BC – A Szépséges British Columbia

A mai napon indul útjára valami, amitől kezdve a péntek mindig különleges nap lesz. Minden héten megmutatunk nektek valamit abból a csodából, ami miatt mi nagyon megszerettük ezt a helyet. Olyannyira, hogy második hazánknak fogadtuk. Érdemes lesz megnézni ezeket a videókat, mert nagy gonddal válogattuk nektek.

Engedjétek meg, hogy kivételesen nyugatról induljunk, Vancouver és British Columbia felől. (Bocs Torontó)

BC fővárosa Victoria (bizony, nem Vancouver), de a legnagyobb város már Vancouver. Victoria lakossága olyan 344.000 fő, míg a vancouverinek (csalóka, mert bele van számolva a vonzáskörzet is pl Surrey) számító lakosság több mint 2.3 millió fő. Érdekes dolog, hogy Európától eltérően itt lesz még ilyen. A teljes lakossága egyébként körülbelül 4.7-4.8 Millió, melyből több mint 10.000-en Magyarnak (is) vallják magukat.

Köszöntelek benneteket Canada gyümölcsös kertjében, ugyanis BC éghajlata áll legközelebb ahhoz, amit Nyugat-Európában láthatunk.

Hölgyeim és uraim, a Gyönyörű British Columbia

Magad engeded be a tolvajt? (IOT)

Beszéljünk a biztonságról az okos eszközök vonatkozásában! Ez egy oximoron! Vajon mindaz a sok „okos” eszköz amit ma használunk, vagy használhatunk, mennyire könnyíti meg a tolvajok, kukkolók dolgát?

A varázsszó, amit meg kell jegyeznünk az IOT(Internet of Things – A dolgok internete? Ami mondjuk egy hülyeség, de legyen ez, ha már így fordítják a legtöbben). Barátkozzon mindenki vele, mert kb 5 éve elkezdtek rohamosan terjedni ezek az internetre kapcsolt eszközök és lehet, hogy elég baj ez nekünk?

Amit biztosan mindenki ismer az okos dolgok közül az az okostelefon (smartphone) és az okos (smart) TV. Amit még hozzá kell, hogy adjunk azok az okos termosztátok, ajtó zárak, gyerek figyelő kamerák, villanykörték, hűtők, autók, jajj de hosszan lehet ezt sorolni.

A technológia jó, érteeem?

Én imádom a technológiát, nagyon sokszor fordul az elő, hogy viszonylag hamar beszerzek egy új és forradalminak tűnő eszközt, csak azért, hogy láthassam, első kézből tudjam milyen. Így lett 2007-ben Amerikából iPhone-om, vagy első generációs, mára használhatatlan iPadem, de ugyan ez a kategória az okos óra ma és a mini disk anno. Tudjuk, hogy ebből volt, ami kihalt (mini-disc), vagy csak 2-3 generációval később lett használható (iPad), de akkor nagy újítás volt. Ezek a mai okos eszközök mind olyanok lehetnének a lakásunkban, melyek akár meg is könnyíthetik az életünk több aspektusát. A kérdés az, hogy milyen áron. A technológia jó, ha biztonságos és kényelmes egyszerre.

 

 

Dehát ez csak egy villanykörte, nem?

De, egy olyan körte ami a wifiden csücsül jobb esetben, ami pedig a neten csücsül. Azt nem is említem ami NFC, vagy Bluetooth csatlakozással is rendelkezik, mint nagyon sok okos (ezt nem vagyok hajlandó többször leírni) zár. Az ilyen zárak sebezhetőségét 4 éve már egyszer bemutatta például a Gizmodo is, hivatkozva több arra irányuló felmérésre. A probléma nem az, hogy akkor könnyen feltörhetőek voltak, hanem az, hogy azóta nem sok  minden változott ezen a téren. Eddig a tolvajnak legalább ott kellett lennie fizikailag az ajtó nyitásához. Most, hogy az internet is benne van a képben, ezt megspóroljuk neki. Mindez azért, mert az ilyen eszközöket gyártó cégek semmibe veszik a biztonságot. Ja igen, tudom ez csak egy villanykörte, ma a baj, ha valaki fel-le kapcsolgatja, maximum ilyesztő. NEM!

Ha bejutott, akkor szabadon garázdálkodik:

 

Ha valaki bent van a WIFI hálózatodon, akkor elér bármit, amit csak akar. Az adataidat, a webkamerád, a telefonod, stb. Valamint gondoljuk el azt, amikor a gyerek szobájában elhelyezett babamonitor nem csak neked küldi el a képet, hanem valaki másnak is. Remélem ez ilyesztőbben hangzott, mert ilyen történt nem is olyan régen. Ha jól emlékszem, az „adatokat” (a te lakásod egyik hálószobájának képét és hangját is) azaz minden beszélgetéseteket is, csak fejlesztési célokra akarták használni. Köszönöm szépen.

Arról nem is beszélve, hogy ezeket a zárakat például nagyon sokszor törték már fel, a villanykörtékről nem is beszélve, de az a kisebbik gond talán.

 

Tudom, hogy kellemes, mikor egy NEST termosztát – ami amúgy egy csodálatos és gyönyörű eszköz a számomra is és az pont a jobbak közül való – segít a lakás melegen, vagy hűvösen tartásában, látod hány fok van otthon, állítasz rajta az iPadból és minden barátod ámul, hogy mi az. Vagy amikor a hűtő megnézi, hogy mi van kifogyva és küld egy bevásárló listát a telefonodra.

 

A bajt egyébként sok esetben a frissítés, vagy annak hiánya okozza. Nemrégen az egyik ilyen ajtónyitó gyártó cég netes frissítése tett majdhogynem hasznavehetelen, buta ajtóvá körülbelül 200 bejáratot. Itt kb 80-100.000Ft-os zárakról beszélünk. Az megvan, hogy a Windowshoz hányszor jön biztonsági frissítés? Na, az nem a véletlen műve. Szóval, ez a másik véglet, mikor soha többé nincs támogatás és ha hiányos a védelem akkor ez van.

Mint azt korábban mondtam, nem vagyok a technológia ellensége, én aztán pont nem! Annyit szeretnék, ha megnéznétek, hogy mit vesztek le a polcról, méghozzá nagyon körültekintően, mert lehet, hogy te magad engeded be a betörőt, vagy osztod meg a gyerekszoba képét olyannak, akit nem szívesen engednél be a lakásba.

UFF, Beszéltem.

– Források: Arstechnika, Gizmodo, Wired

Apa kezdődik, apa kezdődik…

Majd én megmondom, mikor kezdődik! Néhány nap múlva…

Először is nagyon örülünk, hogy tetszettek az elmúlt napok posztjai. A látogatottságunk nagyon hamar megugrott és látszólag sokan jártok ide a világ érdekes dolgairól olvasni. Nagyon köszönjük a like-okat, a megosztásokat és a kommenteket. Ne feledjétek, hogy ti, olvasók, hallgatók vagytok ennek a motorja. Mi imádjuk ezt csinálni, de ti is kelletek és jó, hogy itt vagytok.

 

Időről-időre elő fogunk venni a világ érdekesebb és fontosabb eseményei között olyan dolgokat, amelyek Kanadához, vagy Magyarországhoz köthetőek. Igyekezni fogunk egy ablakot nyitni a világra mindazoknak, akik itt élnek velünk, mind pedig azoknak, akik otthonról figyelik az eseményeket. Az ittenieknek érdeke lehet ami otthon zajlik, míg az otthoniaknak ami itt.

A napi rendszerességgel megjelenő posztokban igyekszünk egy-egy témát kellő igénnyel körbe járni, míg a kéthetente megjelenő rádióadásokban megpróbálunk mélyebben elmerülni valami igazan érdekes, vagy fontos témában, ami leírhatatlan volna, mert többet érdemel, mint néhány sor.

Első adásunkig már csak néhány nap van hátra, addig is kitartás mindenkinek, nekünk is pont olyan nehéz kivárni, mint nektek. Meghallgathatjátok majd a weboldalon keresztül, vagy valamilyen podcast alkalmazás segítségével is.

 

Mégegyszer: nagyon köszönjük a támogatásotokat és nagyon sokat jelent nekünk, hogy ilyen nagy és kíváncsi közönségünk van. Igyekszünk a lehető legjobbat nyújtani nektek. Érezzétek jól magatokat, szórakozzatok, informálódjatok.

 

– A Kanada Banda Podcast készítői (Lator és a Lázadó)

Kim Jong Un – Helyzetkép I. rész

Látszólag nem sok hiányzik ahhoz, hogy Észak-Korea elérje Amerikát. Ez a téma elég nagy, így erről több részletben fogunk beszélni. Figyeljen mindenki, mert csak egyszer mondom el.

Kim Jong Un

 

Az egyik probléma az, hogy nem tudjuk pontosan mi történika a színfalak mögött. Amerikai nemzetvédelmi elemzők azt állítják, hogy Kimnek akár 60 atombombája is lehet, melyeket könnyedén rakétákra is pakolhat. (Azért ebben sokan kételkednek.) Eközben Kim Jong Un azt nyilatkozta, hogy a legutóbbi ballisztikus rakétatesztek után már majdnem a teljes USA elérhetővé vált.

Kedvenc Donald Trump-unk üzengetésére, melyben megkínálta Koreát „Fire and Fury” azaz tűzzel és dühhel, a koreaiak azt reagálták, hogy semmi gond, mert terveket dolgoztak ki arra, hogyan lehetne rakétákat lőni Japánhoz közeli vizek azon részére, ahol a legfontosabb amerikai katonai bázisok vannak.

Map

Mind Japán, mind pedig Dél-Korea figyelmeztette (jelentsen ez bármit) Észak-Koreát, hogy kerülje az ilyen jellegű kirohanásokat.

Amíg egyes jelentések szerint Kim rendelkezik Taepodong-2-es rakétákkal, melyek elérhetnék akár az USA teljes területét. Addig mások arról beszélnek, hogy ezek a rakéták inkább valók műholdak űrbe juttatására, mint sem atomrakétának. Itt jegyezném meg halkan, hogy bár senki nem emlegeti, de ez a távolság (mint az a fenti diagrammon is látszik) pontosan elég lehet majdnem teljes Európára is. Csak úgy mondom.

 

Viszont azt nem tudjuk biztosan, hogy ezek a rakéták vissza tudnak-e térni a légkörbe működöképesen. Az viszont biztos, hogy a mostani koreai „félisten” nagyon sokkal több rakétát tesztel, mint a 2 felmenője összesen, ami pedig minimum aggasztó.

Az is biztosnak tűnik, hogy ezek a robbanófejek egyre nagyobbnak, erőteljesebbnek tűnnek. Most tartunk körülbelül 10 kilotonnánál, ami nagyjából a hirosimai robbanás 13 szorosára lehet képes.

 

A helyzet nem olyan egyszerű mint amilyennek tűnhet, de egyre többen gondolják azt, hogy valamit kezdeni kell Kimmel.

– Forrás: Bloomberg

 

PS: Holnap kitérünk kicsit bővebben erre, de mára elég az ijesztgetésből. Várunk mindenkit holnap is.

Kell-e félnünk a Mesterséges Intelligenciától?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához értenünk kell és külön kell választanunk néhány dolgot, így vágjunk is bele.

Az utóbbi időben az internetes portálok, blogok tele vannak az MI-ről (Mesterséges Intelligencia) szóló írásokkal, beszélgetésekkel. Alapvetően 2 féle állaspont rajzolódott ki. Az egyik, ahogyan egy jóbarátom szokta mondani: „mind meg fogunk halni”. Félni kell, mert ebből nagyon komoly baj lesz.

 

A másik tábor pedig azt harsogja, hogy ezek nekünk fognak segíteni, nincs itt semmi látnivaló, oszoljanak kérem.

A kérdés már csak az, hogy kire figyeljünk. Felelőtelen-e ijesztgetni az embereket valamivel, ami nyilván nem veszélyes? Esetleg felelőtlen-e nem felkészülni az esetleges veszélyekre, melyeket ez a technológia rejteget számunka? Ugyanis ebben a pillanatban a legtöbb MI-vel foglalkozó szabályozás és terv arra vonatkozik, hogy mit csinálunk, ha valami baj történt? Egyébként ez könnyű, mert semmit… Akkor mi már valószínúleg nem csinálunk semmit, mert késő.

Mielőtt mindenki halógödröt kezdene ásni, lássuk inkább mivel is állunk itt szemben?

 

Külön kell választanunk a személyi asszisztenseket (Alexa, Siri, stb) az MI-től, mert elég kevés a hasonlóság. A személyi asszisztensek nagyon finoman hangolt, gyors keresések a neten, más esetben egy szerverparknak elküldött kérésre visszaadott válasz teljesítése. Ettől sok félnivaló nincs, amit az is jól jellemez, hogy ott a teljes internet és nem kezdenek vele semmi.

 

Ami már sokkal érdekesebb az a gépi tanulás és minden ami ehhez kapcsolódik. Ez egy teljesen más világ és ennek vannak meg a maga veszélyei, de ne szaladjunk ennyire előre.

Miért lehet az, hogy egyes megmondó emberek, milliárdosok, orákulumok, kisebb és nagyobb elmék nagyon máshogy látják ezt a témát. Nem, nem azért, mert nem értik a különbséget az iménti két csoport között.

Vegyük például Mark Zuckerberg-et (Facebook), aki nagyon optimista és nem érti azokat akik aggódnak. Itt egyébként a következő emberek aggódnak: Elon Musk (SpaceX, Tesla stb), Bill Gates (Microsoft), Steve Wozniak (Apple alapító), valamint Stephen Hawking (klikk). Eközben például Elon Musk nem is olyan régen tartott egy beszédet arról, hogy változtatnunk kell az MI körüli szabályozáson, mert ha felkészületlenek vagyunk, a vesztünkbe is rohanhatunk.

Mi a különbség, kinek van igaza?

Ez attól függ, hogy ki vagy. Rövid távon (következő 20 év) akarsz nagyon sok pénzt keresni? Ha igen, akkor Zuckerberg a te embered. Mit hallunk folyton tőle? Segítünk neked, a barátaid vagyunk, a Facebook is a barátod, ne félj tőlünk. Nagyon komoly potenciál van ebben az iparban és a következő pár éveben nem valószínű, hogy veszélyes lesz ránk.

Ha egy távlatokban gondolkodó, az emberiség jövöjét szem előtt tartó ember vagy (legalábbis ezt akarod eladni és így pénzt szerezni űrprogramra, hogy megvalósítsd a víziódat) akkor Musk-ra kell tenned. Nagyon valószínű, hogy hosszútávon neki lesz igaza és ebből egyszer baj lesz.

Mit tehetünk, akkor használjuk a személyi asszisztenst, a chat botokat (apropó a Twitter 15%-a, mármint akivel beszélsz, akinek az írását olvasod, az bizony csevegő robo/chat bot)? Nyilván igen, nincs mitől félni, ez azért még nem a Terminátorból ismert SkyNet.

Viszont, ha túl akarjuk a következő 100 évet is élni, anélkül hogy kicsúszik a kezünkből ez az egész, amit technológiai szingularitásnak neveznek (egyre gyorsul a technikai fejlődés, míg egyszer csak nem tudjuk követni. Sokan már ma sem tudják). Akkor bizony érdemes lehet lépéseket tenni még most, amikor tudunk.

UI: Akit érdekel a téma és szeretne egy sci-fi formájában többet megtudni a erről, ráadásul egy magyar szerző tollából, az olvassa el az Isten Gépei-t.


Tags: #AI , #MI , #Apple , #SpaceX , #FaceBook , #Microsoft , #Google #Lator

A BKK, a T-Systems, az adófizetők, ja és a „Hacker”?

Lássuk csak mi is történt itt:

A BKK és a T-Systems még 2013-ban szerződött le 5.6 milliárd forintra, melyből  300 jegykiadó automata kellett, hogy szülessen. Ám később többre lett szükség, így újabb közbeszerzést írtak ki és ismét a T-Systems nyert. Ez amúgy talányos dolog, mert az automatákat a német Scheidt & Bachmann cég szállítja, így nem világos, hogy hogyan kerül a képbe a T, de ezzel, itt és most legyünk megengedőek.

Az sokkal érdekesebb, hogy ők fejlesztik 29 milliárdért az e-jegyrendszert is, aminek már működnie kellene, bár még telepített kapukat sem látott senki. Azt tudjuk, hogy hardveres megoldásokban erősek, de nem egyértelmű, hogy szoftveres megoldásokra is őket érdemes-e választani (nagyon finoman fogalmaztam). Aki használta már az appot az pontosan tudja azt is, hogy borzalom a felhasználói élmény (bár lehet sok szó eszébe jutott közben, de egyik sem az élmény volt).

Várj még, ne menj sehova, mert a dolog itt válik igazán érdekessé. Ugyanis első ránézésre ez itt egy gyönyörű mutyinak tűnik. Ha ennyi pénzt elköltünk az adónkból egy e-jegyrendszerre, akkor mi szükség is van egy új online jegyrendszerre? Ki jár ezzel jól, mert mi utazók nem, az biztos. Ja a T-Systems, majd elfelejtettem, na de haladjunk.

Amúgy, ha már itt tartunk az megvan, hogy ez az online jegy használata hogyan  is működik?

Meg kell mutatni – egy egyébként rendkívül könnyen hamisítható – képet a telefonunkon, majd az ehhez tartozó igazolványt. (Az is érdekes, hogy ellenőröknek mindössze 560 QR kód leolvasót vettek, ami azt jelenti, hogy a többségnél nincs olvasó.) Szóval előttünk van, hogy azoknál a járatoknál, ahol az első ajtón száll fel mindenki, egyenként elővesszük a telefont, majd a sofőr a telefonjával becsipogja és ezután megnézi az igazolványokat? Nekem ez teljesen életszagúnak hangzik.

 

Szóval itt van egy csodás mutyi (legalábbis nagyon annak látszik), melyben egy olyan cég fejleszti a szoftvert akinél nagyon könnyen tudunk jobbat és olcsóbbat is mondani, ám ez eddig akár csak egy mende-monda is lehetne.

Ám itt jön a képbe egy 18 éves srác, aki észreveszi, hogy ha átírja a jegy árát akkor a szoftver azt gond nélkül elfogadja és megveszi a jegyet 50 Ft-ért. Majd realizálva, hogy a fejlesztők milyen munkát végeztek, jelzi a BKK és a T-Systems felé, hogy lenne itt egy probléma. Amire a megfelelő és kellően arrogáns reakció az volt, hogy a cég feljelentést tett.

Lépjünk hátra kettőt és értelmezzük mi is történt itt!

Egy olyan hibáról beszélünk, aminek a szoftver bétájának első körös QA tesztelésénél ki kellett volna jönni. Ha nem érted amit írtam, az nem nagy baj, mert nekik kellene érteni mi ez.

Röviden annyi, hogy mikor a fejlesztő azt gondolja, hogy na ez a program/app kész, – akkor egy beta verziót, ami még nincs kész, de majdnem – odaadja tesztelésre a megfelelő embereknek (QA) akik végig tesztelik az összes funkciót, jelzik a hibákat, majd vissza adják a fejlesztőknek, akik javítják mielőtt kiadnák a végleges változatot. Ez egy egyszerű hiba, nem kell a kódhoz vagy az adatbázishoz hozzáférni.


Ez így nem minőség és ezt gondolom pontosan tudják ők is, ám kellően arrogánsak ahhoz, hogy ezt hackelésnek nevezzék, mikor ha valami akkor ez nem az.

Nos ez azon dolgok egyike, amit mindig is nagyon nehéz volt megérteni. Így nem is vagyok abban biztos, hogy ezt meg kell érteni, mintsem inkább elébe kell és lehet menni.

De ne feledjük, hogy hol történik mindez. Ez itt bizony Magyarország és én így szeretem. Ja nem, de fogunk még beszélni arról, hogy miért mennek el emberek az országból. Na annál a beszélgetésnél ez még elő fog kerülni.

– a tények és a vélemény

 

Hogyan látjuk mi Magyarok a saját jövőnket?

Ahogyan beszélgettünk arról Lázadó barátommal (ne nézzetek így rám ez a neve, majd megértitek miért), hogy mi legyen az első adás témája. Szembejött velem pár adat arról mit gondolnak a Magyarok saját jövőjükről, így bár nem ezt akartam, de ezt osztom meg ma. (Kicsit hoszabb lesz mint 4 sor, de megéri megígérem, érdekes!)

Kíváncsi vagyok mit tippeltetek, pozitív vagy negatív a hozzáállás?

Nos, a megkérdezettek fele úgy gondolja, ha ez így megy tovább, annak nem lesz jó vége, míg 38% szerint ez így pont rendben van (ez nem sokkal több amúgy, mint a mostani kormánypártok támogatottsága).

Viszont, ha a következő diagramot nézzük, valahogy nem stimmelnek a számok. Pont mikor HR-esként nézed a jelentkező személyiségtesztjét és nagyon furán ellentmondanak egymásnak az adatok.

Itt jól látszik, hogy az emberek 74%-a szerint nincs jövője a mai fiatalságnak. Ez elég brutális adat, ami fokozódó kivándorlást és demoralizált közhangulatot vetít előre.

 

Arra a kérdésre, hogy miért látják ilyennek a helyzetet, kifejtős választ kellett adni. Magasan az első helyen a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség végzett, melyet a korrupció, a munkanélküliség majd az egészségügy követett. Csak ezután következett a migráció.

Ám, amikor Európa problémáiról fejthették ki a véleményüket, azonnal a sokat tematizált terrorizmus és migráció futott be az első két helyen és csak ezután jött a szegénység.

Abban viszont elég nagy a megosztottság, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy ezek a gondok megoldódjanak. Majdnem fele-fele arányban változást vagy állandóságot mondtak az emberek (ez így érdekes lesz).

Viszont, hogy tovább bonyollítsuk a dolgot, a fiatalabbak rendszerszintű változást szeretnének, míg a 60 év felettiek szerint viszont elég lenne, ha egy ellenzéki párt kerülne hatalomra a jelenlegi kormánypártok helyett.

Végül kelet vagy nyugat, hová tartozunk mi valójában? Az egészségügyi-, a nyugdíj- és a szociális rendszerünket, valamint az életszínvonalat az emberek inkább hasonlították Putyin Oroszországához, míg a kultúra, az intellektualitás és a morális értékrendünk szerint nagyon Európához soroljuk magunkat.

 

Ezzel el is érkeztünk a mi igazi problémánkhoz. Ezt a megosztott és számunkra is bonyolult helyzetet mutatják be a különböző politikai erők olyan korlátolt módon, hogy akkor tessék végre eldönteni, hogy most Putyin vagy Merkel?

Köszönjük Emese.

Forrás: iri.org


Tags: #Felméres , #Külföld , #Költözés ,  #Lator

Mai állásajánlat rovatunk következik

A NASA 6 számjegyű jövedelmet ígér. (nem viccelünk, legalábbis ilyennel soha)

Az amerikai elnök twitterét nézve érteni véljük, hogy Amerikában mindenkinek van (lesz/kell, hogy legyen?) munkája, de azért ez az állás elég érdekesnek tűnik.

A #NASA $187.000-t fizetne, ha megvéded a földet az idegenektől.

A leírásban szerepelnek a követelmények is, melyek nem tűnnek vállalhatatlannak, bár van egy rész melyben a bolygóvédelemből szerzett kiterjedt tudásunk részleteit ecsetelik (elképzelni sem merem ez pontosan mi is lehet a valóságban).

Vajon az interjún érdemes lehet felvetni egy másik állásra való érdelkődésünket is? Itt egy olyan alkalmazottra gondolunk aki az #idegenek -et védené meg tőlünk emberektől. Vagy legalább figyelmeztetné őket a veszélyeinkre.

Azért valljuk be ennek még a #KanadaBanda sem tudna ellenállni.

 

forrás: cnet.com

000 – Isten hozott Vándor

Köszöntünk mindenkit a Kanada Banda Podcast oldalán.

Ugyan csak augusztusban hallgathatjátok meg első adásunkat, ám amíg vártok, ne felejtsetek el feliratkozni. Miért, azért, hogy mindig értesülhessetek az új epizódokról, valamint keressetek meg bennünket iTuneson (augustus 1-től) és Twitteren is www.twitter.com/kanadabanda címen.

                                  – Kanada Banda