USA: A Nagyon Sokadik Tömegmészárlás

Egy sokkal jobb reggelt kívánok! Abban talán megegyezhetnénk már az újságíró kollégákkal, hogy az Egyesült Államokban a civilek által elkövetett tömegmészárlások, lövöldözések el kellene, hogy veszítsék hírértéküket. A belföldi fegyveres erőszak az USA-ban virágkorát éli és nem úgy néz ki, hogy ez hamarosan megváltozik.

Fényes nappal jő a Halál

Mert ezek a gyilkosságok valójában senkit sem érdekelnek már! Persze, a kommentekben nagyon hangosak, számon kérőek, dühösek, szarkasztikusak, áldozat segítők, kétségbe esettek – de a való életben azonban nem történik semmi.

És már több évtizede nem történik SEMMI.

Az alábbi kommentek egyetlen Facebook-os poszt alól kerültek kimásolásra.

„American dream is a true nightmare.”

„The writers of the constitution are so proud”

„Just another day in ‘merica.”

„Afghanistan safer than USA nowadays”

„America is turning into the place where you have to be able to run from a gunman in a mall, in a church, in a school, at a concert, at a parade.”

„If the shooter had been isis or a foreign terrorist we would’ve bombed 3 countries by now. Easier to deal with external threats than deal with our internal putrefaction.”

„New gun legislation now!!!”

„Where are the ‘gun loving people’ now?. Of course it’s Texas they care more about guns than human lives!!”

Minden egyes lövöldözés mészárlás után mennek a szomorú emoji-k a közösségi médiában, meg a sablonos, jelentéktelen, teljesen felesleges “sending thoughts and prayers”, a „pray for the victims”, bla-bla-bla, amelynek persze, a világon semmi értelmük nincs!

fotó: Tom Def / Unsplash

Van egy lesújtóan rossz hírem az álszenteskedő szent fazekaknak:

Az ima még soha sem segített! És nem is fog.

Attól, hogy valaki az ágya mellett térdelve magában beszél, attól még nem válik lehetővé az időutazás, hogy meg nem történté lehessen tenni az eseményeket. Az imától továbbá nem támasztódnak fel az elhunytak, hogy azok ismét a megszokott életüket élhessék, hogy megölelhessék szeretteiket. Egy ima elmormolásától még nem fognak a törvényhozók, politikusok eredményesebben dolgozni a közigazgatásban. Egy imádságtól még nem fognak más fegyvertartási törvények életbe létni az országban, attól nem fog megváltozni semmi sem! Egy, száz, vagy ezer ima miatt nem lesz kevesebb a fegyveres erőszak, egy gyilkost nem fog érdekelni az áhitat és a te jószándékod.

Az Amerikai Egyesült Államok területén

2023. Január 1., 0 óra 0 perc, 01 másodpercétől kezdve, azaz az elmúlt 127 nap alatt összesen 198 olyan lövöldözés történt, ahol 4, vagy annál több haláleset történt!

A statisztika alapján tehát elmondható, hogy az USA-ban 2 nap alatt történik 3 „mass massacre”, azaz tömegmészárlás: még aznap, de a következő nap(!) egészen biztosan(!!) jönni fog a következő halálos lövöldözés

Aztán.
Megint.
Minden.
Kezdődik.
Elölről.

És ha figyelmesen olvasol, akkor láthatod, hogy még nem is tettünk elmítést azokról a tragédiákról, ahol "csak" 3, vagy annál kevesebb haláleset történt, vagy ahol a felfegyverzett lövöldöző nem ölt meg senkit, de többeket súlyosan megsebesített, vagy mondjuk egy életre testi fogyatékossá tette áldozatait.

A halálesetek mellett még ma is meglehetősen kevés szó esik arról, hogy milyen tartós lelki traumák érték a lövöldözések ártatlan áldozatait (amennyiben túlélték azt) és az Ő hozzátartozóikat, barátaikat, imserőseiket, kollégáikat, osztálytársaikat.

Hogyan tovább?

Évtizedek óta lehetőség lett volna a változtatásra. Senki sem lépte meg. Nem egyszerre kell drasztikus, radikális törvényeket megalkotni és életbe léptetni… ha elkezdtek volna fokozatosan szigorúbb és szigorúbb szabályozásokat léptetni az Államokban – például a Sandy Hook Általános Iskolai tömeggyilkosságok után (2012. December 14.) -, 2013-mal kezdődően, akkor ma pont 10 évvel járnának előbbre ahhoz képest, ahogyan most állnak a dolgok a határ déli oldalán.

Miközben ősz halántékú és egyben mélyen ál-keresztény, képmutató és atyáskodó politikus nagypapák és dédnagypapák habzó szájjal hoznak törvényt az orvosilag felügyelt, egészségügyileg indokolt terhesség-megszakítás ellen, addig a fegyveres erőszak ellen egyetlen szavuk sincs, sőt, minden fronton támogatásukról biztosították a fegyvertató hősiesen hazafias amerikaiakat.

Három leánygyermekes apaként csak egyszer érteném meg, hogyan képesek ezek a szentéletű vénemberek fiatal lányok méhében turkálni, miközben tudomást sem hajlandóak venni arról a mindennapos tragédiáról, hogy a már megszületett polgártársaikat halomra mészárolják a saját szülőföldükön.

Éppen ezért hihetetlenül és végtelenül álszent, amikor egy amerikai politikus nyilvánít részvétet akár újságírók előtt, akár a közösségi médiában egy-egy tömegmészárlás után. És amikor ezt egy republikánus politikus teszi, az még hányinger keltő is!!

A következő, 2024. November 5-én esedékes amerikai elnökválasztással kapcsolatban annak néztem utána, hogy kiknek a neve mellé lehet behúzni azt az X-t? Valószínűleg sokaknak újat mondok azzal, hogy nem csak két név van a listán – hanem annál sokkal több:

  • a Demokratáknál 3,
  • a Republikánusoknál 6,
  • a Libertáriusoknál 4,
  • a Szolidaritásnál 5,
  • függetlenként pedig további kettő

jelölt neve szerepel a felsorolásokban.

Szóval azért van miből, van kikből választani – akkor is, ha mondjuk a The New York Times, az Aljazeera, a The Washington Post, a People magazin, a Reuters (Like WTF? – a szerző) és társaik a Demokrata és a Republikánus jelöltek mellett egyáltalán nem foglalkoznak másokkal. Természetesen, a BallotPedia és a Wikipedia kivételt képeznek.

Talán ideje lenne véget vetni a kétpólusú politikának az Államokban – hiszen szemmel láthatóan egyikük sem volt képes módosítani, vagy érvényteleníteni az Alkotmányuk 2. módosítását, azaz végrehajtani a fegyvertartási reformot és begyűjteni a civileknél tartott fél-katonai fegyver arzenált. A Demokrata és a Republikánus párt közül valójában egyikük sem akar(t) foglalkozni a tömegmészárlásokkal (a süketelés az mindig is része volt a párt kommunikációnak – ez olcsóbb, mint tenni is valamit).

Úgy néz ki tehát, hogy minden marad a régiben, senkinek sem kell tehát arra számítani, hogy a következő évtizedekben jelentősen szigorítják és tiltják a fegyvertartást az Egyesült Államokban.

Ez itt a 2023-as toplista. Lőfegyverek darabszáma 100 lakosra vetítve:

  • Egyesült Államok: 120,5 darab!!!
  • Falkland-szigetek (az Atlanti-óceán déli részén helyezkednek el, 483 km-re Dél-Amerika partjaitól): 62,1 db,
  • Jemen: 52,8 db,
  • Új-Kaledónia (Franciaország tengerentúli területe, amely egy nagy és több kisebb szigetből áll a Csendes-óceán délnyugati részén, Ausztráliától kb. 1.500 km-re keletre): 42,5 db,
  • Szerbia: 39,1 db,
    (Magyarország ezen a listán 10,5 darabszámmal szerepel és valahol a világranglista közepén található).

Igaz, testvér-államunk, Ausztrália el tudott indulni a fegyvermentesítés útján (a lakosainak száma közel 27 millió fő, a területe 7.741.220 km²) és jól láthatóan eszük ágában sincs megállni. Sőt, folytatják, amit elkezdtek. Még ha kis lépésekben is, de legalább előrefelé haladnak a beszari egyhelyben toporgás helyett.

A Nemzetközösség tagjaként létező Ausztráliában tehát

„azt figyelték meg, hogy 1979 és 1996 között a lőfegyverekkel összefüggő átlagos éves halálozási arány 3,6 volt 100 ezer emberre vetítve. A fegyveramnesztia bevezetése után ez a szám 1,2-re csökkent.”

Az 1996 és 1997 között lezajlott híres amnesztiaprogramban 650 000 lőfegyver került a hatóságokhoz. Ausztrália utolsó [azaz a mostanit megelőző] lőfegyver-amnesztiája 2017-ben három hónapig tartott, akkor 57 ezer lőfegyvert adtak le.

Az [harmadik] amnesztia 2021 közepén kezdődött, a koronavírus-járvány miatti késedelemmel indult. A visszaszerzett fegyverek közé tartozik egy vietnami háború kori lángszóró, puskák tömege, pisztolyok és revolverek.

A kormány által néhány napja közzétett jelentés szerint [az elmúlt 2 évben] az ausztrálok 17 543 fegyvert, valamint 606 lőfegyver-alkatrészt és -tartozékot adtak át.

Peace!

– Lázadó


nyitókép: Etienne Girardet / Unsplash

KB038 – May The Golf Be With You

Jó reggelt kívánunk! Ma is hármasban csináltuk. Mert itt volt közöttünk Rita is. Vendégünkkel együtt a karantén adta élményeinket és tapasztalatainkat beszéltük ki: ingatlan és üzemanyag árak, járványügy gyermek szemmel. Aztán megemlékeztünk a századik epizódos magyar podcast-okról, jót nevettünk a mosómedve attitűddel rendelkező vásárló történetén és a mindenre jó Windex-en. Nem mehettünk el szó nélkül a golfozók sport iránti szeretete mellett, de ami a labda ütögetésnél sokkal fontosabb: mekkora mértékű a mezőgazdaság és a feldolgozóipar érintettsége és kihívásai a vírusjárvány okozta korlátozások és kihívások mellett (van fény az alagút végén)?
(nyitókép: jhenning / Pixabay)

.

..

Adás napló.

Heti színes

  • Mennyire készül fel az ügyvédnő az adás naplóból?
  • Ki és mit csinál, vagy már nem csinál a karantén alatt?
  • hogyan áll(t le) a Toronto-i ingatlanpiac?
  • milyen mélyre zuhantak a kanadai üzemanyag árak?
  • a Lator által említett Calgary-i videó:

big_fat_greek_wedding_gus_portokalos_windex„a görög megoldás”
Michael Constantine (1927. május 22.) Kostas „Gus” Portokalos

szerepében a Bazi nagy görög lagzi c. filmben,
kezében egy eredeti Windex ablaktisztítóval

„KB038 – May The Golf Be With You” bővebben

CoViD-19 Helyzetjelentés #4

Kanada több tartománya is arra készül, hogy a hónap folyamán elkezdenek visszatérni a normális kerékvágásba. Azaz az „új normális” kerékvágásba. Azonban ezt nem egyik napról a másikra tervezik megtenni, hanem fokozatosan, 4-5 fázisban. Ezek még inkább csak elképzelések, mint valódi cselekvési tervek. Pontos határidők nincsenek, nem lehet tudni, hogy az egyes fázisok milyen ütemben követik majd egymást? Arról sincsenek még információk, hogy ha váratlanul rosszabbra fordul a helyzet, akkor visszafelé is működik-e az ütemterv, vagy azonnal visszatérnek a 0. ponthoz, az eredeti szigorításokhoz, a ma fentálló korlátozásokhoz?
(nyitókép: Gerd AltmannPixabay)

.

covid-19_the-globe_earth_in_mask_virus_in_air(illusztráció: fernando zhiminaicela / Pixabay)

.

Brit Columbia mellett Alberta Tartományi Kormánya, valamint Ontario és Saskatchewan tartományok vezetése is azt tervezi, hogy a nyár folyamán (meg még talán az ősz alatt is) lépésenként újra indítják a gazdaságukat, a közigazgatást. Mivel minden tartomány más és más korlátozásokat léptetett életbe, máshogy rendelkezett bizonyos kérdésekben, ezért a normálishoz való visszatérés is eltérő lesz, mindenki más utat fog bejárni. Továbbá egyes vélemények szerint semmi sem lesz már a „régi normális”, hanem tulajdonképpen felépítünk egy „új normális” hétköznapi életet. Egyes „régen volt” dolgok a múlt ködébe vesznek majd, s egyes, a járvány okozta új helyzetek pedig velünk maradnak a vírus elvonultát követően is.

„CoViD-19 Helyzetjelentés #4” bővebben

EXKLUZÍV 2.0: Lőfegyver Vásárlás Las Vegas-ban?! (Videóriport!)

Az eset hétfőn (ami kedd) történt. Egy teljesen átlagos, dolgos hétköznapnak indult. A megszokott ütemben zajlottak a dolgok. Egészen addig, amíg egy messziről jött idegen be nem lépett Las Vegas dél-nyugati Walmart-jába és megállt a lőfegyverekkel teli vitrin előtt… Lázadó volt az.

 

 

Aki feltette a kérdést az első arra járó eladónak, hogy: „miként tudok lőfegyvert és lőszert vásárolni Önöknél?”. A választ követően került rögzítésre az alábbi videó közepétől látható rész.

Annyi kiegészítés szükségeltetik, hogy lőfegyver vásárláshoz:

  • nem árt amerikai állampolgárnak lenni,
  • ezen felül szükséges a betöltött 21 éves életkor
  • és a bejegyzésmentes erkölcsi bizonyítvány (police clearence),

valamint kell egy fényképes igazolvány is, jellemzően egy érvényes gépjárművezetői engedélyre.

 

A második videó elkészítése a legkevésbé sem volt tervben, azaz teljesen spontán a felvétel. De! Megtaláltam a pontos választ arra, amit Csaba és Robi fejtegetett (az „USÁNKA 2.12” című) Las Vegas-i videójukban! Chillichote (Missouri) városának egyetlen Walmart-jában jártam, ahol nem is annyira szokatlan látvány fogadott.

„EXKLUZÍV 2.0: Lőfegyver Vásárlás Las Vegas-ban?! (Videóriport!)” bővebben