok esetére:

Kék nap. Túl hideg van kint. Kérlek, gyere be!”

  • a 25 CAD-os bébiszitter az ebedszünetben kellene-e?
  • kanadában vidám, mosolygós a tanári kar és szeretik a munkájukat!
  • majd itt jön az a pont 😀 ahol Lator megkísérli szétzilálni a komoly beszélgetésünket 😀
  • jobb, rosszabb, vagy simán csak más jellegú a privát/magán iskola az államihoz/tartományihoz képest?
  • egyházi iskolák: mivel másabbak, mint az előző kettő?
  • informatika oktatás: mennyire kell ismerni a CPU-kat?
  • Tévedtünk!CorelDraw köszöni szépen, jól van: él és virul ma is!
  • kell-e a szép és helyes kézírás, vagy inkább a gépírás lenne a lényeg? Miért jó az, ha mégis megtanulunk kézzel írni?
  • és mi a helyzet a szövegértéssel, az értő olvasással?
  • hasznos lenne a pénzügyi (alap)képzés középiskolában/gimnáziumban
  • mennyire fontos egy-egy országnak maga az oktatás? Lásd: PISA teszt
  • Kanada, általános iskola, 1. osztály: smart board (interaktív tábla) a tantermekben, iPad-ek és MacBook-ok a diákoknak, mint hagyományos, jól bevált oktatási eszközök. Ja és (most még) nincs házi feladat!
  • a 15 éves tanulók hetente ennyi órát foglalkoznak a házifeladat elkészítésével:

kattints a képre a nagyobb nézethez

Kedves Barátom! – Levél Kanadából

“Kedves Barátom!

Sok éve panaszkodtok nekem (is), legfőképp az otthoni állapotokról. És engem sürgettek már vagy négy éve, hogy írjam már le a véleményem.

Merthogy négy évvel ezelőttig írtam gyakran, mindenféle újságban, azóta nem. Hát azért nem írok négy éve, mert akkor is falra hányt borsó volt. Akkor, a legutóbbi cikkemben azt írtam, hogy fogjatok össze, ha le akarjátok váltani ezt a bandát, mert négy év múlva (most) sokkal nehezebb lesz, ha éppen nem lehetetlen. Merthogy az ingát felakasztották, az nem tud visszalengeni. Akkor azt mondtam, háááát, ha nektek ez így jó, (mert mégiscsak megválasztódtak megint, mert nem akartatok együttműködni), akkor miért én dumáljak bele innen tízezer kilométerről?

Másik, hogy otthon már réges-régen nincs vitakultúra. Tény, hogy írhatsz akár a rőtbóbitás kacagó gerle nemi életéről is, akkor is a kommentek között már a második sorban beindul az anyázás, cigányozás, zsidózás, vagy legújabban a sorosozás. Meg, hogy könnyű innen a messzeségből, a nyugati partról osztani az észt. Ebben van igazság, de abban is, hogy az okos más hibájából tanul.

Otthon valódi vita nincs, érzelmek vannak, indulatok, düh, irigység és félelem, mint az egész országban.

Emlékszem (tinédzser koromban olvastam), Lukács György írja valahol, hogy a nácik a gyűlöletet, a komcsik meg a félelmet használták hatalmuk fenntartására.

Szerinted ma melyik folyik otthon, kedves barátom? Szerintem mindkettő, mesteri keverékben.

Ez már annyira szürrealista, hogy már se nem vicces, se nem tragikus, inkább hihetetlen. Nemcsak a tettek, a reakciók is e világon kívüliek. Putyin tanulni jár Pestre, Erdoğan felkészül, és már Kim Dzsongun is beadta a vízumkérelmét.

Korábban több mint száz cikkben és interjúban kifejtettem, hogy ami hazánkkal történik, az történelmi léptékkel is bűn. Olyan eszméletlen történet, amibe Orwell tolla is beleremegne. Az, hogy az internet korában, a 21-ik században ilyen demagóg dumával valaki népszerű lehessen, ilyen agyament egybites propaganda csatornákat üzemeltessen közmédia címen, ahhoz olyan társadalmi helyzetet, szellemi és idegi állapotot kell feltételeznünk a nép részéről, amilyet én nem is merek elgondolni.

Már sokszor elmondtam neked, hogy ez a hatalom az én szememben, a kor viszonyaihoz képest, bűnösebb az előző kettőnél. Kádár, sőt Horthy rendszerénél is. Én úgy látom, hogy Kádár és Horthy is jobban képviselték az adott kor lehetőségein belül a nép érdekeit, mint Orbán ma. Nekem egyik iránt sincs sok szimpátiám (Kádár elől megszöktem családostul, két könyv is íródott róla; Horthy alatt meg kiirtották édesapám első családját, beleértve két testvéremet is).

Az a kettő azonban többé-kevésbé kötelező volt, és – nem enyhítendő a bűneiket – Kádár meg Horthy is valamelyest enyhítette a háttérben diktáló nagyhatalom akaratát. A „cucilizmus” jobb volt nálunk, mint a környező országokban, és Horthy is próbálkozott ezzel-azzal. Akkor, mint addig szinte mindig, a történelem rossz oldalán álltunk.

Most viszont, először az újkori történelmünk során, igazán Európához tartozhatnánk, békés ország lehetnénk, háborúk, sőt harcok nélkül, építhetnénk hazánkat, szépen lassan, de biztosan felzárkózhatnánk a fejlett nyugathoz, amire mindig is vágytunk. És, tegyük hozzá, amihez a külföld óriási pénzügyi segítséget is adott. (Igaz, kihívást is, a globalizált világban a verseny vállalását). Élvezhetnénk a szabadságot, a vállalkozás és a szellemi kibontakozás lehetőségeit. Az új, innovativ technológiákban élen járhatnánk. Orbán kétharmaddal nemzeti összefogást hozhatott volna létre, és különféle nézetek bevonásával gyors fejlődésnek indult volna hazánk. Ehelyett a vezetők a gyűlölet, az állandó, légből kapott és mesterkélt háborúsdi útját választották. A hazugság és a félelem országát hozták étre. A hülyék meggazdagodását, a lopást és az intézményesített korrupció rendszerét. És ennek fedezése során annyira felbőszítették és lezüllesztették a társadalmat, hogy ennek helyrehozatalához igen hosszú időre lesz szükség. Az agymosás olyan szintjét érték el, ami Európában párját ritkító, történelmi léptékkel is. Főleg békeidőben. Mi régen nem hittük el, hogy pl. a románokat úgy el lehetett nyomni, mint ahogy Ceaușescu tette, Európa közepén. Aztán most itt vagyunk mi, ráadásul elnyomó háttérhatalom nélkül, sőt EU és NATO tagsággal támogatva.

A nyolcéves agylúgozás fokozatosan egyre lejjebb vitte az országot. Ma olyan dolgok történnek, amiket pár éve elképzelni sem tudtunk volna. Nemcsak arról van szó, hogy a régió éllovasából sereghajtók lettünk, (még Lengyelország is megelőzött bennünket, a történelem során először).

Az emberi értékek és viszonyok még fontosabbak, azok hosszú távon sem könnyen hegednek. A toleranciát, a szolidaritást kiölték a társadalomból. Teljesen. Másrészt meg, ahol nem kellene a tolerancia, ott olyan birkatürelemre nevelték az országot, amilyen még a 70-es években sem volt. Igaz, most vannak szelepek. 600 ezren már elmentek. Tehát ahol létszükséglet az egymás iránti szeretet és türelem, ott ökölrázás folyik, ahol viszont nem kellene hagynunk magunkat, ott birkatürelem és apátia van.

Négy éve ezt írtam a nemzeti konzultációkról: „Konzultáció címén olyan együgyű hülyeségeket kérdez meg a néptől, a te pénzeden, amitől az állatóvodában az enyhén retardált 14 hónapos orangután magához nyúl, és helyből hatalmas hátra szaltókat csinál. Azóta se szóltatok neki, a betegnek, hogy vegye be a gyógyszerét. Vagy legalább írjon vékonyabb papírra”. És ezekből volt egy pár azóta.

Négy éve íródott ez is: „Negyedszázad alatt gulyás-kommunizmusból szépen puszta-kapitalizmussá lett az ország. Európa egyik leggyorsabban fogyó nemzete és harmadik legszegényebb országa lettünk.” Régen a szocialista blokk “Legvidámabb Barakkja” voltunk, ma legfeljebb a „Balkán Legelcseszettebb Összeszerelő Üzeme” címet kaphatnánk meg.

Heineken cimke, 1883.

Tudod, azon mentem le hídba leginkább, amikor tavaly a Heineken vörös csillagjáról ment a propaganda. Hogy komcsi jelkép. De hiszen az egész ország bűzlik a „cucilizmus” rothadó szagától! A bratyizás, a mutyizás, a szürkeség, a földre néző emberek, a vitakultúra teljes hiánya, a felszínesség, a türelmetlenség, a bürokrácia, a kivagyiság, a hantázó és gazdagodó politikusok, a korrupció mindent átszövő bűzétől. Az egész otthoni politika igazi komcsi alapokon nyugszik. (És itt nem a 80-as évek reformistáira gondolok). Legfőképpen pedig a kormányzásnak nevezett mutyi. Persze közben ünnepeljük a Horthy-korszakot is. Volt KISZ-titkárok, pártmunkások, és párt-firkászok vezetik az országot, és persze köztük a besúgók. Igen, a volt komcsi ügynökök is a politika magasságaiban dolgoznak ma is.

Ez megnyilvánul tartalomban és stílusban is: minden területen centralizálás, teljes kontrol, minden idők legnagyobb és legdrágább kormánya (amiben nincs egészségügyi, oktatási vagy környezetvédelmi minisztérium). A másik véleményének az elnyomása, karaktergyilkosság, nem az a lényeg mit mond, hanem, hogy ki mondja, rákosista stílus (aki nincs velünk, az ellenünk van, a haza nem lehet ellenzékben, ellenzék nélkül is működik a parlament), stb. Aztán lásd köztévé: tiszta korai Kádár-rendszer! Emlékszel, barátom, gyerekkori viccünk, amikor a zsiráf megkérdi a sivatagban a két oroszlánt, miért cipelik a hatalmas vasdarabot. „Hát milyen jó lesz, ha letesszük” –, mondják. Én ezt érzem, amikor kikapcsolom a Mirgáncs 1-es csatornát.

Nekem „könnyű”, mert utána körbenézek, és Kanadát látom a szabadsággal, a nyugalommal, a mosollyal, a szeretettel. Igaz, fáj a szívem a hazámért, amelyből ez lett, (és ahol a demokráciáért én is vagy tizenöt évet dolgoztam a gengszterváltás után). A szeretet szigete helyett az utálat, gyűlölet, a félelem, a méreg és idegbaj országa. (Hazánk az utolsó helyen áll az OECD boldogság indexében, és majdnem utolsó a társadalmi tőke, az egymás iránti bizalom terén is).

Itt hetekig nem látom a miniszterelnökünk hülye pofáját a tévében, otthon meg minden róla szól. Tudom, a ti helyzetetek nehezebb, a külvilágot nem tudod kikapcsolni. Ezért írok most.

Te ugyan arra kértél, írjak nyílt levelet én is a Kárpát-medence géniuszának. Inkább írok olyanoknak, akiket nem tartok gazembernek, például neked, barátom. Végül is kik a címzettjei a levélnek? Legfőképpen te, aki lassan, de jössz ki a kómából a pesti kórházban. Meg te, a miskolci közmunkás, a pesti milliárdos, a kispesti hajléktalan, a sakk nagymester, a keleti szélen tengődő roma, a híres komédiás, az óceánjárón dolgozó mosogató, a médiatulajdonos, a kórházban fekvő festőművész, a világhírű sportoló, a rokkant, a politikus, a kisnyugdíjas és a nagy játékos. Te, aki sírsz, ha átléped a határt, és te, aki lélekben már Londonban élsz. Te, a vegasi tervező, a mérnök és nyugdíjas tanár, munkás és művész, tanuló és nyugdíjas.

Mert most talán még van egy esélyetek, hogy megszakítsátok a zombik uralmát, visszaadjátok a népnek az ellopott országot, a hitet, a szeretetet, a nyugalmat, és hagyjátok az embereket, hogy dolgozzanak, jólétet teremtsenek. Hogy kidobjátok a hatalomból a régi KISZ-titkárokat, ügynököket, és az új generációnak biztosítsátok a boldogulást a saját szülőhazájukban.

Hogy ezt az eddigi sok hülyeséget és gonoszságot ki hiszi el, az a választásokon kiderül.

Azt tudjuk, mennyire rövid népünk memóriája. A szabad világban, ha egy vezető mond valamit, általában később számon kérik rajta. Otthon ezek elfelejtődnek. Szerinted mi lett a söralátéttel? Vagy a beígért adócsökkentéssel, a világ legmagasabb ÁFÁ-jának, és a  bevezetett félszáz új adónemnek a tükrében? Igaz, az egymillió munkahely majdnem teljesült, csak éppen Londonban és otthon közmunka gyanánt. Fognak-e az emberek emlékezni ezekre a dolgokra a választás napján? Eszükbe jut-e a Malév, vagy a forint bedöntése és a Matolcsy által beígért 5-7%-os növekedés?

Nem vagyok baloldali, tudod jól (itt Kanadában is a konzervatív kormányt támogattam – a mostani enyhén szólva nem tetszik). De itt nem bal- meg jobboldalról van szó, hanem demokráciáról.

A választások előtt meg kellene kérdezni, mi van a másfél milliárddal, ami a roma programban tűnt el? És a vörös iszap kártérítése, a kaszinók, Kishantos, a trafikok, nemdoktor (csaló) schmittpali, a Liget program, a várba költöztetés, az M3, az M4, az MKB eladása, az MNB körüli millió botrány, a milánói expo, a NAV-botrány, a kitiltási botrány (hívjatok tolmácsot), az Öveges program, Questor, 20 ezer beengedett migráncs, a 3500 beengedett menekült (amit eltitkoltak), a Várkert bazár, a Pharaon-ügy, kamupártok finanszírozása, Margit-híd, Népszabadság, hirdetőoszlopok, V. ker-Rogán ingatlaneladásai, Felcsút – ez vagy száz botrány egy név alatt, kisvasút, stadion, közpénzek közpénzjellegének elvesztése, balatoni jachtkikötő, takarékszövetkezetek, földpályázatok, Malév (ja, az már volt), paraolimpiai bizottság, olimpiai pályázat, vizes világbajnokság költségei, festménykölcsönzések, Elios-ügy, M4-es autópálya, közmédia, Origó, Kisvárda, online pénztárgépek, mobilgát, Semjén másolt doktorija és helikopteres vadászata, magán nyugdíjpénztárak, az önkormányzatok kvázi lefejezése, az ügynöktörvény elsumákolása,… na, jó, leállok, mert reggelig lehetne sorolni.

Anyám, borogass!

Már sokszor elmondtam, hogy nemcsak itt, de már fél demokráciákban is réges-rég repülnének olyan emberek, akik így lopnak, csalnak, hazudnak. Egy ilyen Olaf-jelentés után Orbán úgy hasalt volna el bárhol a világon (oké, kivéve vagy húsz országot, Venezuelától Szomáliáig), mint a csuklyás patkány (rattus norvegicus) a látványpékség küszöbén. A többiekről nem beszélve.

Nemrégiben Orbán mondta a nagykövetek tanácskozásán: „Egyedül maradtunk. Egyedül kell megvívnunk a csatákat”. Ez igaz, az első fele. Csatázni nem kellene, nincs is nagyon kivel. Azonban, ha Európa bármely más vezetője ilyen beismerést tenne, akkor azzal be is adná lemondását. Ez a legnagyobb kudarc, ami egy EU-s tagállamot érhet. És ez mindent elárul.

Orbánnak irtózatos szerencséje volt annak idején Gyurcsánnyal és az őszödi beszéddel, ki is használta rendesen. Aztán szerencséje volt a világválsággal, majd harmadszorra az Európát elözönlő migránsokkal is. Ezek nélkül nem lenne ilyen hatalma, és nem lenne ilyen állapotban az ország.

Kérdés, népünk rájön-e arra, hogy azért, mert Európa impotensen és hülyén kezelte eddig a migráció kérdését, (ebben Orbánnak jó kis szerepe volt), abból nem kellene következnie annak, ami otthon van. A környező országok sem engedtek be migránsokat, mégsem volt teletacepaózva az ország egy vigyorgó vénember képével évekig, sok tízmilliárdos költségen. Ők csak egyszerűen nem engedték be őket. Ráadásul Orbánék végig hazudtak, mert közben beengedtek sok ezer migránst, többet, mint az összes környező ország összesen.

Meglátjuk, népünk átlát-e a szitán. Rájön-e arra, hogy abból, hogy az egyik impotens hülye, még nem következik, hogy a másik gecivé váljon, és mellesleg szétlopja az országot.

Tudod barátom, a szeretet soha nem hal meg természetes hallállal. Ezt most is erőszakkal ölték meg, kaszabolták le, hintették be a helyét a gyűlölet és a félelem magjaival. Egy új vezetésnek, ha netalántán mégis létrejön, ennek visszafordítása lesz a legfontosabb feladata. Mert az ország egyik fele nem utálhatja a másik felét. Egy nép fejlődni csak békében, szeretetben, nyugalomban tud, és erre most, Orbán bandáját kivéve, megvannak a feltételek. Egy a sorsunk, mert egy nép vagyunk, egy a hazánk, egy nyelvet beszélünk, egy történelmünk van.

Magyar, zsidó, cigány és a többi is mind egy hajóban evez.

Emlékszel, amikor otthon Miskolcon, a zsarnai piacon mászkáltunk, és néztük a sok csalót, hogy verik át az embereket az itt a piros hol a piros trükkel? Megjegyeztem, furcsa, hogy ezek még szabadlábon vannak. Emlékszel mit mondtál erre? Azt, hogy ez igaz, de az az igazán hülye, aki leáll ezekkel játszani.

Nagyjából ezt kellene észben tartani április 8-án. Remélem, addigra kilábalsz a betegségből, a hosszú kómából, talpra állsz, és el tudod majd mondani a véleményedet!

Vancouverből ölel barátod, Frank Tibi”

Dr. Frank Tibor, kanadai matematikus-közgazdász és üzletember írása.

Forrás: nepszava.hu

Dr. Franka Tibor – Kanada és Magyarország kapcsolatainak fejlesztésében játszott szerepéért 1999-ben Göncz Árpádtól megkapta a Köztársasági Elnöki Aranyérmet. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, Sólyom László köztársasági elnök a Köztársasági Érdemérem Tisztikeresztjét adományozta neki a magyar demokrácia fejlesztésében szerzett érdemeiért.

A 2015-ben vele készült “Bevándorló voltam” c. interjú ide kattintva olvasható a Kanada Világa weboldalán.

Lázadó Gondolatok: Kanadában Kolbászból Van A Kerítés?

Kanadában kolbászból van a kerítés?

Nem.

Juharszirupból.  🙂

 

“Ott sincs kolbászból a kerítés!” – talán ez az egyik legközhelyesebb mondás, amelyet sok emigrálcióban éló honfitársunknak meg kellett hallgatnia elutazása előtt. Igen, még nekem is.

Magyar kerítés, magyar kolbászból … Magyarországon!
Utazás Kiállítás, Budapest, 2008.

Nem értem egyébként, miért gondolja úgy az egyszeri magyar ember, hogy külföldön kolbászból lenne a kerítés. Külföldön, azaz Nyugat-Európában, tehát Németországban, vagy Londonban. Esetleg Amerikában . Vagy honnan jön az a gondolat az otthon maradók fejébe, hogy tejjel-mézzel folyó kánaán várja a kivándorlót a célországban?

“Lázadó Gondolatok: Kanadában Kolbászból Van A Kerítés?” bővebben

Miért Nem Kaphatnak Nyugat-Európai Fizetést A Magyarországi Munkavállalók?

Miért nem kaphatnak nyugat-európai fizetést a magyarországi munkavállalók? A válasz röviden annyi lehetne, hogy: mert nem érdemlik meg. De ez nem ennyire egyszerű, szerencsére.

Miért nem lehet nyugat-európai mértékű a bérezés Magyarországon? Ugyanabban a munkakörben miért keres sokkal többet pl. a német dolgozó, mint a magyar? Mitől függ, hogy egy munkakörnek mennyi a javadalmaztatása Magyarországon és külföldön?
Mi az a bérunió?
Egyenlő munkáért egyenlő bért?!

Haladjunk szép sorjában. “Miért Nem Kaphatnak Nyugat-Európai Fizetést A Magyarországi Munkavállalók?” bővebben