Erdőtűz Szibériában

Jó reggelt kívánok! Mivel ez megint egy olyan téma, ami instant felbosszantott, muszáj voltam vitriolba mártani az egész laptopomat, majd eme cikket a megfelelő óvintézkedések megtételét követően megírni. Ezért ha eültést találltokk vahalol a szögevben, annak az oka az, hogy vygeévmledi kesztyűben nehézkes a  gépelés. Sok szeretettel üdvözlöm a médiamunkásokat, a Facebook Mindent Túlreagáló Kommenthuszárait, a Jólmegmondó Megélhetési Influenszereket, továbbá külön köszöntés illeti az ismételten hisztérikus hangulatban hempergő, nem mellesleg kanadai alapítású Greenpeace képviselőit: sziasztok! Nem bezárni az oldalt, tessék szépen végig olvasni a cikket! Köszcsi-puszcsi-szercsi-lávcsi.

előkészületek eme cikk megírásához:
felhozom a pincéből a vitriolos hordót*

 

Hé, ti mindannyian! Olyan jó, hogy újra hallatjátok hangotokat.

A médiamunkások is, akiknek muszáj írni valamiről, akárkiről, bármiről, hogy meglegyen a kötelezően előírt leütés szám a nap végére. Különben, mint 20 éves múlttal és millós olvasótáborral rendelkező, profitorientált vállalkozás, nem fogjátok tudni megindokolni, hogy miért kunyeráltok pénzt** az olvasóitoktól.

A méregzöldek is, akik a bálnákat megmenteni dízelmeghajtású hajókkal mentek ki a tengerekre. Amely vizekre olyan kikötőkből hajóztok ki, amely úszik a szemétben, s amely kikötőkbe interkontinentális repülőjáratokkal érkeztek távoli országokból. Leginkább akkor, amikor egy új kőolajvezeték megépítése miatti több napos tiltakozásotokat követően másoknak kell utánatok feltakarítani a mocskotokat!

dakota_access_camp_debris_garbage_clean-upÉszak-Dakota, USA, 2017: környezetvédők tábora a tiltakozás után:
ők békésen hazamentek,
de a szemetüket hátra hagyták
(fotó: Amy Sisk/Inside Energy)

A kommenthuszárok is. Ti, akik a Facebook-on töltitek munka- és szabadidőtök nagyrészét, ott hintve az igét mindenről, ami szembe jön, akkor is, ha teljesen fogalmatlanok vagytok a témában: hiszen aki többször és hangosabban mondja a magáét, a végén annak lesz igaza. Mindegy, hogy az egyértelmű tények, vagy a különböző tudományos megállapítások mit mondanak. Még akkor is, amikor pár kattintásra van tőletek a tudás, az új ismeret, de lustaságből és/vagy a magatok irányába tanusított igénytelenségből kifolyólag eszetek ágában sincs párat kattintani.

Az influenszerek is, ha több-kevesebb élettapasztalattal az Insta-posztokban, a YouTube videókban és/vagy valamelyik könnyen felejthető kereskedelmi televízióban, rádióban olyan bőkezűen osszátok azt a keveset, ami nektek jutott. Na, nem az anyagiakból, hanem észből.

wildfire_fortmc_20162016. május 3.: erdőtűz tombol Fort McMurray-ben (Alberta)
(fotó: Terry Reith/TCP)

 

Mindmeghaltunk.

Tele vannak a magyar híroldalak és a magyar Insta- és Facebook-posztok is azzal, hogy “Ááá, itt a világvége, mert Szibéria északi részén, jujj-jujj, tényleg nagyon ég már az erdő! Jajj!”. Hogy pontosan mekkora terület vált a lángok martalékává, azt nem tudom, mert a cirill betűs híroldalakhoz most nem volt hangulatom, a magyarokat átnézve (a 444.hu szerint) 3 millió hektár (az index.hu szerint “csak” 2,8 millió) körül van az erdőtűz által érintett területek nagysága augusztus elején. A kanadai CBC.ca több, mint 3,1 millió hektárról ír. Tudom, tudom, mivel ekkora méretű katasztrófáról van szó, nagyjából lehetetlen pontos számot mondani.

 

Vigyázz! Kész! Tűz!

Jegyezzünk meg pár adatot így az elején: Szibéria, 2019, erdőtűz, 3.100.000 hektár

Kezdjük a matekórát egy könnyű kérdéssel. Megtudja mondani valaki, hogy hány millió hektár erdő égett le Kanadában az elmúlt években? Az, hogy sok, vagy az, hogy kevés, az nem válasz. Ja, hogy Kanada messze van Magyarországtól, ezért aztán a magyar átlagembert nem érdekli az, ami ott történik? Akkor Szibéria miért lett ennyire fontos hirtelen? Az sincs éppen közel Magyarországhoz.

wildfire_northern_alberta_2009erdőtűz tombol Alberta tartomány északi részén 2009-ben
(fotó: Cameron Strandberg)

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az alábbi táblázatot kb. 1 órányi munkával állítottam össze. Nem volt nehéz: a Google, Kanada Kormányának és más hivatalos kanadai szervek weboldalai nekem is a barátaim. A táblázatban található adatok azt mutatják meg, hogy 2017. január 1. és 2019. augusztus 7. között a 4 nyugati tartományban egyesével és Kanadában összesen hány hektár erdő vált a lángok martalékává a kisebb-nagyobb erdőtüzekben.

BC – British Columbia, AB – Alberta,
SK – Saskatchewan, MB – Manitoba

 

Ahogyan az látható, az elmúlt 2,5 évben:

  • csak egyedül Brit Columbia-ban 2,59 millió hektár,
  • a 4 nyugati tartományban pedig összesen 4.658.291 hektár erdő égett le. Több, mint 4,6 millió hektár!

És akkor még nem számoltuk bele pl. az Északnyugati Területeket, vagy Yukon-t…

Kanadában 2017-ben közel 3,37 millió hektár erdő égett le, de 2018-ban szerencsére ennél kevesebb, csak kb. 2,27 millió hektár. Ha csak ezt a két, egymást követő évet nézem, akkor összesen 5.643.781 hektár erdőterület semmisült meg hatalmas lángok és még hatalmasabb füst kiséretében.

De volt ennél rosszabb is. Ha hatásvadász akarok lenni, akkor azt írom, hogy KANADÁNAK KÉT HORRORISZTIKUS ÉVE VOLT:

  • 2013-ben összesen: 4.203.867,
  • 2014-ben összesen: 4.563.847 hektár erdő égett le.

Ha eme kettő évet összeadom, máris 8,76 millió hektárnál járok. Volt egy tartomány és egy terület, amely adott évben nagyon rosszul járt. A 2013-as erdőtüzekben Québec tartománya 1.872.842, a 2014-es erdőtüzekben pedig az Északnyugati Területek könyvelhetett el 3.416.291 hektrányi leégett erdőt.

wildfire_nwt_2014erdőtűz ég az Északnyugati Területek “South Slave” régiójában 2014-ben
(fotó: NWT Fire)

 

Megint felteszek pár kérdést.

Ki emlékszik ezekre az erdőtüzekre 2013-ból és 2014-ből??? Senki? Senki.

Tele volt-e ezekkel az erdőtüzekkel a Facebook? Tele voltak-e ezekkel az erdőtüzekkel a híradások? Játszott-e számháborút emiatt az erdőtüzek miatt a Greenpeace? Egyáltalán, érdekelt-e bárkit is ez a több millió hektárnyi hamuvá és korommá váló erdőség??

wildfire_california.jpgTe mivel oltalád el?

 

Szerintem mindegyik kérdésre NEM lesz a válasz. Pedig nem régmúlt időkről beszélek, ezek a esetek csak pár évesek. Pedig ezekből az erdőtüzekből felszálló füstök is ugyanolyan károsak voltak a légkör számára, mint a szibériai erdőtüzekből felszállók. Nincs különbség.

Lehet, hogy akkoriban nem volt divat minden második Facebook-posztnak apokaliptikus hangvételűnek lennie? A 2010-es évek első felében még nem volt trendi a műanyag szívószálakról, meg szarvasmarha pukiról beszélni? Lehet, hogy akkoriban még nem volt kifizetődő minden nap erdőtüzekről beszámolni és cikk sorozatot írni a légkörbe kerülő füstről, az egészségüket és életüket kockáztató tűzoltókról, az erdők jövőjéről? Lehet, hogy akkoriban még nem hozott volna lájkokat, megosztásokat, olvasókat és követőket egy-egy kanadai erdőtűzről szóló poszt, cikk, híradás?

Ha találsz olyan magyar nyelvű hiradást, cikket, riportot, Facebook-posztot, Insta fotót kommentárral, vagy influenszer YouTube-os videóját, amely 2013-ban, vagy 2014-ben (vagy esetleg 2017-ben) íródott, készült és a kanadai erdőtüzekről szól, kérlek, feltétlen küld el nekünk a linkjét akár eme cikk Facebook-posztja alatt kommentben, vagy e-mailben. Csak a példa kedvéért: az index.hu csak ennyire volt képes 2018-ban.

 

Irígy vagyok és optimista.

Az pár bekezdéssel korábban közölt adatok forrásait még véletlenül sem linkelem be, mert nem szeretném az ide tévedő médiamunkások helyzetét megkönnyíteni. Ha eddig nem érdekelték őket a tények a kanadai erdőtüzekkel kapcsolatban, most már ne csináljanak belőle szenzációt!

wildfire_usa

Végezetül pedig: Kanada 2019. évi mérlege, augusztus 7-vel bezárólag, a rendelkezésre álló adatok alapján: 1.779.997 hektárnyi leégett erdő, összesen 3.438 db tűzesetben. Még kb. 1,5-2 hónap hátra van az 5. évszakból. Reménykedem benne, hogy az idei szám már nem nagyon emelkedik és nem éri el leégett erdők nagysága a 2 millió hektárt.

 

Nem rád, hanem érted haragszom.

Nem arról van szó cikkemben, hogy “ki tud nagyobbat mondani?”! Nem arról van szó, hogy Kanadában nagyobb tüzek szoktak égni az erdőkben, mint most Szibériában, ezért aztán ez utóbbival nem is érdemes foglalkozni. Egyáltalán nem azt mondom, hogy “Helló, láttunk már ilyet és ilyenebbet is, lehet tovább sétálni!”. Nem azt mondom, hogy Kanada – mivel itt élek -, fontosabb, mint bármely más része a világnak.

Arról beszélek, hogy a szibériai erdőtűz ismét egy ékes példája annak, hogy sem a médiamunkások, sem pedig a Facebook-ozók, sem pedig az influenszerek nem tudják helyén kezelni a világban történő eseményeket és az első adandó alkalommal túlzásokba esnek. Majd pánikolva, gyakran butaságokat beszélve nyilvánulnak meg. Kampányszerűen, a legnépszerűbb témákra repülnek rá – ami most éppen a szibériai erdőtűz -, azzal foglalkoznak, amelyre a legtöbb kattintást lehet kapni, amivel a letöbb olvasót lehet megszerezni, amivel a leglátványosabb hatást lehet elérni. Ez egy remek téma, amely indulatokat, hozzászólásokat, további cikkeket, posztokat, videókat generál, azaz növeli egy oldal, egy videó, egy poszt forgalmát, s ez majd jól fog mutatni a statisztikákban. Most még ezen pörögnek, a jövő héten majd máson fognak. Nem kell aggódni, mindig meglesz az a kutyacsont, amit rágni lehet – persze, csakis hangos morgások és nyálcsorgatások közepette. Ahogy szokták.

Ha megkérdeznénk őket, hogy egy vaktérképen mutassák meg, hogy hol van Szibéria, nem tudnák megtenni. Mert fogalmuk nincs. Nem tudják, hogy “általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb 12,6 millió km², népessége több mint 39 millió fő. Szibériában él Oroszország népességének 24%-a, kb. 39 millió fő (az átlagos népsűrűség 3,5 fő/km²).”

russian_federation_map_smallkattintásra új ablakban nagyméretű térkép nyílik

Nem lesz fontos nekik, hogy Szibéria “teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki és az ország területének háromnegyedét foglalja el.” Azt sem tudnák elmondani, hogy “Szibéria kelet-nyugati irányban az Uráltól a Csendes-óceán vízválasztójáig nyúlik, ide nem értve Oroszország távol-keleti részét. Északon a Jeges-tengertől délen Mongólia és Kína határáig, délnyugaton Kazahsztánban a Kazah-hátságig terjed.” Mert annyira azért már nem érdekli őket a téma, hogy legalább a Wikipédia-t megnyissák.

Szerintünk minden természeti katasztrófa egyaránt fontos, nem látom értelmét csak és kizárólag szenzációhajhászás miatt egyiket, másikat jobban kiemelni, túlértékelni, vagy éppen lebecsülni. Egyre inkább azt látom, hogy az aranyközéputat sem a hivatásos újságírók, sem a Facebook-on véleményüket kifejtő átlagemberek nem képesek megtalálni. Mindig lesznek olyan témák, amelyeket alaposan túl tudnak lihegni és kattintás-vadász címekkel eladni. Összefüggéseiben látni egy adott problémát, következtetéseket levonni sokak számára nagyon körülményes dolog.

Hasonlóan ahhoz, mint amikor villanyautókról van szó és mindenki az akkumulátorainak újrahasznosítása miatt aggódik és tartják ezt rettentően kényes kérdésnek. Miközben egy-egy olajkúton, olajfinomítóban, vagy tankerhajóval történt katasztrófa és súlyos környezetszennyezés már szinte szóra sem érdemes (annyira hozzászoktunk már?). Nem azt nézik, hogy a villanyautó bent a városban, az iskola előtt, a játszótér mellett nem füstöl a gyermek orra alá, hanem amitt izgulnak, hogy mi lesz 15-20 év múlva az akkumulátorokkal? De a kőolajat most termelik ki, most folyik bele a tengereinkbe, most pusztítja el az élővilágot, a dízelmotoros autó már óta ott kormol a lakóhelyünkön…

Ahogyan írtam, minden erdőtűz egyformán fontos. Mindegy, hogy az egy afrikai országban, Dél-Amerikában, vagy Kanadában tombol. Mert egy légkörünk van, ugyanazt a levegőt lélegezzük be szerte a Földön. Beszélnünk kell az erdőtüzekről, közösen kell tenni a megelőzésükért, illetve eloltani olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. A kanadai erdőtüzek közel 60%-a még mindig emberi hanyagságból keletkezik – nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos odafigyelni erdeinkre és megóvni őket a következő generáció számára.

 

maple_leaf_small_3pcs

Mind Lator, mind én fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, a globális klímaváltozás jelentőségét a mi és gyermekeink jövője szempontjából. A magunk módján igyekszünk minden megtenni annak érdekében, hogy a ránk eső ökológiai lábnyom kisebb legyen és egy egészségesebb, tisztább jövőt biztosíthassunk gyermekeink számára. Azonban igyekszünk mindezt túlzásba esés, szinpadiaskodás nélkül elérni, s a magunk szerény módján hozzájárulni a közöshöz.

Akkor most megyek … és lemosom a laptopomat.

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

maple_leaf_small_3pcs

* a fotó csak illusztráció! Nem én vagyok látható a képen és fogalmam sincs, hogy mi a franc van azokban a kék hordókban!

** az 1999-es alapítású index.hu egy Zrt-ként működő, profitorientált gazdasági vállalkozás, amely a piacról él. Profi, főállásban, szerződéses alapon dolgozó újságírói gárdával szolgáltatja a híreket egy erre kialakított szerkesztőségből. Bevételeit első sorban a hirdetők által a reklám megjelenésekért fizetett díjakból szerzi. Ha nincs hír, akkor nincs olvasó és akkor nincs reklám megjelenés. Ha nincs reklám megjelenés, elmaradnak a hirdetők, kevesebb lesz a bevétel. A hírportálok érdeke, hogy szinte minden percben újabb és újabb írások jelenlenek meg oldalaikon, minél többmindenről beszámoljanak (belpolitika, külpolitika, gazdaság, sport, technológia, időjárás, lottószámok, bulvár,  rendkívüli hírek, elemzések, interjúk, videóriportok, blogok, stb., stb.,), ezzel elérve, hogy a hirdetéseket megtekintő olvasók minél többen legyenek és minél több ideig maradjanak az index.hu oldalain, ezáltal több hirdetés jeleníthető meg, azaz több lesz a cég bevétele.

Mi, a KanadaBanda hobbiból, azaz szívvel-lélekkel podcast-olunk és írunk cikkeket, járunk utána dolgoknak és számolunk be dolgokról. Szenvedéllyel, őszintén, a tőlünk elvárható maximumot szeretnénk nyújtani Nektek, hogy még sokáig a Hallgatóink, Olvasóink között tudhassunk benneteket. Munka és család mellett áldozunk időnkből és energiánkból erre a számunkra oly’ kedves projektre és igyekszünk a KanadaBanda-t adásról adásra, cikkről cikkre jobban csinálni. Nagyon köszönjük, ha egy jelképes havi összeggel elismered munkánkat.

 

Sebességtúllépés Ontario-ban

Gyorsan menni egyetlen helyen jó, az pedig a zárt, felügyelt versenypálya. Hogy ne legyen a közutakból az önjelölt sofőröknek ne lehessen versenypályát csinálni, arra például az OPP (Ontario Provincial Police – Ontario Tartományi Rendőrség) vigyáz a nap minden másodpercében. És hogy a jármúvezetők részéről reklamálásra még véletlenül se adódhasson lehetőség, az országutak és autópályák menték táblákon emlékeztetik őket arra, hogy az adott útszakaszon, a megengedett felett, az adott sebességnek mennyi a “jutalma”.

Ontario-ban jártamkor – emlékezetem szerint – nem is láttam civil rendőrautókat az utak mentén és az utakon sem vettem észre egyre sem, csak a hivatásos fekete-fehér festésűek jöttek szembe és mentek el mellettem. Többféle típus is szolgál az OPP-nél: Chevy-k, Ford Interceptor-ok (civilben: Ford Taurus) és Dodge Enforcer-ek (civilben: Dodge Charger) is megtalálhatók a járműveik között.

Ha az autóvezető nem figyel oda és mondjuk valamiért még a tempomatot (német eredetű megnevezés, a Mercedes-Benz alkotta meg a tempo és automat szavakból – angol nyelvterületen cruise control néven ismerik) se használja, akkor előfordulhat, hogy a megengedettnél gyorsabb sebességgel fog közlekedni az utakon.
(kép: Wikipedia)

A félreértések elkerülése végett (“mi előre szóltunk – vitának helye nincs”) egy-egy útszakaszon több alkalommal is kihelyezésre kerültek tájékoztató táblák arról, hogy milyen büntetési tételek kerülnek alkalmazásra adott mértékű sebességtúllépés esetén. Sőt, egy bizonyos esetben nem csak pénzbírságra kell számítani, hanem annál sokkal többre.

Dodge Enforcer

 

Mennyi az annyi?

Hogy jobban el tudjuk helyezni az alábbiakban látható összegeket, jó, ha tudjuk, hogy a Statistics Canada 2017-es adatai alapján egy kanadai család átlagos éves nettó bevétele 59.800 CAD volt, ez valószínúleg pár dollárral emelkedhetett az elmúlt másfél évben. Ha a jelenlegi kb. 220 Ft = 1 CAD árfolyammal számolunk, akkor ez az összeg évente kb. 13.156.000 Ft-ot jelentene.

Magyaroszágon 2018-banszakszervezeti számítások szerintia medián bruttó átlag kereset kb. 240.000 Ft lehetett, ami éves szinten kb. 2.880.000 Ft. Ebből az összegből még le kell vonni a személyi jövedelem adót, majd hozzáadni azokat az összegeket, mint pl. családi pótlék, stb. A különbség a kanadai és a magyar jövedelmek között hozzávetőlegesen 4,5-szeres lehet a számításaim szerint. Az előbb említett számok tükrében nézzük meg, hogy mi mennyibe kerül, ha átlépjük a sebességhatárt Ontario-ban.

Sebességhatár: 90 km/h

(fotó: ADVRider.com)

A fenti tábla olyan utak mentén látható, ahol a sebességhatár maximuma 90 km/h-ban van meghatározva. Ez a sebességhatár a motorkerékpárosoktól kezdve az autósokon, kamionosokon át a turistabuszokig mindenkire egyaránt vonatkozik.

Az Ontario-i és a magyarországi büntetési tételeket az alábbi táblázatban hasonlítottam össze:

Jól látható, hogy a büntetési tételekben nem mutatkozik meg a 4,5-szeres különbség, sőt, még a 2-szeres sem. A kanadai díjakat magasak mondanám, de arányait tekintve közel sem annyira drasztikus mértékűek, mint a magyarok. Ugye a havi nettó 1.096.333 Ft-nak megfelelő kanadai dollárból kifizetni 64.900 Ft-ot kevésbé “fájdalmas”, mint a magyarországon elérhető havi bruttó 240.000 Ft-ból (ami kb. nettó 170.000 Ft?) befizetni 45.000 Ft-nyi bírságot.

Egészen addig, ameddig a megengedett 90 km/h sebességet legalább 50 km/h-val nem lépjük túl.

(fotó: Curtis Walker)

Azaz ha 90 helyett már 140-nel száguldozunk, veszélyeztetve ezzel a magunk és mindenki más testi épségét, a hatóság határozottan fellép és nem csak pénzbírságot ró ki, hanem akár egy kisebb vagyon befizetését (10.000 CAD / kb. 2,2 millió Ft) szabja ki a vétkes autóvezetőre. Továbbá a tettenérés helyszínén azonnal felfüggesztik a gépjárművezetői engedélyt és lefoglalják a gépjárművet!

A járőr részéről nincs mérlegelési lehetőség: azonnal ugrik a jogsi, tréler viszi az autót rendőrségi telephelyre, a vétkes sofőr pedig sétálhat, vagy taxizhat, buszozhat haza. Legfeljebb a pénzösszeg mértékében adhatnak “kedvezményt” a rendőrjárőrök és mondjuk lehet, hogy nem 10.000 CAD-ot, hanem “csak” 9.000 CAD-ot kell majd befizetni.

 

Sebességhatár: 100 km/h

(fotó: wheels.ca)

A fenti tábla olyan utak mentén látható, ahol a sebességhatár maximuma már 100 km/h-ban van meghatározva. Ez a sebességhatár a motorkerékpárosoktól kezdve az autósokon, kamionosokon át a turistabuszokig mindenkire egyaránt vonatkozik.

Az Ontario-i és a magyarországi büntetési tételeket az alábbi táblázatban hasonlítottam össze:

Jól látható, hogy a nagyobb sebességhatár mellett sincs meg a büntetési tételekben a kb. 4,5-szeres különbség, sőt, még a 2-szeres sem. Egészen addig, ameddig a megengedett 100 km/h sebességet legalább 50 km/h sebességgel nem lépjük túl. Ahogyan fentebb már részleteztem, ugyanazok a szankciók következnek ebben az esetben is, mint ha 90-nél mennék 140-nel: durva pénzbírság, felfüggesztett gépjárművezetői engedély és lefoglalt jármű.

 

Büntetőpontok

kiadható büntetőpontok száma, ha a sebességhatás 100 km/h

Természetesen nem csak a pénzbírság összege, hanem a büntetőpontok is ki vannak táblázva az utak mentén! Mert a büntetőpont rendszerét Kanadában valamennyi tartományi- és területi rendőrség alkalmazza. Az Ontario.ca weboldalon megtekinthető, hogy miért mennyi jár: például a maximálisan kiadható 7 pontot kapja a járművezető akkor, ha cserbenhagyásos balesetet okoz, vagy nem követi a hatóság utasításait és rendőrségi felszólításra nem áll meg közúti ellenőrzésre. És 15 pont felett 30 napra automatikusan felfüggesztik a jogosítványt. Az új jogosítvánnyal rendelkezőkkel sokkal szigorúbban bánnak, nekik kevesebb pont is elég a komolyan szankciók eléréséhez, az Ő esetükben már 9 pont elég ahhoz, hogy 60 napra felfüggesszék a vezetői engedélyüket. Aki pedig notórius visszaeső, annak nem csak visszavonják, hanem véglegesen el is vehetik a jogosítványát.

Arról pedig nem legyenek kétségeink, hogy nem fogják meg az sofőrt, ha netán úgy adódik, hogy picit jobban odalép. A járőrök nem csak nappal, hanem éjszakai is mérik a közlekedők sebességét. És amíg egy autóval a sebességet mérik az út szélén állva (akár egy bokor mögé húzódva), addig pár méterrel arrébb 2-3 másik járőrautó áll készenlétben, hogy az sebességtúllépést elkövető után szegődjön, majd azt megállítva kiszabja a megfelelő büntetést. Sőt, menet közben is figyelnek ránk és ellenőrizheti a sebességünket a mögöttünk haladó rendőrjárőr.

opp_badge_real

Olvasnál még?

Akit érdekelnek további rendőrségi, vagy közlekedéssel kapcsolatos témák is és még nem találkozott velük, azon Kedves Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk A Rendőrség Szolgáltatás c. cikkünket. A közelekedést itt hasonlítottuk össze, az Észak-Amerikában használt iskolabuszokról itt írtunk, a különleges kanadai KRESZ-táblákról szóló 4 részésen cikk-sorozatunk ezen a linken olvasható. És ez az a cikkünk, amelyben bemutattuk Ontario tartományt.

 

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

KB027 – Ez A Magyar Mentalitás

Jó reggelt kívánunk! A huszonhetedik adás is sokszínűre sikeredett. Gyorsan reagáltunk már a legelején, majd játékstreaming-et és internet kapcsolatot elemeztünk, súlyos és titkos háttérinformációkat árultunk el magunkról, Trónok harcoltunk az Utazókkal, kormányzati szerveket és autóvezetőket, kommentelőket kritizáltunk, aztán olvasói levelet olvastunk és válaszoltunk meg (kérdeztek-feleltünk rovat), felemlegettük az NBA-t és Csernobilt, beszéltünk az egészségügyről és a nők helyzetéről. És egy picit összehasonlítottuk Kanadát Magyarországgal – megint. Természetesen most is vannak linkek, videók és nagyon jó zenék!

 

 

 

Adás napló.

  • Az adás rögzítésekor Gyorsreagálású Erőknek éreztük magunkat:

  • Köszönjük a támogatást a Patreon-os támogatóknak, ha szeretnél támogatást adni, akkor itt tudsz minket támogatni. Köszönjük, ha támogatsz.
  • Stadiaősszel indul a Google játékstreaming szolgáltatása 14 országban, Magyarországon csak később lesz elérhető
  • Lázadó már egy új Behringer-rel kever.
  • Olvasói levél Évától:
    • komoly kérdéseker kaptunk, ezekre részletesen válaszoltunk, de

közbeékelődött a heti színes:

  • a tejbegríz – ki, mivel és hogyan eszi?
  • Trónok harca (Game of Thrones)

 

  • A főcímzene Fender gitárokon (hangerőt a max-ra!!):


előadók: Nuno Bettencourt, Ramin Djawadi,
Scott Ian, Tom Morello, Dan Weiss

 

  • Utazók (Passengers) c. film:


hivatalos bemutató


Nerdwriter – ugyanaz lesz a film, ha másképp van megvágva?!

 

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

 

  • És ekkor jött el az a rész, amikor visszatértünk Éva olvasói leveléhez. Kérdeztek-feleltünk rovat #01.:
  • 1.; “Mivel lehetne ösztönözni szerintetek a népet a podcast hallgatásra, és legalább annyira a podcast csinálásra?”
  • 2.; “Hogyan lehetne az embereket nyitottabbá tenni? És hogy ez a “magyar” mentalitás szerintetek mennyire múlik az egyénen és mennyire az állami vezetőkön?”


Toronto Raptors – “We Are The North”

  • 3.; “Mi a véleményetek a női egyenjogúság és a ma nagyon hangoztatott, a férfiak is végezzenek ugyanannyi házimunkát kérdéskörről?”
    • Érdekes kérdés, több oldalról is megvizsgáltuk a témát.
  • 4.; “Kanadában mennyivel másabb az emberek egészségügyi állapota pl. a magyarokéhoz képest? És hogy szerintetek mekkora köze van ennek az egyéni tudatosságnak, és mennyire a jobb anyagi körülményeknek plusz egyéb külső tényezőknek?”

  • Legközelebb pedig … majd meghalljátok, hogy mivel folytatjuk.

 

Zenék a podcast-ban:

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

FONTOS!! Így Utazz Kanadába! (eTA)

NAGYON FONTOS, közérdekű információt osztunk meg! A legjobb sztorikat mindig az élet írja, tartja a mondás. És ez most sem volt másképp. Az eltérő időzónák miatt (Calgary – Budapest között 8 óra az eltérés) tegnap éjjel jutott el hozzám egy hír, miszerint egy honfitársunk 10.000 forintnál is többet fizetett a kanadai elektronikus beutazási engedélyért (Electronic Travel Authorization (eTA)). Ennek díja MINDIG, MINDEN körülmények között 7 kanadai dollár (7 CAD), azaz kb. 1.500-1.600 Ft (árfolyam függő, jelenleg: 1 CAD = 221 HUF).

 

 

A Kanadába légi úton történő beutazást MEGELŐZŐEN minden magyar állampolgároknak ki kell töltenie egy úgynevezett elektronikus beutazási engedélyt (eredeti nevén: Electronic Travel Authorization (eTA)).

Ebben:

  • a személyes adatainkat (név, lakcím, születési hely és idő, édesanyánk neve, stb, stb.) és elérhetőségeinket (telefonszám, e-mail cím) kell megadni,
  • valamint információkat kell közölnünk az útlevelünkről: sorszámát, lejárati dátumát, melyik ország állította ki, stb.,
  • továbbá néhány egyértelmű és egyszerű kérdést kell megválaszolni, például:
    • “Visszautasították-e valaha is, hogy vízumot vagy engedélyt kapjon, vagy előfordult-e, hogy nem engedték be Kanadába vagy kiutasították onnan vagy bármely más országból/territóriumból?”
      vagy
    • “Az elmúlt két évben diagnosztizálták Önt tuberkulózissal, vagy volt-e tuberkulózisban szenvedő egyén közelében?”
  • majd az eljárás díját, a 7 CAD-t (azaz 7 kanadai dollárt) bankkártyával online kifizetni – rögtön az adatlap kitöltése után.

Ha ezt a Kanadai Kormány hivatalos weboldalán tesszük meg, akkor nincs és nem is lesz semmi gond. Mert valóban 7 CAD-ot fogunk fizetni és a megadott adataink biztonságban lesznek.

DE!

És itt jön az a rész, amiért eme cikk megszületett.

Tehát: az engedély igénylésekor minden olyan adatot kötelezően meg kell adni magunkról, amellyel rossz indulatú emberek (csalók) vissza tudnak élni. Ők az adatainkat felhasználva a nevünkben tudnak vásárlásokat bonyolítani az interneten, vagy akár a való életben is.

Éppen ezért fontos, hogy

csak és kizárólag
a Kanadai Kormány hivatalos weboldalán vegyünk igénybe
az eTA igénylési szolgáltatást
– és sehol máshol!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
(nem tudok elég felkiáltó jelet tenni ezután a mondat után, elégedjetek meg most ennyivel)

 

A csinos, mosolygós határőr tiszt.
Ez a fotó később még fontos lesz!

(forrás: TravelSort.com)

Mondjuk úgy, hogy a “segítőkész üzletemberek” (de tőlem akár hívhatod őket csalóknak is) az eredetihez nagyon hasonló szövegezésű, nagyon hasonló felépítésű, általában angol nyelvű weboldalt üzemeltetnek, amelyek webcímében (webcím: pl. a kanadabanda.com, vagy a magyarorszag.hu) igyekeznek feltüntetni a “Canada”,  az “eTA”, vagy a “visa” (magyarul: vízum), vagy “travel” (magyarul: utazás) szavakat. Persze, látni fogunk piros juharleveleket, a kanadai lobogót, egyéb, Kanadával kapcsolatos illusztrációkat is egyes weboldalak fejlécében. Ezekkel a szavakkal és jelekkel, jelképekkel akarják elhitetni a gyanútlan áldozatokkal, hogy hivatalos helyen járnak.

Valójában pedig NEM!

Egy ilyen weboldal és űrlap elkészítése nem kerül többe 2 napnál, még én is gyárthatnék egy ilyet, ha nagyon szeretnék. De nem szeretnék.

Valahol az oldalakon elszórva, mintha nem is lenne annyira fontos, vagy éppen az oldal alján, az apró betűs részben feltüntetik, hogy mennyiért is segítenek ők a kanadai elektronikus beutazási engedély kitöltésében és benyújtásában. Természetesen igyekeznek mindenkit megnyugtatni, hogy a nekik kifizetett díjazásban a Kanadai Kormánynak fizetendő 7 CAD már benne foglaltatik.

klikk a képre a nagyobb nézethez

klikk a képre a nagyobb nézethez

Azért akadnak olyan szerencsétlenek is, akik folyamatosan USD-ről, azaz amerikai dollárról írnak. Az eTA ügyintézésért a Kanadai Kormánynak PONTOSAN 7 CAD-t, azaz hét kanadai dollárt kell fizetni, nem pedig 7 USD-t!

Hogy ez miért ennyire hangsúlyos?

Megmutatom.

Tehát sehogyan sem jön ki a matek, ha kanadai dollár (CAD) helyett valaki amerikai dollárról (USD) beszél, nem fog stimmelni az összeg.

A becsapós segitőkészség díjazása nagyon eltérő. Találtam 44,5 EUR (kb. 14.500 Ft-os) és 87 USD (kb. 25.300 Ft-os) ajánlatot is. Elég széles a skála, szemmel láthatóan több, mint 10-szeres, vagy akár 15-szörös árat is elkérnek eme “szolgáltatók” egy olyan adatlap kitöltéséért (és csak a kitöltésért!!), amely a Kanadai Kormány hivatalos weboldalán INGYEN, MAGYAR NYELVEN megtehető!

NEM az eljárási díjról beszélek. Eme cégek olyan munkáért kérnek el pénzt, amelyet nem végeznek el. A szükséges adatokat TE MAGAD adod meg, ők csak tovább küldik, ami pár perc alatt megtörténik – ha egyáltalán megtörténik. Előre megírt és leprogramozott folyamat, amely a “szolgáltatói” oldalról elő emberi erőt nem igényel. Ugyanennyi erővel és ugyanennyi idő alatt TE MAGAD adhatod meg a Kanadai Kormány weboldalán ugyanezen adataidat – SŐT, csak ott add meg! Sehol máshol!

Ez nem kerül semmibe, maximum 10-15 percedbe. Gondolom, te is szeretnél negyed órányi adminisztrációért 15-25.000 Ft-ot zsebre tenni… Ezen cégek a hiszékenység miatt ezt meg is teszik sokszor! Te ne tartozz azok közé, akiket eme cégek megvezetnek! Az eljárás díja mindössze 7 CAD, amely árfolyamtól függően kb. 1.500-1.600 Ft – kérlek, ne fizess ki ennél többet!!

 

 

A teljesség igénye nélkül következzen 8 db “segítőkész szolgáltató” weboldala, linkek és címek nélkül. Egyes oldalak feltüntetik, hogy ők csak egy szolgáltató/vállalkozás és SEMMIFÉLE KAPCSOLATBAN NEM ÁLLNAK A KANADAI KORMÁNNYAL!! Akkor miért is kellene megbízni bennük? Akkor mit is intéznek el neked? Akkor miért kellene önként átadni nekik személy- és banki adataidat?

“csak 3 lépés” – a gyorsaság illúziója


Van az a pénz, amiért elmondják neked
az ingyenesen elérhető információkat!


Mega-giga-szuper “Hivatalos” Weboldal.
Ja, bocsika, mégsem!


Ők is olyannak akarnak látszani,
mintha hivatalos kormányzati szolgáltatók lennének.
De nem azok.

 

Emlékszel még a kedvesen mosolygó, csinos határőr tisztre? Íme, itt van újra:

Ez a fotó megtalálható több más weboldalon is.
Ez az egyik olyan “szolgáltató”, amely több európai
nyelven is komoly pénzt tud kérni egy pár perces munkáért!

Információink alapján a TravelSort weboldal hozta le ezt a képet legelőször 2015. októberének utolsó napján, majd természetesen voltak követői:

majd jöttünk mi is és ebben a cikkben leközöltük LeBlanc tiszt fotóját.

 

Most. Azonnal. Majdnem akármilyen nyelven is.

Olyan, mintha … aztán mégse! Ez is kamu!!


Gyönyörű tájkép, kissé minimalista dizájn
és maximális lehúzás.

 

Szerintem ennyi elég is lesz a szemétből.

Ahogyan említettem, van itt minden: kanadai zászlók, juharlevelek, piros-fehér színvilág, ország térkép, hegyvidéki táj, Toronto-i kikötő és CN Torony, mosolygós határőr tiszt, folyamatábra… Még egyszer: ezen vállalkozások egy általad kitöltött adatlap továbbítását vállalják el nem kevés pénzért, ha egyáltalán elvégzik a továbbítást és nem csak a pénzt szedik be! Semmi szükség rájuk.

 

 

KÉRÜNK MINDENKIT, HOGY A LÁTSZÓLAGOS VÍZUM-ÜGYINTÉZŐ VÁLLALKOZÁSOKKAL NE ÁLLJANAK SZÓBA, NE NYISSÁK MEG WEBOLDALAIKAT, NE TÖLTSÉK KI A JELENTKEZÉSI ŰRLAPOT! FŐLEG NE ADJÁK MEG BANKI ADATAIKAT ÉS NE FIZESSENEK AZ EGYÉBKÉNT INGYENESEN ELVÉGEZHETŐ ADATSZOLGÁLTATÁSÉRT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

 

Ha kanadai vízum ügyintézéssel kapcsolatban nem a https://canada.ca weboldalon vagy, azonnal zárd azt be és nyisd meg a HIVATALOS OLDALT!

Mert ezen “segítőkésznek” álcázott weboldalak ugyanazt a munkát végzik el angol/francia/német/spanyol nyelveken, amit te el tudsz végezni a hivatalos, kormányzati weboldalon INGYENESEN, az anyanyelveden. Ezek az élelmes “szolgáltatók” semmiféle extra munkát nem tesznek hozzá a folyamathoz.

Természetesen mondanom se kell, hogy bármit is írnak le ezen “segítőkész”, valóban csaló weboldalak, senki és semmi sem tudja garantálni, hogy végül a IRCC jóvá hagyja a beutazási kérelmünket, vagy sem?! Azaz hiába ígérnek fűt-fát, rajtuk semmi nem múlik, nem tudnak befolyásolni SEMMIT sem!

Tudom, hosszú a cikk, de még nincs vége!

Ezen weboldalak akár még hazudhatnak is nekünk!! Egy fiktív beutazási kérelem számot és engedélyt küldhetnek ki a Kanadai Kormány nevében az e-mail címünkre, azt a hamis látszatot keltve, hogy minden a legnagyobb rendben a kérelmünkkel és nyugodtan beutazhatunk Kanadába.

A valóságban pedig lenyúlták a pénzünket, közben megszerezték a személyes- és bankkártya adatainkat és persze nem továbbítottak semmiféle kérelmet a Kanadai Bevándorláshoz, azaz a IRCC-hez.

A végeredmény tehát: meg lettünk lopva és be lettünk csapva, továbbá esélyes, hogy a privát adatainkkal vissza fognak élni, amelynek okán komoly anyagi komplikációk elé nézhetünk.

 

 

A hivatalos, Kanadai Kormány által üzemeltetett weboldalon MINDEN információ elérhető MAGYARUL is!

a KANADAI KORMÁNYZAT HIVATALOS WEBOLDALA
(klikk a képre a nagyobb nézethez)

Még egyszer tehát: MINDEN, a kérelem kitöltéshez és benyújtásához szükséges információ MAGYAR nyelven elérhető a Kanadai Kormányzat weboldalán: a kitöltési segédlet PDF formátumban elérhető itt.

A fizetendő díj pedig csak 7 CAD, azaz 7 kanadai dollár. Nincs semmiféle egyéb ügyintézési díj, vagy rejtett költség. 7 CAD, amely árfolyamtól függően kb. 1.500-1.600 Ft.

 

A jövőre nézve pedig egy jótanács: csak valódi szolgáltatói weboldalon töltsünk ki adatlapot és adjuk meg személyes adatainkat, banki információkat. A “megbízható, valódi szolgáltatói weboldalt” úgy értem, hogy valóban ott vagyunk, ahol vásárolni akarunk és nem egy lemásolt weboldalon, amelynek címe, megjelenése, működése csak hasonlít az eredetihez pl. ebay.su (az Ebay egyetlen elérhetősége az ebay.com), vagy pl.: otpbank.hu.netbanking.co, mert az OTP Bank Nyrt. online elérhetősége az otpbank.hu .

Az informatikában az “S” a biztonság jele (ahogyan azt megtanulhattuk – köszi, Srácok!), azaz a címsorban keressük a HTTPS:// kódsort, amelyben az “S” betű a lényeg. Ha a böngészőnk támogatja, kereshetjük a lakatot is a cím előtt. Ez azért fontos, mert a HTTPS:// protokollnak köszönhetően a szolgáltató szervere és a számítógépünk (okostelefonunk, tabletünk) között az adatok titkosítva közlekednek.

Én FireFox böngészőt használok a laptopomon, abban eképpen tekinthető meg egy oldal biztonsági információja:

Secure Connection – azaz ez egy biztonságos kapcsolat
(klikk a képre a nagyobb nézethez)

 

Ha kérdésed van, kiegészítenéd a leírtakat, vagy valami nem volt egyértelmű a cikkemben, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot Twitter-en, Facebook Messenger-en, vagy e-mailben!

Akinek a magyar nyelvű kitöltési útmutató alapján sem egészen világos, hogyan kell a kérelmet kitölteni, kérjen segítséget családtagjától, közeli barátjától. De semmi esetre se dőljön be a magukat roppant segítőkésznek bemutató weboldalaknak, szolgáltatóknak!!

Remélem, tudtam segíteni.

Köszönöm a figyelmes olvasást!

– Lázadó

A Rendőrség Szolgáltatás

A második Extra Adásunkban említést tettünk a Calgary Police Service-ről (röviden: CPS), azaz a városi zsarukról. Kanadában az RCMP, azaz a “Mountie”-k mellett az adott településnek, őslakos törzsnek saját rendőrőrseik vannak. Míg az RCMP szövetségi szabaláyzású és országos szintű fennhatósággal bír, addig a helyi rendőrségek, Sheriff Hivatalok az adott város vezetése alá tartoznak és csak helyi ügyekben illetékesek. Nézzük meg röviden és a teljesség igénye nélkül, hogy hogyan végzi munkáját, s miként kommunikál a civil lakossággal, a médiával a Calgary Police Service, azaz a Calgary-i Rendőrség. FIGYELEM! Hosszú és tartalmas cikk (ismét), sok linkkel és még több fotóval!
(nyitókép: CPS, Ford Expedition – fotó: CTV Calgary)

 

Kezdjük az alapokkal.

Négykeréken

Egyes “öreg” FORD Crown Victoria-k
a régi dizájnnal még ma is szolgálatban állnak Calgary-ban…

Az alább látható, fekete festésű, fehér ajtós “retró” dizájn, az 50-es évek rendőrsági járműveit megidézve, 2016-tól került bevezetésre. Azaz ettől az évtől kezdve valamennyi új CPS jármű, a 4 ajtós szedántól a teherautóig, ilyen festéssel érkezett meg Calgary-ba.

fotó: CBC.ca

Mivel a FORD Motor Company 2012-től nem gyártotta tovább a Crown Vic-et, ezért kellett újabb tjpusok után néznie a CPS-nek. A választás elsődlegesen a Taurus alapú Ford Interceptor-ra, illetve a Charger alapú Dodge Enforcer-re esett. Nem csak ezen típusok újdonságán volt a hangsúly, hanem a költségcsökkentésen is: a korábbiakhoz képest ezeket a járműveket olcsóbban kapták meg pár ezer dollárral, valamint nem kellett a kiöregedő jármúvekről a régi matricákat leszedni és az újakat felrakatni.

Ahogyan az jól látható, a hatóságot is elérte a SUV-mánia, a régi szedánokat nagy részben Ford Explorer-re, vagy Chevy Tahoe-ra cserélik. De egyre több Ford F150 pickup-ot is látni rendőrségi “egyenruhában”. Ami valahol érhető is, hiszen egy SUV csomagtere, egy pickup raktere sokkal több helyet kínál és jobban pakolható, mint egy szedáné, plusz a magasabb építés miatt a rosszabb minőségű utakon is könnyebben elboldogul.

Ford Explorer

Ford F150

Ford F550

az “egyenruha-mentes” Ford F150 pickup a közlekedésiektől,
azaz ezzel az autóval szoktak traffizni…

a rendőr ebek pedig ezzel a Chevy Tahoe-val utaznak
(fotók: Steven Neilson)

a 2016-os évjáratú Freightliner gyártmányú
Mobil Parancsnoki Jármű (fotó: Calgary Herald)

 

Csak a rend kedvéért: az RCMP járművei pedig így néznek ki:

fotó: StrathmoreNow.com

Azt érdemes tudni, hogy minden városnak, Sheriff Hivatalnak, őslakosok törzsi rendőrségének más-más festésű a jármúparkja. Magyar szemmel nézve ez elsőre furcsa lehet, hiszen az egész országban ugyanúgy néznek ki a rendőrautók; de el kell mondanom, hogy nem is annyira nehéz felismerni, beazonosítani egy-egy kanadai rendőrségi járművet. Következzen egy rövid bemutató:

a közel 13.000 főt számláló Blood (Vér)
őslakos törzs rendőrségi járműve
(fotó: Patrick Burles)

az Alberta-i Sheriff Hivatal járőrautója
(fotó: Global News)

egy fővárosi (Ottawa-i) rendőrjárőr autója
(fotó: OttawaCitizen.com)

rendőrautó Vancouver-ből
(fotó: The Chilliwack Progress)

rendőrautó Regina-ból (Saskatechewan)
(fotó: CTV Regina)

rendőrautó Lethbridge-ből (Alberta)
(fotó: ChatNewsToday)

rendőrautó Halifax-ból
(fotó: David McKie)

A magyarországi járművekkel ellentetében – amelyek ránézésre csak a matricákban és a kék lámpában térnek el a hagyományos civil autóktól -, a kanadai és amerikai rendőrautókat a gyártók kifejezetten a hatóság számára tervezik át, építik meg és szerelik fel. Dinamikusabb, gyorsabb motorok, megerősített futóművek, strapabíró abroncsok, egyedi tárolók és tartók a beltérben (kamerának, laptopnak, lőfegyvernek, vagy éppen kennelek a rendőr kutyáknak), továbbá rácsos, vagy átlátszó műanyag térelválasztók és persze a megkülönböztető jelzések.

Ez egy 2010-es keltezésű térkép Calgary-ról, amely a nyolc rendőrségi kerületet ábrázolja. A CPS-től származó információk szerint egyidőben 24 és 96 db közötti járőrautó van jelen az utcákon. Pontos számot érhető okokból nem fognak mondani. A Calgary területe 825 km2 – összehasonlításul Budapest területe 525 km2.

 

Most, hogy jól kiautóztuk magunkat … jöjjenek a motorosok. A kötelékben az amerikai filmekből is ismert Harley-Davidson-ok …

…és a 2 éve beszerzett egyik Suzuki V-Storm.

 

Rendben, eleget jöttünk-mentünk-gurultunk 4 és 2 keréken.

Bemutatom kedvenc rendőrségi szóvivőmet.

Constable Mark Smith
(fotó: Facebook)

Aki nem is igazán szóvivő a szónak abban az értelmében, ahogyan azt Magyarországon használjuk, mert a beosztása: digitális kommunikációs tiszt, aki a Facebook oldala szerint önkéntes tűzoltó és önkéntes “kereső és mentő” is. Azaz hivatása mellett szabadidejében ha kell, akkor tüzet olt, illetve szükség esetén bajba jutott ember(eke)t keres és ment ki szorult helyzet(ük)ből. Facebook oldalán, például, a nyári rendezvényekre, fesztiválokra vonatkozó közérdekű információkat is posztol, amelyeket nem lehet elégszer elismételni.

Tippek arra vonatkozóan, hogy hogyan növeld az esélyét annak, hogy ha netán egy rendezvényel elkóborolna a gyermeked, akkor hamarabb, egyszerűbben megtalálhassátok egymást, vagy a hatóság emberei gyorsabban megtalálhassák a szülőket:

Tippek arra vonatkozóan, hogy hogyan  készítsd fel magad a tömegrendezvényekre. Mire figyelj, mit tegyél, ha gyanúsat tapasztalsz?

Tippek arra vonatkozóan, hogy ha autóval érkezve egy rendezvényre, milyen dolgokat érdemes figyelmedbe középpontjába helyezni.

Tippek arra vonatkozóan, hogyan óvd meg személyes tárgyaid egy nyári rendezvény alkalmával és hogy mit tehetsz, ha már bekövetkezett a baj.

 

Statisztika a hosszú hétvégéről

De nem csak a digitális kommunikációs tiszt tesz közzé fontos és érdekes információkat a saját nevében, hanem maga a CPS is. Ha meghallgattad az Extra Adás 2.-t, akkor biztos emlékszel rá, hogy megemlítettük a rendőrséget, miszerint most is figyelnek és vigyázzák a rendet. A Calgary-i Rendőrség egy posztot tett közzé a mellékelt képpel:

(forrás: CPS – Facebook)

A statisztika szerint június 28. és július 1. között, azaz 4 nap alatt 5.785 db hívás érkezett a 911-es segélykérő telefonszámra Calgary-ban. Nem is rossz egy olyan várostól, ahol kb. 1,4 millió ember lakik.

A leggyakoribb hívások okai: 1. gyanús személy, 2. “jólét ellenőrzése” szó szerint, valami olyasmint jelent, hogy a járőr kiment a helyszínre megnézni, hogy minden rendben van-e? Sajnos sokszor kapnak olyan hívásokat a 911-re a hatóság emberi, amikor valós veszélyhelyzet nem áll fent… vagy a telefonáló nem tudja pontosan leírni a szituációt, nem tud biztos információkkal szolgálni, nem egyértelmű a bejelentése. Ilyenkor szeretnek a rend éber őrei saját maguk személyesen meggyőzödni arról, hogy valóban minden rendben van a bejelentőnél.

(fotó: CBC.ca)

Aztán a 3. lopás, 4. hívatlan látogató (betörés), 5. autó baleset (koccanás), 6. családon belüli erőszak, 7. zaklatás, 8. ittas- vagy tudatmódosító szer hatása alatt történő járművezetés, 9. eltulajdonított jármű, 10. csend háborítás.

Ahogyan látható, a hosszú hétvége előtti utolsó munkanapon több, mint 1600 hívás érkezett, míg Kanada Napján egyel kevesebb 1300-nál. A járőrök által a helyszíneken töltött átlagos idő 43,2 perc volt.

 

HAWCS

Azaz: Helicopter Air Watch for Community Safety, azaz Helikopteres Légi Megfigyelés a Közösség Biztonságáért. (Az észak-amerikai rendvédelmi erők szeretnek betűszavakat, rövidítéseket használni.)

(fotó: CPS)

A “hawk” jelentése sólyom, vagy héja, többes számban “hawks”, azaz solymok, héják. Az angolban a “c” sokszor “k” hangként kerül kiejtésre, így aztán meg is van a frappán elnevezés. A rendőrségi légi egység megnevezése a HAWCS, több helikopterrel is rendelkeznek és naponta akár többször is látni lehet őket a város felett repülve. Az egység 1995 óta tagjai a testületnek.

 

A lovas cowboy nemzet

Rendőreink nem csak autókban és motoron ülve, helikopterekkel repülve szolgálnak és védenek bennünket, hanem:

Roger Chaffin, Calgary egykori rendőrfőnöke lóháton 2016-ban.
2019-ben vonult nyugállományba.

(fotó: Ben&Larry)

Ready, steady … Stampede!
(fotó: CPS)

lóháton is szolgálatot teljesítenek. A fenti 2 fotó a Calgary Stampede-n készült, de a rodeó 10 napján kívül is találkozhatunk lovas járőrrel Calgary-ban.

 

Adj el, vagy vásárolj a Rendőrségen!

HOGY MI??? Igen, jól olvasod. A Calgary Rendőrség épülete előtti parkolóban, vagy magában az épületeiben lehetőséged van eladni, illetve megvásárolni bármilyen eladásra kínált terméket. Pl. használt autót, laptopot, mobiltelefont, kerékpárt, okosórát… stb. Találkozz a vevővel, vagy az eladóval a Rendőrségen. Mondanom se kell, a “szolgáltatás”. ingyenes. Kisebb az esély arra, hogy akár vevőként, akár eladóként áldozatul esel a csalóknak a hatóság szeme láttára. Mert aki rosszban sántikál, nem igazán szeretne ennyire hivatalos helyen átverni valakit.

Pár hete volt lehetőségem rá és beszélgethettem erről egy rendőrtiszttel a kerületi kapitányságon. Ő azt mondta erről, hogy: egyáltalán nem ritka, hogy valaki igénybe veszi ezt az extra szolgáltatást és ott ad el/vesz meg valamit az ügyféltérben, vagy kint a parkolóban. Amely közvetlen az épület mellett találtahó, és bentről az irodákból, a lesötétített ablakokon át, remek rálátás nyílik az ott zajló eseményekre. Ahhoz hasonló eset, mint ami a Totalcar cikkében ismertetésre került(hajrá Zách Dani, kiváló cikk volt, lájkoljuk a munkásságod, csak így tovább!)könnyedén elkerülhető lett volna, ha Magyarországon is van ilyen jellegű rendőrségi “szolgálatás”.

És ha már itt tartunk, akkor jöjjön a cikk azon része, ami a címet indokolja.

 

A Rendőrség Szolgáltatás

Igen, az. Mert az adófizető kanadai (és amerikai) állampolgár úgy gondol a rendőrségre, mint egyfajta közbiztonsági szolgáltatóra és nem mint valami bürokratikus intézményre, vagy mint az állam végrehajtó hatalmi ágára. Jó, ez alól talán kivételt képeznek a bűnelkövetők és a nonkonformisták.

(fotó: CPS)

Az észak-amerikai törvénytisztelő és adófizető  állampolgár elvárja, hogy az adójáért cserébe a közbiztonság nevű szolgáltatást megkapja. Persze, ez a szolgáltatási mutató soha nem fogja elérni (még) a 99,999%-ot sem, de az igyekezet nagyon sokat nyom a latban. És ennek az igyekezetnek a nyoma a 24/7-ben (azaz a nap 24 órájában, a nap 7 napján) készségesen rendelkezésre álló Rendőrség. (Kanadában és az USA-ban a “24/7” jelölést használják a “0-24-ben” helyett.) Aki, vagyis amely szükség esetén azonnal cselekszik és nem csak betartatja, hanem maga is betartja a törvény betűjét. Az igyekezet további jelei a jól felszerelt Rendőrség (korszerű és bőséges járműpark), a mindig mindenről – a lehetőségekhez mérten – pontos tájékoztatás (azaz a részletekbe menő kommunikáció), valamint az egyes ügyek nyomonkövethetősége, az átláthatóság és a látható jelenlét, azaz amikor KELL, akkor OTT VAN a járőr és rendelkezésedre áll.

Saját tapasztalatom – amely nem csak a városi rendőrtisztekre vonatkozik -, hanem “Peace Officer”-ekre és CBSA (azaz kanadai határőr) és CBP (amerikai határőr) tisztekre is egyértelműen pozitív. Mindig udvariasak, de határozottak, tisztán és jól érthetően kommunikálnak, türelmesek voltak irányomba. Segítőkészen válaszoltak (nem volt szájhúzás!), sőt, ha kellett megtették az “extra mile”-t* is, annak ellenére, hogy esetleg olyan kérdéssel, kéréssel fordultam hozzájuk, ami nem az Ő hatáskörük. Amikor nem tudtak érdemben segítségemre lenni, nem küldtek el használható megoldás nélkül. Továbbá egyetlen alkalommal sem fordult elő olyan, hogy ok nélkül, csupán időtöltés végett tartóztatták volna fel a embert és ellenőrizték volna a papírjait, vagy a gépjárművét. Mondom, mindez csak a saját tapasztalatom.

Amiket pedig a Live PD (amerikai rendőrségi dokumentumfilm sorozat) műsoraiban láttam és látok, néha egészen elképesztő. Nem csak arról van szó, hogy egyesek úgy gondolják, hogy bűncselekményt elkövetve megléphetnek egy autósüldözést követően a rendőrök elől. Hanem arról is, amikor a járőr a legnagyobb tisztelettel a kötelességét teljesítve intézkedés alá von állampolgárokat, egyesek rettentő arrongáns és udvariatlan stílust képesek megütni. Aminek semmi értelme és pozitív eredménye sem lesz.

* “extra mile”, vagy “go the extra mile” – amikor valamely személy, pl. legtöbbször a kereskedelemben, illetve szolgáltatói ágazatban dolgozó alkalmazott az Ügyfél megelégedése érdekében többletmunkát fektet tevékenységébe, hozzáteszi azt a kis pluszt, amely nem feltétlen elvárt.

 

Kávézz a járőrrel!

A közösséggel, azaz az állampolgárokkal való bizalomépítés egyik – szerintem – legötletesebb megoldása a “Coffee with a Cop” események. Találkozz a lakóhelyeden valamelyik gyorsétteremben, vagy kávézóban a helyi zsarukkal és kérdezz tőlük, beszélgess velük.

 

“Ugye tudja, hogy miért állítottam meg?”

Csak akkor állítanak meg autókat, amikor arra a járőrnek nyomós oka van rá. Például gyorshajtás, vagy lejárt rendszámtábla, érvénytelen kötelező biztosítás. A magyarországi rutin ellenőrzések egyáltalán nem jellemzőek. Sőt, a kommunikáció egész érdekes formáját használják. Igyekeznek a rossz hír – miszerint meg leszünk büntetve szabályszegésért -, mellé valami jót is tenni.

A köszönést követően általában kérdéssel indítanak és a válaszainkat illetően érdemes őszintének lenni. Egyfelől nem vesztegetjük a rendőrjárőr és a saját magunk idejét sem, mindenkinek jobb, ha gördülékeny az ügymenet. Másfelől ha szándékosan valótlanságot állítunk nyilvánvaló tényekről, akkor esetleg komolyabb problémánk is keletkezhet, ahhoz képest, amiért a járőr megállított minket. A kérdés arra fog vonatkozni, amiért megállították az autóst – igyekeznek rávezetni a problémára, illetve megérdeklődik, hogy ezt, vagy azt miért csináltad? A probléma megbeszélését követően – a probléma jellegétől és a mi viselkedésünk függvényében – vagy csak egy szóbeli figyelmeztetéssel, vagy egy büntetéssel leszünk “gazdagabbak”. Nyugodtak lehetünk afelől, hogy a járőr el fogja mondani, hogy miért baj az, ha pl. lejárt biztosítással, vagy nem működő féklámpákkal közlekedünk, netán az utolsó pillanatban, irányjelző nélkül váltunk sávot és hajtunk le az autópályáról.

És a jövőre nézve kapunk néhány jótanácsot is, pl. legközelebb hogyan kerülhetjük el, előzhetjük meg a hasonló szituációkat. Nem lesz fellengzős, flegmázós, kioktatós stílus egyetlen alkalommal sem, ez is biztos. Határozott, udvarias és tényszerű intézkedés viszont annál inkább. Számomra mind a mai napig érdekesség számba megy összehasonlítani a Calgary Rendőrség munkamenetét és kommunikációját a BRFK-val.

(fotó: The Canadian Press/Jeff McIntosh)

Lejárt rendszámtábla???

Alberta-ban a rendszámtábla nem az autóhoz tartozik, hanem az autó tulajdonosához. Ha eladom az autóm, a rendszámot meg kell tartanom, hiszen az az enyém, használhatom a következő autómon. De ha nem kell, akkor akár a garázs falára is felakaszthatom, nem kell vissza adni. Az egykori autóm új tulajdonosa majd kivált egy újat, vagy átrakja a korábbi/másik autójáról – ez már nem az én, mint eladó gondja. A rendszámtáblákat évente egy alkalommal kell megújítani. A tulajdonos vezetéknevének kezdőbetűjétől függ, hogy melyik hónapban. A határidő a hónap utolsó napja. A regisztrációs irodák hétvégén is nyitva tartanak. Szóval igazán ügyfélbarát és logikus a rendszer, nem is értem, hogyan lehet erről megfeledkezni és lejárt rendszámtáblával közlekedni?!

 

Fotók és sztorik a végére:

eligazításon a Calgary Stampede járőrei,
alkalomhoz illő egyenruhában
(fotó: CPS)

Oakridge (Calgary, AB) egyik utcája 2018. december 25-én.
“valószínúleg ez a legkanadaibb módja annak,
hogyan töltsük el a karácsony napját.”
A Calgary-i 6. kerületi rendőrök a helyi lakókkal
a lefagyott utcán jégkorongoznak.
(fotó: Constable Chris Martin, CPS)

Azt már csak én teszem hozzá, hogy mindezt szolgálati időben tették. 🙂

vízelvezetőből mentettek kiskacsákat
(fotó: CPS)

pénteki leletek:  megkerült a lopott holmi,
a tulajdonosaik a CPS-nél jelentkezhetnek eltulajdonított javaikért
(fotó: CPS)

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

KBXTR02 – Canada Day Picnic 2019

Kanada Banda Extra #02 – családi piknik Kanada Napon. Egyedi hangzású adással jelentkezünk, amelyet Calgary egyik parkjában vettünk fel július 1-én. Lesz kevés időjárás, sok háttérzaj, mikorfonba fújó szél és fejünk felett szálló repülőgépek. Mi pedig felháborodtunk, nagyon!! Majd egy rendőrségi akcióról beszéltünk és állampolgárokat kritizáltunk. Történelmi tényeket és nézőpontokat is elemeztünk, aztán pedig félre tettük a mikrofonokat és következett a piknik a családdal, barátokkal.
(nyitókép: Worth1000.com)

 

 

 

Adás napló.

Sziklás-hegység, Banff Nemzeti Park, Alberta

CPS járőr autó, jól felismerhető rendőrségi felnikkel
(fotó: Steven Neilson)

  • Pici piros hódocska:

(fotó: Lator)

 

Zenék a podcast-ban:

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Canada Day 2019

152 év. Boldog születésnapot, Kanada!

39 év. Boldog születésnapot Kanada nemzeti himnusza!

A nyitóképen látható feliraton Kanada nemzeti himnuszának 4. sora olvasható: “True North strong and free” – amely Anglia egyik legnépszerűbb költője, Alfred Tennyson  által Kanadáról papírra vetett szavaira utal: “That True North whereof we lately heard.”. A költeményben a “true” szó jelentése “hűséges”. “North”, azaz “Észak”, amelyet nem kell különösebben magyarázni, hiszen még a Mikulás is nálunk, a kanadai északi-sarkon lakik (nem pedig a finneknél), még rendes postacíme is van, egyedi irányítószámmal. A “strong and free” jelentése pedig önbizalmat sugároz, mely szerint Kanada erős, független, szabad állam.

 

 

Kanada Napja nemzeti ünnep – hasonlóan az augusztus 20-hoz Magyarországon. A Canada Day-t 1982 óta hívják Canada Day-nek, előtte Domínium Napjaként tartották nyilván, amelyen az 1867. július 1-i évfordulót ünnepeljük. Ezen napon egyesült Kanada Tartománya, Új-Skócia és Új-Brunswick egy Domíniumban a Brit Birodalmon belül, amelyet ezután Kanadának hívtak.

A 1980. óta hivatalos nemzeti himnusz szövege* (teljesen véletlenül egykorú vagyok vele):

“O Canada! Our home and native land!
True patriot love in all of us command.
With glowing hearts we see thee rise,
The True North strong and free!
From far and wide,
O Canada, we stand on guard for thee.
God keep our land glorious and free!
O Canada, we stand on guard for thee.
O Canada, we stand on guard for thee.”


Douglas Tranquada, operaénekes, és a szurkólók közösen éneklik
az “O Canada”-t 2019. június 10-én Toronto-ban,
az NBA nagydöntő 5. mérkőzésén

 

De nem az “O Canada” volt Kanada első himnusza, mert volt még másik kettő is. Azaz még most is van egy … meg még egy. De haladjunk időrendben.

Az 1700-as évek közepe táján (egyesek szerint már vagy 100 évvel korábban) volt a  “God Save the Queen” – mondjuk úgy – elődje: akkoriban György király uralkodása miatt “God Save the  King” néven volt ismert. Az évszázadok alatt számtalan verziója született, felsorolni is sok volna… hivatalosan elfogadott verziója azonban még ma sincs a Brit nemzeti himnusznak. Kanadának ma is a “God save the Queen” a királyi himnusza, amelyet a királynő, vagy a királyi család tagjainak jelenlétében játszanak. Mert Kanada jelenleg is a Nemzetközösség tagja, az ország uralkodója II. Erzsébet brit királynő.

 

Aztán: Kanada alapításának évében, 1867-ben ihletődött meg egy juharfától Alexander Muir. A Toronto-i tanító kertjében állt a fa és mellette/alatta üldögélve írta meg a “The Maple Leaf Forever” sorait, amely sokáig Kanada nem hivatalos himnusza volt. A videóban nyomon követhető, hogyan változott közel egy évszázad alatt a kanadai zászló 1868. és 1965. között.

 

Az “O Canada”-nak természetesen van francia nyelvű változata is, mivel eredetileg francia nyelven írta meg Sir Adolphe-Basile Routhier 1880-ban. A megzenésítése Calixa Lavallée személyéhez fűződik. Angolul többféle átirata létezett és létezik, a hivatalossá azonban a már idézett szöveggel vált 1980-ban, amelyet még 1908-ban írt a Méltóságos Robert Stanley Weir.

Létezik belőle angol-francia nyelvű változata is, ez utóbbi emígyen fest:

“O Canada! Our home and native land!
True patriot love in all of us command,
Car ton bras sait porter l’épée,
Il sait porter la croix!
Ton histoire est une épopée
Des plus brillants exploits,
God keep our land glorious and free!

O Canada, we stand on guard for thee.
O Canada, we stand on guard for thee.”

Fent a messzi északon, Nunavut területen, a helyi őslakosok Inuktitut nyelvre lefordított változatot éneklik az angol helyett. Az Inuktitut ábécé itt tekinthető meg.


sajnos ennél jobb verziót nem találtam

 

Végezetül pedig egy történelmi pillanat! 2007. február 3-án először fordult elő Kanada történetében, hogy Akina Shirt az anyanyelvén, azaz Cree nyelven énekelte el a himnuszt egy sporteseményen.


NHL jégkorong bajnokság, Calgary Flames – Vancouver Canucks mérkőzés

 

* kiegészítés: 2018. január 31-én az alábbi változtatást vezette be Kanada Kormánya: a korábban megírt “True patriot love in all thy sons command” sort “True patriot love in all of us command”-ra változatták. Azaz a “fiaid” szót cserélték “mindannyiunk”-ra, mivel nem csak a fiúk és férfiak szeretik hazájukként Kanadát, hanem lányok és asszonyok is.

 

 

Extra info: amikor a cikket elkezdtem írni, még fogalmam sem volt, hogy hogyan fog folytatódni a cím és az első mondat után. Kezdésül kerestem egy nyitóképet, ez kb. 8-10 percet vett igénybe. Amint megvolt a kiválasztott kép, a képen szereplő szöveget meg kellett magyaráznom, így adta magát az O Canada szövegének bemásolása a kormányzati weboldalról , majd némi extra információért rákerestem a Wikipedia oldalain is a kanadai himnuszra. A többi pedig utána már adta magát és a vége megint az lett, hogy egymás után jöttek a érdekesebbnél érdekesebb információk, hogy gyorsabban járt az eszem, mint az ujjaim a billentyűzeten. Végül pedig kb. 3 óra alatt el is készült a cikk.

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

– Lázadó

A 2.031.752 Tó Országa

Kanada a Sziklás-hegység, a préri szántói és legelői, az erdőségek és vadvilága mellett 2.031.752 tavával is büszkélkedhet. Igen, jól olvassátok, kettőmillió-harmincegyezer-hétszázötvenkét tó van szerte Kanadában. Ha még nincs programod a nyárra, az őszre, vagy a télre, esetleg akad még hely a bakancslistádon, akkor írj fel párat Kanada tavaiból – van miből válogatni. Nézzük a számokat.
(nyitókép: a Harrison-tó és Harrison Hot Springs, Brit Columbia-ban / fotó: Scenic 7 BC)

(kép: Love Canada / Facebook)

Ha holnap útnak indulsz a világ második legnagyobb országába és minden nap csak 1 tavat látogatsz meg a 31.752-ből, akkor 87 év kell ahhoz, hogy mindet felkeresd. Jó, a szökőévek miatt lehet, hogy 86 év és 360 nap is elég lesz. Összecsomagoltál már?

A kanadaiak csak a “minimum méretet” elérő tavakat tartják említésre méltó tónak, így a közel 2.032.000-ből a már említett 31.752-be csak és kizárólag azok a tavak számítanak bele, amelyek felülete NAGYOBB, mint 3 km2. Emellett további kb. 2.000.000 db, 3 km2-nél kisebb vízfelületű tó található meg nálunk, azaz a világ tavainak kb. 60%-a Kanadában található.

Ebből a 31.753 tóból “csak” 561 tó felülete nagyobb, mint 100 km2. Összehasonlításul: a Balaton 600 km2, a Tisza-tó 127 km2, a Velencei-tó 24,9 km2. DE!

Kanada legnagyobb tava, amely teljes terjedelmében Kanada határain belül található, azaz nem osztozik rajta az USA-val, a Nagy Medve Tó (Great Bear Lake) az Északnyugati Területeken, amelynek vízfelülete 31.328 km2.

Az alábbi szemet gyönyörködtető fotókat a Pandotrip oldalán találtuk, leírásokért és a további fotókért klikk a linkre.

Mikor jössz? Még nem késő útnak indulni, hogy itt lehess Kanada 152. születésnapján…

KB026 – G-enerációk És G-Mail

A huszonhatodik adásunkban (nem csak) Petty kedvéért időjárás-jelentéssel kezdtünk. Majd sokminden más mellett olvasói levelekkel most nem, de magyar Podcast-tal és YouTuber-kel, kanadai őslakosokkal, Kínával és az USA-val (Huawei-jel, Google-lel, meg helyzetelemzéssel és némi kritikával), a születésnapos elektronikus postafiók szolgáltatással, régi okosmobilokkal, generációs kérdésekkel (hasonlóságokkal és eltérésekkel, jellemzőkkel és problémákkal), valamint nagyon jó zenékkel folytattuk. Bandázzatok velünk most is.

(nyitókép: https://dribbble.com)

 

Adás napló.

A podcast-ot a heti színessel indítottuk.

 

  • Kanadában, azaz Alberta-ban és Calgary-ban hűvös, helyenként és időnként hideg a nyár. Az Alberta-i erdőtüzekről itt és itt írtunk.
  • A Facebook hírfolyama és a bulvármocsok helyett olvassatok minket, az adás naplók mellett több, mint 130 cikket adtunk ki az elmúlt közel 2 évben.
  • Az olvasói levelek ma elmaradtak.
  • Podcast statisztika és ajánló: Híd Nyugatra podcast – köszönjük az említést!

hid_nyugatra_logo

  • WaniskaCree reggeli áldás. Dalszöveg:

waniskâ! pêtâpan ôma!
ᐊᐧᓂᐢᑳ! ᐯᑖᐸᐣ ᐆᒪ!
Wake up! The sun is coming!


âsay piyêsîsak kî-nikamowak
ᐋᓴᕀ ᐱᔦᓰᓴᐠ ᑮ ᓂᑲᒧᐊᐧᐠ
the birds are already singing


ê-miyonâkwahk kitaskînaw.
ᐁ ᒥᔪᓈᑲᐧᕁ ᑭᑕᐢᑮᓇᐤ᙮
how beautiful this land of ours is.


első verzió – ezt feltétlen hallgasd meg!


második verzió

  • a Calgary Board of Education állásfoglallása: “We would like to acknowledge the traditional territories and oral practices of the Blackfoot Nations, which includes the Siksika, the Piikani and the Kainai. We also acknowledge the Tsuut’ina and Stoney Nakoda First Nations, the Metis Nation (Region 3), and all people who make their homes in the Treaty 7 region of Southern Alberta.”
  • John CenaWikipedia és YouTube oldala
  • “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat: Kína (Huawei) és USA
    • kereskedelmi háború vétlen “áldozatokkal” és példa statuálással
    • Mit kell tudni a Huawei-ről?
    • Hogy jön a képbe a GoPro, a DJI, meg a Nokia, az IBM, a Motorola és a Lenovo?

forrás: indiatimes.com – angol nyelvű cikk, még több térképpel

 

15 éves a GMAIL/GOOGLEMAIL

a GMail legelső dizájnja 2004-ből

  • A Yahoo! nyitóoldala Netscape Navigator böngészőben valamikor a 99/2000(??)-ben:

  • Yahoo Weather – időjárás applikáció, szép grafikával, használhatatlan információkkal

  • És a többiek:

a freemail.c3.hu az 1990-es évek végéről

így festett az UltraWeb 2007-ben

A Tétova Teve Club, magunk között annak idején csak TTC-nek hívtuk.

réges régi TTC weboldal fejléc

a TTC 2001-es dizájnja a Wayback Machine archívumában


Lator: okostelefonnak látszó PDA


Lázadó egykori bronz színű okostelefonja

  • Sony CMD J5

Generációk kategórizálása – különbségek és hasonlóságok:

  • “A generációs marketing a vásárlóközönséget osztja fel különböző korcsoportokra, nemzedékekre, úgynevezett generációkra és ebből von le következtetéseket e korcsoportokra jellemző illetve tőlük várható tipikus vásárlási magatartásra. A generációs marketing alapjait eredetileg a pszichológusok vizsgálatai alakították ki.”
  • CVonline kategóriái
    …-1940: “Veteránok” generáció
    1940-1960: “Baby boom” generáció
    1960-1985: X generáció (a baby boomer es ay X ugyan az)
    1985-1999: Y generáció
    2000-2010: Z generáció
    2010-…: Alfa generáció
  • The Center for Generational Kinetics
    Traditionalists or Silent Generation:  1945 and before
    Baby Boomers:  1946 – 1964
    Generation X:  1965 – 1976
    Millennials or Gen Y:  1977 – 1995
    Gen Z, iGen, or Centennials:  1996 – …
  • WJSchroer Company
    Boomers I or The Baby Boomers: 1946-1954
    Boomers II or Generation Jones: 1955-1965
    Generation X: 1966-1976
    Generation Y, Echo Boomers or Millenniums: 1977-1994
    Generation Z: 1995-2012
  • KASASA (USA-ban is ismerik az betű tésztát)
    Baby Boomers: 1944 – 1964
    Gen X: 1965 – 1979
    Gen Y, or Millennials: 1980 and 1994
    Gen Y.1 = 1990 – 1994
    Gen Y.2 = 1980 – 1990
    Gen Z: 1995 – 2015
  • Pew Research Center
    The Silent Generation:  1928-1945
    Baby Boomers:  1946-1964
    Generation X:  1965-1980
    Millennials (Gen Y):  1981-1996
    Post-Millennials (Gen Z):  1997-Present
  • Ypszilonanyu: Valóban a gyerekistenek korát élnénk?
    • “Miközben felnőttünk belenőttünk egy világba, ahol egy biztos van, mégpedig a változás. A tankönyvekben leírtakat sokszor írták újra azóta, a jól tanulással megszerzett friss diplomáinkkal sokan közülünk Londonban sültkrumpli sütéssel kezdhettük a pályafutásunk. Körülnéztünk, és azt tapasztaltuk, hogy a Földünket ellepi az előző generációs szemét, amit nekünk kell újrahasznosítani és felszámolni. Észrevettük, hogy a házasságok több,mint fele válással végződik, míg az együtt élő párok élete sem mentes a játszmáktól és elidegenedéstől. Időközben beletanultunk és természetes közegünkké vált az internet világa. Képesek vagyunk keresni, szűrni az információk között. Nem csak úgy bambulunk bele a telefonunkba és pötyögünk a billentyűzeten, ahogyan azt sokan hiszik, hanem dolgozunk, olvasunk, filmet nézünk, zenét hallgatunk, térképet használunk, beszélgetünk rajta.

      Nemrég még óriási pánik volt, hogy mi lesz az Y és Z generációval, ha felnő. Jelentem, felnőttünk, munkába álltunk, sőt, sokan közülünk már középvezetői szintre jutottak nagy cégeknél. Amióta a munkaerőpiacon vagyunk, egyre több a munkahelyi wellbeing szolgáltatás, a munkahelyi sport, egészségügyi szűrések, irodai masszázsok, coachingok, munkahelyi pszichológusok teret kaptak a munkahelyeken. Számít a munkahelyünk társadalmi felelősségvállalása, a béren kívüli juttatások, a céges programok. Egyre több cég vezeti be a részmunkaidőt és az otthoni foglalkoztatást.”
    • “Hová fajulhat még a világ? Nem tudom. De azt igen, hogyha megnézem az utóbbi 100 év történéseit, nem tudom, mit követhetnénk még el, ami eddig meg nem történt. Gondoljunk csak az amerikai feketék, vagy az európai zsidók helyzetére, a háborúk kegyetlenségeire, vagy a diktatúrák világára.”
  • Simon Sinek – Millennials in the Workplace

 

Zenék az adásban:

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

A Bulvársajtó És A Valóság

A bulvársajtónak és a valóságnak a legtöbb esetben elég kevés köze van egymáshoz. A lényeg kattintékony cím, a megfelelő karakterszám, a szenzációhajhász stílus. Ami nálam most kicsapta a biztosítékot, az nem más, mint a life.hu által – csak részben – magyarra fordított angol nyelvű cikk. Amely a life.hu szerint csak a brit DailyMail weboldalán jelent meg május 23-án. Azonban ők a LADbible.com weboldalán találták a cikket, ez a “hír” ott még május 16-án jelent meg. A magyar bulvárweboldal május 28-án hozta le a cikket (a fordítást követően). A sztori lényege, hogy egy Alberta-ban nyaraló floridai diák a Banff Nemzeti Park egyik folyójában Skócia leghíresebb lényét, a Loch Ness-i szörnyet látta és fotózta le.
(címlap fotó: https://www.eventbrite.co.uk)

Véleményem szerint ez egy olyan információ halmaz – mert hírnek a legkevésbé sem nevezném -, amely említésre sem méltó. De ugyebár a 15 perc hírnév majdnem mindenkinek jár (egyszer az életben). Aki ezzel keresné meg a szerkesztőségemet, feltűnési viszketegségben szenvedve, 15 perc hírnévre vágyakozva, a küszöbön állva, páros lábban mutatnám meg neki a hazafelé vezető utat. Még akkor is, amikor már nagyon nem lenne miről írni és nagyítóval keresnénk az utcán heverő témákat. (Zárójelben: rendben, a bulvár a jelentéktelen, semmitmondó történetekből él meg, sajnos. Nem lenne ilyen könnyű a dolguk, ha az olvasók nem méltatnák figyelemre a hangzatos című, tényekben és lényegi információkban szűkölködő cikk-szerűségeket, amelyeket újságírónak látszó véglények írnak.)

De nem így a 2012-es alapítású Ladbible. Őket kereste meg a floridai 17 éves Matthew, aki lencsevégre kapta a “megfoghatatlan viziszörnyet”, Nessie-t. A “szerkesztőség” kapott az alkalmon és több bekezdéses cikkben ismertetik a rendkívüli eseményt. A fiatal fiú a családi vakációját töltötte május első napjaiban a Banff Nemzeti Parkban, Alberta tartományban. A misztikus lény – amelynek nem az észak-amerikai kontinensen, hanem Skóciában lenne a helye -, akkor éppen egy folyón úszott keresztül és Matt meglátta a hosszú nyakát. Majd gyorsan készített 2 fényképet is.

A feltételezett fadarab … azaz viziszörny.
Katt a képre a nagyméretű fotóhoz.

(fotó: Matthew D’Amico, South West News Service)

A fiú elmondása szerint a döbbenettől a szőr is felállt a hátán. Éppen pihenőt tartottak egy magaslaton és a tájban gyönyörködtek, amikor Matt a folyóra pillantva meglátta a szörnyet. “Egy órányi túrázás után az egyik hegyen pihenőt tartottunk, ahonnan nagyszerű kilátás nyílt a Bow River-re, ahol a nővérem és én azt láttuk, hogy egy őskori állat úszik a vízben. Mindketten ledöbbentünk.” “A Bulvársajtó És A Valóság” bővebben