Közlekedés: Magyarország vs Canada

Beszéljünk a közlekedésről! Egészen pontosan Európa és Észak-Amerika közlekedéséről és annak különbségeiről. Áh, nincs is nagy különbség, mit fogok erről írni gondoltam elsőre, aztán csak összeírtam vagy húsz, kisebb-nagyobb különbséget.

Amikor megérkezel egy másik országból akkor vagy szőrén cserélik a jogsidat, mint pl az angoloknak, vagy újra vizsgáznod kell. Az angolok esetében ez amúgy nagyon furcsa, mert legalabb a kreszt át kellene venni, mert vannak különbségek. Nincs például jobbkéz szabály, de erről kicsit később. Nekünk magyaroknak viszont újra kell vizsgázni, ha 3 hónapnál tovább akarunk vezetni a nemzetközi jogsival.

Államok vannak ugye, így a szabályok nagy többsége ugyanaz, kivéve ami nem. Amíg Albertának és Saskatchewannak (még ennyi év után is meg kell néznem, hogy jól írtam-e, hihetetlen ez a név) nincs elöl rendszámtáblája, addig a többieknek van elöl és hátul is.

Az úthálózat mivel sokkal később kezdett el kiépülni mint az európai, így sokkal átgondoltabb és nagyobb forgalomra van tervezve. Igaz láttunk mi már autókat 2×9 sávon állni Torontóban, ám általában nem ez a jellemző. Ezek az utak nem lovaskocsikra készültek, majd lettek kiszélestve.

Biciklisek, robogósok:

Európához képest itt alig vannak biciklisek, így bicikli utak sem hálózzák be a városok nagy többségét. Robogóval pedig csak a tizenévesek járnak. Felnőtt férfi biztos, hogy nem ül fel még egy nagytestűre sem, mert fél, hogy kinevetik.

Az autók egy egész számmal nagyobbak. Ami otthon a kompakt, az itt nincs, ami az alsó-közép osztály, az a kis autó és így tovább. Felül pedig ott vannak a nagy sedan-ok, a pickup-ok és a nagy SUV-ok. Mindeközben nagyon sok az új autó, viszont a régiek sokszor rettenetes állapotban vannak. Itt nincsen évente/kétévente műszaki vizsga, csak ha át akarsz íratni egy autót és az öregebb 12 évnél, akkor lehet, hogy kérnek, vagy nem (környezetvédelmi vizsga meg egyáltalán nincs).

Táblák és jelek:

Nagyon sok szöveges tábla van, nem szimbólumok, mint otthon. Ha be akarsz sorolni az autópályára, akkor akár oldalakat is olvashatsz bátran. Sokan nem tudják mi a különbség például a sárga (ajánlás) és a fehér (korlátozó) sebességjelző tábla között. 

 

Ha azt gondoltad, hogy otthon miért van ennyi kamion, akkor csak szólok, hogy egyáltalán nincs sok és szegények nagyon be vannak korlátozva Európában. Itt a kamion simán mehet 100-al és nyugodtan előzhet a belső sávban, ha a másik feltartja. Viszont a gyorshajtásra nagyon harapnak. Amíg otthon technológiával, például kamerarendszerekkel oldják meg, hogy mindenki jól viselkedjen, addig itt minden bokorban rendőrök figyelik a rendet és ha bármi történik azonnal ott terem vagy három. Tudni kell viszont, ha minden rendben veled, soha nem fognak megállítani.

 

Amíg otthon a reflektorral történő villogást többféle szituációban is használom és mást jelenthet – belső sávban rávillogsz, hogy kifelé majom, míg a táblánál, gyere már mazsola, neked van elsőbbséged – addig itt villoghatsz bátran, mert a legtöbben nagyon bambán fognak nézni, hogy mit szeretnél. Ha valaki leveszi mi a szitu, akkor már azt is tudod, hogy az európai volt.

 

A benzinkúton:

Mindig előre fizetsz! Bent is lehet, de legtöbbször a kútfejen van olvasó, ahol lehet chip-pel, érintéssel, apple pay-el, akárhogy fizetni.

Itt 3-4 féle benzin (gas) van 87, 89, 91 ez felel meg kb a 95-nek otthon és a 94 ha van, ez lenne a mi 98-asunk. Diesel pedig vagy van, vagy nincs. Nem kétféle mint európa sok országban. Itt elég kevés diesel van, mert kormol és nem nagyon szereti a -40-et. Mondjuk azt mi sem.

A gyerekekre pedig iskolabusz vigyáz:

Ezt egy nagyon jó rendszernek tartom. Nem sok változott ezekkel a buszokkal az elmút 30 évben. Kicsit modernebb, de nagyjából ugyanaz az elgondolás. Jó magasan ülnek a gyerekek egy nagyon feltűnő tárgyban, amire mindenki nagyon vigyáz. Ha villog, mindenki elkerüli, megáll mögötte, megvárja míg minden kicsi elmegy valamerre és csak aztán mozdul. A legelhagyottabb farmokra is kimegy a gyerekért és haza is viszi. Ha nincs, aki levegye vagy nincs külön megbeszélve, hogy bemehet egyedül a házhoz, akkor vissza viszik és a szülő majd felveszi a sulinál.

 

 

 

 

 

 

Néhány nagyon fontos különbség:

Itt a körforgalmak és a jobb kezes utcák helyett stop táblák vannak. Amikor egy helyi Európába megy, ez nagyon kellemetlen lehet, mert azt szokták meg, hogy addig neki van elsőbbsége, amíg egy tábla meg nem állítja, így az összes jobbkezes utca meg fogja lepni otthon. Mideközben a lámpák a kereszteződésben nem az első autós feje felett vannak, hogy biztosan ne lásd, hogy piros-e még, hanem az utca túloldalán ahogy az a képen is látszik. Ezt nagyon szeretem, főleg, hogy oda van mellé téve a keresztutca neve is, így kevésbé növi be a borostyán. Valamint ki tudja megmondani, hogy a villogó piros lámpa (a 3 színűn csak a piros villog, nem a sárga!) mit jelent? Az bizony egy stop tábla.

A végére hagytam a legjobbat. Nem kötelező vezetési oktatásra járni. Nem nem, jól hallottad. Megtaníthat apu, anyu, tesó is. Vizsgázni azt kell, de se EÜ, se műszaki ismeretek (bár lehet ez már otthon sincs). Csinálsz egy kresz vizsgát – ami egy vicc, mert a könyv pár A5-ös oldal – és már vezethetsz is, ha ül melletted valaki, akinek van teljesértékű jogsija. Ennek nagyon szomorú és durva következményei vannak. Sok a baleset és rengeteg a durván életképtelen sofőr. Ezzel még fogunk foglalkozni egy másik alkalommal.

Ha kihagytam volna valamit, ami szinte biztos, nyugodtan írjátok oda kommentben.


Tags: észak amerika vs európa, vezetés, különbségek, kresz

 

 

Érinthet bennünket Trump és Kim kakaskodása?

A tegnapi poszt olvasása után, az egyik barátom felvetette, hogy na jó, de nincs ez túl messze ahhoz, hogy érdekelje a Magyarokat? Mit számít ez nekünk.

 

Kezdésképpen nézzük meg, mire számíthatunk és kit érdekelhet biztosan.

A világ oszágai, döntéshozói nagyon különbözőképpen reagálnak az adott helyzetre. Függ ez nyilván attól, hogy mennyire érintettek ebben, de nyilván attól is, hogy milyen az adott ország vérmérséklete. Lássuk be, hogy egy esetleges háborúval senki sem nyerne, de sokan elég sokat veszítenének. Ez nem egy olyan helyzet, mint mondjuk Afganisztán esete volt, ahol Amerikának igen is volt mit nyerni a háborúval. Ezen csak bukni lehet, így a legvalószínűbb az, hogy szépen lassan elhal ez az egész. Ami az aggodalmat okozza az az, hogy mind Mr. Trump, mind pedig Mr. Kim (na most majdnem azt írtam, hogy bolond, de legyen inkább) kiszámíthatatlan.

Kép: Tudom, hogy rosszul viselkedik, de ne bosszantsd fel!

Kinek mi vesztenivalója, félnivalója van?

USA: Egy esetleges rakéta (vagy kínai) támadás a kihelyezett helyőrségek ellen, vagy akár az anyaország valamely nagyvárosa (Los Angeles?) ellen. Rengeteg ember, főként katonák halála.

Észak-Korea: Kim szereti az életét és azt, ahogyan él. Félti a kialakított kis (félistenségét) diktatúráját, de lehet rosszul ítéli meg az ellenfele következő lépését és az álma egy csodás jövőről szerte foszlik. Az ország több területe válhatna a földdel egyenlővé, arról nem is beszélve, hogy hány ember vesztené életét és válna hontalanná.

Dél-Korea: Úgy vélem Seoul-t és az ott élő körülbelül 10 millió embert biztosan, de gyaníthatóan ennél sokkal többet is veszítene. Nagyon sokan halnának meg és destabilizálódna a teljes gazdaságuk, ami mostanában elég jól van köszöni szépen.

Japán: Több nagyváros válhat a földdel egyenlővé, az óriási emberáldozatról nem is beszélve.

Kína: Ha megelőző lépésre kerülne sor, akkor Kína közbe kellene, hogy lépjen és szembe kellene forduljon mind Amerikával, mind Japánnal, mind pedig Dél-Koreával. Attól tartanak ugyanis, hogy rengetegen menekülnének át a határon, ami eleve problémát okozna, de ott van még a megszálló amerikai hadsereg, akit nagyon nem látnának szívesen a határaikon. Valamint valószínűleg a két koreai országrész újra egyesülne és Amerikabarát lenne, ami pedig tarthatatlan.

Nagyon sokan szeretik Észak-Koreát ott hol van. Mint egy ideges, habzó szájú házörző. Kicsit bolond de senki sem megy át azon a telken a szomszédhoz, mert nem lehet tudni mit tesz vele.

Miért érdekli ez Európát vagy minket magyarokat?

A kérdés jogos, hiszen messze van és hát ide úgysem jönne el a rakéta…. ugye? Nos igen, valószínűleg nem jutunk el oda, hogy európai célpotok számításba jöjjenek, DE ha itt nukleáris dobálózás lesz, az nem egészséges az egész bolygónak és ezt nem csak biológiai értelemben mondom.

Gondoljuk csak el azt, hogy milyen hatással lenne ez a térség gazdaságára, köztük Kínáéra, ami azért meg tudná rúgni a többit is. De ha ez nem lenne elég akkor ott van az amerikai gazdaság, mert ettől megtérdelhet egy időre, főleg akkor, ha tényleg támadást kapna a kontinens. Ha pedig Kína és Amerika egyszerre fekszik, ott lesz nemulass néhány évre. A benzin ára ki tudja merre indul, a villany autók nem mentnek meg mert Kína elég fontos Lithium (ebből van az akkumlátor a kocsiban) lelőhely birtokosa. Egy szó mint száz kicsi ez a föld ennyi kiszámíthatatlan vezetőnek.

Lator, de akkor most mi lesz?

Van esély a melgállapodásra? Van értelme egyáltalán megpróbálni alkudozni Mr. Kimmel? Korábban már volt arra példa, hogy lett alku az apukájával, pont az USA kötötte arról, hogy leállítják a kisérleteket, élelem, pénz és gyógyszerekért cserébe. Elég rövid idő után kihátrált Korea, az addigi adományokat megköszönve és felhasználva folytatták.

Presszionálni mindenképpen kell, de Trumpnak vissza kell fognia magát, nehogy felhívásnak vegye keringőre a koreai államfő. Nem twitteren, hanem hivatalosan kell, segítséget és védelmet ígérnie a szövetségeseknek. Valamint beszélnie kell a kínai vezetéssel és meg kell győzze őket arról, hogy nem fognak amerikai katonák flangálni a kínai határon és arról is, hogy jobb egy gazdagodó, nyugodt szomszéd, akivel lehet nyugodtan kereskedni, mint egy ideges, önpusztító.

 

Mindenki nyugodjon le…

Ebben a helyzetben továbbra is azt gondolják a legtöbben, hogy a legvalószínűbb az, hogy nem lesz nagy baj, megnyugszik mindenki, de sajnos sok olyan szereplő van, aki kiszámíthatatlan, így nem lehet tudni eljár-e valakinek a keze.

Ne gondoljuk, hogy azért, mert valami földrajzilag messze van, az nem lehet komoly hatással az életünkre!


Tags: Észak-Korea, Kim, Trump, Kanada Banda

Kim Jong Un – Helyzetkép I. rész

Látszólag nem sok hiányzik ahhoz, hogy Észak-Korea elérje Amerikát. Ez a téma elég nagy, így erről több részletben fogunk beszélni. Figyeljen mindenki, mert csak egyszer mondom el.

Kim Jong Un

 

Az egyik probléma az, hogy nem tudjuk pontosan mi történika a színfalak mögött. Amerikai nemzetvédelmi elemzők azt állítják, hogy Kimnek akár 60 atombombája is lehet, melyeket könnyedén rakétákra is pakolhat. (Azért ebben sokan kételkednek.) Eközben Kim Jong Un azt nyilatkozta, hogy a legutóbbi ballisztikus rakétatesztek után már majdnem a teljes USA elérhetővé vált.

Kedvenc Donald Trump-unk üzengetésére, melyben megkínálta Koreát “Fire and Fury” azaz tűzzel és dühhel, a koreaiak azt reagálták, hogy semmi gond, mert terveket dolgoztak ki arra, hogyan lehetne rakétákat lőni Japánhoz közeli vizek azon részére, ahol a legfontosabb amerikai katonai bázisok vannak.

Map

Mind Japán, mind pedig Dél-Korea figyelmeztette (jelentsen ez bármit) Észak-Koreát, hogy kerülje az ilyen jellegű kirohanásokat.

Amíg egyes jelentések szerint Kim rendelkezik Taepodong-2-es rakétákkal, melyek elérhetnék akár az USA teljes területét. Addig mások arról beszélnek, hogy ezek a rakéták inkább valók műholdak űrbe juttatására, mint sem atomrakétának. Itt jegyezném meg halkan, hogy bár senki nem emlegeti, de ez a távolság (mint az a fenti diagrammon is látszik) pontosan elég lehet majdnem teljes Európára is. Csak úgy mondom.

 

Viszont azt nem tudjuk biztosan, hogy ezek a rakéták vissza tudnak-e térni a légkörbe működöképesen. Az viszont biztos, hogy a mostani koreai “félisten” nagyon sokkal több rakétát tesztel, mint a 2 felmenője összesen, ami pedig minimum aggasztó.

Az is biztosnak tűnik, hogy ezek a robbanófejek egyre nagyobbnak, erőteljesebbnek tűnnek. Most tartunk körülbelül 10 kilotonnánál, ami nagyjából a hirosimai robbanás 13 szorosára lehet képes.

 

A helyzet nem olyan egyszerű mint amilyennek tűnhet, de egyre többen gondolják azt, hogy valamit kezdeni kell Kimmel.

– Forrás: Bloomberg

 

PS: Holnap kitérünk kicsit bővebben erre, de mára elég az ijesztgetésből. Várunk mindenkit holnap is.

Madárhalapáca? – (Csillagok Háborúja)

Egyre több helyen jöhetnek szembe velünk a Csillagok Háborújának új karakterei. Nem nagyon értem a hype-ot körülöttük, hiszen ez a sorozat (azt hiszem jobb, ha már így mondom, mióta megvette a Disney és minden évben kapunk egy új? filmet) telis tele van különbőző érdekesebbnél éredekesebb űrlényekkel.

 

Ahogyan a képen is jól (vagy kevésbé jól, de nincs jobb kép sehol) látszik és a rendező is elmondta ezek amolyan Hal+Madár izék, amiket apácák ihlettek. Ez remekül hangzik amúgy. Azt mondják ezek azon a szigeten élnek már nagyon rég óta, ahol az előző rész végén előkerült Mr. Skywalker.

 

Ők tartották karban, egyben a szigetet már nagyon hosszú ideje és állítólag nem nagyon szerették, hogy velük lakott a Jedi mester. Jelentsen ez bármit. Az egyetlen érdekes ebben az, hogy vajon mi ez a felhajtás, miért mesélünk ezekről külön a nézőknek? Lesz itt valami a háttérben, valami fontos szerepük?

Frászkarikát, ez nagy valószínűséggel csak PR, ingyen hírverés… A fene vigye, bedőltem nekik én is, mert a mai poszt erről szólt. Áh, nem tetszenek, tűzre velük:

 

– Forrás:  Entertainment Weekly

PS: Van videó a forrás linken, aki akarja nézze meg mert erről többet nem írok.

Férfiak VS Nők – szét foglak ültetni benneteket

A Google egyik vezető szoftvermérnökének egy 10 oldalas levele futótűzként terjedt a Google falai közt, majd nem sok kellett ahhoz, hogy a Gizmodo is megszerezze a belsős dokumentumot. Ebben a jegyzetben, levélben a mérnök levezeti, mit is gondol a cégnél (és az egész Szilícium-völgyben, valamint a legtöbb kanadai cégnél is) uralkodó túlzott diverzitási nyomásról. A Google reakcióit elnézve nem nagyon tudtak azonosulni az írással, ezért hétfőre már el is távolították Damore-t (ez volt az úr neve), mert szerintük nézetei “nemi sztereotípiákat állandósítanak”.

 

Eközben a Google által nem régen felvett éppen a diverzitás fenntartásáért felelős Danielle Brown is kiadott egy válasz nyilatkozatot miszerint “hiszünk abban, hogy a sokszínűség és a befogadás kulcsfontosságú cégünk sikeréhez”.

De nézzük mi is volt az ami ennyire kicsapta a biztosítékot:

Az egyébként rendszerbiológiai doktorátussal is rendelkező vezető mérnök a következőket írta. A Google többnyire baloldali beállítottsága, egy politikailag korrekt monokultúrát hozott létre a cégen belül. Ez gátat szabott a nemi különbségekről folytatott őszinte beszélgetéseknek. Majd azt is hozzátette, hogy ez elnyomja a konzervatív világnézetet. A nők és férfiak képességeinek és preferenciáinak különbözősége részben biológiai okokra vezethető vissza. Ezért sem egyformán alkalmasak például a tech iparban végzett munkákra. Véleménye szerint ez magyarázatot ad arra is, hogy a nők miért nem képviseltetik magukat azonos arányban például a technológia iparban vagy fontosabb vezető pozíciókban.

Mit is mondott ez a férfi? Értsük tehát, hogy Damore azt probálja mondani, hogy véleménye szerint a nők nem azért alulreprezentáltak és kapnak kevesebb fizetést a technológiai iparban, mert diszkriminatív a közeg. Hanem mert a férfiak egyszerűen alkalmasabbak bizonyos pozíciókra. Ezek után a vezető mérnököt hétfőn elbocsájtották. Látszólag James Damore jogi úton próbálja orvosolni a helyzetet. Panaszt nyújtott be a Google ellen az amerikai munkaügyi hatóságoknál, mondván a vezetés megpróbálta elhallgattatni. Úgy gondolja jogellenes, ha a panasz miatt küldte el őt a cég.

Ez számomra teljes butaságnak hangzik és nem értem mi ez az ellenségeskedés a két nem között. Személy szerint nagyon kíváncsi lennék arra, hogyan segíti elő egy cég sikerét, ha 10 jelentkezőből nem a legjobbat veszed fel, hanem azt aki le van írva a papírra. Legyen ez a quota x db hölgy, vagy x db bevándorló.

Ne megsértődj kérlek, hanem gondolkodj el azon amint mondani próbálok:

Kérlek benneteket értsétek, hogy a világon semmi bajom a nőkkel, vagy a bevándorlókkal, hiszen én magam is bevándorló volnék. Addig amíg az adott nő, bevándorló vagy bármilyen kisebbség a legjobb jelölt, addig azt gondolom, hogy az nagyban hozzájárul a cég sikeréhez. Ám az, hogy ő a 3. legjobb, viszont nő, nem férfi és ezért kell felvennem… Én nagyon szomorú lennék, mert így a hölgyet is megvettük és mindenki nyugodt, csak éppen elutasítottunk két jobb jelöltet, akinek a tudására nagy szükség lett volna. Ez pedig negatív diszkrimináció a  jobb jelöltel szemben, valamint pozitív diszkrimináció a hölggyel szemben. Ha viszont valóban a legjobb, akkor nincs semmi szükség arra, hogy bárki beleszóljon ebbe az egészbe egy quotával.

Érteni vélem, hogy sok évvel ezelőtt, amikor a hölgyek nem fértek hozzá ugyanahhoz az oktatáshoz, tudáshoz mint a férfiak. Teljesen világos, hogy hátrányt szenvedtek és egyértelmű, hogy esélytelenek voltak. De szeretném azt hinni, hogy azért ez ma már nincs így. Az is erre utal, hogy magam is láttam nagy cégeknél dolgozva jónéhány hölgyet az IT-n és a vezetésben is. Aki akar az bejut. Valószínűleg jobban kellene koncentrálni az oktatási szektorban való egyenlő körülmények kialakítására!

Sok sikert kívánok a hölgyeknek az érvényesüléshez ebben a nehéz közegben. De kérlek titeket legyetek a legjobbak és akkor quota nélkül is benneteket vesznek fel, s lesz alkalmatok bizonyítani.

Szeressétek egymást gyerekek.

Forrás: Bloomberg, The Verge

Miről beszélhetnek Abu Dhabi-ban?

Lássuk mi az amit tudunk. Oroszország és Kuvait olaj tisztviselői találkoztak hétfőn, hogy megvitassák, az egyesség bizonyos tagjai miért nem tartják be a megállapodást. Kedden pedig Irak, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán és Malajzia képviselőitalálkoznak. A megbeszéléseken Szaúd-Arábia képviselője is részt vesz, mint az kőolaj-exportáló országok szervezetének (OPEC) elnöke.

 

Azt, hogy pontosan miről folyik a diskurzus, vagy milyen tervek vannak, sajnos nem árulják el, mondván a megbeszélések személyes jellegűek.

Tippelni viszont tudunk. Nagyon úgy látszik, hogy az OPEC-nek nincs konkrét terve, tippje az olaj ár alakulásával kapcsolatban. Elég sok a változó és nem nagyon egyeznek a tagok érdekei sem. A szaudiak pédául nagyon sokat lobbiznak azért, hogy minél többen csökkentsék a kitermelést és az exportot, ebben vannak partnerei is mint például Nigéria.

Ez lenne a jó stratégia?

Úgy gondolják, hogy a kitermelés alacsony szinten tartása az egyetlen megoldás arra, hogy az olaj ára stabil marajon, talán még emelkedjen is. Hihetően hangzik, hiszen mind láttuk mi történt legutóbb és mi váltotta ki ezeket a intézkedéseket. Mindemellett Saud-Arábiának is egyre nagyobb gondot okoz az olcsó olaj. Amellett, hogy rengeteg lyuk táton a költségvetésben, jövőre tervezi olajipari óriásvállalatának tőzsdére vitelét. Ebben pedig nem segít, ha az olaj ára alacsonyan van.

 

De miért vannak akkor néháyan ez ellen? 

Aggasztó számukra az a tény, hogy minél jobban felsrófolják az árat, annál jobban növelik az USA pala olajtermelését. Az igazi nagy kérdőjel viszont Venezuela. Nemcsak a politika és a véres tüntetések miatt, hanem azért is, mert olajfüggő gazdasága teljesen a padlón van. Az exportálható olaj mennyisége az 1989-es szintre csökkent. Beruházók (a helyi stabilitás hiányában nem csoda), szakemberek és megfelelő finomítók hiányában (főként amerikai finomítókat használnak) annyira keveset tudnak kitermelni, hogy időnként konkrétan importálniuk kell.

Számukra ez lenne a végjáték?

Igen, ez nagyon valószínű. A helyi olajkitermelést kezében tartó állami olajvállalat adóssága a 2006-os 3 milliárd dollárról mára 44 milliárdra emelkedett, miközben az államnak és az olajvállalatnak együtt idén 4,9 milliárd dollárnyi tartozást kell törlesztenie, ebből októberben és novemberben 3,63 milliárd már esedékes is.

Talán csak egyetlen dolgot tehetnek. Lobbiznak minél több kitermelő országnál, hogy a kitermelés csökkentésével egyre magasabbra tolhassák az árakat, így amit tudnak azt legalább a lehető legnagyobb profittal adhassák tovább.

 

Hogyan tovább?

Ezt talán még az OPEC tagok sem tudják biztosan. Az pedig, hogy mi a benzinkutakon milyen árakkal fogunk találkozni, az kisebb mértékben függ az olaj hordónkénti árától, mint azt gondolnánk.

Források: Bloomberg, Oilprice.com, Privatbankar


Tags: #olajár #OPEC #gazdaság, #Lator

Kell-e félnünk a Mesterséges Intelligenciától?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához értenünk kell és külön kell választanunk néhány dolgot, így vágjunk is bele.

Az utóbbi időben az internetes portálok, blogok tele vannak az MI-ről (Mesterséges Intelligencia) szóló írásokkal, beszélgetésekkel. Alapvetően 2 féle állaspont rajzolódott ki. Az egyik, ahogyan egy jóbarátom szokta mondani: “mind meg fogunk halni”. Félni kell, mert ebből nagyon komoly baj lesz.

 

A másik tábor pedig azt harsogja, hogy ezek nekünk fognak segíteni, nincs itt semmi látnivaló, oszoljanak kérem.

A kérdés már csak az, hogy kire figyeljünk. Felelőtelen-e ijesztgetni az embereket valamivel, ami nyilván nem veszélyes? Esetleg felelőtlen-e nem felkészülni az esetleges veszélyekre, melyeket ez a technológia rejteget számunka? Ugyanis ebben a pillanatban a legtöbb MI-vel foglalkozó szabályozás és terv arra vonatkozik, hogy mit csinálunk, ha valami baj történt? Egyébként ez könnyű, mert semmit… Akkor mi már valószínúleg nem csinálunk semmit, mert késő.

Mielőtt mindenki halógödröt kezdene ásni, lássuk inkább mivel is állunk itt szemben?

 

Külön kell választanunk a személyi asszisztenseket (Alexa, Siri, stb) az MI-től, mert elég kevés a hasonlóság. A személyi asszisztensek nagyon finoman hangolt, gyors keresések a neten, más esetben egy szerverparknak elküldött kérésre visszaadott válasz teljesítése. Ettől sok félnivaló nincs, amit az is jól jellemez, hogy ott a teljes internet és nem kezdenek vele semmi.

 

Ami már sokkal érdekesebb az a gépi tanulás és minden ami ehhez kapcsolódik. Ez egy teljesen más világ és ennek vannak meg a maga veszélyei, de ne szaladjunk ennyire előre.

Miért lehet az, hogy egyes megmondó emberek, milliárdosok, orákulumok, kisebb és nagyobb elmék nagyon máshogy látják ezt a témát. Nem, nem azért, mert nem értik a különbséget az iménti két csoport között.

Vegyük például Mark Zuckerberg-et (Facebook), aki nagyon optimista és nem érti azokat akik aggódnak. Itt egyébként a következő emberek aggódnak: Elon Musk (SpaceX, Tesla stb), Bill Gates (Microsoft), Steve Wozniak (Apple alapító), valamint Stephen Hawking (klikk). Eközben például Elon Musk nem is olyan régen tartott egy beszédet arról, hogy változtatnunk kell az MI körüli szabályozáson, mert ha felkészületlenek vagyunk, a vesztünkbe is rohanhatunk.

Mi a különbség, kinek van igaza?

Ez attól függ, hogy ki vagy. Rövid távon (következő 20 év) akarsz nagyon sok pénzt keresni? Ha igen, akkor Zuckerberg a te embered. Mit hallunk folyton tőle? Segítünk neked, a barátaid vagyunk, a Facebook is a barátod, ne félj tőlünk. Nagyon komoly potenciál van ebben az iparban és a következő pár éveben nem valószínű, hogy veszélyes lesz ránk.

Ha egy távlatokban gondolkodó, az emberiség jövöjét szem előtt tartó ember vagy (legalábbis ezt akarod eladni és így pénzt szerezni űrprogramra, hogy megvalósítsd a víziódat) akkor Musk-ra kell tenned. Nagyon valószínű, hogy hosszútávon neki lesz igaza és ebből egyszer baj lesz.

Mit tehetünk, akkor használjuk a személyi asszisztenst, a chat botokat (apropó a Twitter 15%-a, mármint akivel beszélsz, akinek az írását olvasod, az bizony csevegő robo/chat bot)? Nyilván igen, nincs mitől félni, ez azért még nem a Terminátorból ismert SkyNet.

Viszont, ha túl akarjuk a következő 100 évet is élni, anélkül hogy kicsúszik a kezünkből ez az egész, amit technológiai szingularitásnak neveznek (egyre gyorsul a technikai fejlődés, míg egyszer csak nem tudjuk követni. Sokan már ma sem tudják). Akkor bizony érdemes lehet lépéseket tenni még most, amikor tudunk.

UI: Akit érdekel a téma és szeretne egy sci-fi formájában többet megtudni a erről, ráadásul egy magyar szerző tollából, az olvassa el az Isten Gépei-t.


Tags: #AI , #MI , #Apple , #SpaceX , #FaceBook , #Microsoft , #Google #Lator

Miben lehet Svájc az első, amiben Szingapúr a második?

Nagyon úgy tűnik, hogy Szingapúrban készülnek valamire. A németek idén is elkészítették a szokásos listákat.  A csodálatos nevű Fraunhofer-Institut fuer System- und Innovationsforschung ISI idén is megjelentette az Innivations Indikator nevű kiadványát.

 

Ebből pedig megtudhattuk, hogy idén a leginnovatívabb ország Svájc lett, mögötte nem sokkal lemaradva Szingapúr és Belgium végzett. Ám mindkettő  megelőzte a hihetetlen gazdsági erővel rendelkező Németországot.

 

Bár Németország gazdaságilag nagyon stabilnak tűnik, sokat kell még javítania a digitális technológiák terén. Miközben Canada a 18. helyen futott be, addig Magyarország mindössze a 24. lett a 35-ből.

A felmérés egyébként az összesített listán kívül, több részterületre szétbontva is vizsgálta az oszágok teljesítményét, így pontosan látszik, hogy kinek és miben kellene erősödnie. Valamint azt is érdemes megnézni, hogy az elmúlt években mely országnak, hogyan változott az összesített helyezése.

 

Amíg mind Canada, mind pedig Magyarország visszaesett az évek alatt, addig Dél-Korea szépen lépdel felfelé a listán. Látszólag bejött nekik az autóipari fejlesztés.

Bár én itt abbahagyom a táblázatok boncolgatását, mindenki másnak, akinek kedve van hozzá, jó bogarászást kívánok.

– Forrás: innivationindikator.de

A BKK, a T-Systems, az adófizetők, ja és a “Hacker”?

Lássuk csak mi is történt itt:

A BKK és a T-Systems még 2013-ban szerződött le 5.6 milliárd forintra, melyből  300 jegykiadó automata kellett, hogy szülessen. Ám később többre lett szükség, így újabb közbeszerzést írtak ki és ismét a T-Systems nyert. Ez amúgy talányos dolog, mert az automatákat a német Scheidt & Bachmann cég szállítja, így nem világos, hogy hogyan kerül a képbe a T, de ezzel, itt és most legyünk megengedőek.

Az sokkal érdekesebb, hogy ők fejlesztik 29 milliárdért az e-jegyrendszert is, aminek már működnie kellene, bár még telepített kapukat sem látott senki. Azt tudjuk, hogy hardveres megoldásokban erősek, de nem egyértelmű, hogy szoftveres megoldásokra is őket érdemes-e választani (nagyon finoman fogalmaztam). Aki használta már az appot az pontosan tudja azt is, hogy borzalom a felhasználói élmény (bár lehet sok szó eszébe jutott közben, de egyik sem az élmény volt).

Várj még, ne menj sehova, mert a dolog itt válik igazán érdekessé. Ugyanis első ránézésre ez itt egy gyönyörű mutyinak tűnik. Ha ennyi pénzt elköltünk az adónkból egy e-jegyrendszerre, akkor mi szükség is van egy új online jegyrendszerre? Ki jár ezzel jól, mert mi utazók nem, az biztos. Ja a T-Systems, majd elfelejtettem, na de haladjunk.

Amúgy, ha már itt tartunk az megvan, hogy ez az online jegy használata hogyan  is működik?

Meg kell mutatni – egy egyébként rendkívül könnyen hamisítható – képet a telefonunkon, majd az ehhez tartozó igazolványt. (Az is érdekes, hogy ellenőröknek mindössze 560 QR kód leolvasót vettek, ami azt jelenti, hogy a többségnél nincs olvasó.) Szóval előttünk van, hogy azoknál a járatoknál, ahol az első ajtón száll fel mindenki, egyenként elővesszük a telefont, majd a sofőr a telefonjával becsipogja és ezután megnézi az igazolványokat? Nekem ez teljesen életszagúnak hangzik.

 

Szóval itt van egy csodás mutyi (legalábbis nagyon annak látszik), melyben egy olyan cég fejleszti a szoftvert akinél nagyon könnyen tudunk jobbat és olcsóbbat is mondani, ám ez eddig akár csak egy mende-monda is lehetne.

Ám itt jön a képbe egy 18 éves srác, aki észreveszi, hogy ha átírja a jegy árát akkor a szoftver azt gond nélkül elfogadja és megveszi a jegyet 50 Ft-ért. Majd realizálva, hogy a fejlesztők milyen munkát végeztek, jelzi a BKK és a T-Systems felé, hogy lenne itt egy probléma. Amire a megfelelő és kellően arrogáns reakció az volt, hogy a cég feljelentést tett.

Lépjünk hátra kettőt és értelmezzük mi is történt itt!

Egy olyan hibáról beszélünk, aminek a szoftver bétájának első körös QA tesztelésénél ki kellett volna jönni. Ha nem érted amit írtam, az nem nagy baj, mert nekik kellene érteni mi ez.

Röviden annyi, hogy mikor a fejlesztő azt gondolja, hogy na ez a program/app kész, – akkor egy beta verziót, ami még nincs kész, de majdnem – odaadja tesztelésre a megfelelő embereknek (QA) akik végig tesztelik az összes funkciót, jelzik a hibákat, majd vissza adják a fejlesztőknek, akik javítják mielőtt kiadnák a végleges változatot. Ez egy egyszerű hiba, nem kell a kódhoz vagy az adatbázishoz hozzáférni.


Ez így nem minőség és ezt gondolom pontosan tudják ők is, ám kellően arrogánsak ahhoz, hogy ezt hackelésnek nevezzék, mikor ha valami akkor ez nem az.

Nos ez azon dolgok egyike, amit mindig is nagyon nehéz volt megérteni. Így nem is vagyok abban biztos, hogy ezt meg kell érteni, mintsem inkább elébe kell és lehet menni.

De ne feledjük, hogy hol történik mindez. Ez itt bizony Magyarország és én így szeretem. Ja nem, de fogunk még beszélni arról, hogy miért mennek el emberek az országból. Na annál a beszélgetésnél ez még elő fog kerülni.

– a tények és a vélemény

 

Hogyan látjuk mi Magyarok a saját jövőnket?

Ahogyan beszélgettünk arról Lázadó barátommal (ne nézzetek így rám ez a neve, majd megértitek miért), hogy mi legyen az első adás témája. Szembejött velem pár adat arról mit gondolnak a Magyarok saját jövőjükről, így bár nem ezt akartam, de ezt osztom meg ma. (Kicsit hoszabb lesz mint 4 sor, de megéri megígérem, érdekes!)

Kíváncsi vagyok mit tippeltetek, pozitív vagy negatív a hozzáállás?

Nos, a megkérdezettek fele úgy gondolja, ha ez így megy tovább, annak nem lesz jó vége, míg 38% szerint ez így pont rendben van (ez nem sokkal több amúgy, mint a mostani kormánypártok támogatottsága).

Viszont, ha a következő diagramot nézzük, valahogy nem stimmelnek a számok. Pont mikor HR-esként nézed a jelentkező személyiségtesztjét és nagyon furán ellentmondanak egymásnak az adatok.

Itt jól látszik, hogy az emberek 74%-a szerint nincs jövője a mai fiatalságnak. Ez elég brutális adat, ami fokozódó kivándorlást és demoralizált közhangulatot vetít előre.

 

Arra a kérdésre, hogy miért látják ilyennek a helyzetet, kifejtős választ kellett adni. Magasan az első helyen a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség végzett, melyet a korrupció, a munkanélküliség majd az egészségügy követett. Csak ezután következett a migráció.

Ám, amikor Európa problémáiról fejthették ki a véleményüket, azonnal a sokat tematizált terrorizmus és migráció futott be az első két helyen és csak ezután jött a szegénység.

Abban viszont elég nagy a megosztottság, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy ezek a gondok megoldódjanak. Majdnem fele-fele arányban változást vagy állandóságot mondtak az emberek (ez így érdekes lesz).

Viszont, hogy tovább bonyollítsuk a dolgot, a fiatalabbak rendszerszintű változást szeretnének, míg a 60 év felettiek szerint viszont elég lenne, ha egy ellenzéki párt kerülne hatalomra a jelenlegi kormánypártok helyett.

Végül kelet vagy nyugat, hová tartozunk mi valójában? Az egészségügyi-, a nyugdíj- és a szociális rendszerünket, valamint az életszínvonalat az emberek inkább hasonlították Putyin Oroszországához, míg a kultúra, az intellektualitás és a morális értékrendünk szerint nagyon Európához soroljuk magunkat.

 

Ezzel el is érkeztünk a mi igazi problémánkhoz. Ezt a megosztott és számunkra is bonyolult helyzetet mutatják be a különböző politikai erők olyan korlátolt módon, hogy akkor tessék végre eldönteni, hogy most Putyin vagy Merkel?

Köszönjük Emese.

Forrás: iri.org


Tags: #Felméres , #Külföld , #Költözés ,  #Lator