Változások jönnek Facebookon?

Változások jönnek Facebookon. A Facebook, az Alphabet (Google) és a  Twitter  is vizsgálódik már 2016 óta. Potenciális manipulációra való utalásokat kerestek. Ennek kiváltója pedig kedvenc Donaldunk (nem, nem… Most nem a Kacsára gondolok).

Már akkor sokan károgták, hogy a választásokat befolyásolhatták és ezért ez az eredmény. Míg mások csupán annyit mondtak, hogy nem-nem, az amerikaiak ilyen sültbolondok és meg is érdemlik, amit kaptak a nyakukba. Míg voltak, akiknek ez pont a malmára hajtotta a vizet, mert mindíg vannak, akik jól helyezkednek. (Igaz Mr. Underwood? – Location, Location, Location)

A vizsgálatok pedig olyannyira érdekes eredményt hoztak, hogy ennek következtében a Facebook máris szabályváltoztatásról beszél.

Kremlin Internet Research Agency. Ez az ügynökség köztudottan orosz háttérrel rendelkezik és jelen van minden komolyabb platformon. Legyen az Facebook, Youtube, Twitter, Instagram, de még hosszasan sorolhatnánk.

A Facebook vizsgálata például azt mutatja, hogy megközelítőleg 29 Millió felhasználó lett közvetlenül kiszolgálva olyan “hírekkel” – ezt kimondani is nehéz, mármint azt, hogy hírek – amelyek a Kremlin Internet Research Agency-hez köthetőek. Ezek likeolása és megosztása következtében pedig nagyjából 126 Millió ember láthatta a hírfolyamában. Mindezt úgy, hogy a Facebook a választások előtt 5.8 millió kamu felhasználót törölt, köztük nyilván sok ilyet is.

Mindeközben a Youtube (Google) 18db olyan csatornát talált, ahol összesen 43 órányi videóanyag volt megtalálható, melyek több, mint 300.000-es nézettséggel is rendelkeztek. Ezek minden alkalommal egy bizonyos irányú politikai mondanivalóval rendelkeztek.

A Twitter pedig 2.752 olyan fiókot talált melyek egyértelműen összefüggésbe hozhatóak a Kremlin Internet Research Agency-vel. Ezek 47%-a automatizált csatorna volt, melyek egy jó százaléka egyértelműen politikai és a választókat célozta.

Nagyon érdekes arra gondolni, hogy az országod választása (amit sokan szeretnek azt hinni, hogy) egy szent dolog, mert itt mondhatja el a “nép” a gondolatait. Itt nyilváníthatjuk ki akaratunkat. Szóval, hogy ezt a szent dolgot, valakik, egy másik országból befolyásolhatják. Mindezt azért, mert a Facebook és társai, csupán a profit maximalizálással foglalkoznak.

Szó nincs arról, hogy embereket hoznának össze, mintsem inkább bezárnak a saját buborékodba, ahol nagyon könnyen tudod azt gondolni, hogy mások is egyet értenek veled.  Legyetek észnél mikor olvastok valamit, mert fényes jövő vár ránk (the future is bright).

Manitoba – Canada’s Heart Beats

Péntek van, így ma Canada’s Heart Beats. Manitobába látogatunk, ahol Kanada szíve dobog.

Senkit ne tévesszen meg az, hogy az ország 5. legnépesebb tartományáról beszélünk. Mindössze 1.3 millió emberről van szó, ami kevesebb, mint a korábban már említett Vancouver vagy Calgary. Torontóról nem is beszélve.

A legnépesebb város kivételesen a főváros, Winnipeg, melyet nagyjából 700.000-en laknak. Ami nem is rossz a múlt heti saskatchewani (hihetetlen név) városok után. Ám a második legnépesebb város Brandon már csak 46.000 körüli lakossal büszkélkedhet, ami kevesebb, mint ahány magyar él mondjuk a két hete bemutatott Albertában.

Apropó magyarok! A nagyjából 320.000 Kanadában élő magyarból itt mindössze nagyjából 10.000-et találunk, ha nagyon körülnézünk.

Bár Manitoba sem tűnik kifejezetten érdekesnek, a következő kis videó tartogat azért meglepetéseket.

Hölgyeim és Uraim, következzék Manitoba, ahol Kanada szíve dobog:

AZ ENSZ LEÁLLÍTJA A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS ÖSSZES TEVÉKENYSÉGÉT

AZ ENSZ LEÁLLÍTJA A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS ÖSSZES TEVÉKENYSÉGÉT AZ INTERNETES KOMMENTEK HATÁSÁRA.

Az ENSZ ma bejelentette, hogy lemondja a klímaváltozással kapcsolatban szervezett összes konferenciát, és minden más, a klímaváltozással kapcsolatos ténykedését is beszünteti.

Ennek előzménye, hogy az ENSZ tisztségviselői elolvastak több kommentet, melyeket az interneten fellelhető, klímaváltozásról szóló cikkekhez írtak. Dr. Chris Eula, az ENSZ illetékese közölte: “Bizony jó nagyot tévedtünk. Szomorú, hogy olyan sok tudós pazarolta karrierjét a klímaváltozás tanulmányozására, csak hogy a végén rájöjjön: az egész dolog csak egy hatalmas átverés.

Dr. Eula a New York Times-ban olvasott egy cikket arról, hogy a malária a klímaváltozás miatt a következő évtizedekben Észak-Amerikában is megjelenhet. “Ezután legörgettem a kommentekre és megdöbbentem” – mondta Dr. Eula. – “Legalább 30-40 kommentelő írta egyhangúlag, hogy a klímaváltozás csak kamu, a tudósok csalása azért, hogy több pénzt keressenek. Némely kommentben még a TÉNY szó is szerepelt csupa nagybetűvel, s tudjuk, hogy ezt az interneten csak akkor lehet leírni, ha tényleg igaz”.

A kommentekről értesülve Kanada és az USA is leállított minden klímakutatást. Becslések szerint a következő hónapokban mintegy 1400 tudós válik munkanélkülivé.

Ez az eset is mutatja, mennyire fontos, hogy fontoljuk meg jól, miket kommentelünk. Vigyazzunk mit posztolunk a Facebookra, mert komoly következményei lehetnek.

Ellenőrizzük a forrásokat, hiszen láthatjuk, mik történhetnek, ha a szatírát komolyan veszik az emberek! Könyörgöm, legyetek mindig gyanakvóak azzal, amit az interneten olvastok, ellenőrizzétek annak valóságtartalmát más forrásból is!

Mielőtt bárki komolyan veszi ezt: Ez egy szatíra, ezt kéretik észrevenni, ahogyan azt is, amikor valami kamu az interneten.

Különleges Kanadai KRESZ-táblák – 1. Rész

A közlekedők kedvéért következzen a “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” sorozatunk első része. Terveink szerint további három követi majd az előttünk álló hetek folyamán. Ezekben a bejegyzésekben szeretnénk bemutatni nektek, hogy milyen Kanadára (valamint részben az Egyesült Államokra) jellemző közúti jelzésekkel lehet találkozni.

Ez sem egy olyan téma lesz, amely 3 perc alatt, 4 bekezdésben 5 mondattal elintézhető. Kanada egy kontinensnyi méretű ország, az európaihoz képest többé-kevésbé eltérő szokások, más út- és terepviszonyok, igazán gazdag vadállomány, több ezer kilométer hosszú autóutak és autópályák. Nem lesz tehát rövid egyik posztunk sem. Bízunk benne, hogy érdekesnek és kellően informatívnak találjátok majd.

ezzel itt csak viccelünk ám 🙂

Ha valakinek kedve támad kanadai KRESZ könyvek lapozgatásához, alább belinkeltünk párat:

A “klasszikusnak’ mondható STOP, az elsőbbségadás kötelező (macisajt), vagy a behajtani tilos táblák teljesen megegyeznek az Európában ismertekkel. Azonban van rengeteg olyan, amely egyáltalán nem létezik itt Kanadában, és fordítva: van sok, amelyek egyáltalán nem használatosak Európában. És van az a kategória, amiknek a formája, színei teljesen mások, de jelentésük 99,999%-ban ugyanaz! Ezekre láthattatok már példát egyik augusztusi bejegyzésünkben. Aki azt nem olvasta még, ide kattintva megteheti: Közlekedés: Magyarország vs Canada .

A kanadai KRESZ a könnyebbség kedvéért kategórizálta a különböző típusú táblákat, ahogyan azt a magyarországi is. Íme:

Azt hiszem, formákban és színekben itt sincs hiány. Ha most tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy az út menti táblák 60%-a szöveges, a maradék 40% pedig ábrát, rajzot (is) tartalmaz, nem csak feliratokat.

Elsőnek jöjjön talán a leglényegesebb. A sebességkorlátozás!

Kanadába autóval csak az Egyesült Államokból lehet jönni.

A határt átlépve azonnal egy ilyen, vagy ehhez nagyon hasonló táblával találkozik az utazó. (Természetesen ennek a fordítottja megtalálható Kanadából az Államokba belépve.)

 

Ennek oka, hogy az USA-ban az angolszász mértékrendszer (font, hüvelyk, gallon, mérföld, stb.) a hivatalos mind a mai napig. Kanada 1970-ben kezdett átváltani az angolszászról a metrikus rendszerre, a közlekedést 1977-ben érte el ennek szele. Azóta kilométer per órában mérnek a mérföld per óra helyett.

A sebességkorlátozó tábla nem csak egy köralakú, két-, vagy háromjegyű számmal ellátott tábla.

Az egyértelműség kedvéért ki is írják, hogy ez itt kérem, a MAXIMÁLISAN megengedett legnyobb haladási sebesség, méghozzá km/h-ban mérve.

 

Amit egyértelmű pozitívumnak tartok, hogy a sebességkorlátozó táblát minden esetben (szituációtól függően 60-80-100 méterrel) megelőzi egy tájékoztató jelzés, így a sofőröknek lehetőségük van idejében csökkenteni a sebességüket.

 

Aránylag kevés helyen, de előfordul, hogy külön korlátozó jelzés kerül kihelyezésre. Ebből az egyik, amely a teherautókra vonatkozik.

A “trucks” szó jelentése: kamionok, teherautók. Ez a nem túl jó minőségű fotó a Google Maps segítségével készült.

 

A másik pedig érvényes minden közlekedőre. A megnevezése szerint: éjszakai legnagyobb megengedett haladási sebesség.

Az meg egy másik kérdés, hogy kinek mikor kezdődik és ér véget az éjszaka…

 

Ha pedig nem fehér, vagy fekete a tábla háttérszíne, akkor csak sárga lehet. Amelynek értéke nem kötelező érvényű, csupán ajánlás a közlekedők számára. Ez az a legmagasabb haladási sebesség, amellyel az adott útszakasz biztonsággal autózható. Ilyen táblákkal az élesebb kanyarok, vagy az autópálya kihajtói előtt (ezt jelzi az “exit” – kijárat – felirat) lehet találkozni minden esetben.

A sebességkorlátozás betartását az autópályákon (minimum 2*2 sáv) nem csak a földön állva méri a hatóság (civilnek tűnő autóval állnak az út szélén, vagy a felüljárón az út felett, s nem a bokor mögött a 30-as táblánál), hanem akár még a levegőből is megtehetik ezt egy légi jármű segítségével.

 

 

Aztán, ha valahogy mégsem sikerült a határokon belül maradni, akkor jön az út szélén történő igazoltatás. És egy érdekesség: megérkezve Brit Kolumbia-ba minden út mellett található egy sárga-fehér tábla, amelyen ez olvasható: “Tudd a határaidat – maradj azokon belül. Kiemelkedő gyorshajtás esetén a jármű elkobozható!”.

Vészhelyzeti járművek: rendőrség, mentők, tűzoltók és a vontató autó. Ha ők állnak az út mentén villogó kék, piros, vagy sárga lámpákkal, akkor lassítani kell!

Ha ez pl. autópályán történik, ahol a sebességhatár 110, vagy 120km/h, közvetlen a vészhelyzeti jármű melletti sávban maximum 70 km/h-val (pl. Brit Kolumbia, Saskatchewan), vagy csak 60 km/h-val (pl. Alberta) lehet elhaladni. Ha több sávos az út, a távolabbi sávokban nem szükséges sebességet csökkenteni.

A végére maradt egy olyan tábla, amelyet szerintünk sokan szívesen látnának Magyarországon is.

 

A “lassabb forgalomnak jobbra tarts”, és a “tarts jobbra – hagyj előzni másokat” sok helyütt látható a 2, vagy 3 sávos utak mellett. Kedves emlékeztető a KRESZ-ben megfogalmazott pontra, miszerint jobbra tartás van érvényben minden helyzetben. Egy lassabb járművel nem illendő feltartani egy gyorsabbat.

A második részben azt mutatjuk be, hogy miként, milyen jelzésekkel hívják fel a járművezetők figyelmét a vadveszélyre.

Közbiztonság Kanadában 2

Egyszer már volt szó arról, hogy milyen a közbiztonság Kanadában és a világ néhány más helyén. Most nézzük meg kicsit közelebbről, hogy Kanadán belül hogyan változik a helyzet a nagyvárosok között.

Alapvetően elmondhatjuk azt, hogy összehasonlítva az USA-val, vagy akár a nagyobb Nyugat-Európai országokkal, Kanada nagyon biztonságosnak mondható. Az elmúlt kb. 25 évben folyamatosan csökken a bűnözés. Ami nagyon jól hangzik, főként ha figyelembe vesszük azt, hogy a lakosság látszáma milyen arányban növekszik, és főként bevándorlókkal.

Az is könnyen belátható, hogy a nagyobb városokban nyilvánvalóan nagyobb arányú a bőnözés és kevésbé érzik az emberek biztonságosnak a várost, mint a kisebb városokban (itt mondjuk úgy, hogy 100.000 alatt, vagy felett van a lakosság). Viszont nem egyenes arányban nő ez és vannak meglepetések. Nem nagyon függ a bőnözés és a biztonságérzet attól, hogy az adott régió gazdagabb vagy szegényebbnek számít Kanadán belül.

Közbiztonság Kanada

A példa kedvéért ott van Moncton, ami Kanada egy elég szegény régiójában található (New Brunswick), mégis elég jó számokat hoz és az emberek is biztonságban érzik magukat. Miközben ott van Calgary, ami Kanada egyik leggazdagabb régiójában, Albertában helyezkedik el, valamint az egyik legdinamikusabban fejlődő város, mégis a lista alsó harmadában kapott csak helyet. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy míg New Brunswick tartomány teljes lakossága nagyjából 750.000 fő, addig Calgary (nem Alberta) lakossága meghaladja az 1.2 milliót.

Az pedig megint nagyon érdekes, hogy nem mindig vág egybe a valós bűnözési ráta azzal, ahogyan az emberek vélekednek arról, hogy az adott város biztonságos-e vagy sem.

közbosztonság Kanada

Vegyük például a fővárost. Ottawa futott be a legbiztonságosabbnak a felmérésen. Miközben pontosan tudjuk, hogy több lövöldözés is volt, sőt nem volt olyan régen a parlamentet célzó “terror kisérlet” sem. Az emberek mégis azt gondolják, hogy minden rendben.

Mindeközben Vancouvert, ahol az elmúlt évben csökkent az összes mutató (ez ugye jót jelent), az emberek mégis a sor közepére helyezték. Nyilván egy nagyvárosban sokkal több tv/rádió adó van, így jobban terjednek a hírek is.

Senkit ne tévesszen meg az, ha egy várost így, vagy úgy ítélnek meg az emberek. Majdnem biztosan mondhatom akár vakon, hogy akár amerikai vagy európai mércével is nézed, bárhol biztonságban érezheted magad.

Megígérem később fogunk beszélni arről, hogy mi a helyzet az USA versus Kanada viszonylatban, de mára elég lesz ennyi.

 

Hogyan lesz Putyin a Debreceni Egyetem díszpolgára?

Érdemes megnézni a Debreceni Egyetem Facebook-oldalát. Putyin az oka annak, hogy egész nap hullottak az 1 csillagos értékelések az egyetem Facebook-oldalára, miután kiderült, hogy az intézmény szenátusa díszpolgári címet adományoz a hétfőn ismét Magyarországra látogató Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

Az egyetem értékelése 3 csillag felett volt még szomaton délután is, ám a komoly kampánynak köszönhetően a post megírásának pillantában (aug 28, reggel 4:30) már csak 1.3 volt. 2800 darab  1 csillagos értékeléssel. Durva.

A civis honoris causa cím azon belföldi vagy külföldi személynek adományozható, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését – olvasható a közleményben.

Az indoklásban a következő, elég meggyőző állítás olvasható:

mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban

Putyin és a Debreceni Egyetem

Elég sokan vették zokon azt, hogy az egyetem vezetése is lefeküdt a politikának. Ezzel kockáztatva egy patinás intézmény jóhírét és egyben jövőjét. Régóta történnek ehhez hasonló esetek otthon, de még mindig nem tudom megszokni.

“Hát, ha egy egyetemnek egy ex-kgb-s diktátor a “dísze”, bele sem merek gondolni, milyen lehet náluk a selejt.”

“Az 1* mellett az áll magyarul, hogy utáltam. Nem, nem utáltam, hanem imádtam idejárni. Egy évvel ezelőttig büszke voltam, hogy itt végeztem. Itt váltam értelmiségivé. Idén másodjára tört el bennem valami. Az az 5 év mindig feledhetetlen lesz, de a dicső múltat beárnyékolja a jelen.”

“Truly embarrassing. Do not want to believe that it’s happening now.”

Putyin és a Debreceni Egyetem

Nagyon szomorúnak tartom azt, hogy olyan időket élünk, amikor az egykori Kálvinista Róma, a Cívisváros ide juthat.

Na, de eredetileg úgy volt, hogy az orosz elnök személyesen Debrecenben veszi át a kitüntetést, ám “váratlanul” lemondták az utat, így Putyin Budapesten, a Parlament épületében veheti át az elismerést.

Már csak az a kérdés, hogy Kim Dzsongun vagy esetleg a még nagyobb kedvencem, a tömeggyilkos Erdogan vajon mikor lesznek a Debreceni Egyetem díszpolgárai?

A Gyönyörű British Columbia

A mai napon indul útjára valami, amitől kezdve a péntek mindig különleges nap lesz. Minden héten megmutatunk nektek valamit abból a csodából, ami miatt mi nagyon megszerettük ezt a helyet. Olyannyira, hogy második hazánknak fogadtuk. Érdemes lesz megnézni ezeket a videókat, mert nagy gonddal válogattuk nektek.

Engedjétek meg, hogy kivételesen nyugatról induljunk, Vancouver és British Columbia felől. (Bocs Torontó)

BC fővárosa Victoria (bizony, nem Vancouver), de a legnagyobb város már Vancouver. Victoria lakossága olyan 344.000 fő, míg a vancouverinek (csalóka, mert bele van számolva a vonzáskörzet is pl Surrey) számító lakosság több mint 2.3 millió fő. Érdekes dolog, hogy Európától eltérően itt lesz még ilyen. A teljes lakossága egyébként körülbelül 4.7-4.8 Millió, melyből több mint 10.000-en Magyarnak (is) vallják magukat.

Köszöntelek benneteket Canada gyümölcsös kertjében, ugyanis BC éghajlata áll legközelebb ahhoz, amit Nyugat-Európában láthatunk.

Hölgyeim és uraim, a Gyönyörű British Columbia

Kim Jong Un – Helyzetkép I. rész

Látszólag nem sok hiányzik ahhoz, hogy Észak-Korea elérje Amerikát. Ez a téma elég nagy, így erről több részletben fogunk beszélni. Figyeljen mindenki, mert csak egyszer mondom el.

Kim Jong Un

 

Az egyik probléma az, hogy nem tudjuk pontosan mi történika a színfalak mögött. Amerikai nemzetvédelmi elemzők azt állítják, hogy Kimnek akár 60 atombombája is lehet, melyeket könnyedén rakétákra is pakolhat. (Azért ebben sokan kételkednek.) Eközben Kim Jong Un azt nyilatkozta, hogy a legutóbbi ballisztikus rakétatesztek után már majdnem a teljes USA elérhetővé vált.

Kedvenc Donald Trump-unk üzengetésére, melyben megkínálta Koreát “Fire and Fury” azaz tűzzel és dühhel, a koreaiak azt reagálták, hogy semmi gond, mert terveket dolgoztak ki arra, hogyan lehetne rakétákat lőni Japánhoz közeli vizek azon részére, ahol a legfontosabb amerikai katonai bázisok vannak.

Map

Mind Japán, mind pedig Dél-Korea figyelmeztette (jelentsen ez bármit) Észak-Koreát, hogy kerülje az ilyen jellegű kirohanásokat.

Amíg egyes jelentések szerint Kim rendelkezik Taepodong-2-es rakétákkal, melyek elérhetnék akár az USA teljes területét. Addig mások arról beszélnek, hogy ezek a rakéták inkább valók műholdak űrbe juttatására, mint sem atomrakétának. Itt jegyezném meg halkan, hogy bár senki nem emlegeti, de ez a távolság (mint az a fenti diagrammon is látszik) pontosan elég lehet majdnem teljes Európára is. Csak úgy mondom.

 

Viszont azt nem tudjuk biztosan, hogy ezek a rakéták vissza tudnak-e térni a légkörbe működöképesen. Az viszont biztos, hogy a mostani koreai “félisten” nagyon sokkal több rakétát tesztel, mint a 2 felmenője összesen, ami pedig minimum aggasztó.

Az is biztosnak tűnik, hogy ezek a robbanófejek egyre nagyobbnak, erőteljesebbnek tűnnek. Most tartunk körülbelül 10 kilotonnánál, ami nagyjából a hirosimai robbanás 13 szorosára lehet képes.

 

A helyzet nem olyan egyszerű mint amilyennek tűnhet, de egyre többen gondolják azt, hogy valamit kezdeni kell Kimmel.

– Forrás: Bloomberg

 

PS: Holnap kitérünk kicsit bővebben erre, de mára elég az ijesztgetésből. Várunk mindenkit holnap is.

Mai állásajánlat rovatunk következik

A NASA 6 számjegyű jövedelmet ígér. (nem viccelünk, legalábbis ilyennel soha)

Az amerikai elnök twitterét nézve érteni véljük, hogy Amerikában mindenkinek van (lesz/kell, hogy legyen?) munkája, de azért ez az állás elég érdekesnek tűnik.

A #NASA $187.000-t fizetne, ha megvéded a földet az idegenektől.

A leírásban szerepelnek a követelmények is, melyek nem tűnnek vállalhatatlannak, bár van egy rész melyben a bolygóvédelemből szerzett kiterjedt tudásunk részleteit ecsetelik (elképzelni sem merem ez pontosan mi is lehet a valóságban).

Vajon az interjún érdemes lehet felvetni egy másik állásra való érdelkődésünket is? Itt egy olyan alkalmazottra gondolunk aki az #idegenek -et védené meg tőlünk emberektől. Vagy legalább figyelmeztetné őket a veszélyeinkre.

Azért valljuk be ennek még a #KanadaBanda sem tudna ellenállni.

 

forrás: cnet.com