Sebességtúllépés Ontario-ban

Gyorsan menni egyetlen helyen jó, az pedig a zárt, felügyelt versenypálya. Hogy ne legyen a közutakból az önjelölt sofőröknek ne lehessen versenypályát csinálni, arra például az OPP (Ontario Provincial Police – Ontario Tartományi Rendőrség) vigyáz a nap minden másodpercében. És hogy a jármúvezetők részéről reklamálásra még véletlenül se adódhasson lehetőség, az országutak és autópályák menték táblákon emlékeztetik őket arra, hogy az adott útszakaszon, a megengedett felett, az adott sebességnek mennyi a “jutalma”.

Ontario-ban jártamkor – emlékezetem szerint – nem is láttam civil rendőrautókat az utak mentén és az utakon sem vettem észre egyre sem, csak a hivatásos fekete-fehér festésűek jöttek szembe és mentek el mellettem. Többféle típus is szolgál az OPP-nél: Chevy-k, Ford Interceptor-ok (civilben: Ford Taurus) és Dodge Enforcer-ek (civilben: Dodge Charger) is megtalálhatók a járműveik között.

Ha az autóvezető nem figyel oda és mondjuk valamiért még a tempomatot (német eredetű megnevezés, a Mercedes-Benz alkotta meg a tempo és automat szavakból – angol nyelvterületen cruise control néven ismerik) se használja, akkor előfordulhat, hogy a megengedettnél gyorsabb sebességgel fog közlekedni az utakon.
(kép: Wikipedia)

A félreértések elkerülése végett (“mi előre szóltunk – vitának helye nincs”) egy-egy útszakaszon több alkalommal is kihelyezésre kerültek tájékoztató táblák arról, hogy milyen büntetési tételek kerülnek alkalmazásra adott mértékű sebességtúllépés esetén. Sőt, egy bizonyos esetben nem csak pénzbírságra kell számítani, hanem annál sokkal többre.

Dodge Enforcer

 

Mennyi az annyi?

Hogy jobban el tudjuk helyezni az alábbiakban látható összegeket, jó, ha tudjuk, hogy a Statistics Canada 2017-es adatai alapján egy kanadai család átlagos éves nettó bevétele 59.800 CAD volt, ez valószínúleg pár dollárral emelkedhetett az elmúlt másfél évben. Ha a jelenlegi kb. 220 Ft = 1 CAD árfolyammal számolunk, akkor ez az összeg évente kb. 13.156.000 Ft-ot jelentene.

Magyaroszágon 2018-banszakszervezeti számítások szerintia medián bruttó átlag kereset kb. 240.000 Ft lehetett, ami éves szinten kb. 2.880.000 Ft. Ebből az összegből még le kell vonni a személyi jövedelem adót, majd hozzáadni azokat az összegeket, mint pl. családi pótlék, stb. A különbség a kanadai és a magyar jövedelmek között hozzávetőlegesen 4,5-szeres lehet a számításaim szerint. Az előbb említett számok tükrében nézzük meg, hogy mi mennyibe kerül, ha átlépjük a sebességhatárt Ontario-ban.

Sebességhatár: 90 km/h

(fotó: ADVRider.com)

A fenti tábla olyan utak mentén látható, ahol a sebességhatár maximuma 90 km/h-ban van meghatározva. Ez a sebességhatár a motorkerékpárosoktól kezdve az autósokon, kamionosokon át a turistabuszokig mindenkire egyaránt vonatkozik.

Az Ontario-i és a magyarországi büntetési tételeket az alábbi táblázatban hasonlítottam össze:

Jól látható, hogy a büntetési tételekben nem mutatkozik meg a 4,5-szeres különbség, sőt, még a 2-szeres sem. A kanadai díjakat magasak mondanám, de arányait tekintve közel sem annyira drasztikus mértékűek, mint a magyarok. Ugye a havi nettó 1.096.333 Ft-nak megfelelő kanadai dollárból kifizetni 64.900 Ft-ot kevésbé “fájdalmas”, mint a magyarországon elérhető havi bruttó 240.000 Ft-ból (ami kb. nettó 170.000 Ft?) befizetni 45.000 Ft-nyi bírságot.

Egészen addig, ameddig a megengedett 90 km/h sebességet legalább 50 km/h-val nem lépjük túl.

(fotó: Curtis Walker)

Azaz ha 90 helyett már 140-nel száguldozunk, veszélyeztetve ezzel a magunk és mindenki más testi épségét, a hatóság határozottan fellép és nem csak pénzbírságot ró ki, hanem akár egy kisebb vagyon befizetését (10.000 CAD / kb. 2,2 millió Ft) szabja ki a vétkes autóvezetőre. Továbbá a tettenérés helyszínén azonnal felfüggesztik a gépjárművezetői engedélyt és lefoglalják a gépjárművet!

A járőr részéről nincs mérlegelési lehetőség: azonnal ugrik a jogsi, tréler viszi az autót rendőrségi telephelyre, a vétkes sofőr pedig sétálhat, vagy taxizhat, buszozhat haza. Legfeljebb a pénzösszeg mértékében adhatnak “kedvezményt” a rendőrjárőrök és mondjuk lehet, hogy nem 10.000 CAD-ot, hanem “csak” 9.000 CAD-ot kell majd befizetni.

 

Sebességhatár: 100 km/h

(fotó: wheels.ca)

A fenti tábla olyan utak mentén látható, ahol a sebességhatár maximuma már 100 km/h-ban van meghatározva. Ez a sebességhatár a motorkerékpárosoktól kezdve az autósokon, kamionosokon át a turistabuszokig mindenkire egyaránt vonatkozik.

Az Ontario-i és a magyarországi büntetési tételeket az alábbi táblázatban hasonlítottam össze:

Jól látható, hogy a nagyobb sebességhatár mellett sincs meg a büntetési tételekben a kb. 4,5-szeres különbség, sőt, még a 2-szeres sem. Egészen addig, ameddig a megengedett 100 km/h sebességet legalább 50 km/h sebességgel nem lépjük túl. Ahogyan fentebb már részleteztem, ugyanazok a szankciók következnek ebben az esetben is, mint ha 90-nél mennék 140-nel: durva pénzbírság, felfüggesztett gépjárművezetői engedély és lefoglalt jármű.

 

Büntetőpontok

kiadható büntetőpontok száma, ha a sebességhatás 100 km/h

Természetesen nem csak a pénzbírság összege, hanem a büntetőpontok is ki vannak táblázva az utak mentén! Mert a büntetőpont rendszerét Kanadában valamennyi tartományi- és területi rendőrség alkalmazza. Az Ontario.ca weboldalon megtekinthető, hogy miért mennyi jár: például a maximálisan kiadható 7 pontot kapja a járművezető akkor, ha cserbenhagyásos balesetet okoz, vagy nem követi a hatóság utasításait és rendőrségi felszólításra nem áll meg közúti ellenőrzésre. És 15 pont felett 30 napra automatikusan felfüggesztik a jogosítványt. Az új jogosítvánnyal rendelkezőkkel sokkal szigorúbban bánnak, nekik kevesebb pont is elég a komolyan szankciók eléréséhez, az Ő esetükben már 9 pont elég ahhoz, hogy 60 napra felfüggesszék a vezetői engedélyüket. Aki pedig notórius visszaeső, annak nem csak visszavonják, hanem véglegesen el is vehetik a jogosítványát.

Arról pedig nem legyenek kétségeink, hogy nem fogják meg az sofőrt, ha netán úgy adódik, hogy picit jobban odalép. A járőrök nem csak nappal, hanem éjszakai is mérik a közlekedők sebességét. És amíg egy autóval a sebességet mérik az út szélén állva (akár egy bokor mögé húzódva), addig pár méterrel arrébb 2-3 másik járőrautó áll készenlétben, hogy az sebességtúllépést elkövető után szegődjön, majd azt megállítva kiszabja a megfelelő büntetést. Sőt, menet közben is figyelnek ránk és ellenőrizheti a sebességünket a mögöttünk haladó rendőrjárőr.

opp_badge_real

Olvasnál még?

Akit érdekelnek további rendőrségi, vagy közlekedéssel kapcsolatos témák is és még nem találkozott velük, azon Kedves Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk A Rendőrség Szolgáltatás c. cikkünket. A közelekedést itt hasonlítottuk össze, az Észak-Amerikában használt iskolabuszokról itt írtunk, a különleges kanadai KRESZ-táblákról szóló 4 részésen cikk-sorozatunk ezen a linken olvasható. És ez az a cikkünk, amelyben bemutattuk Ontario tartományt.

 

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

Levegővel Működő Japán Busz?

A legfontosabb: nem egy adott blogger, vagy weboldal lejáratása a cél, hanem a rossz példa bemutatása: a pontatlanul fordított és a pontatlanul megfogalmazott információk gondolkodás nélküli terjesztése!! Találtam egy érdekes, ámde rengeteg valótlan információt tartalmazó cikket egy weboldalon. A hír egy ismerős általi megosztás miatt került a hírfolyamomba a Facebook-on. A dolog azért érdekes, mert utána nézve a cikknek azt találtam, hogy több weboldal is lehozta körül-belül szóra, mondatra megegyezően ugyanazt a hülyeséget! Emellett persze, több Facebook-os csoport is megosztotta a hírt, a kommentelők pedig nagyobb részt helyeslően egyet értenek, “bezzeg Magyarország”-oznak és csak néhányuk esett gondolkodóba a cikk elolvasását követően.

a képen egy csúnyácska tüzelőanya-cellás Toyota Mirai látható

 

Következzék a cikk bemutatása, azaz elemzése és a kritikáim megfogalmazása.

– “Egy Golovnin nevű blogger meg is osztotta a Facebookon véleményét.”

Mivel a cikk csak szóban említi a forrást és nincs egyetlen (közvetlen) link se a forráshoz, magam próbáltam utána keresni az említett bloggernek. A Facebook-on találtam egy Vasily Golovnin nevű felhasználót, akinek közel 7000 követője van. Ő rendszeresen publikálja gondolatait, kommentárjait, véleményét anyanyelvén, azaz oroszul. A beépített fordító segítségével sikerült angolra fordítani a cirill betűs posztokat. Golovnin nagyrészt Észak-Koreáról és Japánról ír. 2019. januárjáig visszamenőleg nem találtam nála technológiai témájú, vagy autókról szóló írást… jobban visszakeresni pedig nem nagyon volt már kedvem.

Lehet, hogy nem is rá hivatkoznak? Sajnos, nem tudtam kideríteni semmi értékelhetőt. Nem tudom egyértelműen eldönteni, hogy Golovnin ismeretei hiányosak-e, vagy pedig a magyar nyelvű cikk írójának orosz tudása és technológiai jártassága hagy kívánni valót maga után?

a Toyota Mira hátulról

 

– “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek)

És akkor itt jön a lényeg!

A szóban forgó cikk Őt idézi: “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek). Amennyiben ez a fajta módszer hosszútávon is beválik, már semmi nem fogja elválasztani a Japánokat attól, hogy végleg elbúcsúzzanak a benzinnel működő járművektől.

(..)

Az úgynevezett hidrogénmotor, oxigént és hidrogént egyesít, ebből pedig víz keletkezik. Mint a legtöbb fizikai folyamat, így ez is jár némi hőleadással, tehát hőt és vízgőzt is a légkörbe bocsát. Ennek a folyamatnak az energiája pedig megmozgatja a villanymotort, ebből pedig áram termelődik.”

A problémám abból adódik, hogy – ha finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom: valaki úgy írt valamiről, hogy annak pontos működéséről semmi fogalma nem volt. Illetve, valamennyi elképzelése volt a tüzelőanyag-cellás autó működéséről, de nem nézett utána a részleteknek. Ha nem akarok finoman fogalmazni, akkor azt mondom, hogy annyira igénytelen volt, hogy az sem zavarta, hogy irgalmatlan ostobaságokat hordott össze!!!


csak a példa kedvéért: az egyik cikk a sok közül
(kattints a nagyobb nézethez)

 

Pedig csak kb. 10-15 percébe telt volna és máris annyi tudás birtokába juthatott volna, hogy nem ír le sületlenségeket – amelyeket aztán több száz, vagy ezer ember olvas el. Bővítve ezzel a pontatlan információval rendelkezők körét.

Ugyanennyi erőlvel már oktató jelleggel, röviden és tömören megismerhetette volna olvasóit a technológiai részletekkel. De inkább maradt a szenzáció hajhász stílus és a pontatlan információk halmaza. Azaz kellett a hangzatos cím, a sok klikkelés és a végtelen baromságok!

 

– “Levegővel működő buszokat találtak fel a japánok”

Nem, semmi ilyesmit nem találtak fel a japánok. Sőt, eddig még senki sem talált fel levegővel hajtott autót, buszt, kamiont, stb.

Rengeteg kutatás, fejlesztés és pénz befektetése után sikerült egy olyan, sorozatgyártásban előállítható, kereskedelmi forgalomba hozható, hidrogénhajtást létre hoznia a Toyota-nak (és még a Hyundai-nak, meg a Honda-nak is), amelyet már bárki megvásárolhat magának. Lásd a több országban is kapható Toyota Miria személyautó (nyitókép), vagy a japán belpiacos Toyota Sora autóbusz, lásd itt:

 

– “üzemanyaga a hidrogén, amit a levegő oxigénjéből nyernek”

Komolyan kérdezem.

MI VAAAN???

Hogyan lehetne a hidrogént kinyerni az oxigénből?

SEHOGY!!

Az oxigén atom az 1 darab oxigén atom. Nincs benne, se mellette hidrogén. Nincs!

Uhh, tényleg, annyira szeretném tudni, hogy az eredeti szerző volt ennyire buta, vagy az, aki lefordította az eredetit és a magyar nyelvű cikket megírta?!?

Ha megnyitjuk a Wikipédiát a Levegő szócikknél, akkor a következőket olvashatjuk: “A légkör főbb alkotórészei:

  • nitrogén 78,09%
  • oxigén 20,93%
  • argon 0,93%
  • egyéb (nemes)gázok 0,002%-a

a térfogatnak.”

Az egész szócikkben egy szó sem esik a hidrogénről. Sőt, a hidrogén a légkörben sincs jelen számottevően kimutathatóan. Ha valaki még emlékszik rá, fizika órán elektrolízissel bontottuk a vizet oxigénre és hidrogénre. A vizet, amelynek kémia képlete a H2O. Azaz 2 db hidrogén és 1 db oxigén atomokból áll.

Okos bloggerünk, vagy a magyar cikk szerzője ezzel a két dologgal magát és olvasóit is össze-vissza zavarta. Mert alapvető tényekkel nem volt tisztában. Ami elsőre nem is lenne baj, de ahogyan a cikk mutatja, esze ágában sem volt utána nézni a hiányosságainak. A lényeg a szenzáción volt és nem a tényszerűségen. Sikerült neki a butasáogot terjesztenie egy hangzatos cím alatt. Ennyi és ennél nem több.

Toyota Sora, a tüzelőanyag-cellás japán autóbusz

 

– “18 milliárd forint”

A cikkben olvasható még ez is: “Például egy Toyota Miraj, hidrogénhajtású kocsi, ma 63 ezer dollárba kerül, ami átszámolva majdnem 18 milliárd forint. A japán kormány célja, hogy 6 éven belül az ilyen meghajtású autók ára körülbelül 20 ezer dollárnál megálljon (kb. 6 milliór forint).”

A bloggernek, vagy a magyar nyelvű cikk írójának nem csak a fizika és a kémia nem az erőssége, de még a matematika sem. A 63.000 USD (amerikai dollár) nem 18.000.000.000 Ft, hanem (árfolyamtól függően) kb. 18.500.000 Ft. Tulajdonképpen csak egy nagyság rendet sikerült tévednie.

akkor is csúnya a Mirai, ha elbújuk a töltőoszlop mögé…

 

+ Toyota Mirai

Az amerikai Consumer Reports információi alapján a cikkben említett Toyota Mirai amerikai ára 58.500 USD, azaz kb. 17.200.000 Ft. Egy másik, elektromos autókkal foglalkozó fórum szerint jelentős állami támogatás is elérhető az USA-ban a Toyota Mirai vásárlása esetén, amelynek ára így már csak 45.000 USD, azaz kb. 13.220.000 Ft. Európában (pontosabban Németországban) egy kicsit többet kérnek el az autóért, az induló ára 60.000 EUR, azaz kb. 19.600.000 Ft.
DE NEM 18 milliárd Ft!! És nem tűnt fel senkinek sem, hogy irgalmatlanul magas számot írtak le, senki sem számolt utána, csak ész nélkül átvették a cikket több helyen is.

Az pedig, hogy egy új autó eladási ára a bevezetéskori ár 1/3-ra essen le, gyakorlatilag semmi esély sincs. A Japán Kormánynak vajmi kevés beleszólási lehetősége van abba, hogy a Toyota a világpiacon mennyiért értékesítse az autóit.

Eddig tartott a nettó hülyeség által okozott bosszankodás, most jöjjön a lényeg!

+ Hogyan működik a hidrogénnel hajtótt jármű?

A hidrogén hajtással üzemelő járművek, azaz tüzelőanyag-cellás, vagy üzemanyag cellás járművek működését kiválóan mutatja be az alábbi ábra:

(kattints a nagyobb nézethez)

 

A tudomány és a technológia mai állása szerint üzemanyagnak hidrogént:

  • vagy metán gázból állítunk elő nagy mennyiségben,
  • vagy pedig elektromos áram segítségével a víz bontásával.

Előbbi esetén sajnos CO2-t is termelünk, utóbbi esetén pedig olyan áramot használunk fel, amivel a teljesen elektromos- vagy hibrid autókat akár fel is tölthetnénk.

Ha már megvan a hidrogén, azt az előállítás helyéről el kell szállítani a töltőállomásokra. Ott átfejtik a töltőállomás tartájaiba, ahonnan pedig mi majd bele tankoljuk az autónkba.

a Toyota 15 évre hitelesített hidrogéntartályai

 

Az autóban a tüzelőanyag-cellákban a hidrogént a levegőben, azaz a légkörben található oxigénnel egyesítve  áramot állítunk elő. Ez az elektromosság fogja meghajtani az autó villanymotorjait (vagy tölteni annak akkumulátorait), így mozgásba hozva a járművet. A H2-ből és az oxigénből vízpára lesz, amely kicsepeg az autóból, kb. úgy, ahogyan a kipufogó gáz is távozik.

Tehát NEM a hidrogént égetjük el egy hidrogén hajtású autóban, mint ahogyan a benzint, vagy gázolajat égetjük el a belső égésű motorral szerelt járművekben. Itt nincs égéstermék, a tüzelőanyag-cellás autóból csak némi hő és tiszta H2O távozik el.

 

+ Na és akkor hol itt a baj?

Sokak számára a probléma ott van, hogy azt az elektromos áramot, amelyet arra használunk fel, hogy hidrogént állítsunk elő metánból, vagy elektrolízis során vízből, majd abból a jármúvekben újra áramot termeljünk a villanymotorok számára, pazarlásnak tűnhet.Mert minden lépésnél veszteség adódik. Minél több lépésből áll egy folyamat, annál több nagyobb %-át vesztjük el a befektetett energiának. Ennél sokkal egyszerűbb lenne a már rendelkezésre álló árammal a teljesen elektromos- vagy hibrid autók akkumulátorait feltölteni.

Aki még nem hallgatta meg “KB023 – Az E-Mobilitás II.” című adásunkat, amelyben a Hidrogénhajtással és az elektromobilitással foglalkoztunk, az a linkre kattintva a cikk elolvasását követően megteheti.

+ A Toyota, a Mirai és a Tesla-k

Az alábbi rajzon jól látható, hogy az egyik hidrogéntartály és az akkumulátorok a hátsó ülés támlája mögött helyezkednek el. A másik hidrogéntartály a hátsó ülések alatt, maga a tüzelőanyag-cella pedig az első ülések alatt kapott helyet.

a Toyota Mirai “röntgen képe”

A vezérlő elektronika egyik fele elől, a levegő pumpa mellett található, közvetlenül a villanymotorok és a generátor felett.

Hogy ennél jobb rálátásunk lehessen a Toyota hajtásláncára, az érdeklődők kedvéért a Toyota mérnökei szétvagdostak egy Mirai-t:

a hátsó hidrogénytartály (sárga), felette az akkumulátorok (ezüst)

alul, balra az vezérlő elektronika, tőle jobbra a tüzelőanyag-cella (szürke),
a hátsó ülés alatt második hidrogéntartály (sárga),
a kép jobb szélén, az ülés mögött pedig az akku-pakk (ezüst)

 

Összehasonlítva egy teljesen elektromos autóval (pl. Tesla Model 3) jól látható, hogy ez utóbbi mennyivel “minimalistább” kialakítású. Az akkumulátor pakk alkotja az alvázat, ennek az elején és a végén találhatók a villanymotorok és a kerekek.

(kép: insideevs.com)

(kép: insideevs.com)

Általánosságban elmondható, hogy – például – a Tesla Model S/3/X autók esetében minden lényeges (nagyfeszültségű) elektronikai alkatrészei boka és lábszár magasságban találhatók, a kivételt a töltőcsatlakozó jelenti. Ennek köszönhetően rengeteg hely áll rendelkezésre mind az utasok, mind a csomagjaik számára.

Érdekesség: amíg a Mirai-ban 362 literes a csomagtartó, addig a Model S-ben elől 150, hátul 744 liter (összesen 894 liter!!), a Model 3-ban pedig elől 76, hátul 349 liter, azaz összesen 425 liter áll rendelkezésre.

Tesla Model 3

Tesla Model S

 

Szépen kérek mindenkit, hogy mielőtt egy ehhez hasonló ostobaságokkal és pontatlan információkkal teli cikket lájkol, megoszt, vagy kommentál akár egy hírportálon, akár a Facebook-on, akár a Twitter-en, olvassa el újra és értelmezze a benne foglaltakat!

Nagyon köszönöm!

Ha kiegészítenéd a leírtakat, vagy valami nem volt egyértelmű a cikkemben, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot Twitter-en, Facebook Messenger-en, vagy e-mailben!

 

– Lázadó

A “Hülye Amerikaiak” …

Egyes embertársaink könnyedén hülyéznek le másokat, csak azért, mert a másiknak más a világnézete, más kulturában nevelkedett, másképp gondolkodik bizonyos dolgokról. Lásd: a hétköznapi magyar állampolgár szemében az amerikai hülye, mert “megszavazta ezt a bohócot, ezt a Trumpot”, vagy azért hülye, mert még azt is le kell írni neki a mikrohullámú sütő használati útmutatójában, hogy a macskát nem szabad benne megszárítani.
(nyitókép: az amerikai lobogó és a Fehér Ház, Washington DC, USA / forrás: UConn Today)

 

Cica a mikróban

Azonban ez utóbbi megállapítás, mindamellett, hogy rettentően negatív, csupán egy közel 40 éves múlttal rendelkező városi legenda, amely minden valóságalapot nélkülöz.

Az UrbanLegends.hu (“urban legends” magyarul: városi legendák) az alábbiakat írja a közismert és többféle formában is létező legendáról: “egy idős amerikai nő mikrohullámú sütőben szerette volna megszárítani a macskáját, a beavatkozást azonban az állat nem élte túl. A néni ezt követően beperelte a gyártót, mivel az nem írta bele a használati útmutatóba, hogy a termék állatok szárítására nem alkalmas. És a pert meg is nyerte!“.

A Snopes.com weboldal szerint ez a szájhagyomány útján terjedő kitalált történet a 70-es évek közepén indult el az Egyesült Államokban. És állítólag ennek a mesének vannak régebbről eredeztett változatai is, amelyekben a butácska háziasszonyok a hagyományos sütőben, vagy ruhaszárítógépben szárították meg a frissen mosott házi kedvencet. A macskás-mikrós sztori nagy valószínűséggel Magyarországra valamikor a 90-es évek első felében érkezhetett meg és valahogy azóta újra és újra előkerül. Feltételezem, meglehetősen kevesen olvastak, kerestek és néztek utána ennek a dolognak.

Szerencsére az index-es Hoax Kábel mellett ott van nekünk az idén 15 éves UrbanLegends.hu is. Ezen weboldalak segítségével anyanyelvünkön olvashatunk utána az oknyomozó riportok segítségével a szájhagyomány, vagy az e-mail-ek, vagy a Facebook posztok útján terjedő városi legendáknak, népi hiedelmeknek és egetverő ostobaságoknak. Ezzel is fejlesztve a kritikus gondolkodás képességét.

És a hülyeség tovább osztását megelőzendő érdemes ezen oldalak valamelyikén utánanézni, hogy valójában miről is van szó. Így elkerülhető, hogy felüljünk egy valóságalapot nélkülöző mende-mondának. Egyúttal pedig ismeretünk is bővül és legközelebb már tudni fogjuk, hogy mivel próbálnak éppen megrémiszteni, vagy csodálkozásra késztetni a kevésbé jól informáltak.

 

Elnökválasztás 2016

Amikor feleségemmel zajló egyik beszélgetés alkalmával szóba került Trump elnökúr, nagyon meglepődtünk, hogy már 2,5 éve az USA elnöke (hivatalát csak 2017. január 20-án foglalta el). Amiért Őt most szóba hoztam, annak oka nem más, mint a másik olyan pont, amely miatt az amerikaiak lehülyézésre kerülnek: megválasztották maguknak Trump-ot. Egy olyan, nagyobb részt sikeres múlttal rendelkező üzletembert, aki olykor tiszteletlen, olykor kissé arrogáns, kissé flegma, néha meg vicces, vagy inkább szánalmasan nevetséges.

Felteszek egy kérdést, de kérem, senki se használja a Google-t a válasz megtalálásához! Köszönöm!

A leadott szavazatok hány százalékával nyerte meg a választást Trump?

.

.

.

Rendben, segjtek.

Kanada Banda stat&graf
(kattints a nagyobb mérethez)

Az amerikai választói rendszer sajátosságai miatt a választást Donald Trump nyerte, mert a győzelemhez szükséges 270 db elektori szavazatot csak neki sikerült összeszednie, pontosan 304 db-ot gyűjtött, míg Mrs. Clinton csak 227 darabot. Ami pedig az állampolgári szavazatokat illet: az “amerikai nép” döntése értelmében Hillary Clinton lett volna az Egyesül Államok elnökasszonya, nem pedig Trump az elnök. Ez jól látható a végeredményben: Trump közel 63 millió szavazatával szemben a többi jelölt összesen közel 73 millió szavazatot szerzett meg.

Ha valaki a 2016-os elnökválasztási események részleteiben akar elmélyedni, annak az angol nyelvű Wikipedia szócikk itt, a magyar nyelvű pedig itt található. Tartalmas olvasmány mindkettő, érdemes rákészülni.

(fotó: Wikipedia)

Tehát az én olvasatomban Trump a legkevésbé sem élvezi a többség támogatását. Naivitás azt gondolni, hogy minden amerikai állampolgár, köztük a magyar származásúak is, pontosan ugyanolyan hülyék, mint az elnökük. Mert ez egyáltalán nem így van! Sőt, nagyon nem így van!

Amikor éppen az amerikaiakat hülyézik le ezért, vagy azért, kérem, jusson eszébe mindenkinek, hogy ekkor közel 4 millió magyar honfitársunkat is lehülyézik ugyanazzal a mondattal.

(fotó: BBJ)

Csak néhány, Magyarország és a magyarok hírnevét öregbítő, magyarországi születésű, vagy magyar felmenőkkel rendelkező, tehetséges amerikai hírességet említsek (a teljesség igénye nélkül):

És természetesen a felsorolást még sokáig lehetne folytatni, mert nagyon sokan voltak, vannak és lesznek még amerikaiak magyar gyökerekkel. Tényleg rengeteg magyarnak élnek, dolgoznak, tanulnak családtagjai, rokonai, barátai, ismerősei az Államokban. Lehet, hogy neked is…

 

50 állam, 1 ország

Ahogyan Magyarország sem egyenlő az X, vagy Y, vagy Z párttal, ugyanúgy Amerika sem egyenlő Trump-pal. Ahogyan az amerikaiak sem mind műanyagpohárból szívószállal, vagy aludobozból isszák a fehér bort (legyen az bármennyire is finom), ugyanúgy a magyarok többsége sem tekint a tablettás borra Hungarikumként. (Kedves Krisztina, ebben most semmi cikizés nincs, csak ehhez a témához nagyon adta magát az a 2 fotó. Remélem, nincs harag.)

Higyjétek el nekem, Magyarországról nézve nagyon messze van Amerika. Nem csak földrajzi értelemben. A messze itt és most azt jelenti, hogy Magyarországon élve, az USA-ba egyszer sem látogatva nagyon könnyű rossz értékítéletet hozni egy fél kontinens méretű országról és annak polgárairól. Főleg, mert a legtöbbször csak a macskás-mikrós mende-mondák és a híradások riportjai, beszámolói állnak rendelkezésére annak, aki még nem járt Amerikában. Ezek nagyon torz és erős szűrők, amelyeken sok esetben a valóság csak egy kis szeletkéje jut át. Természetesen, saját tapasztalás nélkül is lehet véleményünk valamiről/valakiről, de az a fentiek miatt kevésbé lesz megalapozott.


(kép forrása)

Tudom, hogy bizonyos körökben és személyeknek még mindig divat kritizálni és zsigerből utálni mindent, ami amerikai. (Ezt a viselkedési formát egy bizonyos intelligencia szint felett azért illik elutasítani.) Tapasztalatom szerint ez egy régi, rossz szokás, a magyarok egy részénél megmaradt még a 80-as évekből. Akit érint, annak talán ideje lenne első kézből informálódnia és szemlétet váltania. Ez csak a hasznára válna, bárminnyire sem ért velem egyet ebben.

A tavalyi évben, munkámból kifolyólag, 26 alkalommal jártam az USA-ban (Illinois – Texas – Kalifornia – Washington államok által alkotott négyszögben kb. mindenhol, legalább egyszer) és rövidebb-hosszabb ideig élvezhettem a vendégszeretetüket. Te, aki annyira utálod őket, hány alkalommal is vendégeskedtél náluk az elmúlt 10 évben? (Költői volt a kérdés, szerintem tudom a választ.)

Ha visszagondolok ezekre a napokra, hetekre, nagyon kevés negatív dolog jut eszembe. Negatív, csalódásra okot adó élményem szerintem nem is volt. Vagy ha mégis, akkor az, ahogyan a példa mutatja, nem vált emlékezetessé. Nem, nem védem Amerikát, nem védem az amerikaiakat, csak próbálok pártatlanul és reálisan véleményt formálni, valamint pozitívan viszonyulni az élet adta élményekhez, feladatokhoz és így a legjobbat kihozni a hétköznapokból.

Nem szabad és nem kell gyűlölni, megvetően lenézni, habzó szájjal megszólni egy másik társadalmat azért, mert más hatások érték évtizedeken keresztül, mert más gazdasági helyzetben van, mert hozzánk, magyarokhoz képest másképp gondolkodnak, mert az Ő életük kevésbé gondterhelt, mint a mienk, magyaroké, mert az Ő történelmük más eredményeket tud felvonultatni, mert az Ő oktatásuk, lexikális prioritásuk más, mint a magyar.

 

Amcsi-magyar, 2 jó barát…

Ugyanakkor ha már össze kell hasonlítanom az amerikaiakat a magyarokkal és a magyarokat az amerikaiakkal, akkor el kell mondanom, hogy mindkét társadalomban vannak olyanok, akiknek a jelenlegi technológiai fejlettségünk, a jelenlegi gazdasági- és politikai események összetettsége már kívül esik a könnyen befogadható és egyszerűen értelmezhető körön. Azaz az egyén a körülötte zajló folyamatoknak már csak a külső szemlélője és napról napra kevesebbet ért meg a számára is fontos összefüggésekből.

(fotó: EyeEm)

Igen, pontosítanom kell magamat: mindenk kornak megvoltak azon egyénei, akik az adott kor fejlettségét, eseményeit, történéseit nehezen, vagy egyáltalán nem tudták a megfelelő módon befogadni és értelmezni. Ez nem új dolog, ez igaz. De minél többet fog tudni az emberiség, annál többen lesznek, akik lemaradnak és nem fognak tudni egy szinttel feljebb gondolkodni.

És a nem tudásból, a nem értésből születnek meg azok az orbitális ostobaságok, mint a mikróban szárított macska és a nem tudásból, a nem értésből kifolyólag kezdenek az ilyen butaságok terjedni és lesznek évtizedekig élő városi legendák. Amelyek még az internet korában és élnek és virulnak. Akkor, amikor kvázi ingyen, minden írni és olvasni tudó számára mérhetetlen mennyiségű információ áll rendelkezésre karnyújtásnyira.

Azok pedig, akik tartják a lépést, sőt, utat mutatnak tevékenységükkel és mindent tőlük telhetőt megtesznek, nos, Ők már megemlítésre és/vagy linkelésre kerültek ebben a cikkben. Rájuk, munkásságukra illik nagyon büszkének lenni és nem összemosni őket olyanokkal, akik miatt – nemzetiségüktől függetlenül – szégyenkezni valónk volna.

Egy szó, mint száz: az amerikaiak nem hülyék (ahogyan más nemzetek polgárai sem). Nem szárítanak macskát mikróban és többségében nem támogatják Trump politikáját: sem intézkedéseivel, sem döntéseivel, sem tetteivel nem értenek egyet. S nem csak a polgárok többsége, hanem több amerikai cég, vállalkozás sem szimpatizál Trump a gazdaságot és kereskedelmet érintő javaslataival, törvényeivel. Hasonlók kijelenthetők a magyarországi viszonyokról és a magyar emberekről is. Nekünk sem esne jól, ha egy Napóleon-komplexusos politikus zavaros ügyeletei, pénzügyei, hatalommániája, és gyermeteg ügyei (kisvonat, focilabda, játékvár) miatt vélekednének rólunk negatívan más nemzetek.

Lehet, sőt, kell velem vitatkozni. Véleményed elmondhatod eme cikk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, illetve Twitter-en és e-mailben.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

A Rendőrség Szolgáltatás

A második Extra Adásunkban említést tettünk a Calgary Police Service-ről (röviden: CPS), azaz a városi zsarukról. Kanadában az RCMP, azaz a “Mountie”-k mellett az adott településnek, őslakos törzsnek saját rendőrőrseik vannak. Míg az RCMP szövetségi szabaláyzású és országos szintű fennhatósággal bír, addig a helyi rendőrségek, Sheriff Hivatalok az adott város vezetése alá tartoznak és csak helyi ügyekben illetékesek. Nézzük meg röviden és a teljesség igénye nélkül, hogy hogyan végzi munkáját, s miként kommunikál a civil lakossággal, a médiával a Calgary Police Service, azaz a Calgary-i Rendőrség. FIGYELEM! Hosszú és tartalmas cikk (ismét), sok linkkel és még több fotóval!
(nyitókép: CPS, Ford Expedition – fotó: CTV Calgary)

 

Kezdjük az alapokkal.

Négykeréken

Egyes “öreg” FORD Crown Victoria-k
a régi dizájnnal még ma is szolgálatban állnak Calgary-ban…

Az alább látható, fekete festésű, fehér ajtós “retró” dizájn, az 50-es évek rendőrsági járműveit megidézve, 2016-tól került bevezetésre. Azaz ettől az évtől kezdve valamennyi új CPS jármű, a 4 ajtós szedántól a teherautóig, ilyen festéssel érkezett meg Calgary-ba.

fotó: CBC.ca

Mivel a FORD Motor Company 2012-től nem gyártotta tovább a Crown Vic-et, ezért kellett újabb tjpusok után néznie a CPS-nek. A választás elsődlegesen a Taurus alapú Ford Interceptor-ra, illetve a Charger alapú Dodge Enforcer-re esett. Nem csak ezen típusok újdonságán volt a hangsúly, hanem a költségcsökkentésen is: a korábbiakhoz képest ezeket a járműveket olcsóbban kapták meg pár ezer dollárral, valamint nem kellett a kiöregedő jármúvekről a régi matricákat leszedni és az újakat felrakatni.

Ahogyan az jól látható, a hatóságot is elérte a SUV-mánia, a régi szedánokat nagy részben Ford Explorer-re, vagy Chevy Tahoe-ra cserélik. De egyre több Ford F150 pickup-ot is látni rendőrségi “egyenruhában”. Ami valahol érhető is, hiszen egy SUV csomagtere, egy pickup raktere sokkal több helyet kínál és jobban pakolható, mint egy szedáné, plusz a magasabb építés miatt a rosszabb minőségű utakon is könnyebben elboldogul.

Ford Explorer

Ford F150

Ford F550

az “egyenruha-mentes” Ford F150 pickup a közlekedésiektől,
azaz ezzel az autóval szoktak traffizni…

a rendőr ebek pedig ezzel a Chevy Tahoe-val utaznak
(fotók: Steven Neilson)

a 2016-os évjáratú Freightliner gyártmányú
Mobil Parancsnoki Jármű (fotó: Calgary Herald)

 

Csak a rend kedvéért: az RCMP járművei pedig így néznek ki:

fotó: StrathmoreNow.com

Azt érdemes tudni, hogy minden városnak, Sheriff Hivatalnak, őslakosok törzsi rendőrségének más-más festésű a jármúparkja. Magyar szemmel nézve ez elsőre furcsa lehet, hiszen az egész országban ugyanúgy néznek ki a rendőrautók; de el kell mondanom, hogy nem is annyira nehéz felismerni, beazonosítani egy-egy kanadai rendőrségi járművet. Következzen egy rövid bemutató:

a közel 13.000 főt számláló Blood (Vér)
őslakos törzs rendőrségi járműve
(fotó: Patrick Burles)

az Alberta-i Sheriff Hivatal járőrautója
(fotó: Global News)

egy fővárosi (Ottawa-i) rendőrjárőr autója
(fotó: OttawaCitizen.com)

rendőrautó Vancouver-ből
(fotó: The Chilliwack Progress)

rendőrautó Regina-ból (Saskatechewan)
(fotó: CTV Regina)

rendőrautó Lethbridge-ből (Alberta)
(fotó: ChatNewsToday)

rendőrautó Halifax-ból
(fotó: David McKie)

A magyarországi járművekkel ellentetében – amelyek ránézésre csak a matricákban és a kék lámpában térnek el a hagyományos civil autóktól -, a kanadai és amerikai rendőrautókat a gyártók kifejezetten a hatóság számára tervezik át, építik meg és szerelik fel. Dinamikusabb, gyorsabb motorok, megerősített futóművek, strapabíró abroncsok, egyedi tárolók és tartók a beltérben (kamerának, laptopnak, lőfegyvernek, vagy éppen kennelek a rendőr kutyáknak), továbbá rácsos, vagy átlátszó műanyag térelválasztók és persze a megkülönböztető jelzések.

Ez egy 2010-es keltezésű térkép Calgary-ról, amely a nyolc rendőrségi kerületet ábrázolja. A CPS-től származó információk szerint egyidőben 24 és 96 db közötti járőrautó van jelen az utcákon. Pontos számot érhető okokból nem fognak mondani. A Calgary területe 825 km2 – összehasonlításul Budapest területe 525 km2.

 

Most, hogy jól kiautóztuk magunkat … jöjjenek a motorosok. A kötelékben az amerikai filmekből is ismert Harley-Davidson-ok …

…és a 2 éve beszerzett egyik Suzuki V-Storm.

 

Rendben, eleget jöttünk-mentünk-gurultunk 4 és 2 keréken.

Bemutatom kedvenc rendőrségi szóvivőmet.

Constable Mark Smith
(fotó: Facebook)

Aki nem is igazán szóvivő a szónak abban az értelmében, ahogyan azt Magyarországon használjuk, mert a beosztása: digitális kommunikációs tiszt, aki a Facebook oldala szerint önkéntes tűzoltó és önkéntes “kereső és mentő” is. Azaz hivatása mellett szabadidejében ha kell, akkor tüzet olt, illetve szükség esetén bajba jutott ember(eke)t keres és ment ki szorult helyzet(ük)ből. Facebook oldalán, például, a nyári rendezvényekre, fesztiválokra vonatkozó közérdekű információkat is posztol, amelyeket nem lehet elégszer elismételni.

Tippek arra vonatkozóan, hogy hogyan növeld az esélyét annak, hogy ha netán egy rendezvényel elkóborolna a gyermeked, akkor hamarabb, egyszerűbben megtalálhassátok egymást, vagy a hatóság emberei gyorsabban megtalálhassák a szülőket:

Tippek arra vonatkozóan, hogy hogyan  készítsd fel magad a tömegrendezvényekre. Mire figyelj, mit tegyél, ha gyanúsat tapasztalsz?

Tippek arra vonatkozóan, hogy ha autóval érkezve egy rendezvényre, milyen dolgokat érdemes figyelmedbe középpontjába helyezni.

Tippek arra vonatkozóan, hogyan óvd meg személyes tárgyaid egy nyári rendezvény alkalmával és hogy mit tehetsz, ha már bekövetkezett a baj.

 

Statisztika a hosszú hétvégéről

De nem csak a digitális kommunikációs tiszt tesz közzé fontos és érdekes információkat a saját nevében, hanem maga a CPS is. Ha meghallgattad az Extra Adás 2.-t, akkor biztos emlékszel rá, hogy megemlítettük a rendőrséget, miszerint most is figyelnek és vigyázzák a rendet. A Calgary-i Rendőrség egy posztot tett közzé a mellékelt képpel:

(forrás: CPS – Facebook)

A statisztika szerint június 28. és július 1. között, azaz 4 nap alatt 5.785 db hívás érkezett a 911-es segélykérő telefonszámra Calgary-ban. Nem is rossz egy olyan várostól, ahol kb. 1,4 millió ember lakik.

A leggyakoribb hívások okai: 1. gyanús személy, 2. “jólét ellenőrzése” szó szerint, valami olyasmint jelent, hogy a járőr kiment a helyszínre megnézni, hogy minden rendben van-e? Sajnos sokszor kapnak olyan hívásokat a 911-re a hatóság emberi, amikor valós veszélyhelyzet nem áll fent… vagy a telefonáló nem tudja pontosan leírni a szituációt, nem tud biztos információkkal szolgálni, nem egyértelmű a bejelentése. Ilyenkor szeretnek a rend éber őrei saját maguk személyesen meggyőzödni arról, hogy valóban minden rendben van a bejelentőnél.

(fotó: CBC.ca)

Aztán a 3. lopás, 4. hívatlan látogató (betörés), 5. autó baleset (koccanás), 6. családon belüli erőszak, 7. zaklatás, 8. ittas- vagy tudatmódosító szer hatása alatt történő járművezetés, 9. eltulajdonított jármű, 10. csend háborítás.

Ahogyan látható, a hosszú hétvége előtti utolsó munkanapon több, mint 1600 hívás érkezett, míg Kanada Napján egyel kevesebb 1300-nál. A járőrök által a helyszíneken töltött átlagos idő 43,2 perc volt.

 

HAWCS

Azaz: Helicopter Air Watch for Community Safety, azaz Helikopteres Légi Megfigyelés a Közösség Biztonságáért. (Az észak-amerikai rendvédelmi erők szeretnek betűszavakat, rövidítéseket használni.)

(fotó: CPS)

A “hawk” jelentése sólyom, vagy héja, többes számban “hawks”, azaz solymok, héják. Az angolban a “c” sokszor “k” hangként kerül kiejtésre, így aztán meg is van a frappán elnevezés. A rendőrségi légi egység megnevezése a HAWCS, több helikopterrel is rendelkeznek és naponta akár többször is látni lehet őket a város felett repülve. Az egység 1995 óta tagjai a testületnek.

 

A lovas cowboy nemzet

Rendőreink nem csak autókban és motoron ülve, helikopterekkel repülve szolgálnak és védenek bennünket, hanem:

Roger Chaffin, Calgary egykori rendőrfőnöke lóháton 2016-ban.
2019-ben vonult nyugállományba.

(fotó: Ben&Larry)

Ready, steady … Stampede!
(fotó: CPS)

lóháton is szolgálatot teljesítenek. A fenti 2 fotó a Calgary Stampede-n készült, de a rodeó 10 napján kívül is találkozhatunk lovas járőrrel Calgary-ban.

 

Adj el, vagy vásárolj a Rendőrségen!

HOGY MI??? Igen, jól olvasod. A Calgary Rendőrség épülete előtti parkolóban, vagy magában az épületeiben lehetőséged van eladni, illetve megvásárolni bármilyen eladásra kínált terméket. Pl. használt autót, laptopot, mobiltelefont, kerékpárt, okosórát… stb. Találkozz a vevővel, vagy az eladóval a Rendőrségen. Mondanom se kell, a “szolgáltatás”. ingyenes. Kisebb az esély arra, hogy akár vevőként, akár eladóként áldozatul esel a csalóknak a hatóság szeme láttára. Mert aki rosszban sántikál, nem igazán szeretne ennyire hivatalos helyen átverni valakit.

Pár hete volt lehetőségem rá és beszélgethettem erről egy rendőrtiszttel a kerületi kapitányságon. Ő azt mondta erről, hogy: egyáltalán nem ritka, hogy valaki igénybe veszi ezt az extra szolgáltatást és ott ad el/vesz meg valamit az ügyféltérben, vagy kint a parkolóban. Amely közvetlen az épület mellett találtahó, és bentről az irodákból, a lesötétített ablakokon át, remek rálátás nyílik az ott zajló eseményekre. Ahhoz hasonló eset, mint ami a Totalcar cikkében ismertetésre került(hajrá Zách Dani, kiváló cikk volt, lájkoljuk a munkásságod, csak így tovább!)könnyedén elkerülhető lett volna, ha Magyarországon is van ilyen jellegű rendőrségi “szolgálatás”.

És ha már itt tartunk, akkor jöjjön a cikk azon része, ami a címet indokolja.

 

A Rendőrség Szolgáltatás

Igen, az. Mert az adófizető kanadai (és amerikai) állampolgár úgy gondol a rendőrségre, mint egyfajta közbiztonsági szolgáltatóra és nem mint valami bürokratikus intézményre, vagy mint az állam végrehajtó hatalmi ágára. Jó, ez alól talán kivételt képeznek a bűnelkövetők és a nonkonformisták.

(fotó: CPS)

Az észak-amerikai törvénytisztelő és adófizető  állampolgár elvárja, hogy az adójáért cserébe a közbiztonság nevű szolgáltatást megkapja. Persze, ez a szolgáltatási mutató soha nem fogja elérni (még) a 99,999%-ot sem, de az igyekezet nagyon sokat nyom a latban. És ennek az igyekezetnek a nyoma a 24/7-ben (azaz a nap 24 órájában, a nap 7 napján) készségesen rendelkezésre álló Rendőrség. (Kanadában és az USA-ban a “24/7” jelölést használják a “0-24-ben” helyett.) Aki, vagyis amely szükség esetén azonnal cselekszik és nem csak betartatja, hanem maga is betartja a törvény betűjét. Az igyekezet további jelei a jól felszerelt Rendőrség (korszerű és bőséges járműpark), a mindig mindenről – a lehetőségekhez mérten – pontos tájékoztatás (azaz a részletekbe menő kommunikáció), valamint az egyes ügyek nyomonkövethetősége, az átláthatóság és a látható jelenlét, azaz amikor KELL, akkor OTT VAN a járőr és rendelkezésedre áll.

Saját tapasztalatom – amely nem csak a városi rendőrtisztekre vonatkozik -, hanem “Peace Officer”-ekre és CBSA (azaz kanadai határőr) és CBP (amerikai határőr) tisztekre is egyértelműen pozitív. Mindig udvariasak, de határozottak, tisztán és jól érthetően kommunikálnak, türelmesek voltak irányomba. Segítőkészen válaszoltak (nem volt szájhúzás!), sőt, ha kellett megtették az “extra mile”-t* is, annak ellenére, hogy esetleg olyan kérdéssel, kéréssel fordultam hozzájuk, ami nem az Ő hatáskörük. Amikor nem tudtak érdemben segítségemre lenni, nem küldtek el használható megoldás nélkül. Továbbá egyetlen alkalommal sem fordult elő olyan, hogy ok nélkül, csupán időtöltés végett tartóztatták volna fel a embert és ellenőrizték volna a papírjait, vagy a gépjárművét. Mondom, mindez csak a saját tapasztalatom.

Amiket pedig a Live PD (amerikai rendőrségi dokumentumfilm sorozat) műsoraiban láttam és látok, néha egészen elképesztő. Nem csak arról van szó, hogy egyesek úgy gondolják, hogy bűncselekményt elkövetve megléphetnek egy autósüldözést követően a rendőrök elől. Hanem arról is, amikor a járőr a legnagyobb tisztelettel a kötelességét teljesítve intézkedés alá von állampolgárokat, egyesek rettentő arrongáns és udvariatlan stílust képesek megütni. Aminek semmi értelme és pozitív eredménye sem lesz.

* “extra mile”, vagy “go the extra mile” – amikor valamely személy, pl. legtöbbször a kereskedelemben, illetve szolgáltatói ágazatban dolgozó alkalmazott az Ügyfél megelégedése érdekében többletmunkát fektet tevékenységébe, hozzáteszi azt a kis pluszt, amely nem feltétlen elvárt.

 

Kávézz a járőrrel!

A közösséggel, azaz az állampolgárokkal való bizalomépítés egyik – szerintem – legötletesebb megoldása a “Coffee with a Cop” események. Találkozz a lakóhelyeden valamelyik gyorsétteremben, vagy kávézóban a helyi zsarukkal és kérdezz tőlük, beszélgess velük.

 

“Ugye tudja, hogy miért állítottam meg?”

Csak akkor állítanak meg autókat, amikor arra a járőrnek nyomós oka van rá. Például gyorshajtás, vagy lejárt rendszámtábla, érvénytelen kötelező biztosítás. A magyarországi rutin ellenőrzések egyáltalán nem jellemzőek. Sőt, a kommunikáció egész érdekes formáját használják. Igyekeznek a rossz hír – miszerint meg leszünk büntetve szabályszegésért -, mellé valami jót is tenni.

A köszönést követően általában kérdéssel indítanak és a válaszainkat illetően érdemes őszintének lenni. Egyfelől nem vesztegetjük a rendőrjárőr és a saját magunk idejét sem, mindenkinek jobb, ha gördülékeny az ügymenet. Másfelől ha szándékosan valótlanságot állítunk nyilvánvaló tényekről, akkor esetleg komolyabb problémánk is keletkezhet, ahhoz képest, amiért a járőr megállított minket. A kérdés arra fog vonatkozni, amiért megállították az autóst – igyekeznek rávezetni a problémára, illetve megérdeklődik, hogy ezt, vagy azt miért csináltad? A probléma megbeszélését követően – a probléma jellegétől és a mi viselkedésünk függvényében – vagy csak egy szóbeli figyelmeztetéssel, vagy egy büntetéssel leszünk “gazdagabbak”. Nyugodtak lehetünk afelől, hogy a járőr el fogja mondani, hogy miért baj az, ha pl. lejárt biztosítással, vagy nem működő féklámpákkal közlekedünk, netán az utolsó pillanatban, irányjelző nélkül váltunk sávot és hajtunk le az autópályáról.

És a jövőre nézve kapunk néhány jótanácsot is, pl. legközelebb hogyan kerülhetjük el, előzhetjük meg a hasonló szituációkat. Nem lesz fellengzős, flegmázós, kioktatós stílus egyetlen alkalommal sem, ez is biztos. Határozott, udvarias és tényszerű intézkedés viszont annál inkább. Számomra mind a mai napig érdekesség számba megy összehasonlítani a Calgary Rendőrség munkamenetét és kommunikációját a BRFK-val.

(fotó: The Canadian Press/Jeff McIntosh)

Lejárt rendszámtábla???

Alberta-ban a rendszámtábla nem az autóhoz tartozik, hanem az autó tulajdonosához. Ha eladom az autóm, a rendszámot meg kell tartanom, hiszen az az enyém, használhatom a következő autómon. De ha nem kell, akkor akár a garázs falára is felakaszthatom, nem kell vissza adni. Az egykori autóm új tulajdonosa majd kivált egy újat, vagy átrakja a korábbi/másik autójáról – ez már nem az én, mint eladó gondja. A rendszámtáblákat évente egy alkalommal kell megújítani. A tulajdonos vezetéknevének kezdőbetűjétől függ, hogy melyik hónapban. A határidő a hónap utolsó napja. A regisztrációs irodák hétvégén is nyitva tartanak. Szóval igazán ügyfélbarát és logikus a rendszer, nem is értem, hogyan lehet erről megfeledkezni és lejárt rendszámtáblával közlekedni?!

 

Fotók és sztorik a végére:

eligazításon a Calgary Stampede járőrei,
alkalomhoz illő egyenruhában
(fotó: CPS)

Oakridge (Calgary, AB) egyik utcája 2018. december 25-én.
“valószínúleg ez a legkanadaibb módja annak,
hogyan töltsük el a karácsony napját.”
A Calgary-i 6. kerületi rendőrök a helyi lakókkal
a lefagyott utcán jégkorongoznak.
(fotó: Constable Chris Martin, CPS)

Azt már csak én teszem hozzá, hogy mindezt szolgálati időben tették. 🙂

vízelvezetőből mentettek kiskacsákat
(fotó: CPS)

pénteki leletek:  megkerült a lopott holmi,
a tulajdonosaik a CPS-nél jelentkezhetnek eltulajdonított javaikért
(fotó: CPS)

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

A 2.031.752 Tó Országa

Kanada a Sziklás-hegység, a préri szántói és legelői, az erdőségek és vadvilága mellett 2.031.752 tavával is büszkélkedhet. Igen, jól olvassátok, kettőmillió-harmincegyezer-hétszázötvenkét tó van szerte Kanadában. Ha még nincs programod a nyárra, az őszre, vagy a télre, esetleg akad még hely a bakancslistádon, akkor írj fel párat Kanada tavaiból – van miből válogatni. Nézzük a számokat.
(nyitókép: a Harrison-tó és Harrison Hot Springs, Brit Columbia-ban / fotó: Scenic 7 BC)

(kép: Love Canada / Facebook)

Ha holnap útnak indulsz a világ második legnagyobb országába és minden nap csak 1 tavat látogatsz meg a 31.752-ből, akkor 87 év kell ahhoz, hogy mindet felkeresd. Jó, a szökőévek miatt lehet, hogy 86 év és 360 nap is elég lesz. Összecsomagoltál már?

A kanadaiak csak a “minimum méretet” elérő tavakat tartják említésre méltó tónak, így a közel 2.032.000-ből a már említett 31.752-be csak és kizárólag azok a tavak számítanak bele, amelyek felülete NAGYOBB, mint 3 km2. Emellett további kb. 2.000.000 db, 3 km2-nél kisebb vízfelületű tó található meg nálunk, azaz a világ tavainak kb. 60%-a Kanadában található.

Ebből a 31.753 tóból “csak” 561 tó felülete nagyobb, mint 100 km2. Összehasonlításul: a Balaton 600 km2, a Tisza-tó 127 km2, a Velencei-tó 24,9 km2. DE!

Kanada legnagyobb tava, amely teljes terjedelmében Kanada határain belül található, azaz nem osztozik rajta az USA-val, a Nagy Medve Tó (Great Bear Lake) az Északnyugati Területeken, amelynek vízfelülete 31.328 km2.

Az alábbi szemet gyönyörködtető fotókat a Pandotrip oldalán találtuk, leírásokért és a további fotókért klikk a linkre.

Mikor jössz? Még nem késő útnak indulni, hogy itt lehess Kanada 152. születésnapján…

Tojáslabdás Hírek

Szeretnénk sportos programot ajánlani (az eredetileg tervezettekhez képest egy picit megkésve – bocs!). A 2019-es magyar amerikai foci bajnokság a “végét járja”, azaz elérkeztünk az elődöntők és a döntők időszakához. Így aztán aki picit is érdeklődik az amerikai futball iránt, akár azért, mert kipróbálná magát játékosként, játékvezetőként, vagy csak érdekli a sportág, szeretne valódi küzdelmet, valódi szenvedélyt látni a játékosok arcán, érezni a csapatokban a tüzet, talán ez a legjobb idő arra, hogy – ha még nem tette korábban – most személyesen is kilátogasson egy-egy mérkőzésre.

 

a képen kedvenceim, a Homokmégy Storks és
a Dunaújváros Gorillaz játékosai

(fotó: Facebook / Storks)

 

Go Storks!

A Gólyák az oroszlányi Medvéket fogadják otthonukban (homokmégyi Sportpálya) július 20-án (részletesebb információk a linken).

A mérkőzést a Homokmégyi Falunap keretein belül rendezik meg. A belépés mindenki számára ingyenes, de a mérkőzés folyamán támogatói jegy megvásárlásával segíthető a csapat további működése (a jegyvásárlók között egy Homokmégy Storks mezt is kisorsolnak a Szervezők). Kezdési időpont délután 1 óra, de érdemes korábban a pálya mellett helyet keresni, hogy jó helyről kísérhessük figyelemmel a játékot.

 

Sajnos nem bírom megállni

… hogy ne “rúgjak” egy nagyot a gyengén teljesítő*, túlfinanszírozott, túlértékelt magyar gurulós fociba, Amelyben csak úgy hemzsegnek a túlfizetett, motiválatlan, “megélhetési” focisták. Annak ellenére, hogy a amerikai foci, mint sportág, állami támogatottsága minimális (szövetségi szinten évente csak pár millió Ft – bár több, mint a semmi) a hangulat egy-egy amerikai futball mérkőzése garantáltan családiasabb, barátságosabb és kulturáltabb, mint egy “hagyományos” gurulós foci mérkőzésen. Az amerikai futball szurkolók civilizált ember módjára lelkesítik csapataikat, nyugodt szívvel ki lehet látogatni kisgyermekekkel is akármelyik csapat meccsére (mert nem lesz rendbontás, sem lovasrendőrök). Aztán hazafelé a stadionból az ellenfél drukkerével lehet felemlegetni a mérkőzés legjobb pillantait, megvitatni egyes játékvezetői döntéseket, vitázni az MVP személye felett, majd megenni egy pizzát, meginni egy korsó hideg sört – együtt, közösen.

* (Magyar Labdarúgó Válogatott eredeményei az utolsó 3,5 évből:
2016 – GYőzelem: 3 / Döntetlen: 5 / Vereség: 4
2017 – GY: 3 / D: 0 / V: 6
2018 – GY: 3 / D: 2 / V: 5
2019 – GY: 3 / D: 0 / V: 1)

 

És akkor most vissza a játékhoz.

A HFL-ben, azaz a Hungarian Football League-ben a hétvégén 2 elődöntő mérkőzésre kerül sor: szombaton a Budapest Wolves fogadja a Kyiv Capitals csapatát a Pasaréti Sportcentrumban (Budapest, II. ker.), majd vasárnap a Budapest Cowbells – Fehérvár Enthroners összecsapásra kerül megrendezésre a székesfehérvári First Field-en.

(fotó: Facebook – MAFSZ)

A HFL zárómérkőzésére július 6-án, 17 órától, az Új Hidegkuti Nándor Stadionban kerül sor. Jegyet itt tudsz várásolni a legegyszerűbben és leggyorsabban.

A belépés 3 éves korig ingyenes, 3-14 éves kor közötti 1.000 Ft/fő. A különböző szektorokba a helyjegyek árai – szerintem – barátságosnak mondhatók: 2.000 Ft/fő, 3.000 Ft/fő, 3.500 Ft/fő. (Aki pedig a mérközős idejére szeretne VIP lenni, annak 12.000 Ft-t kell kifizetnie.) A részletekért keressétek a MAFSZ-t, illetve a már linkelt weboldalt.

 

Divízió I. és Divízió II. elődöntők és döntők

(fotó: Facebook – Hungarian Football)

A Divízió I. elődöntői során a Szombathely Crushers a Budapest Cowbells 2 csapatát június 29-én, Csepregen mérkőzik meg. Ugyanezen a napon az Eger Heroes a Dunaújváros Gorillaz-zal találkozik Makláron. A döntőre július közepén kerül sor, ennek helyszínéről később születik majd döntés.

 

(fotó: Facebook – Hungarian Football)

Divzió II-ben az elődöntőkre június 30-án kerül sor. A Rebels Oldboys a Miskolc Renegades-zel, a Tatabánya Mustangs pedig a VSD Rangers-szel mérkőzik meg. A helyszínekről még nincs információnk. A döntőre július közepén kerül sor, ennek helyszínéről később születik majd döntés.

 

Nemzeti Válogatott

(fotó: Facebook – MAFV)

A jelenleg elérhető információk alapján a 2019-20-as “B” csoportos IFAF Európa Bajnokság idei párosításai a következő képpen alakulnak: a Magyar Amerikai Futball Válogatott október 13-án a spanyol válogatottal, október 26-án pedig a belga válogatottal játszik.

 

Egy jó hír a végére

(fotó: Facebook – MAFSZ)

A FISU American Football 2020 Egyetemi Világbajnokságot Székesfehérváron rendezik meg jövő nyáron! A FISU által bonyolított bajnokságok közül még egy Magyarországon kerül megrendezésre: Triatlon, Kecskeméten, Június 27-28.

A magyar amerikai futball mérkőzéseket nem csak a lelátókon, hanem a DIGIsport csarotnáin és a Magyar Amerikai Futball Szövetség YouTube oldalán is meg lehet tekinteni.

 

És a ráadás

Az alábbi kép pedig – szerintem – annyira jó, hogy muszáj itt és most megmutatnom:

A fotót ITT lehet lájkolni, megosztani!

 

Kellemes kikapcsolódást és jó szórakozást kívánok mindenkinek!

– Lázadó

A Bulvársajtó És A Valóság

A bulvársajtónak és a valóságnak a legtöbb esetben elég kevés köze van egymáshoz. A lényeg kattintékony cím, a megfelelő karakterszám, a szenzációhajhász stílus. Ami nálam most kicsapta a biztosítékot, az nem más, mint a life.hu által – csak részben – magyarra fordított angol nyelvű cikk. Amely a life.hu szerint csak a brit DailyMail weboldalán jelent meg május 23-án. Azonban ők a LADbible.com weboldalán találták a cikket, ez a “hír” ott még május 16-án jelent meg. A magyar bulvárweboldal május 28-án hozta le a cikket (a fordítást követően). A sztori lényege, hogy egy Alberta-ban nyaraló floridai diák a Banff Nemzeti Park egyik folyójában Skócia leghíresebb lényét, a Loch Ness-i szörnyet látta és fotózta le.
(címlap fotó: https://www.eventbrite.co.uk)

Véleményem szerint ez egy olyan információ halmaz – mert hírnek a legkevésbé sem nevezném -, amely említésre sem méltó. De ugyebár a 15 perc hírnév majdnem mindenkinek jár (egyszer az életben). Aki ezzel keresné meg a szerkesztőségemet, feltűnési viszketegségben szenvedve, 15 perc hírnévre vágyakozva, a küszöbön állva, páros lábban mutatnám meg neki a hazafelé vezető utat. Még akkor is, amikor már nagyon nem lenne miről írni és nagyítóval keresnénk az utcán heverő témákat. (Zárójelben: rendben, a bulvár a jelentéktelen, semmitmondó történetekből él meg, sajnos. Nem lenne ilyen könnyű a dolguk, ha az olvasók nem méltatnák figyelemre a hangzatos című, tényekben és lényegi információkban szűkölködő cikk-szerűségeket, amelyeket újságírónak látszó véglények írnak.)

De nem így a 2012-es alapítású Ladbible. Őket kereste meg a floridai 17 éves Matthew, aki lencsevégre kapta a “megfoghatatlan viziszörnyet”, Nessie-t. A “szerkesztőség” kapott az alkalmon és több bekezdéses cikkben ismertetik a rendkívüli eseményt. A fiatal fiú a családi vakációját töltötte május első napjaiban a Banff Nemzeti Parkban, Alberta tartományban. A misztikus lény – amelynek nem az észak-amerikai kontinensen, hanem Skóciában lenne a helye -, akkor éppen egy folyón úszott keresztül és Matt meglátta a hosszú nyakát. Majd gyorsan készített 2 fényképet is.

A feltételezett fadarab … azaz viziszörny.
Katt a képre a nagyméretű fotóhoz.

(fotó: Matthew D’Amico, South West News Service)

A fiú elmondása szerint a döbbenettől a szőr is felállt a hátán. Éppen pihenőt tartottak egy magaslaton és a tájban gyönyörködtek, amikor Matt a folyóra pillantva meglátta a szörnyet. “Egy órányi túrázás után az egyik hegyen pihenőt tartottunk, ahonnan nagyszerű kilátás nyílt a Bow River-re, ahol a nővérem és én azt láttuk, hogy egy őskori állat úszik a vízben. Mindketten ledöbbentünk.” “A Bulvársajtó És A Valóság” bővebben

Na miben előzte meg Kanadát Magyarország?

Van itt egy 3 perc 47 másodperces videó amit látnotok kell!

Mutatjuk Balla Virág és Devecseriné Takács Kincső tegnapi fantasztikus győzelmét a Duisburg-i Világkupáról. Olimpiai számban, C2, 500-on tudták megelőzni remek hajrával a két éve veretlen kanadai párost, amely nagyon jó előjel a szegedi világbajnokság előtt. 💪  Csak így tovább lányok.

 

 

A videót a Magyar Kajak-Kenu Szövetségtől kölcsönöztük, köszönjük szépen.

Itt pedig egy ráadás felvétel a velük készült interjúról. Azonkak akik kíváncsiak, hogy milyen is volt ez belülről nézve:

Tökéletes Tízes

Az értékteremtés jegyében időről időre szeretünk mindig egy picit többet megmutatni, elmondani Kanadáról. Ennek a hagyománynak eleget téve következzen egy cikk a kanadai bankjegyekről. Ami engem illet: meglehetősen furcsa érzés volt első alkalommal a papírpénzhez szokott kezeimmel megérinteni, megfogni a tisztán műanyagból készült kanadai bankjegyeket az egyik magyarországi pénzváltóban még valamikor 2015-ben.

Kanadába érkezésemet követően gyorsan a hétköznapok részeivé lettek, bár az első hetekben valóban furcsa volt
egy jól érezhetően színes fóliából készült bankjegyet megfogni.
(a képen a 2011-ben kiadott Frontier sorozat)

 

A kanadai bankjegyek anyaga polimer, azon belül pedig polipropilén, egészen pontosan “Biaxially Oriented PolyPropylene (BOPP)”, azaz biorientált (biaxiálisan orientált) polipropilén. Az MNB weboldala szerint a magyar “bankjegypapír alapanyaga gyapot, alapszíne fehér”.

Talán nem is gondolnánk, hogy a világon több országban is használnak papíralapú helyett polimerből készült a bankjegyeket. Teljes egészében leváltotta papíralapú bankjegyeit Kanada mellett például Románia, Vietnám és Új-Zéland is. A “hagyományos” bankjegyek mellett polimer bankjegyeket is használnak az alábbi országokban, pl.: Egyesült Királyság, Orosz Föderáció, Egyiptom, Mexikó, Botswana, Gambia.

 

A VERTIKÁLIS BANKJEGY

A cikk megírásához a motivációt a legújabb kanadai 10 dolláros címletű bankjegy adta. Amely nem csak, hogy “törtélmet írt”, hanem még díjat is nyert 2019. április végén.

2 db új kiadású $10-os bankjegy egyenesen Lázadó pénztárcájából

 

2018-ban az új kiadású $10-os kanadai bankjegyen Viola Desmond (polgárjogi úttörő és üzletasszony) portréja látható, személyében a polgári jogok ikonja, az első első fekete, kanadai születésű nő, akit hétköznapi használatban álló bankjegyen láthatunk. Viola Desmond azt követően vált híressé Kanada szerte, miután megtagadta, hogy elhagyja az egyik New Glasgow-i Roseland filmszínház fehéreknek fenntartott nézőterét 1946-ban (akkoriban a színesbőrű lakosság csak az erkélyeken foglalhatott helyet). A helyszínről a hatóság segítségével távolították el és a tartományi kormányzat adóhivatala súlyos adócsalás  vétsége miatt eljárást indított ellene. Ugyanis az általa megfizetett helyjegy és aztán a később általa használt helyre szóló jegy díjazásában 1 dollár cent eltérés mutatkozott. “Tökéletes Tízes” bővebben

Ne Vegyél Nyulat Húsvétra! [Frissítve!]

Kezdjük a legfontosabbal: minden Kedves Olvasónknak és Hallgatónknak nagyon Kellemes Húsvéti Ünnepeket kíván a Kanada Banda! Mivel ma már vasárnap van, nagy valószínűséggel későn szólunk, hogy NE VEGYÉL NYUSZIT húsvétra! Ha mégis, akkor sem kell pánikba esni, az interneten sok hasznos információ olvasható arról, hogyan kell felelősségteljesen nyulat (kisállatot) tartani.

Cikkünket frissítettük Olvasónk által említett Első Nyúlmentő Alapítvány elérhetőségeivel! Kérjük, hozzájuk fordulj, ha nyuszikkal kapcsolatban segítségre van szükséged. Köszönjük!

Olvasóink megszokhatták már, hogy egy-egy téma kapcsán ellátjuk őket egy-két hasznos, érdekes, különleges információval is. Tavaly a húsvéti locsolkodásról írtunk és megmutattuk a világrekorder méretű húsvéti tojást, amely Vergeville-ban, Alberta tartományban, Kanadában található.

Ahogyan azt már mindenki jól tudja, 14 éve a vadon élő hóvirág leszakítása, gyújtése, értékesítése a törvény erejével büntetendő. Az állattartásra is komoly szabályok vonatkoznak (lásd: “1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről”) és ez alá nem csak a kutyák, macskák, papájok és lovak tartoznak, hanem minden állat! Beleértve a cuki, édi-bédi, kicsike kis nyuszikákat is, amelyeket kevésbé megfontolt döntések után ajándékba kapnak gyerekek a húsvét alkalmából. Gyakran úgy, hogy előljáróban nem történt meg a tájékozódás, hogyan is kell felelősségteljesen, azaz úgy, hogy az nyuszinak is jó legyen, tartani egy kisállatot.

Az alábbiakban 2 írást idézünk.

“Ne Vegyél Nyulat Húsvétra! [Frissítve!]” bővebben