Manitoba – Canada’s Heart Beats

Péntek van, így ma Canada’s Heart Beats. Manitobába látogatunk, ahol Kanada szíve dobog.

Senkit ne tévesszen meg az, hogy az ország 5. legnépesebb tartományáról beszélünk. Mindössze 1.3 millió emberről van szó, ami kevesebb, mint a korábban már említett Vancouver vagy Calgary. Torontóról nem is beszélve.

A legnépesebb város kivételesen a főváros, Winnipeg, melyet nagyjából 700.000-en laknak. Ami nem is rossz a múlt heti saskatchewani (hihetetlen név) városok után. Ám a második legnépesebb város Brandon már csak 46.000 körüli lakossal büszkélkedhet, ami kevesebb, mint ahány magyar él mondjuk a két hete bemutatott Albertában.

Apropó magyarok! A nagyjából 320.000 Kanadában élő magyarból itt mindössze nagyjából 10.000-et találunk, ha nagyon körülnézünk.

Bár Manitoba sem tűnik kifejezetten érdekesnek, a következő kis videó tartogat azért meglepetéseket.

Hölgyeim és Uraim, következzék Manitoba, ahol Kanada szíve dobog:

AZ ENSZ LEÁLLÍTJA A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS ÖSSZES TEVÉKENYSÉGÉT

AZ ENSZ LEÁLLÍTJA A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS ÖSSZES TEVÉKENYSÉGÉT AZ INTERNETES KOMMENTEK HATÁSÁRA.

Az ENSZ ma bejelentette, hogy lemondja a klímaváltozással kapcsolatban szervezett összes konferenciát, és minden más, a klímaváltozással kapcsolatos ténykedését is beszünteti.

Ennek előzménye, hogy az ENSZ tisztségviselői elolvastak több kommentet, melyeket az interneten fellelhető, klímaváltozásról szóló cikkekhez írtak. Dr. Chris Eula, az ENSZ illetékese közölte: “Bizony jó nagyot tévedtünk. Szomorú, hogy olyan sok tudós pazarolta karrierjét a klímaváltozás tanulmányozására, csak hogy a végén rájöjjön: az egész dolog csak egy hatalmas átverés.

Dr. Eula a New York Times-ban olvasott egy cikket arról, hogy a malária a klímaváltozás miatt a következő évtizedekben Észak-Amerikában is megjelenhet. “Ezután legörgettem a kommentekre és megdöbbentem” – mondta Dr. Eula. – “Legalább 30-40 kommentelő írta egyhangúlag, hogy a klímaváltozás csak kamu, a tudósok csalása azért, hogy több pénzt keressenek. Némely kommentben még a TÉNY szó is szerepelt csupa nagybetűvel, s tudjuk, hogy ezt az interneten csak akkor lehet leírni, ha tényleg igaz”.

A kommentekről értesülve Kanada és az USA is leállított minden klímakutatást. Becslések szerint a következő hónapokban mintegy 1400 tudós válik munkanélkülivé.

Ez az eset is mutatja, mennyire fontos, hogy fontoljuk meg jól, miket kommentelünk. Vigyazzunk mit posztolunk a Facebookra, mert komoly következményei lehetnek.

Ellenőrizzük a forrásokat, hiszen láthatjuk, mik történhetnek, ha a szatírát komolyan veszik az emberek! Könyörgöm, legyetek mindig gyanakvóak azzal, amit az interneten olvastok, ellenőrizzétek annak valóságtartalmát más forrásból is!

Mielőtt bárki komolyan veszi ezt: Ez egy szatíra, ezt kéretik észrevenni, ahogyan azt is, amikor valami kamu az interneten.

Különleges Kanadai KRESZ-táblák – 1. Rész

A közlekedők kedvéért következzen a “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” sorozatunk első része. Terveink szerint további három követi majd az előttünk álló hetek folyamán. Ezekben a bejegyzésekben szeretnénk bemutatni nektek, hogy milyen Kanadára (valamint részben az Egyesült Államokra) jellemző közúti jelzésekkel lehet találkozni.

Ez sem egy olyan téma lesz, amely 3 perc alatt, 4 bekezdésben 5 mondattal elintézhető. Kanada egy kontinensnyi méretű ország, az európaihoz képest többé-kevésbé eltérő szokások, más út- és terepviszonyok, igazán gazdag vadállomány, több ezer kilométer hosszú autóutak és autópályák. Nem lesz tehát rövid egyik posztunk sem. Bízunk benne, hogy érdekesnek és kellően informatívnak találjátok majd.

ezzel itt csak viccelünk ám 🙂

Ha valakinek kedve támad kanadai KRESZ könyvek lapozgatásához, alább belinkeltünk párat:

A “klasszikusnak’ mondható STOP, az elsőbbségadás kötelező (macisajt), vagy a behajtani tilos táblák teljesen megegyeznek az Európában ismertekkel. Azonban van rengeteg olyan, amely egyáltalán nem létezik itt Kanadában, és fordítva: van sok, amelyek egyáltalán nem használatosak Európában. És van az a kategória, amiknek a formája, színei teljesen mások, de jelentésük 99,999%-ban ugyanaz! Ezekre láthattatok már példát egyik augusztusi bejegyzésünkben. Aki azt nem olvasta még, ide kattintva megteheti: Közlekedés: Magyarország vs Canada .

A kanadai KRESZ a könnyebbség kedvéért kategórizálta a különböző típusú táblákat, ahogyan azt a magyarországi is. Íme:

Azt hiszem, formákban és színekben itt sincs hiány. Ha most tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy az út menti táblák 60%-a szöveges, a maradék 40% pedig ábrát, rajzot (is) tartalmaz, nem csak feliratokat.

Elsőnek jöjjön talán a leglényegesebb. A sebességkorlátozás!

Kanadába autóval csak az Egyesült Államokból lehet jönni.

A határt átlépve azonnal egy ilyen, vagy ehhez nagyon hasonló táblával találkozik az utazó. (Természetesen ennek a fordítottja megtalálható Kanadából az Államokba belépve.)

 

Ennek oka, hogy az USA-ban az angolszász mértékrendszer (font, hüvelyk, gallon, mérföld, stb.) a hivatalos mind a mai napig. Kanada 1970-ben kezdett átváltani az angolszászról a metrikus rendszerre, a közlekedést 1977-ben érte el ennek szele. Azóta kilométer per órában mérnek a mérföld per óra helyett.

A sebességkorlátozó tábla nem csak egy köralakú, két-, vagy háromjegyű számmal ellátott tábla.

Az egyértelműség kedvéért ki is írják, hogy ez itt kérem, a MAXIMÁLISAN megengedett legnyobb haladási sebesség, méghozzá km/h-ban mérve.

 

Amit egyértelmű pozitívumnak tartok, hogy a sebességkorlátozó táblát minden esetben (szituációtól függően 60-80-100 méterrel) megelőzi egy tájékoztató jelzés, így a sofőröknek lehetőségük van idejében csökkenteni a sebességüket.

 

Aránylag kevés helyen, de előfordul, hogy külön korlátozó jelzés kerül kihelyezésre. Ebből az egyik, amely a teherautókra vonatkozik.

A “trucks” szó jelentése: kamionok, teherautók. Ez a nem túl jó minőségű fotó a Google Maps segítségével készült.

 

A másik pedig érvényes minden közlekedőre. A megnevezése szerint: éjszakai legnagyobb megengedett haladási sebesség.

Az meg egy másik kérdés, hogy kinek mikor kezdődik és ér véget az éjszaka…

 

Ha pedig nem fehér, vagy fekete a tábla háttérszíne, akkor csak sárga lehet. Amelynek értéke nem kötelező érvényű, csupán ajánlás a közlekedők számára. Ez az a legmagasabb haladási sebesség, amellyel az adott útszakasz biztonsággal autózható. Ilyen táblákkal az élesebb kanyarok, vagy az autópálya kihajtói előtt (ezt jelzi az “exit” – kijárat – felirat) lehet találkozni minden esetben.

A sebességkorlátozás betartását az autópályákon (minimum 2*2 sáv) nem csak a földön állva méri a hatóság (civilnek tűnő autóval állnak az út szélén, vagy a felüljárón az út felett, s nem a bokor mögött a 30-as táblánál), hanem akár még a levegőből is megtehetik ezt egy légi jármű segítségével.

 

 

Aztán, ha valahogy mégsem sikerült a határokon belül maradni, akkor jön az út szélén történő igazoltatás. És egy érdekesség: megérkezve Brit Kolumbia-ba minden út mellett található egy sárga-fehér tábla, amelyen ez olvasható: “Tudd a határaidat – maradj azokon belül. Kiemelkedő gyorshajtás esetén a jármű elkobozható!”.

Vészhelyzeti járművek: rendőrség, mentők, tűzoltók és a vontató autó. Ha ők állnak az út mentén villogó kék, piros, vagy sárga lámpákkal, akkor lassítani kell!

Ha ez pl. autópályán történik, ahol a sebességhatár 110, vagy 120km/h, közvetlen a vészhelyzeti jármű melletti sávban maximum 70 km/h-val (pl. Brit Kolumbia, Saskatchewan), vagy csak 60 km/h-val (pl. Alberta) lehet elhaladni. Ha több sávos az út, a távolabbi sávokban nem szükséges sebességet csökkenteni.

A végére maradt egy olyan tábla, amelyet szerintünk sokan szívesen látnának Magyarországon is.

 

A “lassabb forgalomnak jobbra tarts”, és a “tarts jobbra – hagyj előzni másokat” sok helyütt látható a 2, vagy 3 sávos utak mellett. Kedves emlékeztető a KRESZ-ben megfogalmazott pontra, miszerint jobbra tartás van érvényben minden helyzetben. Egy lassabb járművel nem illendő feltartani egy gyorsabbat.

A második részben azt mutatjuk be, hogy miként, milyen jelzésekkel hívják fel a járművezetők figyelmét a vadveszélyre.

Meteor hullott Nyugat-Kanadára 

Ha az ország nyugati részén élsz (BC, Alberta, Saskatchewan, esetleg Amerikában Idaho vagy Montana terulületén) és azt gondolod, hogy láttál valami fényeset szeptember 4-én, akkor úgy tűnik jól láttad.

BC meteor
Az AMS (amerikai meteor figyelők egyesülete) körülbelül 90 bejelentést kapott szeptember 4-én este 10 körül. A legtöbben egy nagy tűzgolyóról számoltak be, melyet BC déli része felett láttak a föld felé zuhanni.

Bár hivatalosan még nincs megerősítve, de a legvalószínűbb az, hogy Meadow Creek település (BC) közelében csapódott be a meteor.

BC meteor 2017
Sajnos, mivel British Columbia nagyon nagy része lángokban áll (erdőtűz), így sokan nem voltak biztosak abban mit láttak. Ahogyan a BC tűzoltósági szóvivő Kevin Skrepnek is mondta:

“It’s smokey here, so everything lit up quite dramatically” azaz elég nagy füst van erre, így elég drámaian fel tud villanni bármi. Ennek ellenére ő is azt gondolja meteoritot látott becsapódni.
BC meteor 2017 Kanada Banda

Szeptember lett és máris szakadt a hó Kanadában

Alig váltott a naptár szeptemberre és az ország egyes részeiből máris hóesésekről szólnak a hírek.

Miközben a nyugati országrészek hőségriasztáson gondolkoztak a hétvégére (van ahol nem voltak restek ezt be is jelenteni), addig a keleti part hirtelen átesni látszik télbe. Arra felé látszólag idén sem lesz ősz.


Ontarioban csupán a megszokottnál hűvösebb lesz a hosszú hétvége, ami rendben is van.

Ám az, hogy a newfundland és labradori rendőrök konkrétan havas képeket tesznek közzé Twitteren, az azért erős.

Dehát ez itt Canada, mit várhatnék egy országtól, ahol az első nyáron azt mondta nekem egy idősebb bácsi, hogy:

We have only two seasons here. The winter and the July. – Azaz nekünk itt csak 2 évszakunk van. A tél és a július.

Akiknek jut még néhány nap a nyárból azok élvezzék ki, mert hamarosan hozzájuk is eljön az, amit a keleti parton lakó barátaink már közelről tapasztalhattak.

Vasárnap – A Hét Első, Vagy Utolsó Napja?

A helyes válasz pedig attól függ, hogy melyik országgal kapcsolatban kérdezzük ezt.

Nagy valószínűséggel már mindenki kezébe került olyan külföldi naptár, amelyben a vasárnap volt a hét első napja.

De vajon mi ennek az oka?
A Biblia teremtéstörténete (Genezis) alapján Isten a világot 6 nap alatt (vasárnaptól péntekig) teremtette, és a 7. napon, azaz szombaton megpihent és ezt a napot ünnepnapnak (más elnevezések szerint: pihenőnapnak, vagy nyugalomnapnak) nyilvánította. Tehát az Ószövetség szerint vasárnap a hét első napja.

Ezzel ellentétben az Újszövetség már a hét hetedik napjaként említi, lásd: “húsvét vasárnapja”, azaz Jézus feltámadásának napját. A vasárnap jelentése a latin nyelvterületeken: az „Úr napja”. És mivel az Úr 6 nap alatt teremtette a világot, a hetediken pedig megpihent, kizárásos alapon tehát a hét első napjának hétfőnek kell lennie, az utolsónak pedig a vasárnapnak.

Egyes vélemények szerint – ha szabad így fogalmazni -, a vallások között a kezdetektől jelen lévő “rivalizálásnak” köszönhető, hogy a keresztények nagy többsége a vasárnapot tartja a 7. napnak, míg a muzulmánok és az izraeliták a szombatot. De léteznek kisebb keresztény egyházak, amelyek saját értelmezésük alapján a Biblia minden esetben a hét első napjaként csak és kizárólag a vasárnapot említi.

A vasárnap tehát, több évszázada már, a hét utolsó napja, legalább is (a keresztény) Magyarországon biztosan.

És honnan az elnevezés?
Az ókori Dél-Mezopotámia, vagyis Babilónia legjelentősebb városa, szellemi központja Babilon volt. Az itt élő csillagászok 7 bolygót, a Nap és a Hold mellett a Merkúrt, a Marsot, a Vénuszt, a Szaturnuszt és a Jupitert ismerték csak – amelyek tudásuk szerint az egy helyben álló Föld körül keringtek. Mindegyik bolygó egy-egy istenség is volt egyben a számukra, amely a saját napján “főistenné” lépett elő, azaz mondjuk úgy, hogy Ő “irányította” az aznapi eseményeket. Innen eredeztethetően sok nyelvben a hét napjai a bolygók, vagy az adott isten nevét kapták meg (néhányban pedig csak a sorban elfoglalt helyük alapján lettek elnevezve).

Az elnevezések ezen formája talán az angol nyelvben ismerhetőek fel a legjobban. Lefordítva az angol neveket ezt láthatjuk: Moon – Hold, Sun – Nap, Saturn – Szaturnusz.

 

És mi a helyzet Magyarországon?
A magyar “vasárnap” megnevezés feltételezhetően a “vásárnap”-ból származik. Elhasonulásnak hívják azt a folyamatot, ahogyan az első “á” magánhangzóból “a” betu lett az évszadok során.

I. István király a kereszténység terjedésének elősegítése miatt a vásárok megtartását a (vasárnapi) templomba járással és a munka (vasárnapi) szüneteltetésével kötötte össze. Egyik törvénye a vásártartás királyi monopóliumát biztosította a templommal rendelkező városokban,
településeken, a templom mellett létesített vásárokon.

 

Akkor most hogy is van ez?
Európában és Oroszországban hétfővel, míg az USA-ban, Kanadában, valamint Közép- és Dél-Amerika legtöbb országában, Kínában, Dél-Kelet-Ázsiában vasárnappal kezdődik a hét. A közel-keleten (néhány ország kivételével), és Afrika egyes északi országaiban pedig szombattal.

kattintásra új ablak nyílik

 

Az először 1988-ban kiadott ISO 8601 nemzetközi szabvány, amely az igen furcsa “Adatelemek és adatcsere-formátumok. Információcsere. A dátumok és az időpontok ábrázolása.” névre hallgat, a vasárnapot a hét hetedik és egyben a hét utolsó napjaként adja meg. Igen, íly érdekes a meghatározás magyarra fordítva. Célja pedig: a nyelvi sajátosságokból eredő, időnként jeletősen eltérő dátum- és időpont-ábrázolási módokból adódó különböző értelmezési lehetőségek elkerülése.

 

Ha a témában szeretnétek jobban elmélyülni, vagy csak érdekelnek például a naptárakhoz, időszámításhoz, vagy akár az ókori istenekhez kapcsolódó érdekességek, tények, információk, lapozzátok fel a Wikipédia oldalait – a vasárnapról szóló bejegyzésünk elkészítésében nagy segítségünkre voltak. Köszönjük nekik!

Ismét péntek, ismét Kanada. Saskatchewan (Video)

Ismét péntek, így újra egy kanadai tartományt mutatunk be. Ismerjétek meg Saskatchewant, az Élő Égbolt Földjét.

Alberta és Manitoba között helyeszkedik el és a lakossága jóval kisebb, mint a múlt héten bemutatott Albertáé. Nem egészen 1.2 millió főről beszélünk (Calgaryban többen laknak ennél), mely lakosságnak nagy része vidéki kisvárosokban lakik. Csupán két nagyobb (100.000+) várost találunk ezen a környéken.

A fővárosban Saskatoon-ban (mely egyébként egy bogyós gyümölcs neve) közel 250.000-en, míg a 2. legnagyobb városban Reginában valamivel több mint 210.000-en laknak. Meg kell említenem még egy falucska nevét, melyet magyarok alapítottak és laknak a mai napig, a neve pedig beszélő. Otthon!

Otthon, Saskathewan

Egyébként valamivel több, mint 24.000 magyar él Saskatchewan-ban, ami évről-évre fogy a keletre, illetve nyugatabbra költözés következtében.

Aerial of farming in saskatchewan, Canada.

Ezt a tartományt általában a mezőgazdasággal azonosítják, de jelentős a szarvasmarhatenyésztés, az erdészet és az olaj/gáz kitermelés is.

Elsőre nem tűnik érdekes vidéknek, ám ez a videó mégis más érzéseket kelt az emberben.

Hölgyeim és Uraim a színpadon, a kimondhatatlan nevű Saskathewan (Próbáljuk együtt: Szaszkáácsuvan).

Ha az elmúlt hetekben lemaradtál volna Alberta és British Columbia bemutatkozásáról, itt megteheted:

Alberta

British Columbia

A múlt heti adásunkat pedig itt hallgathatjátok meg: Letöltések

 

Van-e hurrikán veszély Kanadában?

Mai kérdésünk, hogy kell-e tartanunk trópusi viharoktól Kanadában? Pontosabban Kanada keleti partjai mentén.

Biztosan sokan olvastatok, hallottatok arról, hogy mi történt az elmúlt napokban Texasban. Azért engedjétek meg, hogy összefoglaljam a lényeges dolgokat. A Harvey hurrikán a 85-100km/h szél mellett szépen megszórta csapadékkal Texast az elmúlt napokban. Amikor azt mondom csapadék, akkor nagyjából 50 inch azaz 125cm (erre hagyok időt, mert ez 1 méter 25 cm, nem mm-ek, mint ahogy általában mérjük az esőt). Nagyjából 3500 embert kellett eddig kimenekíteni, csak Hustonban. Szóval, nem volt unalmas az elmúlt néhány nap az ott lakók számára.

Ám, ha kicsit távolabbról nézzük ugyan ezt a térképet, amit fentebb látunk, akkor a következő kép tárul elénk.

Egy trópusi ciklont látunk, ami képes lehet hurrikánná alakulni. Mivel látszólag nagyon közel fog elhúzni Nova Scotia és dél Newfoundland partjaihoz, felmerült a kérdés. Van-e mitől tartani?

Várhatóan csütörtökön fog odaérni és okozhat komolyabb szelet, de mivel nem szárazföld felett közlekedik majd és mivel nagyon úgy néz ki, hogy nem alakul komolyabb viharrá (legalábbis ezt jósolják most), így nincs mitől tartani.

Az idő nem lesz kedves arrafelé, a hőmérséklet pedig, már most sem az igazi. Ám azt gondolják, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja. Mondjuk, pont elég most nekünk egy hurrikán azt gondolom.

 

 

Közbiztonság Kanadában 2

Egyszer már volt szó arról, hogy milyen a közbiztonság Kanadában és a világ néhány más helyén. Most nézzük meg kicsit közelebbről, hogy Kanadán belül hogyan változik a helyzet a nagyvárosok között.

Alapvetően elmondhatjuk azt, hogy összehasonlítva az USA-val, vagy akár a nagyobb Nyugat-Európai országokkal, Kanada nagyon biztonságosnak mondható. Az elmúlt kb. 25 évben folyamatosan csökken a bűnözés. Ami nagyon jól hangzik, főként ha figyelembe vesszük azt, hogy a lakosság látszáma milyen arányban növekszik, és főként bevándorlókkal.

Az is könnyen belátható, hogy a nagyobb városokban nyilvánvalóan nagyobb arányú a bőnözés és kevésbé érzik az emberek biztonságosnak a várost, mint a kisebb városokban (itt mondjuk úgy, hogy 100.000 alatt, vagy felett van a lakosság). Viszont nem egyenes arányban nő ez és vannak meglepetések. Nem nagyon függ a bőnözés és a biztonságérzet attól, hogy az adott régió gazdagabb vagy szegényebbnek számít Kanadán belül.

Közbiztonság Kanada

A példa kedvéért ott van Moncton, ami Kanada egy elég szegény régiójában található (New Brunswick), mégis elég jó számokat hoz és az emberek is biztonságban érzik magukat. Miközben ott van Calgary, ami Kanada egyik leggazdagabb régiójában, Albertában helyezkedik el, valamint az egyik legdinamikusabban fejlődő város, mégis a lista alsó harmadában kapott csak helyet. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy míg New Brunswick tartomány teljes lakossága nagyjából 750.000 fő, addig Calgary (nem Alberta) lakossága meghaladja az 1.2 milliót.

Az pedig megint nagyon érdekes, hogy nem mindig vág egybe a valós bűnözési ráta azzal, ahogyan az emberek vélekednek arról, hogy az adott város biztonságos-e vagy sem.

közbosztonság Kanada

Vegyük például a fővárost. Ottawa futott be a legbiztonságosabbnak a felmérésen. Miközben pontosan tudjuk, hogy több lövöldözés is volt, sőt nem volt olyan régen a parlamentet célzó “terror kisérlet” sem. Az emberek mégis azt gondolják, hogy minden rendben.

Mindeközben Vancouvert, ahol az elmúlt évben csökkent az összes mutató (ez ugye jót jelent), az emberek mégis a sor közepére helyezték. Nyilván egy nagyvárosban sokkal több tv/rádió adó van, így jobban terjednek a hírek is.

Senkit ne tévesszen meg az, ha egy várost így, vagy úgy ítélnek meg az emberek. Majdnem biztosan mondhatom akár vakon, hogy akár amerikai vagy európai mércével is nézed, bárhol biztonságban érezheted magad.

Megígérem később fogunk beszélni arről, hogy mi a helyzet az USA versus Kanada viszonylatban, de mára elég lesz ennyi.

 

Hogyan lesz Putyin a Debreceni Egyetem díszpolgára?

Érdemes megnézni a Debreceni Egyetem Facebook-oldalát. Putyin az oka annak, hogy egész nap hullottak az 1 csillagos értékelések az egyetem Facebook-oldalára, miután kiderült, hogy az intézmény szenátusa díszpolgári címet adományoz a hétfőn ismét Magyarországra látogató Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

Az egyetem értékelése 3 csillag felett volt még szomaton délután is, ám a komoly kampánynak köszönhetően a post megírásának pillantában (aug 28, reggel 4:30) már csak 1.3 volt. 2800 darab  1 csillagos értékeléssel. Durva.

A civis honoris causa cím azon belföldi vagy külföldi személynek adományozható, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését – olvasható a közleményben.

Az indoklásban a következő, elég meggyőző állítás olvasható:

mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban

Putyin és a Debreceni Egyetem

Elég sokan vették zokon azt, hogy az egyetem vezetése is lefeküdt a politikának. Ezzel kockáztatva egy patinás intézmény jóhírét és egyben jövőjét. Régóta történnek ehhez hasonló esetek otthon, de még mindig nem tudom megszokni.

“Hát, ha egy egyetemnek egy ex-kgb-s diktátor a “dísze”, bele sem merek gondolni, milyen lehet náluk a selejt.”

“Az 1* mellett az áll magyarul, hogy utáltam. Nem, nem utáltam, hanem imádtam idejárni. Egy évvel ezelőttig büszke voltam, hogy itt végeztem. Itt váltam értelmiségivé. Idén másodjára tört el bennem valami. Az az 5 év mindig feledhetetlen lesz, de a dicső múltat beárnyékolja a jelen.”

“Truly embarrassing. Do not want to believe that it’s happening now.”

Putyin és a Debreceni Egyetem

Nagyon szomorúnak tartom azt, hogy olyan időket élünk, amikor az egykori Kálvinista Róma, a Cívisváros ide juthat.

Na, de eredetileg úgy volt, hogy az orosz elnök személyesen Debrecenben veszi át a kitüntetést, ám “váratlanul” lemondták az utat, így Putyin Budapesten, a Parlament épületében veheti át az elismerést.

Már csak az a kérdés, hogy Kim Dzsongun vagy esetleg a még nagyobb kedvencem, a tömeggyilkos Erdogan vajon mikor lesznek a Debreceni Egyetem díszpolgárai?