Eltelt 365 Nap És…

1 ÉVES LETT A KANADA BANDA!

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast az 1. születésnapját ünnepli. 2017-ben augusztus hónapban indult el weboldalunk (a tesztüzem már júliusban), és ebben a hónapban jelentkeztünk első podcast-unkkal.

 

Az legelső cikkünk, blogbejegyzésünk – kinek melyik szimpatikusabb – augusztus elsején jelent meg, azóta pedig számtalan követte. És nem csak a billentyűzetet “koptattuk”, hanem hangszálainkat is. Elkészítettünk (a bemutatkozó adást nem számolva) 15 podcast-ot , azaz online rádióadást! Sokminden változott a mi életünkben is, de továbbra is itt vagyunk, hamarosan újabb adásokkal jelentkezünk és időről-időre újabb cikkek jelennek meg weboldalunkon, újabb posztok kerülnek fel Facebook oldalunkra.

 

 

Írásaink

Több minden más mellett cikkek, beszámolók, bejegyzések íródtak a meteorokról, az oktatásról, a mesterséges intelligenciáról, a nagyvállalatokról (Google, Facebook, Apple, Tesla), a kőolajról, az esélyegyenlőségről, a Csillagok Háborújáról, Észak-Koreáról (nem is egyszer), a kanadai közlekedésről, a kanadai KRESZ-ről, kanadai rendszámtáblákról, okos eszközökről, Kanada tartományairól és területeiről, a közbiztonságról, hurrikánokról, a vasárnapról, a szeptemberi hóesésről, az iskolabuszról, a vízről, a méhekről és a mézről, a juharszirupról, az amerikai amerikai fociról és a magyarországi amerikai fociról, a születésnapi tortáról, a fotózásról, a keresztnevekről, a 27%-os magyar ÁFA-ról, a Chinook szélről, az érdekes és néha vicces utcanevekről, az önkényuralomról és a magyar választásokról, a zöld energiáról, a jégkorongról, magyar YouTuber-ekről, egy hídról, a születésnapos Gyermekvasútról és a NOHAB-ról, autóversenyzésről, … és örömünket fejeztük ki, hogy véget ért Kanada és Dánia 30 éves “háborúja”.

Volt exkluzív videóriportunk is a +42 fokos forróságból és az amerikai lőfegyver vásárlásról.

Kanada és a kanadaiak mellett rólunk, magyarokról is írtunk pár alkalommal – éljünk akár hazánkban, akár külföldön -, valamint magyarországi történésekről is esett szó publikációinkban.

Szerettük volna és szeretnénk a későbbiekben úgy bemutatni Kanadát olvasóinknak, hallgatóinknak, ahogyan mi látjuk a hétköznapok során. Első kézből, saját tapasztalataink alapján ismertetni a helyi sajátosságokat, érdekességeket, vagy éppen a különbözőségeket. Úgy a pozitívumokat, mint az árnyoldalakat. Megmutatva azokat az oldalait ennek a hatalmas és sokszínű országnak, amelyekre eddig kevés figyelem terelődött.

 

 

Podcast-ok

Hogy mi is az a podcast? A legfontosabbakat innen megtudhatod.

A tavaly augusztusi intro adásunkat (amelyet már megmosolyogtatónak tartunk) eddig összesen 15 podcast követte. Bízunk benne, hogy az a fejlődés, amelyet magunkon megtapasztaltunk az elmúlt 1 év során, Hallgatóink számára is érzékelhető volt. Igyekeztünk az élet minden területéről érdekes, izgalmas, elgondolkodtató témát választani.

Az adásaink listája ide kattintva érhető el!

Tekerj lefelé bátran, a lista szép hosszú, közel 2 teljes oldal! Az egyes adás naplók bővelkednek kommentárokban, képekben és külső hivatkozásokban. Érdemes tehát az egyes podcast-ok hallgatása közben, vagy az után az adás naplókat figyelemmel kisérni, átböngészni.

Ne feledjétek: sohasem késő bepótolni a lemaradást! Ha valaki kihagyott volna egy-két adást, vagy csak nem olyan rég talált ránk, bátran lapozgasson vissza weboldalunkon, olvasson, hallgasson, szóljon hozzá(nk).

 

 

A podcastban az a jó, hogy nem csak a számítógép előtt ülve lehet meghallgatni a műsorokat! Magaddal viheted azokat mp3 formátumban is, így kutyasétáltatás, autóvezetés, utazás, sportolás, vagy sütés-főzés közben is veled lehetünk. Sőt! Tableteden, mobiltelefonodon a podcast alkalmazáson keresztül bármikor meghallgathatod adásainkat, csak fel kell iratkoznod a Kanada Bandára.

Hogyan találod meg a Kanada Bandát iTunes-on? Miként iratkozhatsz fel és hallgathatod meg adásainkat iTunes-on? Itt a részletes válasz.

Ha android-os eszközöket használsz, akkor a Google Podcasts applikációt ajánljuk. Egy rövid ismertetőt ide kattintva találsz az alkalmazásról.

 

A Facebook jó(?) szokásához hűen állandóan változik és változtat valamit. Ha szeretnéd, hogy posztjainkkal mindig az elsők között találkozz, hogy azok ne vesszenek el a hírfolyamban, kérlek, az alábbi kis fészbúk-segédletet olvasd el.

Sajnálatos módon a tárhelyszolgáltató miatt az elmúlt 8 hónapban két alkalommal pár napig elérhetetlen volt weboldalunk. A rendszerek függetlenek egymástól, így amíg weboldalunk offline volt, Twitter-en, Facebook-on, iTunes-on, a további podcast applikációkban és a Podbean-en elérhetőek maradtunk mi is és podcast-jaink is.

 

 

A jövőben is várjuk T. Olvasóink, T. Hallgatóink kérdéseit, hozzászólásait, véleményeit, gondolataikat elérhetőségeinken és a remélhetőleg 5 csillagos értékeléseket iTunes-on, Facebook-on.

Nektek, értetek és veletek készítjük adásainkat.

Egyre növekvő hallgatóságunknak szívből köszönjük
az olvasást, a hallgatást, a letöltéseket,
a lájkokat és megosztásokat, a kommenteket
és az olvasói leveleket!

Bandázzatok velünk továbbra is!

24 órával a torontói lövöldözés után

Mint arról korábban már beszámoltunk, tegnap este 10 óra után lövöldözés történt Toronto görög negyedében. Akkor még nem voltak biztos információink, így most megmutatjuk mit tudtunk meg az elmúlt 24 órában.

 

A tegnapi első hírekkel ellentétben, ahol még csupán egyetlen halálos áldozatról beszéltünk, mára sajnos kiderült, hogy ketten haltak bele sérüléseikbe, az elkövetőt nem számítva.

A 13 sérült mellett, akik közül többeket még ma is kórházban ápoltak súlyos sérülésekkel, volt két halálos áldozat is. Egyikük Reese Fallon a 18. születés napját ünneplő lány volt, míg a másik áldozat egy csupán 10 éves kislány.

Az elkövetőről Faisal Hussainról közben megtudtuk azt is, hogy mindamellett, hogy Torontói lakos és mindössze 29 éves, családja azt is elmondta, hogy sajnos súlyos mentális problémákkal is küzdött, gyógykezelés alatt állt.

Azt még ma sem sikerült egyértelműen kideríteni, hogy az elkövető a rendőrökkel folytatott tűzpárbajban vesztette-e életét, vagy önkezével vetett véget a lövöldözésnek.

Ahogyan mi itt a Kanada Bandánál azt sem értjük, hogy akinek súlyos lelki és mentális problémái vannak, amelyről a környezete is tud, hogyan mászkálhat egymaga és hogyan juthat fegyverhez Kanadában.

Mindig nagyon szomorúak az ilyen és ehhez hasonló események. Ahogyan egyre többször történik ilyesmi itt Kanadában, vagy Európában is, azon gondolkozik az ember, hogy ez közelebb ér a mindennapjainkhoz. Azt reméljük, hogy nem fogunk eljutni oda, hogy mindannyan ismerünk majd valakit, aki részese, megfigyelője volt ehhez hasonló  eseményeknek.

– Kanada Banda

Lövöldözés Torontóban

Vasárnap este 10 után lövöldözéshez riasztották a rendőröket és a mentőket a Danforth Avenue-ra.

Egy fegyveres 15 embert sebesített meg köztük egy 9 éves kislányt is.

A helyszínre érkező rendőrök tűzpárbajba keveredtek az elkövetővel aki a helyszínen életét vesztette.

Az egyenlőre nem egyértelmű, hogy öngyilkosságot követett-e el, vagy esetleg az egyik rendőr végzett-e vele.

Éjfél után nem sokkal az egyik szemeteskukákban pedig gyanús, bombáznak látszó eszközt találtak, melyet a helyszínen megsemmisítettek.

Közben eltelt 10 óra és nem sokkal lett több infónk.

– KanadaBanda

Kanada: A Nagy Ösvény

“The Great Trail” – így hívják azt a 24.000 km-es hosszúságú, autó-mentes túraútvonalat Kanadában, amelyet gyalogosan, kerékpárral, lóháton, télen pedig sielve, vagy motorosszánon járhatnak be részben, vagy akár teljes egészében is az arra kedvet érző kirándulók, túrázók, kerékpárosok, kalandra vágyó utazók.

Ez a rekreációs túraútvonalak leghosszabb hálózata az egész Földön. Összehasonlításul: bolygónk egyenlítői kerülete: 40.075 km.

A tervek megvalósításához 1992-ben kezdtek hozzá és Kanada 150. születésnapjáig, 2017 július 1-ig szerették volna befejezni. 2016. szeptemberéig 20.770 km (87%) már megépült, esélyes volt tehát, hogy a hiányzó szakasszal kiegészülhet még az országos születésnapi ünnepségek elött.

Pár hetes csúszással ugyan, de 2017. augusztusában, 25 évnyi munkát követően végül teljes egészében elkészült és átadták a 24.000 km hosszú, az ország valamennyi Tartományát és Területét érintő A Nagy Ösvényt (The Great Trail).

Ha átlagolunk, akkor évente 960 km-es szakaszokat kellett felújítani, megépíteni a préri sík vidékein keresztül a Sziklás-hegység ormain át egyik partól a másik partig … és a másik partig. Mert Kanadát nyugatról, északról és keletről is óceánok határolják: a Csendes-óceán (angolul: Pacific Ocean), a Jeges-tenger (angolul: Arctic Ocean – a világ legkisebb óceánja) és Atlanti-óceán (angolul: Atlantic Ocean).

Hogy mennyire sok is a 24.000 km-es táv?

Következzen két magyar vonatkozású téma:

  • Rockenbauer Pál és televíziós csapata 1979-ben, a Másfélmillió lépés Magyarországon c., 14 részes dokumentumfilm sorozat forgatása során az Országos Kéktúra útvonalon 1.124 km-t tett meg.

A forgatáshoz 16 km színes negatív filmet kértek a Magyar Televíziótól. Erre összesen 1600 perc (1 nap, 2 óra és 40 perc) hosszúságú felvételt lehetett készíteni. Ez akkoriban hatalmas mennyiségnek számított és nagyon tetemes anyagi vonzattal járt. A stáb tagjaival készült 2008-as, 3 részes interjú itt olvasható el! Nagyon ajánlott kattintani és elmerülni a közel 40 éves dokumentumfilm kulisszatitkaiba!

 

  • Az M0 autóút (és nem autópálya!), a Budapestet körbevevő gyorsforgalmi út megépítése, korszerűsítése, bővítése több évtizedes történet.

Az legkorábbi elképzelés 1942-ben született meg, majd sok-sok tervezgetést és hatástanulmányt, vizsgálatokat és elemzéseket követően az első kapavágás “csak” 1987-ben történt meg. Azt gondolhatnánk, hogy 45 évnyi előkészületet követően nem kell több évtized a kivitelezéshez… De, sajnos kell. Az első, a 6-os út és az M5 közötti szakasz átadása 1990-ben történt meg. Egészen 2015 nyaráig, azaz 28 év alatt összesen 77 km épült meg a tervezett 108 km-ből.

Ha a kanadai és a magyar útépítési hatékonyságról összehasonlító táblázatot szeretnénk készteni, az valahogyan így nézne ki:

 

Végezetül pedig következzen pár fotó A Nagy Ösvényről.

 

 

Trumply

 Ezt most csak így itt hagyom nektek.

Itt hagyom, ahogyan a királynő idegesen magyaráz, majd beszorul Trump háta mögé… majdnem annyira elképesztő felvételek, mint a pillangók rajzása.

 

Zöld Energia & Egy Zongora Csernobilból

A mai napon 32 éves (szomorú) évfordulójához érkezett a csernobili atomerőmű katasztrófája. A hírhedt nukleáris pusztaság a közelmúltban egy elgondolkodtató videóklipnek adott otthon, hamarosan pedig a világ leghihetetlenebb zöldenergia-kísérletének helyszíne lesz.

az új szarkofág, amely a több, mint 200 tonnányi radioaktív
szennyezőanyagra vigyáz a következő 100 évben:
105 m magas, 257,5 m széles és 150 m hosszú

 

A zongora

Az 1988-as születésű Evgeny Khmara neve lehet, hogy többeknek nem mond túl sokat.

 

 

 

Személyében az ukrán nemzet büszkeségét, korunk egyik legtehetségesebb komponistáját, zongora virtuózát, díjnyertes zenei producerét tisztelhetjük. Mindemellett jótékonysági projekteket és tehetséges gyermekek kulturális fejlődését is támogatja.

“Zöld Energia & Egy Zongora Csernobilból” bővebben

Szvasztikák A Nagyvilágban

Két részből álló cikkünk 2. fele következik.

Mi a közös a tízmilliónyi emberéletet kioltó, tönkre tevő, megnyomorító, ellehetetlenítő ideológiákban, diktatúrákban, úgy mint: kommunizmus és nemzetszocializmus?

Megfejtés: szerencsétlenségükre mindkettő olyan, több száz, vagy több ezer éves multú jelképet választott és “tűzött” zászlajára, amelyek eme eszméket megelőzően több nemzet számára abszolút pozitív jelentéssel bírtak!

 

Tudod, hogy mi a szvasztika?

Mi lehet a tekerőlevél?

És ha azt mondom, hogy horogkereszt, akkor már megvan?

 

a hindu szvasztika egyik változata és az NSDPA jele

 

A horogkereszt a hatályos BTK 335.§-a alapján tiltott önkényuralmi jelkép:

“Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon
a) terjeszt,
b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy
c) közszemlére tesz,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.”

 

 

 az Om és a Szvasztika jelek

 

szvasztikák a világ minden tájáról

“Szvasztikák A Nagyvilágban” bővebben

Beszéljünk az emberi hülyeségről 2. rész

Már itt is van a beszéljünk az emberi hülyeségről 2. felvonása. Inni vagy nem inni, ez itt a kérdés?

Aki nem olvasta az első részt az bizony itt teheti meg

Legutóbb ott hagytuk abba, hogy a kétezres évek elején még 20-30 milliárd dolláros biznisz volt a vízpalackozás, ez 2014-re már 170 milliárdra ugrott.

Francis H. Chapelle A palackozott forrásvizek természetes története című könyvében leírja, hogy minden abban a fránya Amerikában kezdődött (már megint).

A könyv szerint 1767-ben, egy bostoni gyógyfürdőben adták el az első palackozott vizet, ám a huszadik század elején a csapvíz mindőségének jelentős javulásának köszönhetően nagyon háttérbe szorult ez a típusú vízfogyasztás.

Ám sok pénzt, kevés befektetéssel keresni nagyon sokan szeretnének, így 1977-ben a francia Perrier 5 millió dolláros marketingkampányának köszönhetően elkezdődött a modern ásványvíz-forradalom.

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint itthon először a rendszerváltás, később pedig az ezredforduló hozta el a két nagy ásványvíz-bummot: 1991 és 1999 között 4-ről 28-ra, majd 2000-ben rögtön 39-re emelkedett az éves literenkénti átlagfogyasztás. A növekedés épp a legutóbbi mért évben, 2016-ban állt meg először, amely ekkor 126 liter/főről 121-re csökkent.

Magyarország  így is csak a hetedik helyen állt az EU-tagállamok között, a régió országait messze megelőzve – ekkor egy átlagos magyar évente nagyjából tízszer annyi ásványvizet ivott meg, mint egy finn vagy svéd, és négyszer annyit, mint egy brit.

Kinek áll ez érdekében? Avagy mi folyik itt Gyöngyösön?

Az elmúlt jónéhány évben eluralkodó egészségeséletmód-mánia erősítette fel azokat a tévhiteket, amelyek máig uralkodnak a közvéleményben. Arra gondolok, hogy a föld alatt, a csúnya, rozsdás csöveken keresztül érkező, klórozott csapvíz veszélyes is lehet, míg a polcokon átlátszó, szép üvegekben sorakozó ásványvizek tiszták és egészségesek.

Az sem baj, hogy ezt a Natural Resources Defense Council már 1999-ben, egy négyéves vizsgálat utáni tanulmányában megcáfolta:

„Nem jelenthető ki, hogy a palackozott vizek tisztábbak vagy biztonságosabbak lennének a csapvíznél”, ráadásul „a palackozott vizek körülbelül 25 százaléka valójában csak palackba töltött csapvíz”.

A Pepsi és a Coca-Cola nevek talán ismerősen csengenek. Mindkét üdítőmárka árul “ásványvizet”. Ezek az Aquafina és a Dasani névre hallgatnak és csak jónéhány év után voltak kénytelenek a palackokon egyértelműsíteni, hogy azok még csak nem is ásványvizet tartalmaznak, hanem szűrt csapvizet.

Az éttermekben poharanként 890 forintért kínált Szigetközi Friss Víz palackjai pedig pontosan ugyanazt a vizet tartalmazzák, ami Mosonmagyaróváron a csapból folyik, literenként 0,47 forintért.

A magyar vezetékes ivóvíz minőségét az Országos Közegészségügyi Intézet oldalán található térképes keresővel lehet ellenőrizni – Magyarországon legfeljebb az arzén, a mangán és az ammónium értékeire kell figyelni néhány településen.

Nade jó, de akkor mi a helyzet a világ többi táján? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi jelentése szerint 2015-ben 5,2 milliárd ember, vagyis a világ lakosságának 71 százaléka használt biztonságosan kezelt (azaz helyszíni, bármikor elérhető és szennyeződésmentes) ivóvíz-szolgáltatást, de 6,5 milliárdan (89 százalék) legalább alapvető szolgáltatáshoz jutottak, ami azt jelenti, hogy 30 perces távolságon belül volt az ivóvízforrás, de az legalább tiszta, szennyeződésmentes volt.

Még most sincs vége, de ígérem, hogy hamarosan kint leszünk a vízből…

Beszéljünk az emberi hülyeségről 1. rész

A beszéljünk az emberi hülyeségről első részében a vízről kell szót ejtenünk. Ez egy olyan sorozat lesz melyben elő-elő fogunk venni valamit, amin nem tudunk napirendre térni. Nem értjük miért van egyáltalán ez a gondolat, vagy érteni véljük, de megpróbálunk rávilágítani arra, hogy nagyon el kellene gondolkoznia ezen néhány embernek és azért, mert…

Azért, mert ezek a témák mind-mind egy egyszerű, de sok esetben megosztó téma köré épülnek.

Mai témánk a víz. Montam, hogy egyszerű lesz.

Kezdjük mindjárt azzal az egyszerű kérdéssel, hogy miért nem isszuk a csapvizet? Itt most nem arra gondolok, hogy vannak a világon olyan országok, ahol nem szokás, mert komoly egészségügyi kockázata van.

Itt említeném meg, azt az esetet amikor az egyiptomi énekesnőt 6 hónap börtönre ítélték a napokban azért, mert azt merte mondani, hogy ne nagyon igyunk a Nílus vizéből, mert abból még akár baj is lehet. Ezt a helyi hatóságok zokon vették, mert erről ugye nem beszélünk. De nem erre gondolok.

Arról beszélek, hogy egy fejlett európai vagy észak-amerikai országban vajon miért nem isszuk a csapvizet? Miért hordjuk haza liter számra a palackozott (szűrt) csapvizet?

Miért gondoljuk azt, hogy a palackba nem a csapból kerül a víz? Tudom, hogy a csomagoláson hegyi patakok vannak, de senki sem gondolhatja komoyan, hogy a víz forgalmazója minden reggel kamionokkal jár fel a tiroli hegyi patakhoz, hogy onnan kis palackokkal méregesse a vizet.

“Beszéljünk az emberi hülyeségről 1. rész” bővebben

KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)

A picit hosszúra nyúlt szünet után bele is vágtunk a közepébe. Sok minden más mellett megtárgyaljuk, hogy jó-e, kell-e nekünk az ingyenfizu? Miért lenne hasznos, miért lenne ártalmas az alanyi jogon járó alapbér? És hogy hol voltunk eddig? Miért késtünk pár hetet az adással? Ez is kiderül a podcastból. A hangminőségért pedig előre is elnézést kérünk!

A 11. adás témái: “KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)” bővebben