KB014 – Illik-e más szerszámával verni a csalánt?

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 14. adásában több érdekes nemzetközi és magyar vonatkozású témát beszéltünk meg és sikerült egy picit politizálni is. Kérjük, klikkelj és bandázz velünk!

Adás napló / Show notes:

  • Lator erre az adásra is készült “hülye zenékkel”…
  • Hallgasson mindenki podcast-ot, mert az JÓ!
    • Egy picit elmerültünk a podcast hallgatási szokásokban, lehetőségekben és szóba hoztunk magyar podcast-okat (pl.: 20 perccel a jövőbe, Szín Folt Cafe) és show runner-eket is.
    • A HBO Westworld c. sorozata: aki még nem látta, kezdje el nézni. De csak a podcastunk után.
    • Ezt követően amerikai tapasztalatainkat osztottuk meg, valamint lelkesen sztorizgattunk Kanadáról.

  • Választás 2018.

    • Nem kívántuk elsüllyedni a magyar belpolitika bűzös mocsarában több, mint 8000 km-es távolságból. De voltak kérdések, amelyeket fel kellett tenni nektek, voltak gondolataink, amelyeket meg kellett osztanunk veletek! Nem töltöttünk ezzel a témával túl sok időt, csak rászántunk annyit, amennyit kellett.

Vigyázat, csalán! Az adásból az is kiderül,
hogy minek a kapcsán került képbe eme csípős levelű gyógynövény.

  • “Külföldön élő magyarként részt kell-e venned a szavazáson? Van-e erkölcsi alapod dönteni a magyarországi történésekről, bele kell-e szólnod a Magyarországon élők életébe, ha évek óta életvitel szerűen külföldön tartózkosz?”
  • Ja, tudom ám, hogy 7 kontinens, meg 5 óceán van a Földön (- a Lázadó).

 

Következzék most a szünetben hallható dalnak a szövege azon Kedves Hallgatók számára, kiknek kedve van dalra fakadni Alan Jackson remek kis nótájára, amely a “Hogyan rohanj a veszTEDbe” c. film (WTF … ez egy remek film és én most szembesültem a magyar címmel… ez borzalom. Az eredeti cím az a Million ways to die on the west azaz kb A millió mód ahogyan meghallhatsz a vadnyugaton – Lator) főcímdala volt:

“Cowboys and pioneers, come lend your eyes and ears
I’ve got the need to testify
Don’t try to fill your nest out in the open west
‘cuz there’s a million ways to die
Six bullets in the gut or just a paper cut
…too many ways to quantify
They’ll cut your ankle off to cure a minor cough
‘cuz there’s a million ways to die

It’s a hundred and one in the shade of the sun
If you fall asleep, you fry

You can live like a saint but there just really ain’t
No avoiding a million ways to die

Smallpox and bigger pox, and deadly tomahawks
…or God forbid you steal a pie
They’ll blast you into shards for bein’ good at cards
‘cuz there’s a million ways to die
Out on the desert plains it hardly ever rains
And you can hear coyotes cry
They’ll eat you up and then they’ll crap you out again
‘cuz there’s a million ways to die

With a whoosh and a whack there’s a knife in your back
‘cuz you got a fancy tie…

It’s a kick in the pants but you don’t have a chance
Of escaping a million ways to die”

Itt jegyezném meg azt is, hogy az adás végén hallható szám címe pedig:

ça m’énerve = (Ez) bosszant (engem) – mindenkire rábízom, hogy vajon mi bosszanthat 🙂

 

  • Lator és a 8 perces vakbélműtét
    • Friss kórházi tapasztalatok első kézból: eü személyzet, infrastruktúra, betegellátás, utógondozás, sebészeti know-how, stb.
    • Hálapénz?! 😀 😀 Vajon Lator mekkora és milyen vastag borítékkal kellett készüljön az életmentő beavatkozásra?

  • S mindeközben alaposan bemutatjuk Kanada egészségügyi szolgáltatási rendszerét, annak múködését, előnyeit/hátrányait. Elmagyarázzuk, mi a különbség az alap és az extra biztosítás között; kinek, mi és hogyan jár, mire és miként lehetsz jogosult.
  • Figyelem! Az alábbi videó megtekintése csak 18 éven felülieknek ajánlott!

 

 

  • Görgess még egy picit lejebb, s jön a videó!

 

 

  • Ha eszel, hagyd most abba egy picit.

 

 

  • Utána meg már úgy sem nem leszel éhes.

 

 

  • Mehet?

 

 

  • Mi szóltunk!

 

 

  • 3… 2… 1…

 

 

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

KB013 – Iskolarendszer(telenség)

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 13. adásában van több rövidebb és egy terjedelmes témánk (az iskolarendszertelenség).

Bemelegítésként a szerencsétlenkedő bankok vérét szívjuk, majd Lázadó mesél az amerikai utazásai során tapasztalatakról, s említést teszt a használhatatlan bluetooth headset-ekről.

Aztán elhangzik a ma is aktuális kérdés:
“az iskola az életre készít fel?”

 

 

Adás napló:

  • banki átutalások menete: miért tart annyi ideig, s miért nem működik hétvégén?
    Miért olyan drága, amikor minden elektronikus úton történik? Nincs valós készpézn mozgás, nincs élő emberi munkaerő mögötte…
    Annyira komplikált a dolog, mint egy e-mailt elküldeni… mégis bonyolult, mégis drága! MIÉRT?
  • SENNHEISER Presence – NE VEDD MEG! SOHA!! Mi a …ért nem lehet egy 174 CAD-ért (kb. 34.000 Ft + ÁFA) kapható bluetooth headphone (vezeték-mentes, mikrofonos fülhallgató) kényelmesen és jól használható?
    A hangszórója halk, a füledre akasztható kampó ÉS a hangszóróra rakható gumis kis izé nem kényelmesek!

Egyetlen módon, a fejhallgató készlettel használható hosszabb, de inkább rövidebb ideig, de erősebb háttérzajban így is nagyon kell figyelni a beszélő hangjára.

Lázadó tanácsa: ilyet ne vegyél. Se most, se később!!

De a Sennheiser stúdió fejhallgatók (pl. HD280) hibátlanok, megvételük erősen ajánlott!

  • Amerikai tapasztalatok: nagyon sok vállalkozás a tulajdonos nevével és arcával hirdet oriásplakáton, újságban, tv-ben!

(Ezzel szemben a Fülöp-szigeteken csak hírességgel lehet eladni bármit is.)

Egyszerűen nem lehet a betétdalhoz tartozó videóklipet nem megosztani:

Fizetős autópálya: pl. Toronto-ban, Chicago-ban (és környékén): előre megveszed a bérleted, vagy a kapuknál lehet fizetni, vagy 1+6 napod van UTÓLAG(!!) befizetni a díjat!
Ilyen van Torontoban is és Vancouverben is (csak nekünk prérikutyáknak 🙂 érdekes ez)

Bezzeg a szerbek, akiknek nincs autópályája, de a fizetőkapuk már múködnek.

Zene: (érdemes a szöveget figyelni) 🙂 

“Rázd azt a feneket amit Jézustól kaptál”

ISKOLARENDSZER(TELENSÉG)

Az iskola az életre készít fel?

  • Hol lett ez elrontva?
  • az iparosodás óta sokat nem változott a módszertan…?!
  • rosszul oktatnak, nem azt oktatják, amit kellene, rosszul mérik a vissza kérdezett tudást…
  • nincs kreativitás, nincs csapatmunka…
  • a módszertan mellett elrohant a nagybetűs élet
  • mi az a csomag, amivel az iskola ellát? Használható tudás kell, vagy elég csak a teszteken jól teljesíteni?
  • hol vannak a súlypontok az állami, a magán és az egyházi iskolákban?
  • hozzuk-visszük a gyereket a suliba, de hogyan? Itt írtunk az amerikai (kanadai) Iskolabuszról.
  • iskolai ajtótábla reggeli -23 °C fok esetére:

Kék nap. Túl hideg van kint. Kérlek, gyere be!”

  • a 25 CAD-os bébiszitter az ebedszünetben kellene-e?
  • kanadában vidám, mosolygós a tanári kar és szeretik a munkájukat!
  • majd itt jön az a pont 😀 ahol Lator megkísérli szétzilálni a komoly beszélgetésünket 😀
  • jobb, rosszabb, vagy simán csak más jellegú a privát/magán iskola az államihoz/tartományihoz képest?
  • egyházi iskolák: mivel másabbak, mint az előző kettő?
  • informatika oktatás: mennyire kell ismerni a CPU-kat?
  • Tévedtünk!CorelDraw köszöni szépen, jól van: él és virul ma is!
  • kell-e a szép és helyes kézírás, vagy inkább a gépírás lenne a lényeg? Miért jó az, ha mégis megtanulunk kézzel írni?
  • és mi a helyzet a szövegértéssel, az értő olvasással?
  • hasznos lenne a pénzügyi (alap)képzés középiskolában/gimnáziumban
  • mennyire fontos egy-egy országnak maga az oktatás? Lásd: PISA teszt
  • Kanada, általános iskola, 1. osztály: smart board (interaktív tábla) a tantermekben, iPad-ek és MacBook-ok a diákoknak, mint hagyományos, jól bevált oktatási eszközök. Ja és (most még) nincs házi feladat!
  • a 15 éves tanulók hetente ennyi órát foglalkoznak a házifeladat elkészítésével:

kattints a képre a nagyobb nézethez

KB012 – Fegyvertartás

Ma az Államokban már szinte mindennapossá vált lövöldözésekről és magáról a fegyvertartásról, a fegyverek számáról, a szabályozás szigorúságának fontosságáról, illetve annak a lövöldözédekkel való összefüggéseiről beszélgetünk.

Adás napló – valamint rengeteg nézni, olvasni és átgondolni való tartalom:

  • Figyelem! Kulissza titkokat árulunk el! Mit, miért, hogyan? Vannak válaszaink. És elérhetőségeink is.

“KB012 – Fegyvertartás” bővebben

KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)

A picit hosszúra nyúlt szünet után bele is vágtunk a közepébe. Sok minden más mellett megtárgyaljuk, hogy jó-e, kell-e nekünk az ingyenfizu? Miért lenne hasznos, miért lenne ártalmas az alanyi jogon járó alapbér? És hogy hol voltunk eddig? Miért késtünk pár hetet az adással? Ez is kiderül a podcastból. A hangminőségért pedig előre is elnézést kérünk!

A 11. adás témái: “KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)” bővebben

Elhibáztad-e, ha Kanada nyugati részére költöztél?

Remélem most a legtöbben azt gondolták, hogy itt van egy újabb felvonás a “mi majd megmondjuk” részből. Majdnem, mert ma megmutatjuk rész jön.

Amikor valaki azt mondja, hogy Kanadába költözünk, akkor az esetek nagyon nagy százalékában Ontárióra gondol. Felénk, ahonnan mi jöttünk és itt nem csak Magyarországra gondolok, hanem az egész keleti régióra (kacsint-kacsint kedves határon túli barátaink). Szóval felénk valahogy Kanada az Torontó, de minimum Ontario.

Toronto

“Elhibáztad-e, ha Kanada nyugati részére költöztél?” bővebben

Yukon – az utolsó terület

Elérkeztünk Kanada utolsó olyan területéhez, amiről még nem esett szó, így engedjétek meg, hogy a Kanada Banda bemutassa Yukon-t.

A 3 terület közül ez a legkisebb mind kiterjedésre, mind pedig lakosságra. Sőt, az az igazság, hogy Yukon lakossága egész Kanadán belül is a legkisebb a maga közel 35.000 főjével.

Ahogyan Nunavut, úgy Yukon is a Northwest Territories -ról lett leszakítva, csak lényegesen korábban, még az 1800-as évek végén.

Itt található a  Mount Logan hegység (5.959 méter), mely Kanada legmagasabb, míg Észak-Amerika második legmagasabb pontja.

Yukon nagy részén sarkvidéki éghajlatot találunk, hosszú, hideg téllel és rövid, ám viszonylag meleg nyárral. Leszámítva talán az óceánhoz nagyon közeli területeket, hiszen ott a “sokkal barátságosabb” tundra vár ránk.

Whitehorse az egyetlen városi ranggal rendelkező település és egyben a főváros is. Ami különösen érdekes, hogy a 35.000 lakosból körülbelül 25.000 itt lakik. A második legnagyobb település Dawson, ám itt már csak 1375-en laknak.

A két legfontosabb “iparág” közül a bányászat talán már ismerős lehet. Legyen az ezüst, arany, réz. Itt mind megtalálható a földben. A második legfontosabb bevételi forrás pedig a képeket elnézve talán kitalálható. Igen, a turizmus az.

Most pedig következzenek a már jól megszokott bemutatkozó videók.

Yukon nyáron:

és Yukon Télen:

Northwest Territories – ᓄᓇᑦᓯᐊᖅ

Három sor száraz tény után elmeséljük, miért is érdekes a világ ezen zord területe.

41.000 lakos, melynek majd a fele a fővárosban, Yellowknifeban él. (Tudom, tudom ismerős a név a Discovery-ről, mert itt voltak a jégkamionosok, pont, mint anno Calgary is ismerős volt a téli olimpiáról ugye?). Bár ez a második legnagyobb területtel rendelkező territory és mint mondtam alig lakják 41.000-en, mégis a legnépesebb a 3-ból (ami nem tartomány ugye) Kanadán belül.

Elég vegyes a lakosság összetétele és nyilván rengeteg az őslakos, de a legérdekesebb talán az, hogy volt korábban francia nyelvű is, de most hivatalosan angol. ÁM! Észak-Amerikán belül nincs mégegy állam, aminek több hivatalos nyelve lenne.

Íme egy gyors felsorolás

Amikor a 2. pénteki kanadai területet tárgyaltuk, mi is volt az? ALBERTA. Akkor, ha jól emlékszem megemlítettem, de ha nem, akkor most megfogom, hogy Alberta számít a leggazdagabb államnak. Na jó ez így kevéssé hangzik tudományosnak, így mondjuk azt, hogy az egy főre jutó GDP alapján mondom ezt. Viszont, amikor arról beszélünk, hogy Kanadán belül mely terület áll ezen a téren a legjobban, akkor talán meglepő, amikor azt mondom, hogy a Northwest Territories a legkomolyabb gazdasági erő, ha a fejenkénti GDP-t nézzük.

Azért még ne pakoljon senki. A szám csalóka, mert nagyon kevés ember osztozik a hatamas vagyonon. Rengeteg arany- és gyémántbánya lapul ezen a területen. Így, aki a jó pénz reményében érkezik, számoljon azzal, hogy itt a munka kemény és az élet is az.

Alapvetően kétféle éghajlat között választhatunk. Arctic és Subarctic, vagy ha úgy jobban megvan, akkor Taiga és Tundra. Nyáron a délebbi területeken akár +8-10 fok is lehet egy melegebb napon, míg télen egyáltalán nem ritka, hogy a hőmérséklet -50 fok alá esik.

MIndeközben ez a hely az a földön, ahol főként a téli hónapokban nagyon jó eséllyel láthatunk Aurora Borrealis-t, azaz sarki fényt.

Dempster Highway, Inuvik

Szép vidék, kevés ember, még kevesebb városka, sok pénz, óriási hideg. Az autópályák pedig, nos azok nem mindig pont úgy néznek ki, mint ahogyan azt várná az ember. De beszéljenek a Kanada Banda helyett a képek.

Welcome to Nunavut – ᓄᓇᕗᑦ

Üdvözlünk mindenkit Nunavut-on. Különleges nap a mai, hiszen a már 10 hete tartó sorozatunk egy mérföldkövéhez érkeztünk. A múlt héten ugyanis elfogytak a kanadai tartományok és ezen a héten először egy “területet” (territory) mutatunk be.

Tudom, tudom. Ez már annyira északon van, hogy itt nincs más csak hó, meg jég. Na, majd meglátjuk! Nunavut nagyon sok szempontból érdekes, még akkor is, ha tényleg rengeteg a hó és a jég.

Kanada legnagyobb kiterjedésű területe és egyben a legkisebb népsűrűségű is, ami azért egy elég érdekes kombináció, valljuk be.

Azt is tartsuk észben, hogy Kanada legfiatalabb területén járunk. Nem is olyan régen, 1993-ban kezdődött az a folyamat, melynek lezárásaként 1999-ben megszületett Nunavut. Korábban a Northwest Territories része volt és a mostani főváros (Iqaluit, azaz ᐃᖃᓗᐃᑦ) létezéséről is kevesen tudtak. Nem is csoda, hiszen az alig 7000 lelket számláló városka (Nunavut teljes lakossága alig 37.000 fő) eléggé távol van a világ lakottabb részeitől és egyébként Nunavut egyetlen városa.

An Atlantic walrus (Odobenus rosmarus rosmarus) on an ice floe with its feet submerged in sea water, Nunavut, Canada.

Itt három hivatalos nyelv van, a máshol megszokott 2 helyett. Az angol és a francia mellett az Inuit (Inuktitut) is hivatalos nyelv. Olyannyira domináns, hogy meglepő módon a lakosság majd 70%-a ezt beszéli, alig 27% angol és majd 1.5% csak a francia.

Ennek egyszerű oka van. Még az 50-es években az akkori kanadai vezetés tartott attól, hogy ez a terület stratégiailag fontossá válhat a hidegháború folyamán. Ezért (nem teljesen világos, hogy mit is akartak elérni ezzel) Québec északi részéről, Nunavik környékéről áttelepítették az ottani őslakosokat, az Inuitokat. El lehet képzelni, hogy milyen lehet, mikor elvisznek egy ilyen zord környezetbe és nem engednek onnan vissza. Kanadának van egy elég sötét múltja az őslakosokkal kapcsolatban. Hosszasan lehetne mesélni az ehhez hasonló történeteket. Ez azóta nagyon sokat változott és mára már nagyon sok támogatás és program eléhető az “indigenous people” (mi csak indiánként ismerjük, de ők az eszkimók is, csak nincs jobb szavunk magyarul) számára.

 

Azóta Kanada felismerte mit tett akkoriban, így nem is olyan régen kártérítést is fizettek a szenvedésre ítélt embereknek, akik azóta egészen jól feltalálták magukat a zord környezetben.

Ez az a hely, ahol sarkvidéki az éghajlat, így élvezhetjük a napsütést éjfélkor, esetleg megnézhetjük zseblámpafénynél, hogy mi volt az a zörgés odakint délben. De lássuk, mi is ez a hely?

Ma is hoztunk két videót, az egyik inkább a kultúrával és az emberekkel foglalkozik, míg a másik a táj szépségére koncentrál. Mindkettőt javaslom mindenkinek, de ha nagyon elfoglaltak vagytok, (összesen nincs 8 perc, most tényleg 😀 ) akkor válasszatok ízlésetek szerint.

Íme a két videó, amit korábban ígértünk, megéri megnézni.

Reméljük tetszett a mai kis bemutató. Ne felejts el rákeresni korábbi bemutatóinkra, esetleg hallgasd meg kéthetente megjelenő beszélgetéseinket az élet nagy dolgairól itt.

 

 

 

Newfoundland and Labrador

Newfoundland and Labrador-t helyezzük ma a középpontba, ahogyan azt már megszokhattátok péntekenként Kanada egy-egy tartományát vesszük célba. Erre egyetlen okunk van (mentségünk pedig nincs), az pedig csupán annyi, hogy nagyon pici betekintést nyerhessenek mindazok, akik ismerkedének Kanadával, de nem tudják hol is kezdjék (hátsó szándékunk is van ezzel, de erről majd később). 

A mai napon Újfoundland és Labradorral elérkeztünk az utolsó tartományhoz. Ezután még tartokagunk három pénteket a hátramaradt területkenek. Ám azt tudnotok kell, hogy azok meg vannak különböztetve. Nem tartományok többé, csupán területek (territory).

Az az igazság, hogy Newfounland and Labrador is már bizonyos szempontból (de főként Labrador) átmenetet képez a tartomány (province) és a terület (territory) között.

A lakosság 92%-a pedig a szigeten, illetve a szigeteken él. Ezt a részt nevezzük Newfounlandnak. Labrador pedig a szárazföldi rész, melynek lakossága pici és nagyon elszigetelten él. Nem mintha a szigeten nem lehetne elszigetelődni.

Azért mondom ezt, mert amellett, hogy nagyon régi, komoly történelemmel rendelkező (megint nem röhög, igen itt a 300 év körüli történelem komolynak számít na! szóval) szigetről van szó, sok szempontból érdekes ez a hely.

Lássuk csak! St John a főváros, melyet nagyjából 206.000-en laknak (a tartomány teljes lakossága úgy 520.000 fő) Észak-Amerika egyik legrégebbi települése. Már 16. századi latin szövegekben is felfedezhető a kolónia neve. Jelképe pedig a Pitcher Plant, melyet még a királynő javasolt és ez azóta sem változott (a videókban is látni fogjátok ezt a virágot).

 

Bár a portugálok és a spanyolok is többször partra szálltak a térségben, mégis ez Kanada leghomogénebben angolul beszélő provinciája, pontosabban 97.6% vallja magát angolul beszélőnek. Már amennyire ezt lehet angolnak tekinteni.

A nagyon régies angolnak és az elszigeteltségnek köszönhetően az itteni angol nagyon fura és vicces mindenki fülének. Külön neve van a kanadaiak között. Úgy nevezik az ittenieket, hogy newfie. Volt olyan kollegám, aki Newfoundlandon nőtt fel és valóban, időnként szavát nem értettük 😀

Amellett, hogy gazdag történelme és különleges nyelvezete van a helynek, csodálatos vidék is egyben.

Ismét két videót választottam, hogy beszéljenek helyettem. Az első egy rövidebb, de nagyon minőségi anyag. Rettentően érdekes az, hogy ez ismét nem túl gazdag része az országnak, mégis remek turizmus videókat készítenek. Nem győztem válogatni. Míg korábban Québec-ről próbáltam találni bármit, konkrétan semmi, de semmi sem volt youtubeon.

Na, de tessék nézni, mert tetszeni fog. Az első rövidebb, de nagyon ötletesen játszik a zene szövege a színekkel.

A második pedig hoszabb, de tartalmasabb.

Aki figyelmes volt, az láthatta a vidóban az Arctic Puffint (Lunda) is, a jégtáblák mellett.

Itt találod a múlt héten bemutatott tartományt: 

Prince Edward Island – Birthplace of Confederation

red sands of PEI.

Különleges Kanadai KRESZ-táblák – Befejező Rész

A negyedik, befejező részéhez érkezett a “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” című sorozatunk. Azok számára, akik lemaradtak volna a korábbi írásainkról a témában, alább találják a linkeket:

1. rész: a sebességkorlátozás

2. rész: a vadveszély

3. rész: teherautók és kamionok

Ezekben a bejegyzésekben mutattuk be nektek, hogy milyen Kanadára (valamint részben az Egyesült Államokra) jellemző közúti jelzésekkel lehet találkozni.

“Winter is coming!” – mondja Ned Stark a népszerű Trónok harca című sorozat egyik főhőse. Kanadába talán meg is érkezett már, mert október elején leesett az első hó. És nagy valószínűséggel még húsvét környékén is havas lesz a táj.

telente mindennapos látvány a motoros szán(oka)t szállító autó

Magyarországon pedig egyáltalán nem találkozhatunk még csak ehhez hasonlóval sem.

Motoros szánnal behajtani szabad.

Motoros szánnal behajtani tilos!

 

És ha már tél és havazás, akkor beszéljünk a nagyon sok hóról is. Az utak sok helyen szó szerint a hegygerincek közé ékelődnek. A több száz méter magas sziklafal gyakran csak pár méterre van az út szélétől.

a lavinaveszélyes területen megállási tilalmat jelző tábla

Fent a hegyekben telente igen szeszélyes tud lenni az időjárás. Éppen ezért az utak mentén az alábbi és az ehhez hasonló, sárga villogó fényekkel kiegészített táblákat használnak a közlekedők figyelmeztetésére. Pár kilométer alatt jelentősen megváltozhatnak az útviszonyok.

Magas hegyi utak – hirtelen időjárás változás várható

A fenti táblák mellett az október 1-től március 31-ig tartó időszakra felszólítják az autósokat, hogy használjanak téli, vagy négy évszakos abroncsokat járműveiken. A teherautók sofőrjeit pedig, hogy hóláncokat tartsanak maguknál.

Komolyabb havazás, hóvihar esetén nem feltétlen zárják le a hegyi utakat, hanem csak azokat engedik fel, akik a feltételeket teljesítik.

Hogy zárva-e az adott útszakasz, vagy autópálya, arról nem csak a közlekedési hírekból, vagy a különböző weboldalakról lehet tájékozódni. Az utak mentén LED-es tábla is tájékoztatja az arra járókat.

valamennyi autópálya és országút nyitva a forgalomnak

Az hegyvidéki utakat Brit-Kolumbia-ban nem csak a téli havazás, hanem a nyári erdőtüzek okozta erős füst miatt is lezárhatják. Erre nem egy alkalommal volt példa 2017-ben is.

Az egyik legfontosabb dolog, hogy aki hosszú útra indul a ritkán lakott területeken, annak mindig legyen elég üzemanyaga járművében. A biztonság kedvéért erre is felhívják a figyelmet:

ellenőrizd az üzemanyag szintet – a következő benzinkút 202 km

Találkoztam már olyan autóssal a hegyekben, aki az utolsó benzinkút után kb. 40 km-rel (és a következő elött kb. 160-170km-rel) az emelkedő közepén állt félre … mert elfogyott az üzemanyaga.

És ha már megállás: egyes városokban nem csak angolul (és franciául) írják ki a STOP szót a stop táblákra, hanem a helyi őslakos törzs nyelvén is.

 

Ha pedig nem tábla kötelez a megállásra, hanem a piros lámpa, akkor az alábbi előjelző tábla sárga lámpái villognak 200-300 méterrel a kereszteződés előtt.

 

A “mi előre szóltunk” jegyében több helyen is találkozni az ilyen, vagy ehhez sokban hasonlító figyelemfelhívó táblákkal:

a bírság minimális összege 196 CAD (kb. 41.000 Ft)
a gyorshajtásért útépítési zóna mellett

(A 196 CAD, ha a bruttó kanadai átlagkeresetet veszem alapul, hozzávetőlegesen 1 napi bruttó kanadai munkabérnek felel meg.)

 

A “HOV-lane” (“high-occupancy vehicle lane”, vagy carpool lane”), magyarul telekocsisáv a metropoliszokban fordul elő nagyobb számban.

A rendelkezések szerint, amennyiben nem autóbuszról, vagy kerékpárról beszélünk, a járműben legalább 2 embernek kell tartózkodnia, hogy igénybe vehesse a “gyémánt” jellel ellátott sávo(ka)t.

a  telekocsisávot hétfőtől péntekig, reggel hét és fél 9 között
csak a megjelölt járművek vehetik igénybe

Jól látható a különbség a hagyományos, és a “gyémántos” telekocsisáv között:

 

A közlekedőknek sok minden más mellett érdemes figyelniük a közel 40 méteres óriásokra is, persze nem csak a méretük miatt. Egy ekkora járműszerelvény több idő alatt gyorsul fel, jóval hosszabb távon áll meg, lassabban vált sávot és nagyobb ívben fordul, mint egy átlagos teherautó.

 

Az autópálya-, vagy országút menti stoppolás is több tartományban tiltott tevékenység. És igen, erre is van KRESZ-táblája Kanadának, rögtön kettő is.


Stoppolni tilos!

 

Előbb megmutatom, aztán elmondom.

Vajon mi lehet ez a tábla?

Gondolom, könnyen kitalálható volt: a földes/sóderes útból épített, aszfaltozott út lesz.

És fordítva:

Az aszfaltútból földút lesz.

 

Térjünk vissza egy kicsit az iskolabuszokra. Országutakon találkozhatunk ilyen táblákkal:

Amikor a gyermekek le-, vagy felszállhatnak az iskolabuszokra – például a préri farmjai előtt -, többek között ilyen táblákkal emlékeztetik a járművezetőket, hogy a piros-sárga jelzőfényekkel az úton álló iskolabuszt TILOS megelőzni!

Lakott területeken belül pedig az alábbi táblával találkozhatunk, amelynek több változata is használatban van.


Három az egyben tábla. Játszótér zóna, ahol reggel 7:30 és este 9 között a  megengedett maximális sebesség 30 km/h és előzni tilos!

Iskola zóna. Szeptember 1-től június 30-ig, hétfőtől péntekig,
reggel 7:00 és délután 5:30 között
a megengedett maximális sebesség 30 km/h!

Ugye nem is annyira bonyolult? 🙂

 

És végül, de nem utolsó sorban a zsákutca (angolul: dead end – szó szerint fordítva: halott vég) tábla.

 

Köszönjük a kitartó figyelmet. Bízunk benne, hogy érdekes olvasmány volt a Kanada Banda első, több részes cikksorozata a kanadai (és részben amerikai) KRESZ-ről.

Jó utat mindenkinek!