KB014 – Illik-e más szerszámával verni a csalánt?

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 14. adásában több érdekes nemzetközi és magyar vonatkozású témát beszéltünk meg és sikerült egy picit politizálni is. Kérjük, klikkelj és bandázz velünk!

Adás napló / Show notes:

  • Lator erre az adásra is készült “hülye zenékkel”…
  • Hallgasson mindenki podcast-ot, mert az JÓ!
    • Egy picit elmerültünk a podcast hallgatási szokásokban, lehetőségekben és szóba hoztunk magyar podcast-okat (pl.: 20 perccel a jövőbe, Szín Folt Cafe) és show runner-eket is.
    • A HBO Westworld c. sorozata: aki még nem látta, kezdje el nézni. De csak a podcastunk után.
    • Ezt követően amerikai tapasztalatainkat osztottuk meg, valamint lelkesen sztorizgattunk Kanadáról.

  • Választás 2018.

    • Nem kívántuk elsüllyedni a magyar belpolitika bűzös mocsarában több, mint 8000 km-es távolságból. De voltak kérdések, amelyeket fel kellett tenni nektek, voltak gondolataink, amelyeket meg kellett osztanunk veletek! Nem töltöttünk ezzel a témával túl sok időt, csak rászántunk annyit, amennyit kellett.

Vigyázat, csalán! Az adásból az is kiderül,
hogy minek a kapcsán került képbe eme csípős levelű gyógynövény.

  • “Külföldön élő magyarként részt kell-e venned a szavazáson? Van-e erkölcsi alapod dönteni a magyarországi történésekről, bele kell-e szólnod a Magyarországon élők életébe, ha évek óta életvitel szerűen külföldön tartózkosz?”
  • Ja, tudom ám, hogy 7 kontinens, meg 5 óceán van a Földön (- a Lázadó).

 

Következzék most a szünetben hallható dalnak a szövege azon Kedves Hallgatók számára, kiknek kedve van dalra fakadni Alan Jackson remek kis nótájára, amely a “Hogyan rohanj a veszTEDbe” c. film (WTF … ez egy remek film és én most szembesültem a magyar címmel… ez borzalom. Az eredeti cím az a Million ways to die on the west azaz kb A millió mód ahogyan meghallhatsz a vadnyugaton – Lator) főcímdala volt:

“Cowboys and pioneers, come lend your eyes and ears
I’ve got the need to testify
Don’t try to fill your nest out in the open west
‘cuz there’s a million ways to die
Six bullets in the gut or just a paper cut
…too many ways to quantify
They’ll cut your ankle off to cure a minor cough
‘cuz there’s a million ways to die

It’s a hundred and one in the shade of the sun
If you fall asleep, you fry

You can live like a saint but there just really ain’t
No avoiding a million ways to die

Smallpox and bigger pox, and deadly tomahawks
…or God forbid you steal a pie
They’ll blast you into shards for bein’ good at cards
‘cuz there’s a million ways to die
Out on the desert plains it hardly ever rains
And you can hear coyotes cry
They’ll eat you up and then they’ll crap you out again
‘cuz there’s a million ways to die

With a whoosh and a whack there’s a knife in your back
‘cuz you got a fancy tie…

It’s a kick in the pants but you don’t have a chance
Of escaping a million ways to die”

Itt jegyezném meg azt is, hogy az adás végén hallható szám címe pedig:

ça m’énerve = (Ez) bosszant (engem) – mindenkire rábízom, hogy vajon mi bosszanthat 🙂

 

  • Lator és a 8 perces vakbélműtét
    • Friss kórházi tapasztalatok első kézból: eü személyzet, infrastruktúra, betegellátás, utógondozás, sebészeti know-how, stb.
    • Hálapénz?! 😀 😀 Vajon Lator mekkora és milyen vastag borítékkal kellett készüljön az életmentő beavatkozásra?

  • S mindeközben alaposan bemutatjuk Kanada egészségügyi szolgáltatási rendszerét, annak múködését, előnyeit/hátrányait. Elmagyarázzuk, mi a különbség az alap és az extra biztosítás között; kinek, mi és hogyan jár, mire és miként lehetsz jogosult.
  • Figyelem! Az alábbi videó megtekintése csak 18 éven felülieknek ajánlott!

 

 

  • Görgess még egy picit lejebb, s jön a videó!

 

 

  • Ha eszel, hagyd most abba egy picit.

 

 

  • Utána meg már úgy sem nem leszel éhes.

 

 

  • Mehet?

 

 

  • Mi szóltunk!

 

 

  • 3… 2… 1…

 

 

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Magyarország döntött – ismét a múltban ragadtunk – Választás 2018

Bár néhány százalék még hiányzik, mégis bátran kijelenthetjük, a magyar nép, az ország már dönött.

A magyar nép ismét úgy határozott, hogy nem fordul a jövő felé, nem próbál meg változtatni és előremutató lenni. Ismét lényegesen többen foglalkoztak a 20. század náci-komcsi vitájának eldöntésével, mint Magyarország jövőjével.

Szomorú nap ez a mai (is), bár azt nem mondhatnám, hogy váratlanul érte azokat, akik figyeltek. (mintha a Brexit szavazást néztem volna) Ez az amire nagyon sokan nem kíváncsiak. Nem akarnak nap, mint nap szembesülni azzal, hogy az ország nagyon nagy százaléka nem lát az orráig sem! Rövid az emlékezete és rettentően demagóg, átlátszó és megalázóan egyszerű kommunikációval megvezethető. Aki teheti és számít ez neki, az új hazát kell keressen önmaga és gyermekei számára.

 

Itt pedig az a szín, ami többet mond ezer szónál. Tessék megszokni, mert ez most meghatározza majd az ország jövőjét.

Amikor legutóbb ez történt és azt mondtam, hogy rendben van, tehetetlen vagyok és nem számítok. Amennyiben viszont így állunk, én kiszálltam ebből a játékból és gondoskodom arról, hogy a gyerekeimnek ne kelljen egy ilyen hazában felnőnie. Bár a családomat otthon hagyni egyáltalán nem könnyű, én továbbra is azt gondolom, hogy életem legjobb döntését hoztam meg.

Ha most külföldön élsz és hiányzik a családod, a kedvenc gyerekkori fagyizód, néhány barát, remélem amikor ilyenek történnek azonnal kijózanodsz és eszedbe jut miért is jöttél el!?

Ahogy Lázadó megfogalmazta: “Az a jó ebben és annak örülök tiszta szívemből, hogy ehhez a cirkuszhoz egy forinttal sem járultunk hozzá és hogy ez az egész sem minket sem a gyerekeinket nem érinti már.”

Vajon miért vándorol el az a sok fiatal az országból?

Köszönöm, hogy meghallgattatok, most pedig legyen tánc:

A Magyar Amerikai Futball Válogatott Diadala

A legfontosabbal kezdem:

Magyarország amerikai futball válogatottja 42-3-ra legyőzte Szlovákiát!!

A Kanada Banda szívből gratulál a győzelemhez! Egykori sportemberekként (Lator, mint ezüstérmes teak-won-do olimpikon, és Lázadó, mint volt amerikai foci játékvezető) tudjuk, hogy nagyon komoly, fáradságos munka, töretlen lelkesedés, igazi küzdeni akarás, a játék valódi szeretete hozhat csak ilyen kiváló eredményt!

A mérkőzést Budapesten, az Új Hidegkuti Nándor (volt MTK) stadionban játszották le szeptember 16-án, szombaton. Jegyár: 3000 Ft. Nézőszám: 4750 fő. Plusz a játékosok, a játékvezetők, a csapatok további tagjai (edzők, segítők, stb.), a kötelező orvosi személyzet, a sajtó képviselői, és a stadion üzemeltetői. Máris több, mint 5000 ember.

 

Élő televízió közvetítés, telt ház, fergeteges hangulat, non-stop szurkolás a lelátókon. Igazi ünnep volt ez a nap a magyar amerikai foci szervezőinek, játékvezetőinek és játékosainak, szurkolóinak egyaránt. A távolság miatt nekem be kellett érnem az online elérhető felvétellel.

Nem szokásunk, eddig legalább is nem volt rá példa, hogy magyar híroldalakra hivatkozunk egy-egy bejegyzésünk kapcsán. Most azonban kivételt kell tennünk. A Facebook-ot lapozgatva találtam szembe magam az Alfahír alapítványi hírportál cikkével, amelyben a mérkőzésről mondanak szubjektív véleményt. Emlékezetem szerint sokszor szenzációhajhász cikkeik vannak és a tavalyi évben gyanúba is keveredtek, mint a Putyin-féle propaganda magyar terjesztői. Már csak ezek miatt sem jár a lájk és a követés Facebook-on, sokkal inkább fenntartással olvasom cikkeiket.

 

De!

Most kivételt kell tennem. Átböngészve a magyar online hír- és sportoldalakat (linkek a bejegyzés végén) ők voltak az egyetlen(!) olyan oldal, akik a mérkőzésen kívül mást is láttak aznap. Az egyszerűség kedvéért beillesztem a leglényegesebb részt a cikkből:

“Nem volt ordenáré üvöltözés sem, vagy atomrészeg dajdajozás. Mindenki azért érkezett, hogy kulturáltan szórakozzon, jól érezze magát és szurkoljon a magyar válogatottnak. A mérkőzés kezdete előtt a nemzeti himnuszokat mindenki csendben, felállva hallgatta végig. Nem volt füttyszó, nem volt bekiabálás, nem volt „szar Szlovákiázás”. Ez aztán az egész meccs alatt sem volt jellemző. Sőt, ha megsérült valaki az ellenfél csapatából, azt szolidárisan megtapsolta a közönség. Sportszerűség uralkodott a lelátókon és a pályán is. Eközben az ember láthatta, érezhette, hogy a játékosok küzdenek, harcolnak. Rengeteg egyéni teljesítmény tette hangulatossá az egész mérkőzést. Ez végre valami olyan volt, mint amilyennek egy sportmérkőzést képzelne el az ember, amelyre szívesen vált jegyet, amelyre szívesen ellátogat hétvégente.

Azt már csak a végén vettem észre: a mérkőzésre nem voltak kivezényelve rendőrszázadok, meg vízágyúk, hogy biztosítsák azt. De nem is volt szükség lekordonozott „kiemelt biztonságúvá tenni” az eseményt. Magyarország győzelme után (amely megkoronázta az egész élményt), a szurkolók kulturáltan, dobálózás, ordítozás és csörömpölés nélkül indultak haza”.

Azt hiszem, az idézett cikkben minden benne van. Jó pár évvel ezelőtt a fentebb említettek voltak azok a dolgok, amelyek miatt bele szerelmesedtem ebbe a sportba!

Szóval ők, az Alfahír írtak egyedüliként arról, hogy milyen is volt ez a válogatott mérkőzés egy néző szemével. Meglátták azt, amit szerintem csak kevesen. Ahogyan a MAFSZ is írja Facebook bejegyzésében:

  • az MTK volt az egyetlen, aki a pályájára engedte az amerikai focit.
  • A Szövetség éves szinten kevesebb, mint 10 millió forint állami támogatást kap. (Ehhez képest mennyibe is kerül egy haverokkal felépítetett stadion?) A minisztérium szerint ennyi jár az amerikai focinak, melyből mindent meg kellene oldaniuk.

Azaz állami oldalról szinte láthatatlan a támogatás mértéke ahhoz képest, hogy más, kevésbé sikeres gurulós foci csapatok, vagy maga a nemzeti futball válogatott mekkora összegekből gazdálkodhatnak… Arról nem is beszélve, hogy esetükben szinte alig fedezhető fel a győzni akarás, a lelkesedés, vagy a sportág szeretete, holott több tízmilliós forintos éves fizetést tesznek zsebre akkor is, ha kritikán aluli a címeres mezben nyújtott teljesítményük. Igen, most is ugyanazt a pénzt kapják, miután a válogatott a FIFA ranglistán az 59. helyre zuhant vissza.

Ne feledjük, hogy a magyar amerikai futball játékosai “amatőrök”. Azaz ők fizetnek azért, ha játszani akarnak: meg kell venni/bérelni kell a felszerelést, havi, vagy éves tagdíjat kell fizetni, a sportorvosi vizsgálat sincs ingyen. Aztán el kell autózni, buszozni az edzésekre, mérkőzésekre egész évben, akkor is, ha az az ország másik végében van. Nekik tehát ez egy költséges szabadidős tevékenység, egy olyan szenvedély, aminek munka, család mellett hódolnak.

Szemben a “profi”, gurulós focit játszó focistákkal, akik a sportból élnek, ezzel kelnek, fekszenek, de mégsem érzik magukénak. Ha rajtam múlna, kötelezővé tenném az NB I-ben és NB II-ben játszó valamennyi focistának, hogy vegyen részt egy amerikai futball edzésen, nézzen meg egy mérkőzést a kispadról, testközelből. Rájuk férne, hogy valami olyat lássanak amatőröktől, amivel profi sportolóként talán még nem is találkoztak.

  • A sporttársak valódi tisztelete.
  • A játék végtelen szeretete, alázatos hozzá állás.
  • Az elszántság, a szűnni nem akaró győzni akarás.
  • A tisztességes küzdelem, a fair, sportszerű játék.
  • A mindenkor fergeteges hangulat a lelátón.

A szukolói csoportokról, a “félelmetes B-középről” nem is beszélve… nekik is bőven lenne mit tanulni! Lehet a játékot élvezve, rendbontás, balhé nélkül, a másik fél megalázása nélkül is szurkolni.

Egy szó, mint száz, engem rabul ejtett a játék, bárcsak több időt szentelhetnék neki… Itt, Észak-Amerikában pedig teljesen más a sport kultúra, a sporthoz való hozzá állás, mint Magyarországon.

Egy-egy mérkőzés egy különálló program, akár családdal, akár barátokkal, kollégákkal látogatnak ki az emberek a kedvenc csapatuk meccsére. A különböző csapatok szurkolói egymás mellett ülnek a lelátón, a meccs után együtt eszik a hot-dogot, hamburgert a gyorsétteremben. Tudnak örülni a másik sikerének, őszintén, szívből.

A stadion nem “csak egy stadion”, hanem egy szabadidőközpont is egyben. Éttermekkel, edzőteremmel, játszóházzal a gyerekeknek, sportszer áruházzal, stb. Még az egyetemi csapatoknak is 80-100.000 fős stadionjaik vannak… És nem is a nézőszám a lényeg, hiszen még az egyetemi meccsek is mennek a kábeltv-ben, hanem a közönség lelkesedése és a teltházas mérkőzések hétről-hétre. Itt egy remek cikk a témában. Érdemes elolvasni.

Mi, magyarok már az 1960-as években űztük ezt a sportot. Persze nem hazánkban, hanem az Egyesült Államokban. Mondhatnám azt is akár, hogy az amerikai focinak már több, mint fél évszázados öröksége van a magyarok számára. Kezdve a felsorolást a Gogolák testvérekkel, Károllyal és Péterrel. (A név valószínűleg a Bérgyilkos a szomszédom c. dulógia miatt lehet ismerős.) Továbbá Joe NamathLarry Csonka, valamint Bernie Kosar, Louis Roy Groza, George S. Halas, Don Shula, Joe Theismann, Thatcher Szalay és Andy Farkas. És a legifjabb generáció: Meskó Zoli és Tóth Csaba. (Elnézést kérek, ha kifelejtettem volna valakit.)

magyar amerikai futball válogatott

Az amerikai futballnak egy olyan egyedi szellemisége, lenyűgöző hangulata van, amíről oldalakat írhatnék. Még otthon, a következő mérkőzésre készülve, majd a pálya szélén állva élhető át ez igazán. Szavakkal átadni ezt az érzést nagyjából lehetetlen. Sokkal egyszerűbb megérteni ezt, ha személyesen végig szurkolod a következő amerikai foci mérkőzést, vagy belevágsz ebbe az egyre népszerűbb sportba és meglátogatsz egy edzést. Vagy jelentkezel játékvezető képzésre.

Addig is, ha teljesen új számodra ez a sportág, itt ismerheted meg az alapokat. A mérkőzésekről, a hazai bajnokságokról pedig az egyes csapatok weboldalai mellett a Magyar Amerikai Futball Szövetség honlapján és Facebook page-en tudsz informálódni a legfrissebbekről!

A válogatott mérkőzés 2,5 órás közvetítése
megtekinthető a MAFSZ YouTube oldalán.

 

magyar amerikai futball válogatott

És most, a jól megérdemelt vastaps mellett, jó hangosan szóljon a csaptnak a:

SZÉP VOLT FIÚK!

SZÉP VOLT FIÚK!

SZÉP VOLT FIÚK!

 

 

Linkek a tudósításokról (a teljesség igénye nélkül):

  • A Nemzeti Sport 7, azaz hét soros beszámolója! Ööö, hét sor? Tényleg csak ennyire futotta? Ez vonatkozik a 24.hu-ra is. Őket már be se linkelem.
  • Az index.hu ennél is rövidebbre vette. Ők 6 sort bírtak összehozni. Remek.
  • Az origo.hu–n nem találtam hírt a meccsről. Ahogyan a hirado.hu-n sem. Vajon miért?
  • A pozsonyi Újszó 5 sorban emlti a mérkőzést.
  • Bulvár létére azonban a Blikk elismerésre méltó kis írást közölt le! 🙂 Jár a buksi simi.

+1: a Wikipédia szócikkek

A fotók a MAFSZ Facebook oldaláról származnak.


Tags: mafsz magyar amerikai futball foci válogatott győzelem Alfahír

AZ ENSZ LEÁLLÍTJA A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS ÖSSZES TEVÉKENYSÉGÉT

AZ ENSZ LEÁLLÍTJA A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS ÖSSZES TEVÉKENYSÉGÉT AZ INTERNETES KOMMENTEK HATÁSÁRA.

Az ENSZ ma bejelentette, hogy lemondja a klímaváltozással kapcsolatban szervezett összes konferenciát, és minden más, a klímaváltozással kapcsolatos ténykedését is beszünteti.

Ennek előzménye, hogy az ENSZ tisztségviselői elolvastak több kommentet, melyeket az interneten fellelhető, klímaváltozásról szóló cikkekhez írtak. Dr. Chris Eula, az ENSZ illetékese közölte: “Bizony jó nagyot tévedtünk. Szomorú, hogy olyan sok tudós pazarolta karrierjét a klímaváltozás tanulmányozására, csak hogy a végén rájöjjön: az egész dolog csak egy hatalmas átverés.

Dr. Eula a New York Times-ban olvasott egy cikket arról, hogy a malária a klímaváltozás miatt a következő évtizedekben Észak-Amerikában is megjelenhet. “Ezután legörgettem a kommentekre és megdöbbentem” – mondta Dr. Eula. – “Legalább 30-40 kommentelő írta egyhangúlag, hogy a klímaváltozás csak kamu, a tudósok csalása azért, hogy több pénzt keressenek. Némely kommentben még a TÉNY szó is szerepelt csupa nagybetűvel, s tudjuk, hogy ezt az interneten csak akkor lehet leírni, ha tényleg igaz”.

A kommentekről értesülve Kanada és az USA is leállított minden klímakutatást. Becslések szerint a következő hónapokban mintegy 1400 tudós válik munkanélkülivé.

Ez az eset is mutatja, mennyire fontos, hogy fontoljuk meg jól, miket kommentelünk. Vigyazzunk mit posztolunk a Facebookra, mert komoly következményei lehetnek.

Ellenőrizzük a forrásokat, hiszen láthatjuk, mik történhetnek, ha a szatírát komolyan veszik az emberek! Könyörgöm, legyetek mindig gyanakvóak azzal, amit az interneten olvastok, ellenőrizzétek annak valóságtartalmát más forrásból is!

Mielőtt bárki komolyan veszi ezt: Ez egy szatíra, ezt kéretik észrevenni, ahogyan azt is, amikor valami kamu az interneten.

Hogyan lesz Putyin a Debreceni Egyetem díszpolgára?

Érdemes megnézni a Debreceni Egyetem Facebook-oldalát. Putyin az oka annak, hogy egész nap hullottak az 1 csillagos értékelések az egyetem Facebook-oldalára, miután kiderült, hogy az intézmény szenátusa díszpolgári címet adományoz a hétfőn ismét Magyarországra látogató Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

Az egyetem értékelése 3 csillag felett volt még szomaton délután is, ám a komoly kampánynak köszönhetően a post megírásának pillantában (aug 28, reggel 4:30) már csak 1.3 volt. 2800 darab  1 csillagos értékeléssel. Durva.

A civis honoris causa cím azon belföldi vagy külföldi személynek adományozható, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését – olvasható a közleményben.

Az indoklásban a következő, elég meggyőző állítás olvasható:

mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban

Putyin és a Debreceni Egyetem

Elég sokan vették zokon azt, hogy az egyetem vezetése is lefeküdt a politikának. Ezzel kockáztatva egy patinás intézmény jóhírét és egyben jövőjét. Régóta történnek ehhez hasonló esetek otthon, de még mindig nem tudom megszokni.

“Hát, ha egy egyetemnek egy ex-kgb-s diktátor a “dísze”, bele sem merek gondolni, milyen lehet náluk a selejt.”

“Az 1* mellett az áll magyarul, hogy utáltam. Nem, nem utáltam, hanem imádtam idejárni. Egy évvel ezelőttig büszke voltam, hogy itt végeztem. Itt váltam értelmiségivé. Idén másodjára tört el bennem valami. Az az 5 év mindig feledhetetlen lesz, de a dicső múltat beárnyékolja a jelen.”

“Truly embarrassing. Do not want to believe that it’s happening now.”

Putyin és a Debreceni Egyetem

Nagyon szomorúnak tartom azt, hogy olyan időket élünk, amikor az egykori Kálvinista Róma, a Cívisváros ide juthat.

Na, de eredetileg úgy volt, hogy az orosz elnök személyesen Debrecenben veszi át a kitüntetést, ám “váratlanul” lemondták az utat, így Putyin Budapesten, a Parlament épületében veheti át az elismerést.

Már csak az a kérdés, hogy Kim Dzsongun vagy esetleg a még nagyobb kedvencem, a tömeggyilkos Erdogan vajon mikor lesznek a Debreceni Egyetem díszpolgárai?

A BKK, a T-Systems, az adófizetők, ja és a “Hacker”?

Lássuk csak mi is történt itt:

A BKK és a T-Systems még 2013-ban szerződött le 5.6 milliárd forintra, melyből  300 jegykiadó automata kellett, hogy szülessen. Ám később többre lett szükség, így újabb közbeszerzést írtak ki és ismét a T-Systems nyert. Ez amúgy talányos dolog, mert az automatákat a német Scheidt & Bachmann cég szállítja, így nem világos, hogy hogyan kerül a képbe a T, de ezzel, itt és most legyünk megengedőek.

Az sokkal érdekesebb, hogy ők fejlesztik 29 milliárdért az e-jegyrendszert is, aminek már működnie kellene, bár még telepített kapukat sem látott senki. Azt tudjuk, hogy hardveres megoldásokban erősek, de nem egyértelmű, hogy szoftveres megoldásokra is őket érdemes-e választani (nagyon finoman fogalmaztam). Aki használta már az appot az pontosan tudja azt is, hogy borzalom a felhasználói élmény (bár lehet sok szó eszébe jutott közben, de egyik sem az élmény volt).

Várj még, ne menj sehova, mert a dolog itt válik igazán érdekessé. Ugyanis első ránézésre ez itt egy gyönyörű mutyinak tűnik. Ha ennyi pénzt elköltünk az adónkból egy e-jegyrendszerre, akkor mi szükség is van egy új online jegyrendszerre? Ki jár ezzel jól, mert mi utazók nem, az biztos. Ja a T-Systems, majd elfelejtettem, na de haladjunk.

Amúgy, ha már itt tartunk az megvan, hogy ez az online jegy használata hogyan  is működik?

Meg kell mutatni – egy egyébként rendkívül könnyen hamisítható – képet a telefonunkon, majd az ehhez tartozó igazolványt. (Az is érdekes, hogy ellenőröknek mindössze 560 QR kód leolvasót vettek, ami azt jelenti, hogy a többségnél nincs olvasó.) Szóval előttünk van, hogy azoknál a járatoknál, ahol az első ajtón száll fel mindenki, egyenként elővesszük a telefont, majd a sofőr a telefonjával becsipogja és ezután megnézi az igazolványokat? Nekem ez teljesen életszagúnak hangzik.

 

Szóval itt van egy csodás mutyi (legalábbis nagyon annak látszik), melyben egy olyan cég fejleszti a szoftvert akinél nagyon könnyen tudunk jobbat és olcsóbbat is mondani, ám ez eddig akár csak egy mende-monda is lehetne.

Ám itt jön a képbe egy 18 éves srác, aki észreveszi, hogy ha átírja a jegy árát akkor a szoftver azt gond nélkül elfogadja és megveszi a jegyet 50 Ft-ért. Majd realizálva, hogy a fejlesztők milyen munkát végeztek, jelzi a BKK és a T-Systems felé, hogy lenne itt egy probléma. Amire a megfelelő és kellően arrogáns reakció az volt, hogy a cég feljelentést tett.

Lépjünk hátra kettőt és értelmezzük mi is történt itt!

Egy olyan hibáról beszélünk, aminek a szoftver bétájának első körös QA tesztelésénél ki kellett volna jönni. Ha nem érted amit írtam, az nem nagy baj, mert nekik kellene érteni mi ez.

Röviden annyi, hogy mikor a fejlesztő azt gondolja, hogy na ez a program/app kész, – akkor egy beta verziót, ami még nincs kész, de majdnem – odaadja tesztelésre a megfelelő embereknek (QA) akik végig tesztelik az összes funkciót, jelzik a hibákat, majd vissza adják a fejlesztőknek, akik javítják mielőtt kiadnák a végleges változatot. Ez egy egyszerű hiba, nem kell a kódhoz vagy az adatbázishoz hozzáférni.


Ez így nem minőség és ezt gondolom pontosan tudják ők is, ám kellően arrogánsak ahhoz, hogy ezt hackelésnek nevezzék, mikor ha valami akkor ez nem az.

Nos ez azon dolgok egyike, amit mindig is nagyon nehéz volt megérteni. Így nem is vagyok abban biztos, hogy ezt meg kell érteni, mintsem inkább elébe kell és lehet menni.

De ne feledjük, hogy hol történik mindez. Ez itt bizony Magyarország és én így szeretem. Ja nem, de fogunk még beszélni arról, hogy miért mennek el emberek az országból. Na annál a beszélgetésnél ez még elő fog kerülni.

– a tények és a vélemény

 

Hogyan látjuk mi Magyarok a saját jövőnket?

Ahogyan beszélgettünk arról Lázadó barátommal (ne nézzetek így rám ez a neve, majd megértitek miért), hogy mi legyen az első adás témája. Szembejött velem pár adat arról mit gondolnak a Magyarok saját jövőjükről, így bár nem ezt akartam, de ezt osztom meg ma. (Kicsit hoszabb lesz mint 4 sor, de megéri megígérem, érdekes!)

Kíváncsi vagyok mit tippeltetek, pozitív vagy negatív a hozzáállás?

Nos, a megkérdezettek fele úgy gondolja, ha ez így megy tovább, annak nem lesz jó vége, míg 38% szerint ez így pont rendben van (ez nem sokkal több amúgy, mint a mostani kormánypártok támogatottsága).

Viszont, ha a következő diagramot nézzük, valahogy nem stimmelnek a számok. Pont mikor HR-esként nézed a jelentkező személyiségtesztjét és nagyon furán ellentmondanak egymásnak az adatok.

Itt jól látszik, hogy az emberek 74%-a szerint nincs jövője a mai fiatalságnak. Ez elég brutális adat, ami fokozódó kivándorlást és demoralizált közhangulatot vetít előre.

 

Arra a kérdésre, hogy miért látják ilyennek a helyzetet, kifejtős választ kellett adni. Magasan az első helyen a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség végzett, melyet a korrupció, a munkanélküliség majd az egészségügy követett. Csak ezután következett a migráció.

Ám, amikor Európa problémáiról fejthették ki a véleményüket, azonnal a sokat tematizált terrorizmus és migráció futott be az első két helyen és csak ezután jött a szegénység.

Abban viszont elég nagy a megosztottság, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy ezek a gondok megoldódjanak. Majdnem fele-fele arányban változást vagy állandóságot mondtak az emberek (ez így érdekes lesz).

Viszont, hogy tovább bonyollítsuk a dolgot, a fiatalabbak rendszerszintű változást szeretnének, míg a 60 év felettiek szerint viszont elég lenne, ha egy ellenzéki párt kerülne hatalomra a jelenlegi kormánypártok helyett.

Végül kelet vagy nyugat, hová tartozunk mi valójában? Az egészségügyi-, a nyugdíj- és a szociális rendszerünket, valamint az életszínvonalat az emberek inkább hasonlították Putyin Oroszországához, míg a kultúra, az intellektualitás és a morális értékrendünk szerint nagyon Európához soroljuk magunkat.

 

Ezzel el is érkeztünk a mi igazi problémánkhoz. Ezt a megosztott és számunkra is bonyolult helyzetet mutatják be a különböző politikai erők olyan korlátolt módon, hogy akkor tessék végre eldönteni, hogy most Putyin vagy Merkel?

Köszönjük Emese.

Forrás: iri.org


Tags: #Felméres , #Külföld , #Költözés ,  #Lator