Erdőtűz Szibériában

Jó reggelt kívánok! Mivel ez megint egy olyan téma, ami instant felbosszantott, muszáj voltam vitriolba mártani az egész laptopomat, majd eme cikket a megfelelő óvintézkedések megtételét követően megírni. Ezért ha eültést találltokk vahalol a szögevben, annak az oka az, hogy vygeévmledi kesztyűben nehézkes a  gépelés. Sok szeretettel üdvözlöm a médiamunkásokat, a Facebook Mindent Túlreagáló Kommenthuszárait, a Jólmegmondó Megélhetési Influenszereket, továbbá külön köszöntés illeti az ismételten hisztérikus hangulatban hempergő, nem mellesleg kanadai alapítású Greenpeace képviselőit: sziasztok! Nem bezárni az oldalt, tessék szépen végig olvasni a cikket! Köszcsi-puszcsi-szercsi-lávcsi.

előkészületek eme cikk megírásához:
felhozom a pincéből a vitriolos hordót*

 

Hé, ti mindannyian! Olyan jó, hogy újra hallatjátok hangotokat.

A médiamunkások is, akiknek muszáj írni valamiről, akárkiről, bármiről, hogy meglegyen a kötelezően előírt leütés szám a nap végére. Különben, mint 20 éves múlttal és millós olvasótáborral rendelkező, profitorientált vállalkozás, nem fogjátok tudni megindokolni, hogy miért kunyeráltok pénzt** az olvasóitoktól.

A méregzöldek is, akik a bálnákat megmenteni dízelmeghajtású hajókkal mentek ki a tengerekre. Amely vizekre olyan kikötőkből hajóztok ki, amely úszik a szemétben, s amely kikötőkbe interkontinentális repülőjáratokkal érkeztek távoli országokból. Leginkább akkor, amikor egy új kőolajvezeték megépítése miatti több napos tiltakozásotokat követően másoknak kell utánatok feltakarítani a mocskotokat!

dakota_access_camp_debris_garbage_clean-upÉszak-Dakota, USA, 2017: környezetvédők tábora a tiltakozás után:
ők békésen hazamentek,
de a szemetüket hátra hagyták
(fotó: Amy Sisk/Inside Energy)

A kommenthuszárok is. Ti, akik a Facebook-on töltitek munka- és szabadidőtök nagyrészét, ott hintve az igét mindenről, ami szembe jön, akkor is, ha teljesen fogalmatlanok vagytok a témában: hiszen aki többször és hangosabban mondja a magáét, a végén annak lesz igaza. Mindegy, hogy az egyértelmű tények, vagy a különböző tudományos megállapítások mit mondanak. Még akkor is, amikor pár kattintásra van tőletek a tudás, az új ismeret, de lustaságből és/vagy a magatok irányába tanusított igénytelenségből kifolyólag eszetek ágában sincs párat kattintani.

Az influenszerek is, ha több-kevesebb élettapasztalattal az Insta-posztokban, a YouTube videókban és/vagy valamelyik könnyen felejthető kereskedelmi televízióban, rádióban olyan bőkezűen osszátok azt a keveset, ami nektek jutott. Na, nem az anyagiakból, hanem észből.

wildfire_fortmc_20162016. május 3.: erdőtűz tombol Fort McMurray-ben (Alberta)
(fotó: Terry Reith/TCP)

 

Mindmeghaltunk.

Tele vannak a magyar híroldalak és a magyar Insta- és Facebook-posztok is azzal, hogy “Ááá, itt a világvége, mert Szibéria északi részén, jujj-jujj, tényleg nagyon ég már az erdő! Jajj!”. Hogy pontosan mekkora terület vált a lángok martalékává, azt nem tudom, mert a cirill betűs híroldalakhoz most nem volt hangulatom, a magyarokat átnézve (a 444.hu szerint) 3 millió hektár (az index.hu szerint “csak” 2,8 millió) körül van az erdőtűz által érintett területek nagysága augusztus elején. A kanadai CBC.ca több, mint 3,1 millió hektárról ír. Tudom, tudom, mivel ekkora méretű katasztrófáról van szó, nagyjából lehetetlen pontos számot mondani.

 

Vigyázz! Kész! Tűz!

Jegyezzünk meg pár adatot így az elején: Szibéria, 2019, erdőtűz, 3.100.000 hektár

Kezdjük a matekórát egy könnyű kérdéssel. Megtudja mondani valaki, hogy hány millió hektár erdő égett le Kanadában az elmúlt években? Az, hogy sok, vagy az, hogy kevés, az nem válasz. Ja, hogy Kanada messze van Magyarországtól, ezért aztán a magyar átlagembert nem érdekli az, ami ott történik? Akkor Szibéria miért lett ennyire fontos hirtelen? Az sincs éppen közel Magyarországhoz.

wildfire_northern_alberta_2009erdőtűz tombol Alberta tartomány északi részén 2009-ben
(fotó: Cameron Strandberg)

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az alábbi táblázatot kb. 1 órányi munkával állítottam össze. Nem volt nehéz: a Google, Kanada Kormányának és más hivatalos kanadai szervek weboldalai nekem is a barátaim. A táblázatban található adatok azt mutatják meg, hogy 2017. január 1. és 2019. augusztus 7. között a 4 nyugati tartományban egyesével és Kanadában összesen hány hektár erdő vált a lángok martalékává a kisebb-nagyobb erdőtüzekben.

BC – British Columbia, AB – Alberta,
SK – Saskatchewan, MB – Manitoba

 

Ahogyan az látható, az elmúlt 2,5 évben:

  • csak egyedül Brit Columbia-ban 2,59 millió hektár,
  • a 4 nyugati tartományban pedig összesen 4.658.291 hektár erdő égett le. Több, mint 4,6 millió hektár!

És akkor még nem számoltuk bele pl. az Északnyugati Területeket, vagy Yukon-t…

Kanadában 2017-ben közel 3,37 millió hektár erdő égett le, de 2018-ban szerencsére ennél kevesebb, csak kb. 2,27 millió hektár. Ha csak ezt a két, egymást követő évet nézem, akkor összesen 5.643.781 hektár erdőterület semmisült meg hatalmas lángok és még hatalmasabb füst kiséretében.

De volt ennél rosszabb is. Ha hatásvadász akarok lenni, akkor azt írom, hogy KANADÁNAK KÉT HORRORISZTIKUS ÉVE VOLT:

  • 2013-ben összesen: 4.203.867,
  • 2014-ben összesen: 4.563.847 hektár erdő égett le.

Ha eme kettő évet összeadom, máris 8,76 millió hektárnál járok. Volt egy tartomány és egy terület, amely adott évben nagyon rosszul járt. A 2013-as erdőtüzekben Québec tartománya 1.872.842, a 2014-es erdőtüzekben pedig az Északnyugati Területek könyvelhetett el 3.416.291 hektrányi leégett erdőt.

wildfire_nwt_2014erdőtűz ég az Északnyugati Területek “South Slave” régiójában 2014-ben
(fotó: NWT Fire)

 

Megint felteszek pár kérdést.

Ki emlékszik ezekre az erdőtüzekre 2013-ból és 2014-ből??? Senki? Senki.

Tele volt-e ezekkel az erdőtüzekkel a Facebook? Tele voltak-e ezekkel az erdőtüzekkel a híradások? Játszott-e számháborút emiatt az erdőtüzek miatt a Greenpeace? Egyáltalán, érdekelt-e bárkit is ez a több millió hektárnyi hamuvá és korommá váló erdőség??

wildfire_california.jpgTe mivel oltalád el?

 

Szerintem mindegyik kérdésre NEM lesz a válasz. Pedig nem régmúlt időkről beszélek, ezek a esetek csak pár évesek. Pedig ezekből az erdőtüzekből felszálló füstök is ugyanolyan károsak voltak a légkör számára, mint a szibériai erdőtüzekből felszállók. Nincs különbség.

Lehet, hogy akkoriban nem volt divat minden második Facebook-posztnak apokaliptikus hangvételűnek lennie? A 2010-es évek első felében még nem volt trendi a műanyag szívószálakról, meg szarvasmarha pukiról beszélni? Lehet, hogy akkoriban még nem volt kifizetődő minden nap erdőtüzekről beszámolni és cikk sorozatot írni a légkörbe kerülő füstről, az egészségüket és életüket kockáztató tűzoltókról, az erdők jövőjéről? Lehet, hogy akkoriban még nem hozott volna lájkokat, megosztásokat, olvasókat és követőket egy-egy kanadai erdőtűzről szóló poszt, cikk, híradás?

Ha találsz olyan magyar nyelvű hiradást, cikket, riportot, Facebook-posztot, Insta fotót kommentárral, vagy influenszer YouTube-os videóját, amely 2013-ban, vagy 2014-ben (vagy esetleg 2017-ben) íródott, készült és a kanadai erdőtüzekről szól, kérlek, feltétlen küld el nekünk a linkjét akár eme cikk Facebook-posztja alatt kommentben, vagy e-mailben. Csak a példa kedvéért: az index.hu csak ennyire volt képes 2018-ban.

 

Irígy vagyok és optimista.

Az pár bekezdéssel korábban közölt adatok forrásait még véletlenül sem linkelem be, mert nem szeretném az ide tévedő médiamunkások helyzetét megkönnyíteni. Ha eddig nem érdekelték őket a tények a kanadai erdőtüzekkel kapcsolatban, most már ne csináljanak belőle szenzációt!

wildfire_usa

Végezetül pedig: Kanada 2019. évi mérlege, augusztus 7-vel bezárólag, a rendelkezésre álló adatok alapján: 1.779.997 hektárnyi leégett erdő, összesen 3.438 db tűzesetben. Még kb. 1,5-2 hónap hátra van az 5. évszakból. Reménykedem benne, hogy az idei szám már nem nagyon emelkedik és nem éri el leégett erdők nagysága a 2 millió hektárt.

 

Nem rád, hanem érted haragszom.

Nem arról van szó cikkemben, hogy “ki tud nagyobbat mondani?”! Nem arról van szó, hogy Kanadában nagyobb tüzek szoktak égni az erdőkben, mint most Szibériában, ezért aztán ez utóbbival nem is érdemes foglalkozni. Egyáltalán nem azt mondom, hogy “Helló, láttunk már ilyet és ilyenebbet is, lehet tovább sétálni!”. Nem azt mondom, hogy Kanada – mivel itt élek -, fontosabb, mint bármely más része a világnak.

Arról beszélek, hogy a szibériai erdőtűz ismét egy ékes példája annak, hogy sem a médiamunkások, sem pedig a Facebook-ozók, sem pedig az influenszerek nem tudják helyén kezelni a világban történő eseményeket és az első adandó alkalommal túlzásokba esnek. Majd pánikolva, gyakran butaságokat beszélve nyilvánulnak meg. Kampányszerűen, a legnépszerűbb témákra repülnek rá – ami most éppen a szibériai erdőtűz -, azzal foglalkoznak, amelyre a legtöbb kattintást lehet kapni, amivel a letöbb olvasót lehet megszerezni, amivel a leglátványosabb hatást lehet elérni. Ez egy remek téma, amely indulatokat, hozzászólásokat, további cikkeket, posztokat, videókat generál, azaz növeli egy oldal, egy videó, egy poszt forgalmát, s ez majd jól fog mutatni a statisztikákban. Most még ezen pörögnek, a jövő héten majd máson fognak. Nem kell aggódni, mindig meglesz az a kutyacsont, amit rágni lehet – persze, csakis hangos morgások és nyálcsorgatások közepette. Ahogy szokták.

Ha megkérdeznénk őket, hogy egy vaktérképen mutassák meg, hogy hol van Szibéria, nem tudnák megtenni. Mert fogalmuk nincs. Nem tudják, hogy “általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb 12,6 millió km², népessége több mint 39 millió fő. Szibériában él Oroszország népességének 24%-a, kb. 39 millió fő (az átlagos népsűrűség 3,5 fő/km²).”

russian_federation_map_smallkattintásra új ablakban nagyméretű térkép nyílik

Nem lesz fontos nekik, hogy Szibéria “teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki és az ország területének háromnegyedét foglalja el.” Azt sem tudnák elmondani, hogy “Szibéria kelet-nyugati irányban az Uráltól a Csendes-óceán vízválasztójáig nyúlik, ide nem értve Oroszország távol-keleti részét. Északon a Jeges-tengertől délen Mongólia és Kína határáig, délnyugaton Kazahsztánban a Kazah-hátságig terjed.” Mert annyira azért már nem érdekli őket a téma, hogy legalább a Wikipédia-t megnyissák.

Szerintünk minden természeti katasztrófa egyaránt fontos, nem látom értelmét csak és kizárólag szenzációhajhászás miatt egyiket, másikat jobban kiemelni, túlértékelni, vagy éppen lebecsülni. Egyre inkább azt látom, hogy az aranyközéputat sem a hivatásos újságírók, sem a Facebook-on véleményüket kifejtő átlagemberek nem képesek megtalálni. Mindig lesznek olyan témák, amelyeket alaposan túl tudnak lihegni és kattintás-vadász címekkel eladni. Összefüggéseiben látni egy adott problémát, következtetéseket levonni sokak számára nagyon körülményes dolog.

Hasonlóan ahhoz, mint amikor villanyautókról van szó és mindenki az akkumulátorainak újrahasznosítása miatt aggódik és tartják ezt rettentően kényes kérdésnek. Miközben egy-egy olajkúton, olajfinomítóban, vagy tankerhajóval történt katasztrófa és súlyos környezetszennyezés már szinte szóra sem érdemes (annyira hozzászoktunk már?). Nem azt nézik, hogy a villanyautó bent a városban, az iskola előtt, a játszótér mellett nem füstöl a gyermek orra alá, hanem amitt izgulnak, hogy mi lesz 15-20 év múlva az akkumulátorokkal? De a kőolajat most termelik ki, most folyik bele a tengereinkbe, most pusztítja el az élővilágot, a dízelmotoros autó már óta ott kormol a lakóhelyünkön…

Ahogyan írtam, minden erdőtűz egyformán fontos. Mindegy, hogy az egy afrikai országban, Dél-Amerikában, vagy Kanadában tombol. Mert egy légkörünk van, ugyanazt a levegőt lélegezzük be szerte a Földön. Beszélnünk kell az erdőtüzekről, közösen kell tenni a megelőzésükért, illetve eloltani olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. A kanadai erdőtüzek közel 60%-a még mindig emberi hanyagságból keletkezik – nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos odafigyelni erdeinkre és megóvni őket a következő generáció számára.

 

maple_leaf_small_3pcs

Mind Lator, mind én fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, a globális klímaváltozás jelentőségét a mi és gyermekeink jövője szempontjából. A magunk módján igyekszünk minden megtenni annak érdekében, hogy a ránk eső ökológiai lábnyom kisebb legyen és egy egészségesebb, tisztább jövőt biztosíthassunk gyermekeink számára. Azonban igyekszünk mindezt túlzásba esés, szinpadiaskodás nélkül elérni, s a magunk szerény módján hozzájárulni a közöshöz.

Akkor most megyek … és lemosom a laptopomat.

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

maple_leaf_small_3pcs

* a fotó csak illusztráció! Nem én vagyok látható a képen és fogalmam sincs, hogy mi a franc van azokban a kék hordókban!

** az 1999-es alapítású index.hu egy Zrt-ként működő, profitorientált gazdasági vállalkozás, amely a piacról él. Profi, főállásban, szerződéses alapon dolgozó újságírói gárdával szolgáltatja a híreket egy erre kialakított szerkesztőségből. Bevételeit első sorban a hirdetők által a reklám megjelenésekért fizetett díjakból szerzi. Ha nincs hír, akkor nincs olvasó és akkor nincs reklám megjelenés. Ha nincs reklám megjelenés, elmaradnak a hirdetők, kevesebb lesz a bevétel. A hírportálok érdeke, hogy szinte minden percben újabb és újabb írások jelenlenek meg oldalaikon, minél többmindenről beszámoljanak (belpolitika, külpolitika, gazdaság, sport, technológia, időjárás, lottószámok, bulvár,  rendkívüli hírek, elemzések, interjúk, videóriportok, blogok, stb., stb.,), ezzel elérve, hogy a hirdetéseket megtekintő olvasók minél többen legyenek és minél több ideig maradjanak az index.hu oldalain, ezáltal több hirdetés jeleníthető meg, azaz több lesz a cég bevétele.

Mi, a KanadaBanda hobbiból, azaz szívvel-lélekkel podcast-olunk és írunk cikkeket, járunk utána dolgoknak és számolunk be dolgokról. Szenvedéllyel, őszintén, a tőlünk elvárható maximumot szeretnénk nyújtani Nektek, hogy még sokáig a Hallgatóink, Olvasóink között tudhassunk benneteket. Munka és család mellett áldozunk időnkből és energiánkból erre a számunkra oly’ kedves projektre és igyekszünk a KanadaBanda-t adásról adásra, cikkről cikkre jobban csinálni. Nagyon köszönjük, ha egy jelképes havi összeggel elismered munkánkat.

 

Sebességtúllépés Ontario-ban

Gyorsan menni egyetlen helyen jó, az pedig a zárt, felügyelt versenypálya. Hogy ne legyen a közutakból az önjelölt sofőröknek ne lehessen versenypályát csinálni, arra például az OPP (Ontario Provincial Police – Ontario Tartományi Rendőrség) vigyáz a nap minden másodpercében. És hogy a jármúvezetők részéről reklamálásra még véletlenül se adódhasson lehetőség, az országutak és autópályák menték táblákon emlékeztetik őket arra, hogy az adott útszakaszon, a megengedett felett, az adott sebességnek mennyi a “jutalma”.

Ontario-ban jártamkor – emlékezetem szerint – nem is láttam civil rendőrautókat az utak mentén és az utakon sem vettem észre egyre sem, csak a hivatásos fekete-fehér festésűek jöttek szembe és mentek el mellettem. Többféle típus is szolgál az OPP-nél: Chevy-k, Ford Interceptor-ok (civilben: Ford Taurus) és Dodge Enforcer-ek (civilben: Dodge Charger) is megtalálhatók a járműveik között.

Ha az autóvezető nem figyel oda és mondjuk valamiért még a tempomatot (német eredetű megnevezés, a Mercedes-Benz alkotta meg a tempo és automat szavakból – angol nyelvterületen cruise control néven ismerik) se használja, akkor előfordulhat, hogy a megengedettnél gyorsabb sebességgel fog közlekedni az utakon.
(kép: Wikipedia)

A félreértések elkerülése végett (“mi előre szóltunk – vitának helye nincs”) egy-egy útszakaszon több alkalommal is kihelyezésre kerültek tájékoztató táblák arról, hogy milyen büntetési tételek kerülnek alkalmazásra adott mértékű sebességtúllépés esetén. Sőt, egy bizonyos esetben nem csak pénzbírságra kell számítani, hanem annál sokkal többre.

Dodge Enforcer

 

Mennyi az annyi?

Hogy jobban el tudjuk helyezni az alábbiakban látható összegeket, jó, ha tudjuk, hogy a Statistics Canada 2017-es adatai alapján egy kanadai család átlagos éves nettó bevétele 59.800 CAD volt, ez valószínúleg pár dollárral emelkedhetett az elmúlt másfél évben. Ha a jelenlegi kb. 220 Ft = 1 CAD árfolyammal számolunk, akkor ez az összeg évente kb. 13.156.000 Ft-ot jelentene.

Magyaroszágon 2018-banszakszervezeti számítások szerintia medián bruttó átlag kereset kb. 240.000 Ft lehetett, ami éves szinten kb. 2.880.000 Ft. Ebből az összegből még le kell vonni a személyi jövedelem adót, majd hozzáadni azokat az összegeket, mint pl. családi pótlék, stb. A különbség a kanadai és a magyar jövedelmek között hozzávetőlegesen 4,5-szeres lehet a számításaim szerint. Az előbb említett számok tükrében nézzük meg, hogy mi mennyibe kerül, ha átlépjük a sebességhatárt Ontario-ban.

Sebességhatár: 90 km/h

(fotó: ADVRider.com)

A fenti tábla olyan utak mentén látható, ahol a sebességhatár maximuma 90 km/h-ban van meghatározva. Ez a sebességhatár a motorkerékpárosoktól kezdve az autósokon, kamionosokon át a turistabuszokig mindenkire egyaránt vonatkozik.

Az Ontario-i és a magyarországi büntetési tételeket az alábbi táblázatban hasonlítottam össze:

Jól látható, hogy a büntetési tételekben nem mutatkozik meg a 4,5-szeres különbség, sőt, még a 2-szeres sem. A kanadai díjakat magasak mondanám, de arányait tekintve közel sem annyira drasztikus mértékűek, mint a magyarok. Ugye a havi nettó 1.096.333 Ft-nak megfelelő kanadai dollárból kifizetni 64.900 Ft-ot kevésbé “fájdalmas”, mint a magyarországon elérhető havi bruttó 240.000 Ft-ból (ami kb. nettó 170.000 Ft?) befizetni 45.000 Ft-nyi bírságot.

Egészen addig, ameddig a megengedett 90 km/h sebességet legalább 50 km/h-val nem lépjük túl.

(fotó: Curtis Walker)

Azaz ha 90 helyett már 140-nel száguldozunk, veszélyeztetve ezzel a magunk és mindenki más testi épségét, a hatóság határozottan fellép és nem csak pénzbírságot ró ki, hanem akár egy kisebb vagyon befizetését (10.000 CAD / kb. 2,2 millió Ft) szabja ki a vétkes autóvezetőre. Továbbá a tettenérés helyszínén azonnal felfüggesztik a gépjárművezetői engedélyt és lefoglalják a gépjárművet!

A járőr részéről nincs mérlegelési lehetőség: azonnal ugrik a jogsi, tréler viszi az autót rendőrségi telephelyre, a vétkes sofőr pedig sétálhat, vagy taxizhat, buszozhat haza. Legfeljebb a pénzösszeg mértékében adhatnak “kedvezményt” a rendőrjárőrök és mondjuk lehet, hogy nem 10.000 CAD-ot, hanem “csak” 9.000 CAD-ot kell majd befizetni.

 

Sebességhatár: 100 km/h

(fotó: wheels.ca)

A fenti tábla olyan utak mentén látható, ahol a sebességhatár maximuma már 100 km/h-ban van meghatározva. Ez a sebességhatár a motorkerékpárosoktól kezdve az autósokon, kamionosokon át a turistabuszokig mindenkire egyaránt vonatkozik.

Az Ontario-i és a magyarországi büntetési tételeket az alábbi táblázatban hasonlítottam össze:

Jól látható, hogy a nagyobb sebességhatár mellett sincs meg a büntetési tételekben a kb. 4,5-szeres különbség, sőt, még a 2-szeres sem. Egészen addig, ameddig a megengedett 100 km/h sebességet legalább 50 km/h sebességgel nem lépjük túl. Ahogyan fentebb már részleteztem, ugyanazok a szankciók következnek ebben az esetben is, mint ha 90-nél mennék 140-nel: durva pénzbírság, felfüggesztett gépjárművezetői engedély és lefoglalt jármű.

 

Büntetőpontok

kiadható büntetőpontok száma, ha a sebességhatás 100 km/h

Természetesen nem csak a pénzbírság összege, hanem a büntetőpontok is ki vannak táblázva az utak mentén! Mert a büntetőpont rendszerét Kanadában valamennyi tartományi- és területi rendőrség alkalmazza. Az Ontario.ca weboldalon megtekinthető, hogy miért mennyi jár: például a maximálisan kiadható 7 pontot kapja a járművezető akkor, ha cserbenhagyásos balesetet okoz, vagy nem követi a hatóság utasításait és rendőrségi felszólításra nem áll meg közúti ellenőrzésre. És 15 pont felett 30 napra automatikusan felfüggesztik a jogosítványt. Az új jogosítvánnyal rendelkezőkkel sokkal szigorúbban bánnak, nekik kevesebb pont is elég a komolyan szankciók eléréséhez, az Ő esetükben már 9 pont elég ahhoz, hogy 60 napra felfüggesszék a vezetői engedélyüket. Aki pedig notórius visszaeső, annak nem csak visszavonják, hanem véglegesen el is vehetik a jogosítványát.

Arról pedig nem legyenek kétségeink, hogy nem fogják meg az sofőrt, ha netán úgy adódik, hogy picit jobban odalép. A járőrök nem csak nappal, hanem éjszakai is mérik a közlekedők sebességét. És amíg egy autóval a sebességet mérik az út szélén állva (akár egy bokor mögé húzódva), addig pár méterrel arrébb 2-3 másik járőrautó áll készenlétben, hogy az sebességtúllépést elkövető után szegődjön, majd azt megállítva kiszabja a megfelelő büntetést. Sőt, menet közben is figyelnek ránk és ellenőrizheti a sebességünket a mögöttünk haladó rendőrjárőr.

opp_badge_real

Olvasnál még?

Akit érdekelnek további rendőrségi, vagy közlekedéssel kapcsolatos témák is és még nem találkozott velük, azon Kedves Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk A Rendőrség Szolgáltatás c. cikkünket. A közelekedést itt hasonlítottuk össze, az Észak-Amerikában használt iskolabuszokról itt írtunk, a különleges kanadai KRESZ-táblákról szóló 4 részésen cikk-sorozatunk ezen a linken olvasható. És ez az a cikkünk, amelyben bemutattuk Ontario tartományt.

 

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

Levegővel Működő Japán Busz?

A legfontosabb: nem egy adott blogger, vagy weboldal lejáratása a cél, hanem a rossz példa bemutatása: a pontatlanul fordított és a pontatlanul megfogalmazott információk gondolkodás nélküli terjesztése!! Találtam egy érdekes, ámde rengeteg valótlan információt tartalmazó cikket egy weboldalon. A hír egy ismerős általi megosztás miatt került a hírfolyamomba a Facebook-on. A dolog azért érdekes, mert utána nézve a cikknek azt találtam, hogy több weboldal is lehozta körül-belül szóra, mondatra megegyezően ugyanazt a hülyeséget! Emellett persze, több Facebook-os csoport is megosztotta a hírt, a kommentelők pedig nagyobb részt helyeslően egyet értenek, “bezzeg Magyarország”-oznak és csak néhányuk esett gondolkodóba a cikk elolvasását követően.

a képen egy csúnyácska tüzelőanya-cellás Toyota Mirai látható

 

Következzék a cikk bemutatása, azaz elemzése és a kritikáim megfogalmazása.

– “Egy Golovnin nevű blogger meg is osztotta a Facebookon véleményét.”

Mivel a cikk csak szóban említi a forrást és nincs egyetlen (közvetlen) link se a forráshoz, magam próbáltam utána keresni az említett bloggernek. A Facebook-on találtam egy Vasily Golovnin nevű felhasználót, akinek közel 7000 követője van. Ő rendszeresen publikálja gondolatait, kommentárjait, véleményét anyanyelvén, azaz oroszul. A beépített fordító segítségével sikerült angolra fordítani a cirill betűs posztokat. Golovnin nagyrészt Észak-Koreáról és Japánról ír. 2019. januárjáig visszamenőleg nem találtam nála technológiai témájú, vagy autókról szóló írást… jobban visszakeresni pedig nem nagyon volt már kedvem.

Lehet, hogy nem is rá hivatkoznak? Sajnos, nem tudtam kideríteni semmi értékelhetőt. Nem tudom egyértelműen eldönteni, hogy Golovnin ismeretei hiányosak-e, vagy pedig a magyar nyelvű cikk írójának orosz tudása és technológiai jártassága hagy kívánni valót maga után?

a Toyota Mira hátulról

 

– “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek)

És akkor itt jön a lényeg!

A szóban forgó cikk Őt idézi: “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek). Amennyiben ez a fajta módszer hosszútávon is beválik, már semmi nem fogja elválasztani a Japánokat attól, hogy végleg elbúcsúzzanak a benzinnel működő járművektől.

(..)

Az úgynevezett hidrogénmotor, oxigént és hidrogént egyesít, ebből pedig víz keletkezik. Mint a legtöbb fizikai folyamat, így ez is jár némi hőleadással, tehát hőt és vízgőzt is a légkörbe bocsát. Ennek a folyamatnak az energiája pedig megmozgatja a villanymotort, ebből pedig áram termelődik.”

A problémám abból adódik, hogy – ha finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom: valaki úgy írt valamiről, hogy annak pontos működéséről semmi fogalma nem volt. Illetve, valamennyi elképzelése volt a tüzelőanyag-cellás autó működéséről, de nem nézett utána a részleteknek. Ha nem akarok finoman fogalmazni, akkor azt mondom, hogy annyira igénytelen volt, hogy az sem zavarta, hogy irgalmatlan ostobaságokat hordott össze!!!


csak a példa kedvéért: az egyik cikk a sok közül
(kattints a nagyobb nézethez)

 

Pedig csak kb. 10-15 percébe telt volna és máris annyi tudás birtokába juthatott volna, hogy nem ír le sületlenségeket – amelyeket aztán több száz, vagy ezer ember olvas el. Bővítve ezzel a pontatlan információval rendelkezők körét.

Ugyanennyi erőlvel már oktató jelleggel, röviden és tömören megismerhetette volna olvasóit a technológiai részletekkel. De inkább maradt a szenzáció hajhász stílus és a pontatlan információk halmaza. Azaz kellett a hangzatos cím, a sok klikkelés és a végtelen baromságok!

 

– “Levegővel működő buszokat találtak fel a japánok”

Nem, semmi ilyesmit nem találtak fel a japánok. Sőt, eddig még senki sem talált fel levegővel hajtott autót, buszt, kamiont, stb.

Rengeteg kutatás, fejlesztés és pénz befektetése után sikerült egy olyan, sorozatgyártásban előállítható, kereskedelmi forgalomba hozható, hidrogénhajtást létre hoznia a Toyota-nak (és még a Hyundai-nak, meg a Honda-nak is), amelyet már bárki megvásárolhat magának. Lásd a több országban is kapható Toyota Miria személyautó (nyitókép), vagy a japán belpiacos Toyota Sora autóbusz, lásd itt:

 

– “üzemanyaga a hidrogén, amit a levegő oxigénjéből nyernek”

Komolyan kérdezem.

MI VAAAN???

Hogyan lehetne a hidrogént kinyerni az oxigénből?

SEHOGY!!

Az oxigén atom az 1 darab oxigén atom. Nincs benne, se mellette hidrogén. Nincs!

Uhh, tényleg, annyira szeretném tudni, hogy az eredeti szerző volt ennyire buta, vagy az, aki lefordította az eredetit és a magyar nyelvű cikket megírta?!?

Ha megnyitjuk a Wikipédiát a Levegő szócikknél, akkor a következőket olvashatjuk: “A légkör főbb alkotórészei:

  • nitrogén 78,09%
  • oxigén 20,93%
  • argon 0,93%
  • egyéb (nemes)gázok 0,002%-a

a térfogatnak.”

Az egész szócikkben egy szó sem esik a hidrogénről. Sőt, a hidrogén a légkörben sincs jelen számottevően kimutathatóan. Ha valaki még emlékszik rá, fizika órán elektrolízissel bontottuk a vizet oxigénre és hidrogénre. A vizet, amelynek kémia képlete a H2O. Azaz 2 db hidrogén és 1 db oxigén atomokból áll.

Okos bloggerünk, vagy a magyar cikk szerzője ezzel a két dologgal magát és olvasóit is össze-vissza zavarta. Mert alapvető tényekkel nem volt tisztában. Ami elsőre nem is lenne baj, de ahogyan a cikk mutatja, esze ágában sem volt utána nézni a hiányosságainak. A lényeg a szenzáción volt és nem a tényszerűségen. Sikerült neki a butasáogot terjesztenie egy hangzatos cím alatt. Ennyi és ennél nem több.

Toyota Sora, a tüzelőanyag-cellás japán autóbusz

 

– “18 milliárd forint”

A cikkben olvasható még ez is: “Például egy Toyota Miraj, hidrogénhajtású kocsi, ma 63 ezer dollárba kerül, ami átszámolva majdnem 18 milliárd forint. A japán kormány célja, hogy 6 éven belül az ilyen meghajtású autók ára körülbelül 20 ezer dollárnál megálljon (kb. 6 milliór forint).”

A bloggernek, vagy a magyar nyelvű cikk írójának nem csak a fizika és a kémia nem az erőssége, de még a matematika sem. A 63.000 USD (amerikai dollár) nem 18.000.000.000 Ft, hanem (árfolyamtól függően) kb. 18.500.000 Ft. Tulajdonképpen csak egy nagyság rendet sikerült tévednie.

akkor is csúnya a Mirai, ha elbújuk a töltőoszlop mögé…

 

+ Toyota Mirai

Az amerikai Consumer Reports információi alapján a cikkben említett Toyota Mirai amerikai ára 58.500 USD, azaz kb. 17.200.000 Ft. Egy másik, elektromos autókkal foglalkozó fórum szerint jelentős állami támogatás is elérhető az USA-ban a Toyota Mirai vásárlása esetén, amelynek ára így már csak 45.000 USD, azaz kb. 13.220.000 Ft. Európában (pontosabban Németországban) egy kicsit többet kérnek el az autóért, az induló ára 60.000 EUR, azaz kb. 19.600.000 Ft.
DE NEM 18 milliárd Ft!! És nem tűnt fel senkinek sem, hogy irgalmatlanul magas számot írtak le, senki sem számolt utána, csak ész nélkül átvették a cikket több helyen is.

Az pedig, hogy egy új autó eladási ára a bevezetéskori ár 1/3-ra essen le, gyakorlatilag semmi esély sincs. A Japán Kormánynak vajmi kevés beleszólási lehetősége van abba, hogy a Toyota a világpiacon mennyiért értékesítse az autóit.

Eddig tartott a nettó hülyeség által okozott bosszankodás, most jöjjön a lényeg!

+ Hogyan működik a hidrogénnel hajtótt jármű?

A hidrogén hajtással üzemelő járművek, azaz tüzelőanyag-cellás, vagy üzemanyag cellás járművek működését kiválóan mutatja be az alábbi ábra:

(kattints a nagyobb nézethez)

 

A tudomány és a technológia mai állása szerint üzemanyagnak hidrogént:

  • vagy metán gázból állítunk elő nagy mennyiségben,
  • vagy pedig elektromos áram segítségével a víz bontásával.

Előbbi esetén sajnos CO2-t is termelünk, utóbbi esetén pedig olyan áramot használunk fel, amivel a teljesen elektromos- vagy hibrid autókat akár fel is tölthetnénk.

Ha már megvan a hidrogén, azt az előállítás helyéről el kell szállítani a töltőállomásokra. Ott átfejtik a töltőállomás tartájaiba, ahonnan pedig mi majd bele tankoljuk az autónkba.

a Toyota 15 évre hitelesített hidrogéntartályai

 

Az autóban a tüzelőanyag-cellákban a hidrogént a levegőben, azaz a légkörben található oxigénnel egyesítve  áramot állítunk elő. Ez az elektromosság fogja meghajtani az autó villanymotorjait (vagy tölteni annak akkumulátorait), így mozgásba hozva a járművet. A H2-ből és az oxigénből vízpára lesz, amely kicsepeg az autóból, kb. úgy, ahogyan a kipufogó gáz is távozik.

Tehát NEM a hidrogént égetjük el egy hidrogén hajtású autóban, mint ahogyan a benzint, vagy gázolajat égetjük el a belső égésű motorral szerelt járművekben. Itt nincs égéstermék, a tüzelőanyag-cellás autóból csak némi hő és tiszta H2O távozik el.

 

+ Na és akkor hol itt a baj?

Sokak számára a probléma ott van, hogy azt az elektromos áramot, amelyet arra használunk fel, hogy hidrogént állítsunk elő metánból, vagy elektrolízis során vízből, majd abból a jármúvekben újra áramot termeljünk a villanymotorok számára, pazarlásnak tűnhet.Mert minden lépésnél veszteség adódik. Minél több lépésből áll egy folyamat, annál több nagyobb %-át vesztjük el a befektetett energiának. Ennél sokkal egyszerűbb lenne a már rendelkezésre álló árammal a teljesen elektromos- vagy hibrid autók akkumulátorait feltölteni.

Aki még nem hallgatta meg “KB023 – Az E-Mobilitás II.” című adásunkat, amelyben a Hidrogénhajtással és az elektromobilitással foglalkoztunk, az a linkre kattintva a cikk elolvasását követően megteheti.

+ A Toyota, a Mirai és a Tesla-k

Az alábbi rajzon jól látható, hogy az egyik hidrogéntartály és az akkumulátorok a hátsó ülés támlája mögött helyezkednek el. A másik hidrogéntartály a hátsó ülések alatt, maga a tüzelőanyag-cella pedig az első ülések alatt kapott helyet.

a Toyota Mirai “röntgen képe”

A vezérlő elektronika egyik fele elől, a levegő pumpa mellett található, közvetlenül a villanymotorok és a generátor felett.

Hogy ennél jobb rálátásunk lehessen a Toyota hajtásláncára, az érdeklődők kedvéért a Toyota mérnökei szétvagdostak egy Mirai-t:

a hátsó hidrogénytartály (sárga), felette az akkumulátorok (ezüst)

alul, balra az vezérlő elektronika, tőle jobbra a tüzelőanyag-cella (szürke),
a hátsó ülés alatt második hidrogéntartály (sárga),
a kép jobb szélén, az ülés mögött pedig az akku-pakk (ezüst)

 

Összehasonlítva egy teljesen elektromos autóval (pl. Tesla Model 3) jól látható, hogy ez utóbbi mennyivel “minimalistább” kialakítású. Az akkumulátor pakk alkotja az alvázat, ennek az elején és a végén találhatók a villanymotorok és a kerekek.

(kép: insideevs.com)

(kép: insideevs.com)

Általánosságban elmondható, hogy – például – a Tesla Model S/3/X autók esetében minden lényeges (nagyfeszültségű) elektronikai alkatrészei boka és lábszár magasságban találhatók, a kivételt a töltőcsatlakozó jelenti. Ennek köszönhetően rengeteg hely áll rendelkezésre mind az utasok, mind a csomagjaik számára.

Érdekesség: amíg a Mirai-ban 362 literes a csomagtartó, addig a Model S-ben elől 150, hátul 744 liter (összesen 894 liter!!), a Model 3-ban pedig elől 76, hátul 349 liter, azaz összesen 425 liter áll rendelkezésre.

Tesla Model 3

Tesla Model S

 

Szépen kérek mindenkit, hogy mielőtt egy ehhez hasonló ostobaságokkal és pontatlan információkkal teli cikket lájkol, megoszt, vagy kommentál akár egy hírportálon, akár a Facebook-on, akár a Twitter-en, olvassa el újra és értelmezze a benne foglaltakat!

Nagyon köszönöm!

Ha kiegészítenéd a leírtakat, vagy valami nem volt egyértelmű a cikkemben, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot Twitter-en, Facebook Messenger-en, vagy e-mailben!

 

– Lázadó

A “Hülye Amerikaiak” …

Egyes embertársaink könnyedén hülyéznek le másokat, csak azért, mert a másiknak más a világnézete, más kulturában nevelkedett, másképp gondolkodik bizonyos dolgokról. Lásd: a hétköznapi magyar állampolgár szemében az amerikai hülye, mert “megszavazta ezt a bohócot, ezt a Trumpot”, vagy azért hülye, mert még azt is le kell írni neki a mikrohullámú sütő használati útmutatójában, hogy a macskát nem szabad benne megszárítani.
(nyitókép: az amerikai lobogó és a Fehér Ház, Washington DC, USA / forrás: UConn Today)

 

Cica a mikróban

Azonban ez utóbbi megállapítás, mindamellett, hogy rettentően negatív, csupán egy közel 40 éves múlttal rendelkező városi legenda, amely minden valóságalapot nélkülöz.

Az UrbanLegends.hu (“urban legends” magyarul: városi legendák) az alábbiakat írja a közismert és többféle formában is létező legendáról: “egy idős amerikai nő mikrohullámú sütőben szerette volna megszárítani a macskáját, a beavatkozást azonban az állat nem élte túl. A néni ezt követően beperelte a gyártót, mivel az nem írta bele a használati útmutatóba, hogy a termék állatok szárítására nem alkalmas. És a pert meg is nyerte!“.

A Snopes.com weboldal szerint ez a szájhagyomány útján terjedő kitalált történet a 70-es évek közepén indult el az Egyesült Államokban. És állítólag ennek a mesének vannak régebbről eredeztett változatai is, amelyekben a butácska háziasszonyok a hagyományos sütőben, vagy ruhaszárítógépben szárították meg a frissen mosott házi kedvencet. A macskás-mikrós sztori nagy valószínűséggel Magyarországra valamikor a 90-es évek első felében érkezhetett meg és valahogy azóta újra és újra előkerül. Feltételezem, meglehetősen kevesen olvastak, kerestek és néztek utána ennek a dolognak.

Szerencsére az index-es Hoax Kábel mellett ott van nekünk az idén 15 éves UrbanLegends.hu is. Ezen weboldalak segítségével anyanyelvünkön olvashatunk utána az oknyomozó riportok segítségével a szájhagyomány, vagy az e-mail-ek, vagy a Facebook posztok útján terjedő városi legendáknak, népi hiedelmeknek és egetverő ostobaságoknak. Ezzel is fejlesztve a kritikus gondolkodás képességét.

És a hülyeség tovább osztását megelőzendő érdemes ezen oldalak valamelyikén utánanézni, hogy valójában miről is van szó. Így elkerülhető, hogy felüljünk egy valóságalapot nélkülöző mende-mondának. Egyúttal pedig ismeretünk is bővül és legközelebb már tudni fogjuk, hogy mivel próbálnak éppen megrémiszteni, vagy csodálkozásra késztetni a kevésbé jól informáltak.

 

Elnökválasztás 2016

Amikor feleségemmel zajló egyik beszélgetés alkalmával szóba került Trump elnökúr, nagyon meglepődtünk, hogy már 2,5 éve az USA elnöke (hivatalát csak 2017. január 20-án foglalta el). Amiért Őt most szóba hoztam, annak oka nem más, mint a másik olyan pont, amely miatt az amerikaiak lehülyézésre kerülnek: megválasztották maguknak Trump-ot. Egy olyan, nagyobb részt sikeres múlttal rendelkező üzletembert, aki olykor tiszteletlen, olykor kissé arrogáns, kissé flegma, néha meg vicces, vagy inkább szánalmasan nevetséges.

Felteszek egy kérdést, de kérem, senki se használja a Google-t a válasz megtalálásához! Köszönöm!

A leadott szavazatok hány százalékával nyerte meg a választást Trump?

.

.

.

Rendben, segjtek.

Kanada Banda stat&graf
(kattints a nagyobb mérethez)

Az amerikai választói rendszer sajátosságai miatt a választást Donald Trump nyerte, mert a győzelemhez szükséges 270 db elektori szavazatot csak neki sikerült összeszednie, pontosan 304 db-ot gyűjtött, míg Mrs. Clinton csak 227 darabot. Ami pedig az állampolgári szavazatokat illet: az “amerikai nép” döntése értelmében Hillary Clinton lett volna az Egyesül Államok elnökasszonya, nem pedig Trump az elnök. Ez jól látható a végeredményben: Trump közel 63 millió szavazatával szemben a többi jelölt összesen közel 73 millió szavazatot szerzett meg.

Ha valaki a 2016-os elnökválasztási események részleteiben akar elmélyedni, annak az angol nyelvű Wikipedia szócikk itt, a magyar nyelvű pedig itt található. Tartalmas olvasmány mindkettő, érdemes rákészülni.

(fotó: Wikipedia)

Tehát az én olvasatomban Trump a legkevésbé sem élvezi a többség támogatását. Naivitás azt gondolni, hogy minden amerikai állampolgár, köztük a magyar származásúak is, pontosan ugyanolyan hülyék, mint az elnökük. Mert ez egyáltalán nem így van! Sőt, nagyon nem így van!

Amikor éppen az amerikaiakat hülyézik le ezért, vagy azért, kérem, jusson eszébe mindenkinek, hogy ekkor közel 4 millió magyar honfitársunkat is lehülyézik ugyanazzal a mondattal.

(fotó: BBJ)

Csak néhány, Magyarország és a magyarok hírnevét öregbítő, magyarországi születésű, vagy magyar felmenőkkel rendelkező, tehetséges amerikai hírességet említsek (a teljesség igénye nélkül):

És természetesen a felsorolást még sokáig lehetne folytatni, mert nagyon sokan voltak, vannak és lesznek még amerikaiak magyar gyökerekkel. Tényleg rengeteg magyarnak élnek, dolgoznak, tanulnak családtagjai, rokonai, barátai, ismerősei az Államokban. Lehet, hogy neked is…

 

50 állam, 1 ország

Ahogyan Magyarország sem egyenlő az X, vagy Y, vagy Z párttal, ugyanúgy Amerika sem egyenlő Trump-pal. Ahogyan az amerikaiak sem mind műanyagpohárból szívószállal, vagy aludobozból isszák a fehér bort (legyen az bármennyire is finom), ugyanúgy a magyarok többsége sem tekint a tablettás borra Hungarikumként. (Kedves Krisztina, ebben most semmi cikizés nincs, csak ehhez a témához nagyon adta magát az a 2 fotó. Remélem, nincs harag.)

Higyjétek el nekem, Magyarországról nézve nagyon messze van Amerika. Nem csak földrajzi értelemben. A messze itt és most azt jelenti, hogy Magyarországon élve, az USA-ba egyszer sem látogatva nagyon könnyű rossz értékítéletet hozni egy fél kontinens méretű országról és annak polgárairól. Főleg, mert a legtöbbször csak a macskás-mikrós mende-mondák és a híradások riportjai, beszámolói állnak rendelkezésére annak, aki még nem járt Amerikában. Ezek nagyon torz és erős szűrők, amelyeken sok esetben a valóság csak egy kis szeletkéje jut át. Természetesen, saját tapasztalás nélkül is lehet véleményünk valamiről/valakiről, de az a fentiek miatt kevésbé lesz megalapozott.


(kép forrása)

Tudom, hogy bizonyos körökben és személyeknek még mindig divat kritizálni és zsigerből utálni mindent, ami amerikai. (Ezt a viselkedési formát egy bizonyos intelligencia szint felett azért illik elutasítani.) Tapasztalatom szerint ez egy régi, rossz szokás, a magyarok egy részénél megmaradt még a 80-as évekből. Akit érint, annak talán ideje lenne első kézből informálódnia és szemlétet váltania. Ez csak a hasznára válna, bárminnyire sem ért velem egyet ebben.

A tavalyi évben, munkámból kifolyólag, 26 alkalommal jártam az USA-ban (Illinois – Texas – Kalifornia – Washington államok által alkotott négyszögben kb. mindenhol, legalább egyszer) és rövidebb-hosszabb ideig élvezhettem a vendégszeretetüket. Te, aki annyira utálod őket, hány alkalommal is vendégeskedtél náluk az elmúlt 10 évben? (Költői volt a kérdés, szerintem tudom a választ.)

Ha visszagondolok ezekre a napokra, hetekre, nagyon kevés negatív dolog jut eszembe. Negatív, csalódásra okot adó élményem szerintem nem is volt. Vagy ha mégis, akkor az, ahogyan a példa mutatja, nem vált emlékezetessé. Nem, nem védem Amerikát, nem védem az amerikaiakat, csak próbálok pártatlanul és reálisan véleményt formálni, valamint pozitívan viszonyulni az élet adta élményekhez, feladatokhoz és így a legjobbat kihozni a hétköznapokból.

Nem szabad és nem kell gyűlölni, megvetően lenézni, habzó szájjal megszólni egy másik társadalmat azért, mert más hatások érték évtizedeken keresztül, mert más gazdasági helyzetben van, mert hozzánk, magyarokhoz képest másképp gondolkodnak, mert az Ő életük kevésbé gondterhelt, mint a mienk, magyaroké, mert az Ő történelmük más eredményeket tud felvonultatni, mert az Ő oktatásuk, lexikális prioritásuk más, mint a magyar.

 

Amcsi-magyar, 2 jó barát…

Ugyanakkor ha már össze kell hasonlítanom az amerikaiakat a magyarokkal és a magyarokat az amerikaiakkal, akkor el kell mondanom, hogy mindkét társadalomban vannak olyanok, akiknek a jelenlegi technológiai fejlettségünk, a jelenlegi gazdasági- és politikai események összetettsége már kívül esik a könnyen befogadható és egyszerűen értelmezhető körön. Azaz az egyén a körülötte zajló folyamatoknak már csak a külső szemlélője és napról napra kevesebbet ért meg a számára is fontos összefüggésekből.

(fotó: EyeEm)

Igen, pontosítanom kell magamat: mindenk kornak megvoltak azon egyénei, akik az adott kor fejlettségét, eseményeit, történéseit nehezen, vagy egyáltalán nem tudták a megfelelő módon befogadni és értelmezni. Ez nem új dolog, ez igaz. De minél többet fog tudni az emberiség, annál többen lesznek, akik lemaradnak és nem fognak tudni egy szinttel feljebb gondolkodni.

És a nem tudásból, a nem értésből születnek meg azok az orbitális ostobaságok, mint a mikróban szárított macska és a nem tudásból, a nem értésből kifolyólag kezdenek az ilyen butaságok terjedni és lesznek évtizedekig élő városi legendák. Amelyek még az internet korában és élnek és virulnak. Akkor, amikor kvázi ingyen, minden írni és olvasni tudó számára mérhetetlen mennyiségű információ áll rendelkezésre karnyújtásnyira.

Azok pedig, akik tartják a lépést, sőt, utat mutatnak tevékenységükkel és mindent tőlük telhetőt megtesznek, nos, Ők már megemlítésre és/vagy linkelésre kerültek ebben a cikkben. Rájuk, munkásságukra illik nagyon büszkének lenni és nem összemosni őket olyanokkal, akik miatt – nemzetiségüktől függetlenül – szégyenkezni valónk volna.

Egy szó, mint száz: az amerikaiak nem hülyék (ahogyan más nemzetek polgárai sem). Nem szárítanak macskát mikróban és többségében nem támogatják Trump politikáját: sem intézkedéseivel, sem döntéseivel, sem tetteivel nem értenek egyet. S nem csak a polgárok többsége, hanem több amerikai cég, vállalkozás sem szimpatizál Trump a gazdaságot és kereskedelmet érintő javaslataival, törvényeivel. Hasonlók kijelenthetők a magyarországi viszonyokról és a magyar emberekről is. Nekünk sem esne jól, ha egy Napóleon-komplexusos politikus zavaros ügyeletei, pénzügyei, hatalommániája, és gyermeteg ügyei (kisvonat, focilabda, játékvár) miatt vélekednének rólunk negatívan más nemzetek.

Lehet, sőt, kell velem vitatkozni. Véleményed elmondhatod eme cikk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, illetve Twitter-en és e-mailben.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

Holdra Szállás 1969

Az elmúlt hétvége a Holdra szállás 50. évfodulója körül forgott. Mindenki mindenhol ezzel foglalkozott. Az Apollo 11-gyel, az 1969. július 20-i landolással, Neil Armstrong-gal és Edwin “Buzz” Aldrin-nal voltak tele a Facebook posztok, a Twitter üzenetek, a különböző hírportálok és weboldalak cikkei, blogok és YouTube videók, a hír- és magazinműsorok riportjai szerte a világon. Úgyhogy mi ezt most kihagyjuk. Bőven van rendelkezésre álló információforrás minden tekintetben. Tulajdonképpen az Apolló missziókkal kapcsolatban már most is bőség zavara áll fent. Mi egy kicsit másféle irányból emlékezünk meg erről a történelmi tettről.
Nyitóképen, amely fotó 1969. április 30-án készült, balról jobbra: Neil Armstrong (parancsnok), Michael Collins (parancsnoki egység pilóta), Edwin „Buzz” Aldrin (holdkomppilóta). Képünk forrása a Wikipedia Apollo 11-ről írt szócikke.

Valahogy Michael Collins-ról mindig megfeledkeznek. Pedig az Ő tudására és jelenlétére is szükség volt a 11-es Apollo küldetésen. Amíg Neil és Buzz a Holdon volt, a fent keringő parancsnoki modulban Michael tartotta a frontot és várta vissza őket.

 

Kennedy, a Hold program …

Akik ismertek már a Kanadába költözésemet megelőzően, azon személyek többsége tudhatta, hogy JFK “We choose to go to the Moon” beszéde nagy motiváló erő volt a számomra.
(fotó: John F. Kennedy beszéde közben a Rice Egyetemen, 1962. Szeptember 12-én, – forrás: Wikipedia)

Én személyre szabtam az alábbi is hallható részlet magyarra fordított változatát, amely valahogyan így hangzott:

“Kérdezik egyesek, miért Kanada? Miért Kanadát választottuk új hazánknak? Megkérdezhetnék, miért mászták meg a legmagasabb hegyet? 88 éve miért repülték át az Atlanti-óceánt? Úgy döntöttünk, hogy Kanadába megyünk. Úgy döntöttünk, hogy Calgary-ba költözünk június hónapban és valóra váltjuk terveinket, nem azért, mert könnyû, hanem azért, mert nehéz! Mert ezen célunk meg fogja mérettetni a képességeimet és a tudásomat, mert ez az a kihívás, amelyet hajlandó vagyok elfogadni és ez az a kihívás, amelyet meg kívánok nyerni.”

Kennedy majd 18 perces beszédét teljes hosszában is érdemes meghallgatni, de én most csak egy rövid, közel 1 perc hosszúságú részletet szeretnék kiemelni ebből a történelmi beszédből. Ez a részlet 8 perc 45 másodpercnél kezdődik és tart kb. 9 perc 35-ig:

 

Na, de!

Ahogyan mondtam, mi egy picit más útját választjuk az Holdra lépés 50. évfordulójának megünneplésére.

 

Kezdjük az olvasni valókkal.

Donald Kent Slayton, vagyis ahogyan mindenki hívta, Deke Slayton egy könyvét ajánlom angolul is olvasni szeretők figyelmébe. Az 1994-ben kiadott, “DEKE! U.S. MANNED SPACE: From Mercury To The Space Shuttle” című könyv az Amazon-on szerezhető be, akár e-könyv formájában is.

Aki ugyanebből a könyvből magyarul szeretne olvasgatni, annak a DEKE blogot ajánlom. Ezen az oldalon egy lelkes honfitársunk fordította le az érdekesebb részeket 2012. októbere és 2014. júliusa között. A blogmotor működése miatt ez tulajdonképpen egy online könyv, amelyet hátulról előlre felé lapozva kell olvasni.

A blog ezt írja magáról: “Deke Slayton berepülő pilóta volt, az USA első hét asztronautájának egyike. Űrrepülése előtt azonban szívritmuszavart állapítottak meg nála: a hatvanas években nem repülhetett. Az asztronauták őt választották vezetőjüknek. Ezen a blogon Amerika első hét asztronautái által írt könyvekből elsőként fordítunk részleteket magyarra.”

Deke végül 1975-ben beteljesíthette gyermekkori álmát és az Apollo–18 fedélzetén kijutathatott a világűrbe, ahol a szovjet Szojuz–19 űrhajóval kapcsolódtak össze az Apollo-Szojuz programban. Összesen icivel több, mint 47 órán át volt összekapcsolódva a 2 űrhajó július 17-19 között. Erről a jelentőségteljes történelmi eseményről még Hofi Géza is megemlékezett:

Szóval a könyv és a blog egyaránt érdekes, nem mindennapi olvasmányok, ajánlom mindenki szíves figyelmébe.

 

Látnivalók hosszú sora

NASA – Az Amerikai űrkutatás története. Szinkronizált dokumentumfilm, az alapoktól mutatja be, milyen és mekkora munka folyt az USA-ban a sikeres küldetések érdekében. A sorozatnak további 3 része is van, azok szintén megtalálhatók a YouTube-on.

 

Holdárnyékban (In the Shadow of the Moon)

A 2007-es dokumentumfilmet csak Amazon-on érhető el és nézhető meg. Sajnos a port.hu-nak sincs információja arról, hogy mikor vetítik legközelebb valamely magyar tv-csatornán.

Információ a filmről: “1968 és 1972 között huszonnégy amerikai utazott a Holdig. Rajtuk kívül emberi lény még sosem látogatott el más égitestre. Filmünkben az Apollo program űrhajósai maguk mesélik el történetüket, és megosztják velünk gondolataikat arról, hogy ezek a nagyszabású kutatóutak mit jelentettek nekik és az emberiségnek. Készüljön fel rá, hogy bensőséges és tanulságos interjúkat fog látni az Apollo program minden egyes útjának legénységével az Apollo 8-tól – az első Hold körüli úttól – kezdve az Apollo 17-ig, az utolsó holdraszállásig, melynek során két ember több mint három nappalt és három éjszakát töltött a Hold felszínén. Az interjúk közé beillesztettünk felújított NASA-filmfelvételeket, melyek többsége még sosem volt látható. “

 

Gépek a Holdon (Moon Machines)

A 6 részes dokumentumfilm magyar szinkronnal elérhető a YouTube-on. Az utolsó rész különösen kedves a számomra, mert nagyobb részt Pavlics Ferenc munkásságáról, a holdjáró tervezőjéről szól: “Noha a Holdra lépõ ûrhajósokat mindenki ismeri, azok neve jórészt feledésbe merült, akik az „emberiség nagy lépését” lehetõvé tevõ szerkezeteket megalkották. A sorozat célja, hogy bemutassa azokat, akik közremûködtek abban, hogy az ûrhajósok küldetése teljesülhessen. Az epizódokban összesen hetven, az Apollo programban dolgozó szakember szólal meg, köztük a hatodik részben maga Pavlics Ferenc, a holdautó fõkonstruktõre is.”

További 2 angol nyelvű interjú tekinthető meg Pavlics úrral az alábbi 2 linken:

Pavlics Ferenc és a holdjáró
(fotó: https://alchetron.com)

 

Most pedig jöjjenek a mozifilmek.

Októberi égbolt (October Sky)

Életrajzi történet, valós események feldolgozásával. Nagyon kedves kis történet, nem csak a megszállottaknak, hanem családi mozinak is kiváló.

A port.hu leírása a filmről: “Az önéletrajzi ihletésű filmben Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik.”

 

Az igazak (The Right Stuff)

(fotó: https://spacecenter.org)

Az 1983-as filmról az alábbiakat írja a port.hu: “Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. “Az Igazak”-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.”

 

Apollo 13

“Houston, we have a problem!”. Volt bárki, aki még nem látta ezt a filmet? Legalább kétszer? Kihagyhatatlan, s nem csak Tom Hanks, Gary Sinise és Ed Harris kiemelkedő játéka miatt.

A port.hu adatlapja alapján: “1970. április 11-én az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: “Houston, baj van.” A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás. “

Személyes kedvencem tehát a film, szerintem eddig 7, vagy 8 alkalommal láttam, a DVD a mai napig itt áll a polcon. Azóta már megjelent Blu-Ray-is és akár 4K-s felbontásban is élvezhetjük a látványt.

 

A Végtelen szerelmesei (From the Earth to the Moon)

Ez a több lemezes DVD-kiadás, amely 12 részt tartalmaz, szintén itt van a polcomon. Az HBO grandiózus, Tom Hanks nevével fémjelzett alkotása valamennyi űrutazás-űrhajózás iránt vonzalmat érző számára kötelező darab!

eredeti mérethez klikk a képre!

A port.hu ezt írja róla: “Hollywood sztárrendezői és sztárszínészei tolmácsolásában elevenednek meg az amerikai űrkutatás legendás korszakának mérföldkőnek számító mozzanatai, sikerei és kudarcai, veszteségei és eredményei, emberáldozatot követő tragédiái és az emberiség életét örökre megváltoztató felfedezései. “

Nem kérdéses, aki tudja, szerezze be mihamarabb!

 

A számolás joga (Hidden Figures)

Az űrkutatás, űrhajózás egy teljesen más, kevésbé ismert vetületét mutatja be a film. A 2017-es filmhez hasonlót ebben a műfajban még csak véletlenül sem lehetett látni az elmúlt 50 évben!

(fotó: 20th Century Fox)

A port.hu adatlapja szerint: “Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék.A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.”

A 6 főszereplő: Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monáe (aki egyébként amerikai dalszerző, énekes), Kevin Costner, Kirsten Dunst, Jim Parsons (Sheldon az Agymenőkből) játéka egészen parádés, szerintem hamarosan újra nézem a filmet.

 

Armstrong

Az Armstrong c. film az IMDB értékelései alapján 7.2 ponton áll a 10-ből. Sajnos idő hiányában még nem tudtam végig nézni a filmet, de ami késik, nem múlik.

A lehetőségekhez mérten érdemes a filmet eredeti nyelven, felirattal nézni, mert Harrison Ford narrációjával készült az eredeti felvételeket is tartalmazó dokumentumfilm.

Jelenleg csak az Amazon-on érhető el a film, de bízom benne, hogy hamarosan Magyarországon is elérhető lesz a mozikban, vagy valamely kábelcsatornán.

És véleményem szerint el is érkeztünk a 2018-as év legjobb Hollywood-i mozijához:

 

 

Az első ember (First Man)

A port.hu adatlapja az alábbiakat írja a filmről: “A 6 Oscar-díjas sikerfilmjük, a Kalifornia álom után Ryan Gosling és a rendező Damien Chazelle újra összefogtak: filmre viszik a lebilincselő történetet, amelynek középpontjában a NASA missziója áll, hogy embert küldjenek a holdra. A zsigeri, szubjektív krónika Neil Armstrong 1961 és 1969 közti időszakára koncentrál, és James R. Hansen könyve alapján készült. A film feltárja, milyen áldozatokat követelt Armstrongtól és a nemzettől a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.”

 

A film egy életrajzi dráma, történelmi film! Amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, amely Neil Armstrong életének egy nagyobb szeletét mutatja be (szerintem a legkevésbé sem unalmas módon). Viszont aki egy akciódús, fordulatos, körmöt izgalmában lerágós sci-fi-re számít, az hatalmasat fog csalódni – nekik ott A galaxis őrzői. Vagy valamelyik Disney mesefilm a háborúzó csillagokról. Aki azonban egy hiteles portrét szeretne látni, dokumentumfilm helyett egy nézhető játékfilmben, annak kötelező darab Az első ember c. film. Armstrong fia és özvegye szerint a valaha készült leghitelesebb alkotás született Neil-ről meg ezzel a filmmel.

 

The Astronaut Wives Club

Talán nem minden idők legjobbja, de egy tekintést talán megér ez a 10. részes sorozat. Az imdb-n 7.2-n áll, tehát egész jó értékeléssel büszkélkedhet.

A port.hu-n sokat nem lehet megtudni a könyvből született játékfilm sorozatról, de szerencsénkre a SorozatJunkie weboldal kritikával illette az egy évadból álló múvet. Az általuk leírtakból szemezgettem ki a legfontosabbnak gondolt észrevételeket, a sorozat főbb jellemzőit:

  • „Mercury Seven”, azaz a NASA 1959-ben elindított első űrprogramjába bekerülő űrhajósok feleségeinek életét mutatta be a hirtelen jött rivaldafényben
  • Hét nő volt tehát a középpontban, akik abban az időszakban váltak Amerika kedvenc „celebjeivé”, amikor a nőkre még csakis, mint anyákra és háziasszonyokra tekintettek
  • egy-két igazán minimális “csúsztatást” kivéve, száz százalékig ragaszkodott a valóságban megtörtént eseményekhez
  • a készítők nem találtak ki meg nem történt veszekedéseket, vagy bonyodalmakat, hanem követték a feleségek által elmesélteket.
  • A történet az 1959-es első űrprogram és a Holdra szállás, valamint az Apolló-14 fellövése közti bő tizenöt évet fedte le a 10 rész alatt
  • a 60-as évek Amerikája sokkal többről szólt, mint az űrversenyről, a háttérben komoly társadalmi problémák (faji kérdések, vietnami- és hidegháború) húzódtak
  • egy bizonyos társadalmi kérdés a feleségeket is komolyan érintette: a női egyenjogúságért való küzdelem. Láthattuk, hogy abban a korban a nőkre kizárólag, mint háziasszonyokra, anyákra és feleségekre tekintettek.
  • az űrhajós feleségek élete egyáltalán nem volt könnyű, a folyamatos aggódás, a férjek távolléte, a tökéletes élet „eljátszása” és az állandó nyilvánosság mindegyikük házasságára rányomta a bélyegét.

És legyen akkor 2 film a másik, azaz a szovjet oldalról is.

Salyut-7

A 2017-ben készült orosz, majdnem 2 órás történelmi dráma pontosan ugyanazt a minőségi szintet hozza, mint amit a Hollywood-i szuperprodukcióktól megszokhattunk. Természetesen eredeti nyelven, felirattal néztem meg a filmet: a hangzás és a képi világa lenyűgöző volt! A történet mesélés és a színészi alakítás is hozta a 9/10-t, úgyhogy akinek lehetősége van, feltétlen nézze meg a filmet! Az imdb-n 7.2-es értékelést kapott, de szerintem kijárna neki a 9 pont.

A port.hu ezt írja a filmről: “1985-ben a távirányítású szovjet űrállomás váratlanul elveszíti a kapcsolatot a földi irányítással. A Szaljut-7 a szovjet tudomány és űripar büszkesége, elvesztése nemcsak rombolná az ország imázsát, de a tragédia emberéleteket is veszélyeztet. Hogy megelőzzék a katasztrófát, az űrhajósoknak el kell érniük a Szaljut-7-et, és meg kell találniuk a hibát. Eddig azonban még senki nem dokkolt egy irányíthatatlan űrállomáson. Kezdetét veszi az űrhajózás történetének legkomplikáltabb küldetése. “

Eredeti nyelvű tréler, angol felirattal:

 

The Age of Pioneers / The spacewalker (Voszhod-2) (ez van olyankor, amikor egy film különböző országokban több címen is fut)

Az “Az úttörők kora”, vagy “Az űrsétáló” c. film már sokkal inkább tűnik egy valódi akciófilmnek, mint sem drámai hatású, lassabb folyású történetmesélésnek.

A látvány és a színészi alkotás itt is hozzá a kötelezőt, a sztori is izgalmas és belátást enged a háttérben zajló pártállami folyamatokba, hatalmi vitákba is. A számítógépes animációk hibátlanok és rettentően eredetinek hatnak.

 

Eredeti nyelvű tréler, angol felirattal:

Az imdb-n 7.3-as értékelése van a 2 óra 20 perc hosszúságú filmnek.

 

Az ajánló teljesen személyes vélemény szerint készült.

Ha valami fontos kimaradt, vagy figyelmünkbe ajánlanál valamit, vagy elmesélnéd, hogy neked mi tetszett/nem tetszett, írhatsz nekünk eme cikkünk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, Twitter-en, de elérhetőek vagyunk e-mail-en is.

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

KBXTR02 – Canada Day Picnic 2019

Kanada Banda Extra #02 – családi piknik Kanada Napon. Egyedi hangzású adással jelentkezünk, amelyet Calgary egyik parkjában vettünk fel július 1-én. Lesz kevés időjárás, sok háttérzaj, mikorfonba fújó szél és fejünk felett szálló repülőgépek. Mi pedig felháborodtunk, nagyon!! Majd egy rendőrségi akcióról beszéltünk és állampolgárokat kritizáltunk. Történelmi tényeket és nézőpontokat is elemeztünk, aztán pedig félre tettük a mikrofonokat és következett a piknik a családdal, barátokkal.
(nyitókép: Worth1000.com)

 

 

 

Adás napló.

Sziklás-hegység, Banff Nemzeti Park, Alberta

CPS járőr autó, jól felismerhető rendőrségi felnikkel
(fotó: Steven Neilson)

  • Pici piros hódocska:

(fotó: Lator)

 

Zenék a podcast-ban:

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Canada Day 2019

152 év. Boldog születésnapot, Kanada!

39 év. Boldog születésnapot Kanada nemzeti himnusza!

A nyitóképen látható feliraton Kanada nemzeti himnuszának 4. sora olvasható: “True North strong and free” – amely Anglia egyik legnépszerűbb költője, Alfred Tennyson  által Kanadáról papírra vetett szavaira utal: “That True North whereof we lately heard.”. A költeményben a “true” szó jelentése “hűséges”. “North”, azaz “Észak”, amelyet nem kell különösebben magyarázni, hiszen még a Mikulás is nálunk, a kanadai északi-sarkon lakik (nem pedig a finneknél), még rendes postacíme is van, egyedi irányítószámmal. A “strong and free” jelentése pedig önbizalmat sugároz, mely szerint Kanada erős, független, szabad állam.

 

 

Kanada Napja nemzeti ünnep – hasonlóan az augusztus 20-hoz Magyarországon. A Canada Day-t 1982 óta hívják Canada Day-nek, előtte Domínium Napjaként tartották nyilván, amelyen az 1867. július 1-i évfordulót ünnepeljük. Ezen napon egyesült Kanada Tartománya, Új-Skócia és Új-Brunswick egy Domíniumban a Brit Birodalmon belül, amelyet ezután Kanadának hívtak.

A 1980. óta hivatalos nemzeti himnusz szövege* (teljesen véletlenül egykorú vagyok vele):

“O Canada! Our home and native land!
True patriot love in all of us command.
With glowing hearts we see thee rise,
The True North strong and free!
From far and wide,
O Canada, we stand on guard for thee.
God keep our land glorious and free!
O Canada, we stand on guard for thee.
O Canada, we stand on guard for thee.”


Douglas Tranquada, operaénekes, és a szurkólók közösen éneklik
az “O Canada”-t 2019. június 10-én Toronto-ban,
az NBA nagydöntő 5. mérkőzésén

 

De nem az “O Canada” volt Kanada első himnusza, mert volt még másik kettő is. Azaz még most is van egy … meg még egy. De haladjunk időrendben.

Az 1700-as évek közepe táján (egyesek szerint már vagy 100 évvel korábban) volt a  “God Save the Queen” – mondjuk úgy – elődje: akkoriban György király uralkodása miatt “God Save the  King” néven volt ismert. Az évszázadok alatt számtalan verziója született, felsorolni is sok volna… hivatalosan elfogadott verziója azonban még ma sincs a Brit nemzeti himnusznak. Kanadának ma is a “God save the Queen” a királyi himnusza, amelyet a királynő, vagy a királyi család tagjainak jelenlétében játszanak. Mert Kanada jelenleg is a Nemzetközösség tagja, az ország uralkodója II. Erzsébet brit királynő.

 

Aztán: Kanada alapításának évében, 1867-ben ihletődött meg egy juharfától Alexander Muir. A Toronto-i tanító kertjében állt a fa és mellette/alatta üldögélve írta meg a “The Maple Leaf Forever” sorait, amely sokáig Kanada nem hivatalos himnusza volt. A videóban nyomon követhető, hogyan változott közel egy évszázad alatt a kanadai zászló 1868. és 1965. között.

 

Az “O Canada”-nak természetesen van francia nyelvű változata is, mivel eredetileg francia nyelven írta meg Sir Adolphe-Basile Routhier 1880-ban. A megzenésítése Calixa Lavallée személyéhez fűződik. Angolul többféle átirata létezett és létezik, a hivatalossá azonban a már idézett szöveggel vált 1980-ban, amelyet még 1908-ban írt a Méltóságos Robert Stanley Weir.

Létezik belőle angol-francia nyelvű változata is, ez utóbbi emígyen fest:

“O Canada! Our home and native land!
True patriot love in all of us command,
Car ton bras sait porter l’épée,
Il sait porter la croix!
Ton histoire est une épopée
Des plus brillants exploits,
God keep our land glorious and free!

O Canada, we stand on guard for thee.
O Canada, we stand on guard for thee.”

Fent a messzi északon, Nunavut területen, a helyi őslakosok Inuktitut nyelvre lefordított változatot éneklik az angol helyett. Az Inuktitut ábécé itt tekinthető meg.


sajnos ennél jobb verziót nem találtam

 

Végezetül pedig egy történelmi pillanat! 2007. február 3-án először fordult elő Kanada történetében, hogy Akina Shirt az anyanyelvén, azaz Cree nyelven énekelte el a himnuszt egy sporteseményen.


NHL jégkorong bajnokság, Calgary Flames – Vancouver Canucks mérkőzés

 

* kiegészítés: 2018. január 31-én az alábbi változtatást vezette be Kanada Kormánya: a korábban megírt “True patriot love in all thy sons command” sort “True patriot love in all of us command”-ra változatták. Azaz a “fiaid” szót cserélték “mindannyiunk”-ra, mivel nem csak a fiúk és férfiak szeretik hazájukként Kanadát, hanem lányok és asszonyok is.

 

 

Extra info: amikor a cikket elkezdtem írni, még fogalmam sem volt, hogy hogyan fog folytatódni a cím és az első mondat után. Kezdésül kerestem egy nyitóképet, ez kb. 8-10 percet vett igénybe. Amint megvolt a kiválasztott kép, a képen szereplő szöveget meg kellett magyaráznom, így adta magát az O Canada szövegének bemásolása a kormányzati weboldalról , majd némi extra információért rákerestem a Wikipedia oldalain is a kanadai himnuszra. A többi pedig utána már adta magát és a vége megint az lett, hogy egymás után jöttek a érdekesebbnél érdekesebb információk, hogy gyorsabban járt az eszem, mint az ujjaim a billentyűzeten. Végül pedig kb. 3 óra alatt el is készült a cikk.

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

– Lázadó

A Bulvársajtó És A Valóság

A bulvársajtónak és a valóságnak a legtöbb esetben elég kevés köze van egymáshoz. A lényeg kattintékony cím, a megfelelő karakterszám, a szenzációhajhász stílus. Ami nálam most kicsapta a biztosítékot, az nem más, mint a life.hu által – csak részben – magyarra fordított angol nyelvű cikk. Amely a life.hu szerint csak a brit DailyMail weboldalán jelent meg május 23-án. Azonban ők a LADbible.com weboldalán találták a cikket, ez a “hír” ott még május 16-án jelent meg. A magyar bulvárweboldal május 28-án hozta le a cikket (a fordítást követően). A sztori lényege, hogy egy Alberta-ban nyaraló floridai diák a Banff Nemzeti Park egyik folyójában Skócia leghíresebb lényét, a Loch Ness-i szörnyet látta és fotózta le.
(címlap fotó: https://www.eventbrite.co.uk)

Véleményem szerint ez egy olyan információ halmaz – mert hírnek a legkevésbé sem nevezném -, amely említésre sem méltó. De ugyebár a 15 perc hírnév majdnem mindenkinek jár (egyszer az életben). Aki ezzel keresné meg a szerkesztőségemet, feltűnési viszketegségben szenvedve, 15 perc hírnévre vágyakozva, a küszöbön állva, páros lábban mutatnám meg neki a hazafelé vezető utat. Még akkor is, amikor már nagyon nem lenne miről írni és nagyítóval keresnénk az utcán heverő témákat. (Zárójelben: rendben, a bulvár a jelentéktelen, semmitmondó történetekből él meg, sajnos. Nem lenne ilyen könnyű a dolguk, ha az olvasók nem méltatnák figyelemre a hangzatos című, tényekben és lényegi információkban szűkölködő cikk-szerűségeket, amelyeket újságírónak látszó véglények írnak.)

De nem így a 2012-es alapítású Ladbible. Őket kereste meg a floridai 17 éves Matthew, aki lencsevégre kapta a “megfoghatatlan viziszörnyet”, Nessie-t. A “szerkesztőség” kapott az alkalmon és több bekezdéses cikkben ismertetik a rendkívüli eseményt. A fiatal fiú a családi vakációját töltötte május első napjaiban a Banff Nemzeti Parkban, Alberta tartományban. A misztikus lény – amelynek nem az észak-amerikai kontinensen, hanem Skóciában lenne a helye -, akkor éppen egy folyón úszott keresztül és Matt meglátta a hosszú nyakát. Majd gyorsan készített 2 fényképet is.

A feltételezett fadarab … azaz viziszörny.
Katt a képre a nagyméretű fotóhoz.

(fotó: Matthew D’Amico, South West News Service)

A fiú elmondása szerint a döbbenettől a szőr is felállt a hátán. Éppen pihenőt tartottak egy magaslaton és a tájban gyönyörködtek, amikor Matt a folyóra pillantva meglátta a szörnyet. “Egy órányi túrázás után az egyik hegyen pihenőt tartottunk, ahonnan nagyszerű kilátás nyílt a Bow River-re, ahol a nővérem és én azt láttuk, hogy egy őskori állat úszik a vízben. Mindketten ledöbbentünk.” “A Bulvársajtó És A Valóság” bővebben

Na miben előzte meg Kanadát Magyarország?

Van itt egy 3 perc 47 másodperces videó amit látnotok kell!

Mutatjuk Balla Virág és Devecseriné Takács Kincső tegnapi fantasztikus győzelmét a Duisburg-i Világkupáról. Olimpiai számban, C2, 500-on tudták megelőzni remek hajrával a két éve veretlen kanadai párost, amely nagyon jó előjel a szegedi világbajnokság előtt. 💪  Csak így tovább lányok.

 

 

A videót a Magyar Kajak-Kenu Szövetségtől kölcsönöztük, köszönjük szépen.

Itt pedig egy ráadás felvétel a velük készült interjúról. Azonkak akik kíváncsiak, hogy milyen is volt ez belülről nézve:

Méregzöld!

Jó reggelt kívánok! Ha emlékezetem nem csal, akkor ez az első olyan cikkem, amelyen legalább két héten át dolgoztam kisebb-nagyobb megszakításokkal, majd végül teljesen újra írtam az egészet és még a címét is megváltozattam. Az első pár verzióban olyan hívószavak voltak a fejlécben, mint: TESLA, Elon Musk, elektromos autó, villanyautó, lítium, kobalt, akkumulátor, villanyáram, bányászat, olajipar, gazdagok, úri huncutság, kiváltság, luxus, éghajlatváltozás, környezetszennyezés, környezetvédelem. Ó, és persze a legjobb: “mindmeghalunk“. Egyszer biztosan. De addig se mindegy, hogyan és miként élünk.

Próbáltam tényszerűen fogalmazni, a lényeges információk hangsúlyozására törekedni. Lehet, valaki száraznak és hihetetlenül hosszúnak fogja érezni ezen cikkem. Miért? Mert egyrészt egyes témák között nagy az átfedés, nehéz lenne ketté vágni a témát úgy, hogy mindkét cikk érthető és kerek egész legyen. Úgyhogy akkor már most az elején szólok, hogy:

  • ismételten gondolatébresztés következik,
  • továbbá szerteágazó, változatos,
  • és éppen ezért nagyon hosszú ez a cikk! Tényleg.

De nem olyan hosszú, mint a napi hírfolyamod a Facebook-on, ellenben ez itt reklám- és adatgyűjtésmentes, szóval ha arra van időd, legyen erre is. Köszi.

Igyekeszem tartani az irányt és egyértelműen fogalmazni. Őszintén bízok benne, hogy olvasmányosra sikerült és Te, a Kedves Olvasó, eljutsz a végéig.

 

Egy baráti emlékeztető az elejére.
Kéretik szépen kiérezni a szarkazmust, ott, ahol kell
és gondolkodóba esni, ott, ahol kell.

AKINEK NEM INGE, NE VEGYE MAGÁRA!
Tehát nem fogom
minden bejegyzés végére
odaírni, hogy “tisztelet a kivételnek!”.

“Méregzöld!” bővebben