Az Iskolabusz Észak-Amerikában

Az iskolabusz rendszerének már évszázados hagyománya van Amerikában és Kanadában egyaránt. Egy átlagos tanítási napon az Egyesül Államok útjain közel 27.000.000 diák utazik rajtuk. Filmekben, videóklippekben mindenki láthatott egyet-egyet az amerikai, kanadai hétköznapok elmaradhatattlan és igen hasznos, minden esetben sárga színű kellékéről. Ezen a földrészen legalább annyira jellegzetesek, mint a londoni piros emeletes buszok.


a forma és a szín a régi, a motor vadiúj: gázolaj helyett környezetbarát(abb) gázüzemű meghajtás

 

Az első iskolabuszok, azaz első iskola-szekerek az 1800-as évek első felében kerültek forgalomban Nagy-Britanniában, a tengeren túlon pedig az 1800-as évek utolsó évtizedeiben lettek rendszeresítve. Az iskolabuszokra részben a nagy távolságok miatt volt szükség.

A XIX. századi “új világban” hatalmasak voltak a távolságok az egyes városok, falvak, települések és farmok között. A gyermekek számára pedig nem lett volna mindig és mindenhol ideális (és kellően biztonságos) gyalog, vagy lóháton iskolába járni hetente több alkalommal. A legegyszerűbb megoldás tehát az “iskolai gyűjtőjáratok” bevezetése volt.

A közlekedési eszközök fejlődésével a ló vontatta szekereket leváltották a motorizált autóbusz-szerű járművek.


az egyik első iskolabusz 1912-ből

1939-ben, a New York-i Columbia Egyetem egyik professzora, Dr. Frank W. Cyr, szorgalmazta az iskolabuszról szóló törvény megalkotását. A szabályozás nagyon pontos és aprólékos volt, többek között a jármű színét is meghatározták.

a színkódok: hexadecimális: #FFD800 | RGB: 255, 216, 0 | CMYK: 1, 12, 100, 0

Bizonyították, hogy ez az a szín, amely kevés természetes fény mellett is jól látható, valamint ezen a színárnyalaton a legkontrasztosabb a fekete felirat.

Az akkor megalkotott törvény, több módostást követően, természetesen ma is érvényben van.

Ahogy az látható, meglehetősen egyhangú a belső tér. A biztonsági öv használatának szabályzása az USA-ban államonként, vagy Kanadában tartományonként eltérő. Egyes helyeken a használata teljesen ingyenes, máshol pedig egy jelképes éves díjért (pár tíz dollár) cserébe utazhat rajta a gyermek.

A sofőröket alaposan megválogatják, mivel a felelősségük hatalmas. Több éves vezetői engedély és autóvezetői tapasztalat az elvárt, a kötelező iskolabusz vezetői tanfolyamon és orvosi alkalmasságon felül. A vezetés mellett a gyermekek felügyelete is a feladata közé tartozik: nekik kell figyelemmel kísérni a gyermekek le- és felszállását, az úton történő biztonságos átkelést. És persze fegyelmezniük is kell alkalom adtán. A legnagyobb iskolabuszon annak méretéből adódóan egyidőben akár 70 gyermek is utazhat.

Ilyen, vagy ehhez hasonló ábrák segítségével oktatják a gyermekeket és a szülőket a biztonságos közlekedés keretein belül.

Az iskolabusz, típusától és méretétől függetlenül, jól elkülönül a közlekedés többi résztvevőjétől.

De ha ez nem lenne elég, a kötelezően felszerelt piros és sárga jelzőfények, valamint az úttest felöli oldalon kihajtható a STOP tábla már messziről láthatóvá teszi.

Az egyes KRESZ-könyvek pedig külön részletezik, hogyan kell közlekedni/megállni az iskolabuszok közelében, amikor arról a tanulók le- vagy felszállnak. Az alábbi ábra elég beszédes:

A hatóságok nagyon komolyan bírságolnak, ha egy figyelmetlen járművezető szabálytalanul előz, vagy kerül ki az út szélén villogó fényekkel és “nyitott” STOP táblával álló iskolabuszt.

 

Az iskolabuszoknak is van menetrendje és fix útvonala. Ezek az egyes iskolák, vagy tankerületek hatáskörébe tartoznak. Minden tanév elején jelezheti a szülő, hogy gyermeke igénybe kívánja-e venni eme szolgáltatást, vagy sem. Ha nem, akkor vagy a szülő(k) viszik iskolába nap, mint nap, vagy pl. kerékpárral járnak be a tanulók a suliba.

A gyermekek itt is bérlettel utaznak, amely a legfontosabb információt tartalmazza: fotó, név, iskola, osztály/évfolyam. Ez nem csak a tanév elején hasznos, hanem akár a későbbiekben is, amikor esetleg az adott útvonalra új sofőr kerül.

Az alsó tagozatos tanulókat a szülök indítják reggelente, majd délután a sofőr nekik is “adja át”. Ha valami oknál fogva nincs ott a szülö, aki “levehetné” a gyermeket az iskolabuszról, akkor az iskolabusz vissza viszi őt az iskolába. Természetesen, a szülö bármikor érte mehet.

Az iskolabuszok természetesen a farmokra is kijárnak, nem csak a városhatáron belül szállítják a tanulókat. Ha diák nincs reggel kint az út szélén, vagy a kijelölt megállóban, akkor a busz nem feltétlen fogja őt megvárni. Ha elalszik, elkésik…

“Az Iskolabusz Észak-Amerikában” bejegyzéshez 3 hozzászólás

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.