KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)

A picit hosszúra nyúlt szünet után bele is vágtunk a közepébe. Sok minden más mellett megtárgyaljuk, hogy jó-e, kell-e nekünk az ingyenfizu? Miért lenne hasznos, miért lenne ártalmas az alanyi jogon járó alapbér? És hogy hol voltunk eddig? Miért késtünk pár hetet az adással? Ez is kiderül a podcastból. A hangminőségért pedig előre is elnézést kérünk!

A 11. adás témái:

  • a sírva-nevetős HWSW top komment itt található: “Lúzer köcsög apple fanboy pávák veszik apuci pénzén meg uzsora cofidis hitelre a suzukiba, mindenki más droidos istenkirály. De már rohad az alma, rohad” 😀
  • elégedett amerikai Tesla tulajok és a Totalcar.hu cikke
  • Lázadó pedig vagy olvasni, vagy beszélni nem tud…
  • autók, szépek, sorban:

Genesis G80

Genesis G90

Toyota Crown (2017)

Honda NSX (2017)

 

Az erős kezdés után lazításként egy kis zene…

A folytatásban pedig:

  • Lázadó megvilágosodása: “a magyar ember nem tud (akar?) vitatkozni!
  • “Amerikai” Eszternek ezúton is köszönjük a kedves levelet! Jól meg is reagáltuk a felvetett gondolatokat.
    • leleplezzük a titkot: Lator elárulja, miért tartottunk ekkora szünetet
    • a gondolkodó többség nem érdeke a hatalmat gyakorlóknak
  • terítékre kerül a főtémánk: a “feltétel nélküli alapjövedelem”, vagy “Nemzeti Alapjövedelem” (angolul: UBI – universal basic income)

“KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)” bővebben

Elhibáztad-e, ha Kanada nyugati részére költöztél?

Remélem most a legtöbben azt gondolták, hogy itt van egy újabb felvonás a “mi majd megmondjuk” részből. Majdnem, mert ma megmutatjuk rész jön.

Amikor valaki azt mondja, hogy Kanadába költözünk, akkor az esetek nagyon nagy százalékában Ontárióra gondol. Felénk, ahonnan mi jöttünk és itt nem csak Magyarországra gondolok, hanem az egész keleti régióra (kacsint-kacsint kedves határon túli barátaink). Szóval felénk valahogy Kanada az Torontó, de minimum Ontario.

Toronto

“Elhibáztad-e, ha Kanada nyugati részére költöztél?” bővebben

Yukon – az utolsó terület

Elérkeztünk Kanada utolsó olyan területéhez, amiről még nem esett szó, így engedjétek meg, hogy a Kanada Banda bemutassa Yukon-t.

A 3 terület közül ez a legkisebb mind kiterjedésre, mind pedig lakosságra. Sőt, az az igazság, hogy Yukon lakossága egész Kanadán belül is a legkisebb a maga közel 35.000 főjével.

Ahogyan Nunavut, úgy Yukon is a Northwest Territories -ról lett leszakítva, csak lényegesen korábban, még az 1800-as évek végén.

Itt található a  Mount Logan hegység (5.959 méter), mely Kanada legmagasabb, míg Észak-Amerika második legmagasabb pontja.

Yukon nagy részén sarkvidéki éghajlatot találunk, hosszú, hideg téllel és rövid, ám viszonylag meleg nyárral. Leszámítva talán az óceánhoz nagyon közeli területeket, hiszen ott a “sokkal barátságosabb” tundra vár ránk.

Whitehorse az egyetlen városi ranggal rendelkező település és egyben a főváros is. Ami különösen érdekes, hogy a 35.000 lakosból körülbelül 25.000 itt lakik. A második legnagyobb település Dawson, ám itt már csak 1375-en laknak.

A két legfontosabb “iparág” közül a bányászat talán már ismerős lehet. Legyen az ezüst, arany, réz. Itt mind megtalálható a földben. A második legfontosabb bevételi forrás pedig a képeket elnézve talán kitalálható. Igen, a turizmus az.

Most pedig következzenek a már jól megszokott bemutatkozó videók.

Yukon nyáron:

és Yukon Télen:

Northwest Territories – ᓄᓇᑦᓯᐊᖅ

Három sor száraz tény után elmeséljük, miért is érdekes a világ ezen zord területe.

41.000 lakos, melynek majd a fele a fővárosban, Yellowknifeban él. (Tudom, tudom ismerős a név a Discovery-ről, mert itt voltak a jégkamionosok, pont, mint anno Calgary is ismerős volt a téli olimpiáról ugye?). Bár ez a második legnagyobb területtel rendelkező territory és mint mondtam alig lakják 41.000-en, mégis a legnépesebb a 3-ból (ami nem tartomány ugye) Kanadán belül.

Elég vegyes a lakosság összetétele és nyilván rengeteg az őslakos, de a legérdekesebb talán az, hogy volt korábban francia nyelvű is, de most hivatalosan angol. ÁM! Észak-Amerikán belül nincs mégegy állam, aminek több hivatalos nyelve lenne.

Íme egy gyors felsorolás

Amikor a 2. pénteki kanadai területet tárgyaltuk, mi is volt az? ALBERTA. Akkor, ha jól emlékszem megemlítettem, de ha nem, akkor most megfogom, hogy Alberta számít a leggazdagabb államnak. Na jó ez így kevéssé hangzik tudományosnak, így mondjuk azt, hogy az egy főre jutó GDP alapján mondom ezt. Viszont, amikor arról beszélünk, hogy Kanadán belül mely terület áll ezen a téren a legjobban, akkor talán meglepő, amikor azt mondom, hogy a Northwest Territories a legkomolyabb gazdasági erő, ha a fejenkénti GDP-t nézzük.

Azért még ne pakoljon senki. A szám csalóka, mert nagyon kevés ember osztozik a hatamas vagyonon. Rengeteg arany- és gyémántbánya lapul ezen a területen. Így, aki a jó pénz reményében érkezik, számoljon azzal, hogy itt a munka kemény és az élet is az.

Alapvetően kétféle éghajlat között választhatunk. Arctic és Subarctic, vagy ha úgy jobban megvan, akkor Taiga és Tundra. Nyáron a délebbi területeken akár +8-10 fok is lehet egy melegebb napon, míg télen egyáltalán nem ritka, hogy a hőmérséklet -50 fok alá esik.

MIndeközben ez a hely az a földön, ahol főként a téli hónapokban nagyon jó eséllyel láthatunk Aurora Borrealis-t, azaz sarki fényt.

Dempster Highway, Inuvik

Szép vidék, kevés ember, még kevesebb városka, sok pénz, óriási hideg. Az autópályák pedig, nos azok nem mindig pont úgy néznek ki, mint ahogyan azt várná az ember. De beszéljenek a Kanada Banda helyett a képek.

Welcome to Nunavut – ᓄᓇᕗᑦ

Üdvözlünk mindenkit Nunavut-on. Különleges nap a mai, hiszen a már 10 hete tartó sorozatunk egy mérföldkövéhez érkeztünk. A múlt héten ugyanis elfogytak a kanadai tartományok és ezen a héten először egy “területet” (territory) mutatunk be.

Tudom, tudom. Ez már annyira északon van, hogy itt nincs más csak hó, meg jég. Na, majd meglátjuk! Nunavut nagyon sok szempontból érdekes, még akkor is, ha tényleg rengeteg a hó és a jég.

Kanada legnagyobb kiterjedésű területe és egyben a legkisebb népsűrűségű is, ami azért egy elég érdekes kombináció, valljuk be.

Azt is tartsuk észben, hogy Kanada legfiatalabb területén járunk. Nem is olyan régen, 1993-ban kezdődött az a folyamat, melynek lezárásaként 1999-ben megszületett Nunavut. Korábban a Northwest Territories része volt és a mostani főváros (Iqaluit, azaz ᐃᖃᓗᐃᑦ) létezéséről is kevesen tudtak. Nem is csoda, hiszen az alig 7000 lelket számláló városka (Nunavut teljes lakossága alig 37.000 fő) eléggé távol van a világ lakottabb részeitől és egyébként Nunavut egyetlen városa.

An Atlantic walrus (Odobenus rosmarus rosmarus) on an ice floe with its feet submerged in sea water, Nunavut, Canada.

Itt három hivatalos nyelv van, a máshol megszokott 2 helyett. Az angol és a francia mellett az Inuit (Inuktitut) is hivatalos nyelv. Olyannyira domináns, hogy meglepő módon a lakosság majd 70%-a ezt beszéli, alig 27% angol és majd 1.5% csak a francia.

Ennek egyszerű oka van. Még az 50-es években az akkori kanadai vezetés tartott attól, hogy ez a terület stratégiailag fontossá válhat a hidegháború folyamán. Ezért (nem teljesen világos, hogy mit is akartak elérni ezzel) Québec északi részéről, Nunavik környékéről áttelepítették az ottani őslakosokat, az Inuitokat. El lehet képzelni, hogy milyen lehet, mikor elvisznek egy ilyen zord környezetbe és nem engednek onnan vissza. Kanadának van egy elég sötét múltja az őslakosokkal kapcsolatban. Hosszasan lehetne mesélni az ehhez hasonló történeteket. Ez azóta nagyon sokat változott és mára már nagyon sok támogatás és program eléhető az “indigenous people” (mi csak indiánként ismerjük, de ők az eszkimók is, csak nincs jobb szavunk magyarul) számára.

 

Azóta Kanada felismerte mit tett akkoriban, így nem is olyan régen kártérítést is fizettek a szenvedésre ítélt embereknek, akik azóta egészen jól feltalálták magukat a zord környezetben.

Ez az a hely, ahol sarkvidéki az éghajlat, így élvezhetjük a napsütést éjfélkor, esetleg megnézhetjük zseblámpafénynél, hogy mi volt az a zörgés odakint délben. De lássuk, mi is ez a hely?

Ma is hoztunk két videót, az egyik inkább a kultúrával és az emberekkel foglalkozik, míg a másik a táj szépségére koncentrál. Mindkettőt javaslom mindenkinek, de ha nagyon elfoglaltak vagytok, (összesen nincs 8 perc, most tényleg 😀 ) akkor válasszatok ízlésetek szerint.

Íme a két videó, amit korábban ígértünk, megéri megnézni.

Reméljük tetszett a mai kis bemutató. Ne felejts el rákeresni korábbi bemutatóinkra, esetleg hallgasd meg kéthetente megjelenő beszélgetéseinket az élet nagy dolgairól itt.

 

 

 

Newfoundland and Labrador

Newfoundland and Labrador-t helyezzük ma a középpontba, ahogyan azt már megszokhattátok péntekenként Kanada egy-egy tartományát vesszük célba. Erre egyetlen okunk van (mentségünk pedig nincs), az pedig csupán annyi, hogy nagyon pici betekintést nyerhessenek mindazok, akik ismerkedének Kanadával, de nem tudják hol is kezdjék (hátsó szándékunk is van ezzel, de erről majd később). 

A mai napon Újfoundland és Labradorral elérkeztünk az utolsó tartományhoz. Ezután még tartokagunk három pénteket a hátramaradt területkenek. Ám azt tudnotok kell, hogy azok meg vannak különböztetve. Nem tartományok többé, csupán területek (territory).

Az az igazság, hogy Newfounland and Labrador is már bizonyos szempontból (de főként Labrador) átmenetet képez a tartomány (province) és a terület (territory) között.

A lakosság 92%-a pedig a szigeten, illetve a szigeteken él. Ezt a részt nevezzük Newfounlandnak. Labrador pedig a szárazföldi rész, melynek lakossága pici és nagyon elszigetelten él. Nem mintha a szigeten nem lehetne elszigetelődni.

Azért mondom ezt, mert amellett, hogy nagyon régi, komoly történelemmel rendelkező (megint nem röhög, igen itt a 300 év körüli történelem komolynak számít na! szóval) szigetről van szó, sok szempontból érdekes ez a hely.

Lássuk csak! St John a főváros, melyet nagyjából 206.000-en laknak (a tartomány teljes lakossága úgy 520.000 fő) Észak-Amerika egyik legrégebbi települése. Már 16. századi latin szövegekben is felfedezhető a kolónia neve. Jelképe pedig a Pitcher Plant, melyet még a királynő javasolt és ez azóta sem változott (a videókban is látni fogjátok ezt a virágot).

 

Bár a portugálok és a spanyolok is többször partra szálltak a térségben, mégis ez Kanada leghomogénebben angolul beszélő provinciája, pontosabban 97.6% vallja magát angolul beszélőnek. Már amennyire ezt lehet angolnak tekinteni.

A nagyon régies angolnak és az elszigeteltségnek köszönhetően az itteni angol nagyon fura és vicces mindenki fülének. Külön neve van a kanadaiak között. Úgy nevezik az ittenieket, hogy newfie. Volt olyan kollegám, aki Newfoundlandon nőtt fel és valóban, időnként szavát nem értettük 😀

Amellett, hogy gazdag történelme és különleges nyelvezete van a helynek, csodálatos vidék is egyben.

Ismét két videót választottam, hogy beszéljenek helyettem. Az első egy rövidebb, de nagyon minőségi anyag. Rettentően érdekes az, hogy ez ismét nem túl gazdag része az országnak, mégis remek turizmus videókat készítenek. Nem győztem válogatni. Míg korábban Québec-ről próbáltam találni bármit, konkrétan semmi, de semmi sem volt youtubeon.

Na, de tessék nézni, mert tetszeni fog. Az első rövidebb, de nagyon ötletesen játszik a zene szövege a színekkel.

A második pedig hoszabb, de tartalmasabb.

Aki figyelmes volt, az láthatta a vidóban az Arctic Puffint (Lunda) is, a jégtáblák mellett.

Itt találod a múlt héten bemutatott tartományt: 

Prince Edward Island – Birthplace of Confederation

red sands of PEI.

Különleges Kanadai KRESZ-táblák – Befejező Rész

A negyedik, befejező részéhez érkezett a “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” című sorozatunk. Azok számára, akik lemaradtak volna a korábbi írásainkról a témában, alább találják a linkeket:

1. rész: a sebességkorlátozás

2. rész: a vadveszély

3. rész: teherautók és kamionok

Ezekben a bejegyzésekben mutattuk be nektek, hogy milyen Kanadára (valamint részben az Egyesült Államokra) jellemző közúti jelzésekkel lehet találkozni.

“Winter is coming!” – mondja Ned Stark a népszerű Trónok harca című sorozat egyik főhőse. Kanadába talán meg is érkezett már, mert október elején leesett az első hó. És nagy valószínűséggel még húsvét környékén is havas lesz a táj.

telente mindennapos látvány a motoros szán(oka)t szállító autó

Magyarországon pedig egyáltalán nem találkozhatunk még csak ehhez hasonlóval sem.

Motoros szánnal behajtani szabad.

Motoros szánnal behajtani tilos!

 

És ha már tél és havazás, akkor beszéljünk a nagyon sok hóról is. Az utak sok helyen szó szerint a hegygerincek közé ékelődnek. A több száz méter magas sziklafal gyakran csak pár méterre van az út szélétől.

a lavinaveszélyes területen megállási tilalmat jelző tábla

Fent a hegyekben telente igen szeszélyes tud lenni az időjárás. Éppen ezért az utak mentén az alábbi és az ehhez hasonló, sárga villogó fényekkel kiegészített táblákat használnak a közlekedők figyelmeztetésére. Pár kilométer alatt jelentősen megváltozhatnak az útviszonyok.

Magas hegyi utak – hirtelen időjárás változás várható

A fenti táblák mellett az október 1-től március 31-ig tartó időszakra felszólítják az autósokat, hogy használjanak téli, vagy négy évszakos abroncsokat járműveiken. A teherautók sofőrjeit pedig, hogy hóláncokat tartsanak maguknál.

Komolyabb havazás, hóvihar esetén nem feltétlen zárják le a hegyi utakat, hanem csak azokat engedik fel, akik a feltételeket teljesítik.

Hogy zárva-e az adott útszakasz, vagy autópálya, arról nem csak a közlekedési hírekból, vagy a különböző weboldalakról lehet tájékozódni. Az utak mentén LED-es tábla is tájékoztatja az arra járókat.

valamennyi autópálya és országút nyitva a forgalomnak

Az hegyvidéki utakat Brit-Kolumbia-ban nem csak a téli havazás, hanem a nyári erdőtüzek okozta erős füst miatt is lezárhatják. Erre nem egy alkalommal volt példa 2017-ben is.

Az egyik legfontosabb dolog, hogy aki hosszú útra indul a ritkán lakott területeken, annak mindig legyen elég üzemanyaga járművében. A biztonság kedvéért erre is felhívják a figyelmet:

ellenőrizd az üzemanyag szintet – a következő benzinkút 202 km

Találkoztam már olyan autóssal a hegyekben, aki az utolsó benzinkút után kb. 40 km-rel (és a következő elött kb. 160-170km-rel) az emelkedő közepén állt félre … mert elfogyott az üzemanyaga.

És ha már megállás: egyes városokban nem csak angolul (és franciául) írják ki a STOP szót a stop táblákra, hanem a helyi őslakos törzs nyelvén is.

 

Ha pedig nem tábla kötelez a megállásra, hanem a piros lámpa, akkor az alábbi előjelző tábla sárga lámpái villognak 200-300 méterrel a kereszteződés előtt.

 

A “mi előre szóltunk” jegyében több helyen is találkozni az ilyen, vagy ehhez sokban hasonlító figyelemfelhívó táblákkal:

a bírság minimális összege 196 CAD (kb. 41.000 Ft)
a gyorshajtásért útépítési zóna mellett

(A 196 CAD, ha a bruttó kanadai átlagkeresetet veszem alapul, hozzávetőlegesen 1 napi bruttó kanadai munkabérnek felel meg.)

 

A “HOV-lane” (“high-occupancy vehicle lane”, vagy carpool lane”), magyarul telekocsisáv a metropoliszokban fordul elő nagyobb számban.

A rendelkezések szerint, amennyiben nem autóbuszról, vagy kerékpárról beszélünk, a járműben legalább 2 embernek kell tartózkodnia, hogy igénybe vehesse a “gyémánt” jellel ellátott sávo(ka)t.

a  telekocsisávot hétfőtől péntekig, reggel hét és fél 9 között
csak a megjelölt járművek vehetik igénybe

Jól látható a különbség a hagyományos, és a “gyémántos” telekocsisáv között:

 

A közlekedőknek sok minden más mellett érdemes figyelniük a közel 40 méteres óriásokra is, persze nem csak a méretük miatt. Egy ekkora járműszerelvény több idő alatt gyorsul fel, jóval hosszabb távon áll meg, lassabban vált sávot és nagyobb ívben fordul, mint egy átlagos teherautó.

 

Az autópálya-, vagy országút menti stoppolás is több tartományban tiltott tevékenység. És igen, erre is van KRESZ-táblája Kanadának, rögtön kettő is.


Stoppolni tilos!

 

Előbb megmutatom, aztán elmondom.

Vajon mi lehet ez a tábla?

Gondolom, könnyen kitalálható volt: a földes/sóderes útból épített, aszfaltozott út lesz.

És fordítva:

Az aszfaltútból földút lesz.

 

Térjünk vissza egy kicsit az iskolabuszokra. Országutakon találkozhatunk ilyen táblákkal:

Amikor a gyermekek le-, vagy felszállhatnak az iskolabuszokra – például a préri farmjai előtt -, többek között ilyen táblákkal emlékeztetik a járművezetőket, hogy a piros-sárga jelzőfényekkel az úton álló iskolabuszt TILOS megelőzni!

Lakott területeken belül pedig az alábbi táblával találkozhatunk, amelynek több változata is használatban van.


Három az egyben tábla. Játszótér zóna, ahol reggel 7:30 és este 9 között a  megengedett maximális sebesség 30 km/h és előzni tilos!

Iskola zóna. Szeptember 1-től június 30-ig, hétfőtől péntekig,
reggel 7:00 és délután 5:30 között
a megengedett maximális sebesség 30 km/h!

Ugye nem is annyira bonyolult? 🙂

 

És végül, de nem utolsó sorban a zsákutca (angolul: dead end – szó szerint fordítva: halott vég) tábla.

 

Köszönjük a kitartó figyelmet. Bízunk benne, hogy érdekes olvasmány volt a Kanada Banda első, több részes cikksorozata a kanadai (és részben amerikai) KRESZ-ről.

Jó utat mindenkinek!

Prince Edward Island – Birthplace of Confederation

Prince Edward Island (PEI) – Birthplace of Confederation, vagyis az államszövetség születési helye. Igen azért, pontosan azért, mert itt található az a Konföderációs ház is, ahol 1864 szeptemberében azt a konferenciát tartották, melynek következénye lett a Quebec Resolutions és végül Kanada megalakulása 1867-ben. (Ne feledjük, hogy ennek az eseménynek van idén a 150. évfordulója.)

Prince Edward Island
red sands of PEI.

Elhelyezkedéséből adódóan a szigetet elsők között vették birtokukba az Európából érkező telepesek. Ám, azt sokan nem tudják, hogy az elsők itt bizony nem az angolok voltak. Már 1534-ben megalakult az a franciákból álló kolónia, akik még viszonylagos békében éltek a Mi’kmaq indiánokkal (nem röhög! ez a nevük és kész, csak nekünk vicces!), akiké tulajdonképpen az egész szigetcsoport.

Prince Edward Island

Mert ez nem csak egy sziget, hanem hozzá tartozik jónéhány apró szigetecske is. Megközelíthetjük egy karcsú és hosszú hídon keresztül, amennyiben New Brunswick felől érkezünk. De akár be is hajózhatunk Nova Scotia felől, mint azt tették az első telepesek.

Prince Edward Island

Az angolok egyébként csak jóval később, 1763 körül vették át a franciáktól a szigetet és azóta is így maradt ez, bár vannak francia területei a szigetnek.

Prince Edward Island

A teljes lakosság egyébként nem éri el a 145.000 főt, ami ha jól bele gondolunk, akkor megfelel mondjuk Pécs lakosságának. Igen, és nem csak a főváros. Charlottetown lakossága ebből mindössze 65.000 fő (vagy 34.000, ha nagyon szigorúan csak a városhatárig nézzük).

Prince Edward Island

Nagyon fontos PEI számára a halászat, a turizmus és a mezőgazdaság. Érdekesség, hogy Kanada teljes burgonyatermelésének a 25%-a ezen a pici helyen történik.

Na, de elég legyen ebből és nézzük meg, hol is járunk ma (Vágó úr).

Amennyiben szívesen megnéznéd az elmúlt héten bemutatott tartományt, akkor itt megteheted:

Nova Scotia
Prince Edward Island

Itt pedig megtalálhatod korábbi adásainkat

 

Nova Scotia – Canada’s Ocean Playground

A soron következő tartomány Nova Scotia – Canada’s Ocean Playground (Kanada óceáni játszótere?) lesz.

Ahogyan azt sokan kitaláltátok, nevét új skóciáról kapta (New Scotia), de nem angolul, hanem latinul használják, ami már önmagában érdekes. Kanadán belül a második legkisebb tartomány (PIE – Prince Edward Island után). Atlanti Kanada négy tartománya közül az egyik és lakosságának nagyon nagy része összpontosul az óceánpartra.

A fővárosa Halifax és igen, ezúttal ez egyben a legnagyobb város is, nagyjából 400.000-en lakják. Nova Scotia teljes lakosságának (950.000 fő), majdnem a fele itt él.

Mint ahogyan a múlt héten elmondtuk New Brunswick-ról, így most el kell mondanunk Nova Scotia-ról is, hogy Kanada szegényebb, ugyanakkor gyönyörű részei közé tartozik. Anyagi szempontból talán ez az egyik legkedvezőbb “nagyváros”.

Természetesen a turizmus és a kereskedelem is fontos szerepet játszik a térség mindennapjaiban. Ez azon helyek egyike, ahol az ember könnyedén láthat óriási tengerjáró hajókat. Arról nem is beszélve, hogy ezen a Magyarországnyi területen közel 5400 tó található.

Nézzük is meg, hogy milyen szépségeket rejt Kanadának ezen része:

Itt találod múlt heti tartományunk bemutatóját:

New Brunswick

Ide kattintva pedig megtalálhatod eddigi adásainkat

Kanadai rendszámtáblák

Kanadai rendszámtáblák, ez az amit ma jobban szemügyre fogunk venni.

Magyarországgal ellentétben, az ország méretéből és berendeszkedéséből adódóan, itt nem egységesek az autók rendszámai. Amerikához hasonlóan itt is változik a megjelenés, akár a struktúra is régióról-régióra (talán tartományt kellene mondanom, mert itt Amerikával ellentétben nem államok vannak).

Vannak struktúrális hasonlóságok, de alapvetően nagyon könnyen és hamar megállapítható, hogy ki, melyik tartományban lakik. Sok esetben nagyon meglepő tud lenni New Brunswick-ban egy Albertai rendszámú autó látványa,  már csak a távolság miatt is, ami a két tartomány között van (nagyjából 4500km).

Vannak helyek, ahol Európához hasonlóan az autón elöl és hátul is van rendszám (lazac színnel jelölve a térképen). Ezt én személy szerint egyáltalán nem szeretem, mert amíg a legtöbb autó hátulján ki van alakítva a rendszám helye (konkrétan a design része), addig az első lökhárítón egyszerűen nincs (egy-két kivételtől eltekintve persze).

Vannak olyan térségek, ahol viszont csak hátul van rendszám (kékkel jelölve a térképen). Ettől az autók is jobban néznek ki és a fotó radar (traffipax) is csak úgy tud fotózni, ha már elhaladtál mellette.

A legtöbb tartományban anélkül, hogy konkrét személyre szabott rendszámot választanál, lehetőséged van arra, hogy ne az alap rendszámot válaszd. Sok esetben az alap betű, számkiosztás megtartása mellett akár a háttér megváltoztatásával rendelhetsz rendszámot. Hol lenne erre lehetőség Magyarországon? Bizony, nagyon jól mondtad, sehol és akkor még arról szó sem esett, hogy van olyan tartomány, ahol a rendszám konkrétan jegesmedve formájú, ellentétben a többi területtel, ahol a már Amerikában is megszokott szögletes a “divat”.

Mindezek után ott vannak még a veterán rendszámok is, melyek a legtöbb tartományban elérhetőek, sok esetben extra költségektől mentesen az arra érdemesek, háborús hősök és nagyra becsült veteránok számára. Akik ebben az országban könnyedén egy és ugyanazon embereket jelentik. A veteránok felé a tisztelgést itt a pipacs megléte szimbolizálja. 

 

Az emberek a veteránok napján hasonlóan hordják a pipacs kitűzőt, mint ahogyan mi otthon a kokárdát. Ennek köszönhetően a rendszámon sem lehet más, mint a “poppy”.

Végül van még egy nagyon fontos különbség Magyarországgal szemben. Itt nem az autóknak van rendszáma, bármennyire is úgy látszik, hanem neked, mint tulajdonosnak van egy vagy több rendszámod. Igaz az is, hogy ezt a rendszámot alapvetően hozzá kell rendelned egy járműhöz, amin általában van.

Ez nem jelenti azt, hogy mondjuk, amikor egy új autót veszel ne tehetnéd át arra, amíg mondjuk hazahozod az eladótól. Nyilván vehetsz majd rá új rendszámot, vagy átteheted egy másik autódról is akár. Ez minden alkalommal körülbelül 20-30 dollár (tartománytól függően) és max 5-10 perc az okmányirodában. Van, ahol ezt komolyabban, szigorúbban nézik, van ahol kevésbé. Ám az okmányirodákról hosszasan tudnék regélni.

A helyiek pont úgy nem szeretik és egy borzasztó helynek tartják, mint mi a magyar okmányirodákat. Az egyetlen különbség az, hogy ha a kettőt egymás mellé rakod, sírsz attól, hogy milyen a magyar.

Vannak helyzetek, amik furák és bonyolultak Kanadában. A rendszám is egy ilyennek tűnik, de valójában nem az. Csak el kell engedned, amit otthon megszoktál és ha rá szánsz 5 percet rájössz, hogy ez is mint sokminden más, sokkal egyszerűbb és logikusabb itthon (Kanada), mint amilyen otthon (Magyarország) valaha lesz.