Megérkezett A Google Podcasts App

Újabb podcast applikáció (alkalmazás) érhető el Android-os készülékeken, amely a Google saját keze munkája: ez a Google Podcasts. Az első reakciók alapján még nem teljesen tökéletes minden funkciója, de egy próbát feltétlen megér!

A többi podcast alkalmazáshoz hasonlóan a felhasználók a Google Podcasts-ban is követhetik kedvenc műsoraikat, letölthetik az egyes epizódokat, böngészhetnek a toplistákon, felfedezhetnek új adásokat.

Az applikáció, amely megtalálható a Play Store-ban, jelenleg nem tölti le automatikusan az adott podcast-ok újabb részeit, de ez a későbbiekben bekerül majd a funkciók közé.

Nem tétlenkedtünk a mai nap délelőttjén és tesztelésnek vetettük alá az alkalmazást. Az alábbi kijelző képeken láthatjátok, hogyan néz ki a Podcasts app kezelőfelülete.

 

 

 

 

 

Természetesen mint mindig, most is szívesen olvasnánk a ti tapasztalataitokról a Google új applikációjával kapcsolatban. Véleményeiteket, észrevételeiteket a cikk Facebook posztja alatti kommentek közé várjuk. Köszönjük!

Miért kaptam levelet, lájf?

Magyarországon több százezren énekelték és éneklik nem csak hamisan, hanem még rosszul is az 1985-ben írt dal szövegét. A “levelet kaptam, lájf” című nóta mindenkinek megvan? Igen? Ez szuper. Most azonban nem erről lesz szó. Hanem ennél valami sokkal komolyabbról.

Mert van az úgy, hogy ugyan próbáljuk megkímélni magunkat a kellemetlen dolgoktól, de amikor házhoz jönnek a pofonért, akkor úgy érezhetjük, hogy nagyon szívesen adnánk ráadást is.

Szóval levelet kaptam, lájf.

Bár ne kaptam volna. Főleg, mert nem is kértem.

Sem levelet, sem reklámot, sem termékmintát, sem semmi mást. A Magyar Nemzeti Propagandagépezet levélszemetét pedig főleg nem.

Mindjárt megmutatom teljes egészében. Ne legyen kétség senkiben, ez név szerint nekem érkezett! Nem én kértem, s nem adtam rá engedélyt sem.

De! Itt és most szeretném megköszönni minden magyar adófizető állampolgárnak, hogy adójukból finanszírozták ennek a semmitmondó betűhalmaznak a kinyomtatását és postai kézbesítését Kanadába. Remélem, hogy nem volt olcsó.

Ugye az nem különösebben titok, hogy 2015-ben költöztem Kanadába (tehát emigrációban élek 3 éve), de a korábbi magyarországi lakcímemről csak 2017-ben jelentkeztem ki online, talán a nyilvantarto.hu-n. Vagy a KEKKH-n? Nem tudom, most éppen mi is a neve. Ekkor voltam olyan korrekt a T. Magyar Állammal, hogy megadtam a valós kanadai címemet. Gondoltam, hátha egyszer fontos lesz. Jogkövető állampolgár hogyan másként cselekedne?

Ezt pedig azzal sikerül meghálálnia a T. Magyar Államnak, azaz a Miniszterelnöki Kabinetirodának, hogy olyan propaganda anyagot juttat el hozzám, amelyre akkor se tartanék igényt és akkor se lennék rá kíváncsi, ha még ma is Magyarországon élnék.

Íme a levél:

Elemezzük ki a tartalmat együtt.

  • Mi, magyarok… – kedves gesztus, de maradjunk annyiban, hogy a választáson érvényes szavazatot leadott magyar állampolgárok kevesebb, mint fele (49,27%) voksolt a regnáló kormánypártra. Picivel több, mint 2 millió 824 ezer ember. Ez a 9.800.000-es népesség számhoz elég messze van. És a valamivel több, mint 7.000.000 szavazásra jogosult választó számától is.
  • a kettős állampolgárság kiterjesztése… – szintúgy, mint fentebb, kedves gesztus a határon túli magyar ajkúak számára választójogot is adni. És őket megkérdezte valaki, hogy akarnak-e élni a szavazati jogukkal? Ennél is lényegesebb kérdés, hogy valóban jó dolog-e olyan személynek szavaznia, aki nem Magyarországon fizet adót, TB-t, ÁFA-t, aki nem tartózkodik életvitel szerűen Magyarországon?
  • Köszönöm, hogy szavazatukkal megerősítették Magyarországot.  – Hogy mi tetszik? Többszöri elolvasás után sem egészen értem, hogy mire gondolhatott a költő, amikor eme sorokat papírra vetette?!
  • A választók kijelölték a következő időszak legfontosabb kérdéseit is. – Nem. Nem jelölték ki. Nem népszavazás volt, hanem országgyűlési választás. Ráadásul a kérdésekkel sokra nem lehet jutni. Válaszok kellenek! Megoldások. Megvalósítható tervek, amelyeket aztán szakszerűen végre is hajtanak. De a kormánypártnak amúgy az idén sem volt programja. Információ teljes hiányában pedig szerintem nehéz bármiről is felelősségteljes döntést hozni. Kérdésekről például mi értelme van?
  • Magyarország úgy határozott, hogy nem akar bevándorlóországgá válni – egyrészt szégyen szemre valaki nem ismeri Magyarország történelmét. A tatár járás, vagy a török veszedelem után százezer számra érkeztek bevándorlók Magyarországra. Hány ország polgára választotta önként Magyarországot új otthonaként? Őket, s leszármazottaikat most haza kellene küldeni, el kellene zavarni? Lásd pl. Beloiannisz lakossága és az Ő történelmük, történetük… Másrészt pedig senki nem akart és senki nem is akar Magyarországból bevándorlóországot csinálni. Még a legdurvább lázálmok közepette sem.  A Kormányzati Tájékoztatási Központ jelentése alapján 2015. január 1. és 2018. január 15. között összesen 2.268 fő menekültet (2015: 508 fő, 2016: 432 fő, 2017: 1291 fő, 2018 év első 2 hete: 37 fő) fogadott be Magyarország.
  • fenn akarja tartani biztonságát és kultúráját – Ez a 2018-as – vagy akármelyik korábbi -, népszavazás eredményétől függetlenül a múltban is így volt és a jövőben is így kellene lennie! Úgy viszont nehéz megvalósítani mindezt, hogy nincs határőrség, nincs életpálya modell a rendvédelmi szervek dolgozói számára, nincsenek megfelelő anyagi források eszközbeszerzésre, stb.
  • Sorsdöntő csatában vívtuk ki annak lehetőségét, hogy megvédjük hazánkat, bla-bla… – Azért kellett csatát vívni, hogy lehetőség legyen megvédeni Magyarországot? Mi van??? Kivel kellett ezért csatát vívni? Mert csak úgy nem védené meg Magyarországot senki? És kitől kellene megvédeni? Elnézést kérek, ezt tényleg nem tudom értelmezni.
  • a Kárpát-medencében, Európa szívében – erős a képzavar. Mert földrajzilag Magyarország és/vagy a Kárpát-medence nem Európa szívében van. Hanem a kontinens keleti részen. Továbbá egyes esetekben egyáltalán nem úgy tűnik, mintha Magyarországot Európa szívében szeretné látni a levél írója. Hanem attól keletebbre.
  • Komoly küzdelmek várnak még ránk. – Komolyan mondom, Göbbelsz József, azaz eredeti nevén Joseph Goebbels (Hitler közvetlen munkatársa és a végsőkig kitartó híve volt, valamint a Harmadik Birodalom propagandaminisztere 1933 és 1945 között) ha még élne, a Parlament előtt térdre borulva, sírva könyörögne a kormánypárt által működtetett propagandagépezet műszaki leirásáért. Vajon milyen küzdelmek lesznek ezek? Ki és mi ellen? Kiért és miért? És mi ez a többes szám? Ja, hogy állítólag számítanak rám. Aha. Értem.

Csalódást kell okoznom.

Bocs, de én ezt nem eszem meg!

 

Mivel több karaktert használtam el erre a semmit mondó levélkére, mint amennyit szerettem volna, szóval azt mondom, legyen tánc!

Közkívánatra következzék az 1985-es év egyik legnagyobb popdal slágere az osztrák Opus előadásában. A dal címe HELYESEN: Live is Life, dalszöveg a videó alatt (holnap kikérdezzük! – a Szerk.).
És küldjük mindenkinek, aki szereti!

“Nanananana
Nanananana (all together now)
Nanananana
Nanananana
Life (nanananana)
Life is life (nanananana)
Labadab dab dab life (nanananana)
Liiiiiiiife (nanananana)

When we all give the power
We all give the best
Every minute of an hour
Don’t think about the rest
And you all get the power
You all get the best
When everyone gets everything
And every song everybody sings

Life is life (nanananana)
Life is life (nanananana)
Life is life (nanananana)
Labadab dab dab life (nanananana)
Life is life, when we all feel the power
Life is life, come on stand up and dance
Life is life, when the feelings of the people
Life is life, is the feeling of the band

When we all give the power
We all give the best
Every minute of an hour
Don’t think about the rest
Then you all get the power
You all get the best
When everyone gives everything
And every song everybody sings

Life is life (nanananana)
Life is life (nanananana)
Labadab dab dab life (nanananana)
Life is life (nanananana)
Life
(nanananana)
(nanananana)
(nanananana)
Life is life (nanananana)
Life is life (nanananana)
Labadab dab dab life (nanananana)
Life is life (nanananana)

And you call when it’s over
You call it should last
Every minute of the future
Is a memory of the past
Cause we all gave the power
We all gave the best
And everyone Gave everything
And every song everybody sang
Life is life”

 

– Lázadó

Sínen Vagyunk!

Sínen vagyunk! Hamarosan érkezik 15. adásunk, amelyben két megosztó politikusról, s két, egymással hadilábon álló országról, valamint az ezzel kapcsolatos eseményekről, változásokról, fontosabb dolgokról beszélgettünk.

De ez még nem minden! A jövő hét folyamán publikálásra kerül két cikkünk is. Párállástól függetlenül, általánosságban foglalunk állást kormányzati direkt-marketinges kérdésekben. Valamint egy nagyjából szóra sem érdemes videóklippecskét, hazafias üzenetet véleményezünk, de tényleg csak röviden.

Most pedig jöjjön a lényeg!

Vigyázat! Az 55. vágányra szerelvény érkezik!

Boldog születésnapot, NOHAB!

 

Az idén 55 évesek a NOHAB-ok, a MÁV kötelékéből M61 néven ismert dízel-elektromos, azaz hibrid mozdonyok. (A valaha készült legszebb, legdögösebb hangú mozdony – a Lázadó.)

A monstre vasúti jármú szíve a 150.000 (százötven-ezer!) köbcentis, kétütemű, mechanikus Roots kompresszorral erősített, 16 hengeres, V-hengerelrendezésű dízelmotor. Ez hajtja azt az egyenáramú főgenerátort, amely az áramot termeli a 600V-os vontatómotorok számára. A vontatási teljesítmény a 2.200 lóerőt is elérheti, de jellemzően 1.950 LE körüli teljesítményen üzemeltek, üzemelnek. A mozdony két oldalára szerelt tartályokba összesen 3.400 liter gázolaj tölthető.

Maximális megengedett sebessége 100 km/h. A mozdony súlya, teljesen feltöltve, eléri a 109 tonnát. És ez csak maga a mozdony! Ezek után van-e még valaki, aki nem körültekintően, kétszer is körül nézve  kel át a vasúti átjárókon?

Magyarország a hatvas évek első felében összesen 20 darabot vásárolt belőlük, 2018-ban “már csak” 6 darab van működőképes állapotban.

Aki olvasgatna, nézelődne és hallgatózna még a témában, azok számára az alábbi linkeket ajánljuk:

Híd A Kígyó Folyó Felett (Fotógaléria & Videó)

Az I. B. Perrine híd a Mágikus völgyön, a Kígyó folyó felett ível át. A helyszín nem egy képzeletbeli filmben, hanem Twin Falls városa mellett, Idaho-ban található. Alatta közel 150 m-es a mélység!

Ami annyit jelent, hogy egy átlagos magyar tízemeletes panelházból, ami kb. 35-37 méter magas, egymásra téve akár 4 db beférhetne alá.

Műszaki adatok a hídról:

  • szélessége 19,7 méter,
  • teljes hossza 457 méter,
  • fesztávja 303 méteres,
  • az útpálya pedig 148 méterrel magasodik a Snake River (Kígyó folyó) fölé (tengerszinthez mért magassága 1.100 m). Eme paraméterekkel a 8. legmagasabb híd az Egyesült Államokban.

a híd légifotója – nagyításhoz klikk a képre

A híd 1973 májusa és 1976 júliusa között épült, nevét Ira Burton Perrine-ről (1861. május 7. – 1943. október 2.) kapta, aki Idaho-i földműves, állattenyésztő és üzletember volt.

I. B. Perrine szobra a híd déli oldalán található
látogató-központ melletti parkban

Emellett Twin Falls (és más környékbeli városok) alapítójaként tartják számon. 1893-mal kezdődően dolgozott a környék vízellátásán és öntözőcsatorna-hálózatán. Nevéhez fúződik többet között a Snake River-re épített gát is.

 

Saját készítésű videónk a hídról – kommentár nélkül!

 

Saját készítésű fotóink a hídról, a folyóról és a völgyről:

További fotók a galériában, megtekintésükhöz klikkelj ide.

 

A híd a bázisugrók (base jumpers) és kötélugrók (bungee jumpers) egyik kedvenc építménye.

bázisugrás a hídról 2008. márciusában (fotó: Wikipedia)

Érdekesség: 2006 júliusában Dan Schilling, bázisugró 21 óra alatt 201 alkalommal ugrott le a hídról jótékonysági akciója keretében.

Magyar YouTuber-ek Kanadában!

Május első felében nem csak a MAC BJA U12-es csapata járt Toronto-ban, hanem Magyarósi Csaba és Kovács Róbert – két tehetséges és kreatív vlogger – is meglátogatta a várost, úton hazafelé az észak-amerikai túrájukról. Aki nem látta a videót és szeretné megnézni – akár az egész sorozatot – az ide kattintva megteheti.

 

Toronto-i körpanoráma a Canadian National Tower tetejéről
(a kép eredeti méretben itt tekinthető meg)

 

Az alábbiakban a videóban elmondottakat szeretnénk kiegészíteni néhány információval, érdekességgel. Célunk természetesen nem a kioktatás, hanem a hallottak kiegészítése és az ismeret bővítés.

 

Kétnyelvű ország? Ez leginkább csak papíron igaz. Valamennyi kereskedelmi forgalomban kapható terméken, a legtöbb feliraton, használati útmutatón angolul és franciául is fel vannak tüntetve az információk. Azonban a 10 tartomány közül Quebec-ben a francia a domináns nyelv (Quebec City-ben, vagy a nagyvárosokban bármikor el fogsz boldogulni az angol nyelvvel, másutt viszont szinte csak a franciát fogják megérteni).

New Brunswick-ban pedig a francia és az angol a hivatalos nyelv. Manitoba-ban Winnipieg és környékén (pl. Portage la Prairie) szintén vannak francia kolóniák, aminek köszönhetően mind az angol, mind a francia nyelvvel boldogulni fogsz. Hasonlóan Saskatchewan-hoz, ahol szintén találni kisebb-nagyobb francia nyelvú településeket. Az általánosságban elmondható, hogy Quebec-től számítva minél távolabb mész nyugati irányba, annál jobban csökken a francia nyelvet beszélők száma.

Kanadában parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia van, a jelenlegi államfője II. Erzsébet.

Ami a kanadaiak hőérzetét illeti: telente megesik, hogy hetekig, sőt hónapokig nem megy a hőmérő higanyszála 0 fok fölé. És olyan is van, hogy egy-két hétig a  -10/-15 fok a legmelegebb, s ehhez még kedvünk szerint adjunk hozzá a 40-50 km/h-s szelet is. Szóval ezek mellett és ezek után a kanadaiak számára a +8/+10 már igen kellemes időnek számít. Annak idején ez nekünk is furcsa volt, de az első kanadai tél után egészen más megvilágításba kerültek a dolgok.

 

Az indián megnevezés helyett a kanadaiak jobban szeretnek őslakost (native), bennszülöttet (aboriginal, indigenous), vagy Első Nemzeteket (First Nations) mondani.

 

Kanada lakossága 2018-as adatok alapján egészen pontosan 36.911.230 fő. Na jó, elég lesz annyit megjegyezni majd, hogy majdnem 37 millió.

 

Számszerűen a GPD-ről:

  • Toronto: 276,3 milliárd USD (fejenként:  45.771 USD)
  • Magyarország: 163,541 milliárd USD (fejenként: 16.723 USD)

Az egy főre eső értékekkel jön ki a háromszoros külöbség.

A juharszirupról ebben a cikkben írtunk részletesen, ajánljuk eme írásunkat mindenki szíves figyelmébe! Aki még nem olvasta, feltétlen tegye meg most! Szerencsére egy jó ideje már Magyarországon is beszerezhetó az eredeti kanadai juharszirup, s nem csak a hipermarketekben, hanem webshop-okban is. DE! Vásárlás előtt, kérjük, olvassák el a csomagoláson található cimkét, mert előfordulhat, hogy az üvegben nem (csak) az van, ami rá van írva!

Sajnos egyes gyártóknál, kereskedőknél találkozhatunk juharszirup megnevezéssel értékesített “hagyományos”, azaz keményítő/melasz sziruppal (a cukorgyártás folyamatában előállított magas cukortartalmú folyadékkal). Valamint – számukra teljesen értelmezhetetlen módon – a csak 39% juharszirupot és mellette többségében szentjánoskenyér-szirupot tartalmazó keveréket “Eredeti Juharszirup” néven árulnak egy magyar webáruházban, amelybe természetes édesítőket is tettek. Ahogyan a mézet, úgy a juharszirupot sem kell utólagosan cukorral, édesítószerekkel, tartosítószerrel, aromákkal, stb. összekeverni! 1 kg eredeti, valódi kanadai juharszirup ára, a 27%-os magyar ÁFA-val számolva, üzlettől függően valahol 10.000-13.000 Ft környékén alakul.

Annak pedig szívből örülünk, hogy Csabáék, elmondásuk szerint, a 3 hetes utazásuk alatt Toronto-ban ették a legjobb reggelijüket.

Montreal (hivatalosan Montréal) pedig nem a második, hanem “már csak” a 4. legnagyobb francia város a világon. Itt egy cikk és még egy 2017-ből, valamint  egy 2015-ből.

 

Úgy láttuk, hogy Csabi és Robi jól érezték magukat Kanadában, élményekkel gazdagon szálltak fel a repülőgépükre. Reméljük, hogy rövidesen visszatérnek, hogy megismerhessék az ország másik végét is.

Továbbra is arra bíztatunk mindenkit, aki kedvet érez hozzá és megteheti, hogy a jól ismert, népszerű helyszínek után, vagy helyett bátran válassza úti célul Kanada nyugati oldalát: Saskatchewan-t, Alberta-t, BC-t, illetve Yukon-t, és NWT-t, mert rengeteg érdekes látnivaló akad erre felé is!

EXKLUZÍV!! 42°C fok árnyékban!

Lázadó rendkívüli videós beszámolója a sivatag széléről. A helyszín: a Mojave-sivatag, egészen pontosan Baker, San Bernardino megye, Kalifornia. Szerdán napközben 42°C fokot mutatott az autó hőmérője, és az okostelefonos applikáció is csak megerősítette ezt az értéket.

A gyors kamera mozgásért, a legkevésbé sem tökéletes hangminőségért elnézést kérek! Ez volt az első ilyen próbálkozásom és tényleg nagyon meleg volt a napon!

A helyi hőmérséklet rekord 51.7°C, amelyet 2007-ben mértek. A forró levegőjű, 735 lelkes kisváros az I-15-ös autópálya mellett, Las Vegastól kb. 140 km-re dél-nyugatra található. Baker gazdasága a turizmusra épül. Több benzinkút mellett Tesla töltőállomás (40db Tesla Supercharger), valamint egy, azaz 1 darab motel található.

“EXKLUZÍV!! 42°C fok árnyékban!” bővebben

Magyar U12-es Jégkorong Győzelem Toronto-ban!

A MAC Budapest Jégkorong Akadémia U12-es csapata nyerte saját kategóriájában a Toronto-ban megrendezett Canlan Classic Tornát ! Sőt! A torna legjobb csatárának járó díjat egy magyar játékosnak, Zimányi Dánielnek ítélték oda. A csapat szerdán érkezett meg Toronto-ba, a döntő mérkőzést pedig május 6-án, vasárnap játszották.

A Kanada Banda szívből gratulál a győzelemhez és hasonló eredményeket kívánunk a jövőben!

Szép volt, fiúk! Szép volt, fiúk! Szép volt, fiúk! 

Az alábbiakban a MAC Budapest Jégkorong Akadémia hivatalos Facebook oldalán megjelent posztból idézünk:

“Magyar U12-es Jégkorong Győzelem Toronto-ban!” bővebben

Kedves Barátom! – Levél Kanadából

“Kedves Barátom!

Sok éve panaszkodtok nekem (is), legfőképp az otthoni állapotokról. És engem sürgettek már vagy négy éve, hogy írjam már le a véleményem.

Merthogy négy évvel ezelőttig írtam gyakran, mindenféle újságban, azóta nem. Hát azért nem írok négy éve, mert akkor is falra hányt borsó volt. Akkor, a legutóbbi cikkemben azt írtam, hogy fogjatok össze, ha le akarjátok váltani ezt a bandát, mert négy év múlva (most) sokkal nehezebb lesz, ha éppen nem lehetetlen. Merthogy az ingát felakasztották, az nem tud visszalengeni. Akkor azt mondtam, háááát, ha nektek ez így jó, (mert mégiscsak megválasztódtak megint, mert nem akartatok együttműködni), akkor miért én dumáljak bele innen tízezer kilométerről?

Másik, hogy otthon már réges-régen nincs vitakultúra. Tény, hogy írhatsz akár a rőtbóbitás kacagó gerle nemi életéről is, akkor is a kommentek között már a második sorban beindul az anyázás, cigányozás, zsidózás, vagy legújabban a sorosozás. Meg, hogy könnyű innen a messzeségből, a nyugati partról osztani az észt. Ebben van igazság, de abban is, hogy az okos más hibájából tanul.

Otthon valódi vita nincs, érzelmek vannak, indulatok, düh, irigység és félelem, mint az egész országban.

Emlékszem (tinédzser koromban olvastam), Lukács György írja valahol, hogy a nácik a gyűlöletet, a komcsik meg a félelmet használták hatalmuk fenntartására.

Szerinted ma melyik folyik otthon, kedves barátom? Szerintem mindkettő, mesteri keverékben.

Ez már annyira szürrealista, hogy már se nem vicces, se nem tragikus, inkább hihetetlen. Nemcsak a tettek, a reakciók is e világon kívüliek. Putyin tanulni jár Pestre, Erdoğan felkészül, és már Kim Dzsongun is beadta a vízumkérelmét.

Korábban több mint száz cikkben és interjúban kifejtettem, hogy ami hazánkkal történik, az történelmi léptékkel is bűn. Olyan eszméletlen történet, amibe Orwell tolla is beleremegne. Az, hogy az internet korában, a 21-ik században ilyen demagóg dumával valaki népszerű lehessen, ilyen agyament egybites propaganda csatornákat üzemeltessen közmédia címen, ahhoz olyan társadalmi helyzetet, szellemi és idegi állapotot kell feltételeznünk a nép részéről, amilyet én nem is merek elgondolni.

Már sokszor elmondtam neked, hogy ez a hatalom az én szememben, a kor viszonyaihoz képest, bűnösebb az előző kettőnél. Kádár, sőt Horthy rendszerénél is. Én úgy látom, hogy Kádár és Horthy is jobban képviselték az adott kor lehetőségein belül a nép érdekeit, mint Orbán ma. Nekem egyik iránt sincs sok szimpátiám (Kádár elől megszöktem családostul, két könyv is íródott róla; Horthy alatt meg kiirtották édesapám első családját, beleértve két testvéremet is).

Az a kettő azonban többé-kevésbé kötelező volt, és – nem enyhítendő a bűneiket – Kádár meg Horthy is valamelyest enyhítette a háttérben diktáló nagyhatalom akaratát. A „cucilizmus” jobb volt nálunk, mint a környező országokban, és Horthy is próbálkozott ezzel-azzal. Akkor, mint addig szinte mindig, a történelem rossz oldalán álltunk.

Most viszont, először az újkori történelmünk során, igazán Európához tartozhatnánk, békés ország lehetnénk, háborúk, sőt harcok nélkül, építhetnénk hazánkat, szépen lassan, de biztosan felzárkózhatnánk a fejlett nyugathoz, amire mindig is vágytunk. És, tegyük hozzá, amihez a külföld óriási pénzügyi segítséget is adott. (Igaz, kihívást is, a globalizált világban a verseny vállalását). Élvezhetnénk a szabadságot, a vállalkozás és a szellemi kibontakozás lehetőségeit. Az új, innovativ technológiákban élen járhatnánk. Orbán kétharmaddal nemzeti összefogást hozhatott volna létre, és különféle nézetek bevonásával gyors fejlődésnek indult volna hazánk. Ehelyett a vezetők a gyűlölet, az állandó, légből kapott és mesterkélt háborúsdi útját választották. A hazugság és a félelem országát hozták étre. A hülyék meggazdagodását, a lopást és az intézményesített korrupció rendszerét. És ennek fedezése során annyira felbőszítették és lezüllesztették a társadalmat, hogy ennek helyrehozatalához igen hosszú időre lesz szükség. Az agymosás olyan szintjét érték el, ami Európában párját ritkító, történelmi léptékkel is. Főleg békeidőben. Mi régen nem hittük el, hogy pl. a románokat úgy el lehetett nyomni, mint ahogy Ceaușescu tette, Európa közepén. Aztán most itt vagyunk mi, ráadásul elnyomó háttérhatalom nélkül, sőt EU és NATO tagsággal támogatva.

A nyolcéves agylúgozás fokozatosan egyre lejjebb vitte az országot. Ma olyan dolgok történnek, amiket pár éve elképzelni sem tudtunk volna. Nemcsak arról van szó, hogy a régió éllovasából sereghajtók lettünk, (még Lengyelország is megelőzött bennünket, a történelem során először).

Az emberi értékek és viszonyok még fontosabbak, azok hosszú távon sem könnyen hegednek. A toleranciát, a szolidaritást kiölték a társadalomból. Teljesen. Másrészt meg, ahol nem kellene a tolerancia, ott olyan birkatürelemre nevelték az országot, amilyen még a 70-es években sem volt. Igaz, most vannak szelepek. 600 ezren már elmentek. Tehát ahol létszükséglet az egymás iránti szeretet és türelem, ott ökölrázás folyik, ahol viszont nem kellene hagynunk magunkat, ott birkatürelem és apátia van.

Négy éve ezt írtam a nemzeti konzultációkról: „Konzultáció címén olyan együgyű hülyeségeket kérdez meg a néptől, a te pénzeden, amitől az állatóvodában az enyhén retardált 14 hónapos orangután magához nyúl, és helyből hatalmas hátra szaltókat csinál. Azóta se szóltatok neki, a betegnek, hogy vegye be a gyógyszerét. Vagy legalább írjon vékonyabb papírra”. És ezekből volt egy pár azóta.

Négy éve íródott ez is: „Negyedszázad alatt gulyás-kommunizmusból szépen puszta-kapitalizmussá lett az ország. Európa egyik leggyorsabban fogyó nemzete és harmadik legszegényebb országa lettünk.” Régen a szocialista blokk “Legvidámabb Barakkja” voltunk, ma legfeljebb a „Balkán Legelcseszettebb Összeszerelő Üzeme” címet kaphatnánk meg.

Heineken cimke, 1883.

Tudod, azon mentem le hídba leginkább, amikor tavaly a Heineken vörös csillagjáról ment a propaganda. Hogy komcsi jelkép. De hiszen az egész ország bűzlik a „cucilizmus” rothadó szagától! A bratyizás, a mutyizás, a szürkeség, a földre néző emberek, a vitakultúra teljes hiánya, a felszínesség, a türelmetlenség, a bürokrácia, a kivagyiság, a hantázó és gazdagodó politikusok, a korrupció mindent átszövő bűzétől. Az egész otthoni politika igazi komcsi alapokon nyugszik. (És itt nem a 80-as évek reformistáira gondolok). Legfőképpen pedig a kormányzásnak nevezett mutyi. Persze közben ünnepeljük a Horthy-korszakot is. Volt KISZ-titkárok, pártmunkások, és párt-firkászok vezetik az országot, és persze köztük a besúgók. Igen, a volt komcsi ügynökök is a politika magasságaiban dolgoznak ma is.

Ez megnyilvánul tartalomban és stílusban is: minden területen centralizálás, teljes kontrol, minden idők legnagyobb és legdrágább kormánya (amiben nincs egészségügyi, oktatási vagy környezetvédelmi minisztérium). A másik véleményének az elnyomása, karaktergyilkosság, nem az a lényeg mit mond, hanem, hogy ki mondja, rákosista stílus (aki nincs velünk, az ellenünk van, a haza nem lehet ellenzékben, ellenzék nélkül is működik a parlament), stb. Aztán lásd köztévé: tiszta korai Kádár-rendszer! Emlékszel, barátom, gyerekkori viccünk, amikor a zsiráf megkérdi a sivatagban a két oroszlánt, miért cipelik a hatalmas vasdarabot. „Hát milyen jó lesz, ha letesszük” –, mondják. Én ezt érzem, amikor kikapcsolom a Mirgáncs 1-es csatornát.

Nekem „könnyű”, mert utána körbenézek, és Kanadát látom a szabadsággal, a nyugalommal, a mosollyal, a szeretettel. Igaz, fáj a szívem a hazámért, amelyből ez lett, (és ahol a demokráciáért én is vagy tizenöt évet dolgoztam a gengszterváltás után). A szeretet szigete helyett az utálat, gyűlölet, a félelem, a méreg és idegbaj országa. (Hazánk az utolsó helyen áll az OECD boldogság indexében, és majdnem utolsó a társadalmi tőke, az egymás iránti bizalom terén is).

Itt hetekig nem látom a miniszterelnökünk hülye pofáját a tévében, otthon meg minden róla szól. Tudom, a ti helyzetetek nehezebb, a külvilágot nem tudod kikapcsolni. Ezért írok most.

Te ugyan arra kértél, írjak nyílt levelet én is a Kárpát-medence géniuszának. Inkább írok olyanoknak, akiket nem tartok gazembernek, például neked, barátom. Végül is kik a címzettjei a levélnek? Legfőképpen te, aki lassan, de jössz ki a kómából a pesti kórházban. Meg te, a miskolci közmunkás, a pesti milliárdos, a kispesti hajléktalan, a sakk nagymester, a keleti szélen tengődő roma, a híres komédiás, az óceánjárón dolgozó mosogató, a médiatulajdonos, a kórházban fekvő festőművész, a világhírű sportoló, a rokkant, a politikus, a kisnyugdíjas és a nagy játékos. Te, aki sírsz, ha átléped a határt, és te, aki lélekben már Londonban élsz. Te, a vegasi tervező, a mérnök és nyugdíjas tanár, munkás és művész, tanuló és nyugdíjas.

Mert most talán még van egy esélyetek, hogy megszakítsátok a zombik uralmát, visszaadjátok a népnek az ellopott országot, a hitet, a szeretetet, a nyugalmat, és hagyjátok az embereket, hogy dolgozzanak, jólétet teremtsenek. Hogy kidobjátok a hatalomból a régi KISZ-titkárokat, ügynököket, és az új generációnak biztosítsátok a boldogulást a saját szülőhazájukban.

Hogy ezt az eddigi sok hülyeséget és gonoszságot ki hiszi el, az a választásokon kiderül.

Azt tudjuk, mennyire rövid népünk memóriája. A szabad világban, ha egy vezető mond valamit, általában később számon kérik rajta. Otthon ezek elfelejtődnek. Szerinted mi lett a söralátéttel? Vagy a beígért adócsökkentéssel, a világ legmagasabb ÁFÁ-jának, és a  bevezetett félszáz új adónemnek a tükrében? Igaz, az egymillió munkahely majdnem teljesült, csak éppen Londonban és otthon közmunka gyanánt. Fognak-e az emberek emlékezni ezekre a dolgokra a választás napján? Eszükbe jut-e a Malév, vagy a forint bedöntése és a Matolcsy által beígért 5-7%-os növekedés?

Nem vagyok baloldali, tudod jól (itt Kanadában is a konzervatív kormányt támogattam – a mostani enyhén szólva nem tetszik). De itt nem bal- meg jobboldalról van szó, hanem demokráciáról.

A választások előtt meg kellene kérdezni, mi van a másfél milliárddal, ami a roma programban tűnt el? És a vörös iszap kártérítése, a kaszinók, Kishantos, a trafikok, nemdoktor (csaló) schmittpali, a Liget program, a várba költöztetés, az M3, az M4, az MKB eladása, az MNB körüli millió botrány, a milánói expo, a NAV-botrány, a kitiltási botrány (hívjatok tolmácsot), az Öveges program, Questor, 20 ezer beengedett migráncs, a 3500 beengedett menekült (amit eltitkoltak), a Várkert bazár, a Pharaon-ügy, kamupártok finanszírozása, Margit-híd, Népszabadság, hirdetőoszlopok, V. ker-Rogán ingatlaneladásai, Felcsút – ez vagy száz botrány egy név alatt, kisvasút, stadion, közpénzek közpénzjellegének elvesztése, balatoni jachtkikötő, takarékszövetkezetek, földpályázatok, Malév (ja, az már volt), paraolimpiai bizottság, olimpiai pályázat, vizes világbajnokság költségei, festménykölcsönzések, Elios-ügy, M4-es autópálya, közmédia, Origó, Kisvárda, online pénztárgépek, mobilgát, Semjén másolt doktorija és helikopteres vadászata, magán nyugdíjpénztárak, az önkormányzatok kvázi lefejezése, az ügynöktörvény elsumákolása,… na, jó, leállok, mert reggelig lehetne sorolni.

Anyám, borogass!

Már sokszor elmondtam, hogy nemcsak itt, de már fél demokráciákban is réges-rég repülnének olyan emberek, akik így lopnak, csalnak, hazudnak. Egy ilyen Olaf-jelentés után Orbán úgy hasalt volna el bárhol a világon (oké, kivéve vagy húsz országot, Venezuelától Szomáliáig), mint a csuklyás patkány (rattus norvegicus) a látványpékség küszöbén. A többiekről nem beszélve.

Nemrégiben Orbán mondta a nagykövetek tanácskozásán: „Egyedül maradtunk. Egyedül kell megvívnunk a csatákat”. Ez igaz, az első fele. Csatázni nem kellene, nincs is nagyon kivel. Azonban, ha Európa bármely más vezetője ilyen beismerést tenne, akkor azzal be is adná lemondását. Ez a legnagyobb kudarc, ami egy EU-s tagállamot érhet. És ez mindent elárul.

Orbánnak irtózatos szerencséje volt annak idején Gyurcsánnyal és az őszödi beszéddel, ki is használta rendesen. Aztán szerencséje volt a világválsággal, majd harmadszorra az Európát elözönlő migránsokkal is. Ezek nélkül nem lenne ilyen hatalma, és nem lenne ilyen állapotban az ország.

Kérdés, népünk rájön-e arra, hogy azért, mert Európa impotensen és hülyén kezelte eddig a migráció kérdését, (ebben Orbánnak jó kis szerepe volt), abból nem kellene következnie annak, ami otthon van. A környező országok sem engedtek be migránsokat, mégsem volt teletacepaózva az ország egy vigyorgó vénember képével évekig, sok tízmilliárdos költségen. Ők csak egyszerűen nem engedték be őket. Ráadásul Orbánék végig hazudtak, mert közben beengedtek sok ezer migránst, többet, mint az összes környező ország összesen.

Meglátjuk, népünk átlát-e a szitán. Rájön-e arra, hogy abból, hogy az egyik impotens hülye, még nem következik, hogy a másik gecivé váljon, és mellesleg szétlopja az országot.

Tudod barátom, a szeretet soha nem hal meg természetes hallállal. Ezt most is erőszakkal ölték meg, kaszabolták le, hintették be a helyét a gyűlölet és a félelem magjaival. Egy új vezetésnek, ha netalántán mégis létrejön, ennek visszafordítása lesz a legfontosabb feladata. Mert az ország egyik fele nem utálhatja a másik felét. Egy nép fejlődni csak békében, szeretetben, nyugalomban tud, és erre most, Orbán bandáját kivéve, megvannak a feltételek. Egy a sorsunk, mert egy nép vagyunk, egy a hazánk, egy nyelvet beszélünk, egy történelmünk van.

Magyar, zsidó, cigány és a többi is mind egy hajóban evez.

Emlékszel, amikor otthon Miskolcon, a zsarnai piacon mászkáltunk, és néztük a sok csalót, hogy verik át az embereket az itt a piros hol a piros trükkel? Megjegyeztem, furcsa, hogy ezek még szabadlábon vannak. Emlékszel mit mondtál erre? Azt, hogy ez igaz, de az az igazán hülye, aki leáll ezekkel játszani.

Nagyjából ezt kellene észben tartani április 8-án. Remélem, addigra kilábalsz a betegségből, a hosszú kómából, talpra állsz, és el tudod majd mondani a véleményedet!

Vancouverből ölel barátod, Frank Tibi”

Dr. Frank Tibor, kanadai matematikus-közgazdász és üzletember írása.

Forrás: nepszava.hu

Dr. Franka Tibor – Kanada és Magyarország kapcsolatainak fejlesztésében játszott szerepéért 1999-ben Göncz Árpádtól megkapta a Köztársasági Elnöki Aranyérmet. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, Sólyom László köztársasági elnök a Köztársasági Érdemérem Tisztikeresztjét adományozta neki a magyar demokrácia fejlesztésében szerzett érdemeiért.

A 2015-ben vele készült “Bevándorló voltam” c. interjú ide kattintva olvasható a Kanada Világa weboldalán.

Locsolkodás és hímes tojás

A locsolkodás az 1700-as évekből eredeztetett magyar néphagyomány. A locsolás gyakorlatilag az emberiség fennállása óta a termékenységgel van kapcsolatban (lásd: földművelés), valamint a vízzel való meghintés utal a keresztségre is (lásd: Keresztelő Szent János, Jordán folyó). Továbbá a legendák szerint a Jézus feltámadásáról hírt vivó asszonyokat a római katonák vízzel próbálták lecsitítani.

Egykoron a kútból húzott, vagy a patakról hozott hideg vízzel locsolták a lányokat, asszonyokat, ezt később a szódavíz váltotta le. Az újkori időktől kezdve pedig illatosabbnál illatosabb parfümökkel öntözik meg a hölgyeket.

Markó Károly Húsvéti locsolkodás c. festménye

A locsolásért cserébe pedig “ajándék” járt a fiúknak, férfiaknak, méghozzá piros-, vagy hímes tojás. A tojás díszítésének sokféle módja ismert, ez akár házanként, régiónként eltérő lehet.

A locsolkodás mellé, azaz elé jár a locsolkodó vers, amely egy külön stlust képvisel a költészetben. Lehet hosszabb, rövidebb, hangvételét tekintve pedig humoros, kedveskedő, de akár pikáns is.

Alább pedig a világ legnagyobb húsvégi tojása látható. A gigantikus tojás Vegreville-ben, Alberta-ban tekinthetó meg 1975 óta.

“pysanka” – az ukrán húsvéti tojás

Méretei: 7,8 méter a hossza és 5,5 méter a szélessége. A “szobor” legmagasabb pontja 9,5 méteres magasságban van. Az összsúlya 2270 kg. A tojás nem csak egy szobor, hanem tulajdonképpen egy szélkakas is egyben.

A mű a közösség harmóniáját, vitalitását és kultúráját szimbolizálja, a Kanadai Királyi Lovasrendőrség (RCMP – Royal Canadian Mounted Police) 100. évfordulója tiszteletére készült el, akit a békét és a biztonságot szolgálják a legnagyobb multikulturális kanadai településen.

Minden Kedves Olvasónknak és Hallgatónknak
kellemes húsvéti ünnepeket kíván a
Kanada Banda!